Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 61. szám
4 1993. március 16., kedd „Fiúk! Büszke vagyok rátok!” Mezőtúriak a forradalomban A szerkesztőség postájából Mélységes hazaszeretettel... Igazán város lett-e Tiszaföldvár? ///. Városunk lakossága is kivette a részét a magyar népet felrázó ’48-as szabadságharcból - szolgálva a nemzeti haladás ügyét. A forradalom kitörése előtt a főtéren népgyűlést tartottak, s amikor Kossuth Lajos 200 ezer katonát kért az országgyűléstől, a városban annyian akarták fegyverrel szolgálni a hazát, hogy sorsolással döntötték el, ki léphet be a nemzetőrségbe. Ezeregyszáz újonc az itt állomásozó, később Délvidékre induló „fehértollas”, 3. zászlóaljhoz vonult be, a polgárság pedig a nagytemplom harangját ajánlotta fel - ágyúöntésre. Kossuth, a forradalom vezére először 1848 szeptemberében járt a városban, katonatoborzója során, majd a Délvidékről viszszatérő Damjanich János pihente ki nálunk - vörössipkásaival - a csaták fáradalmait. Itt csatlakozott hozzájuk a 3. sz. zászlóalj, majd részt vettek a tavaszi hadjáratban, a szolnoki útközben is. Állítólag ekkor mondta Damjanich: „Fiúk! Büszke vagyok rátok! Megérdemelnétek, hogy mindanynyian tisztek legyetek. Dé hol volna akkor az én zászlóaljam?” Amikor Kossuth 1949-ben Szegedre utazott, városunk polgármesterének házában szállt meg. A szabadságharc ütközeteiben több mint 2000 mezőtúri áldozta életét a forradalom ügyéért. Barta Zita Mezőtúr A sorozat befejezésekor nézzük meg, hogy mit jelent nekem ez a város, és hogy van-e genius locija (helyi szelleme)? Tiszaföldvár jelenti dr.Somogyi Károlyt, a település nagy szülöttét, a könyvtáralapítót - munkaszeretete halálomig példaképül áll előttem; azt a református káplánt, aki gyermekek tucatjait mentette meg a Nagy-Britanniából hozott Janner-féle vakcinával a himlőtől (1802-1806 között); azt a negyvenkilenc tiszaföldvári, többnyire parasztot, akik 1848/49-ben önként mentek el katonának, de sajnos semmi emlékművük nincs! Jelenti Vári Szabó Sámuelt, az árpanemesítő református lelkészt, aki rászoktatta a tiszaföldvári asszonyokat a zöldségtermesztésre és -használatára. Erre voltak jók a haleszok, melyeket újra vissza kellene állítani (térképük megvan a múzeumban)! Tiszaföldvár szellemiségéhez tartozik dr. Zoványi Jenő, a nagy történettudós, református káplánból lett teológiai profeszszor, aki kiváló összefoglalásban remekül megírta az egyetemes és magyar felviágosodás történetét; s a „fáma” szerint nagyon szerette az asszonyokat. Talán ezért is kellett elmennie Tiszaföldvárról. A városra jellemző a három szép templom: a diszkréten barokk református, a nemesen egyszerű klasszicitású evangélikus és a neogótikus katolikus templom. Ez utóbbi festett ablakaiból Szent György lovag és a magyar szentek néznek ránk kemény szeretettel - az áhítat szárnyán. Szeretem, ahogyan találkozásunk alkalmával - az Öcsödi úton - üdvözölnek, köszöntének a kemény kezű parasztok, nyugdíjas iparosok, az el nem rontott munkások; szeretem szép, magyar arcukat, bölcsességüket, óvatosságukat, megfontoltságukat. Mindezek és a 4600 kötetes könyvtáram, a 10 ezer darabon felüli fényképgyűjteményem, a több füzetnyi jegyzetem stb. ad erőt nekem a szellemi, fizikai munkához. Ha ezek s még vagy tucatnyi genius loci elem nem lenne, nem maradtam volna itt. Az elmúlt rendszer nyomását is csak így tudtam elviselni. Hogy teljes legyen a „hely szelleme”, ahhoz korszerűbb gondolkodásmód, viselkedés, politikai és nemzeti-népi kultúra szükségeltetik. Ezekkel együtt különülnénk el a többi településtől. A lakosság - mai helyzete alapján - rebellisen megalkuvó, képzelt vagy valóságos sérelmeit alig képes megoldani. így, rétegszervezetek nélkül atomizálódik, porhanyóssá válik, s a bukott rendszer után újfent csak felülről próbál építkezni, fejlődni. A változásokban nagy szerepet kell(ene) vállalnia a helyi értelmiségnek: ez a pár száz kiművelt emberfő csodákat tehet(ne), ha az élet folyama megújulna, megindulna bennük. Mindezekkel együtt az önkormányzat nagy szerepét hangsúlyozom: Kemény tapintattal, bölcsességgel, mélységes hazaszeretettel, magyar-népi öntudattal lehet kormányozni, különben elsüllyedünk, vegetálunk, elkallódunk, csak rendelettel „csinált" város leszünk, maradunk. (Vége) Dr. Varga Lajos gimnáziumi tanár Küldjön egy képet! A szolnoki MÁV-műhely reszelő-vágó részlegében készült ez a kép, 1914-ben. Édesapám fent - csajla kalapban. Sándor János Expressz - ajánlva Amikor sajnos elvész a kamat „A kárpótlási jegyek kamatozása az, amit nem értek” - nyitja levelét olvasónk. Nincs egyedül bizonytalanságában, tanácstalanságában. A jogszabályokhoz kevesen értünk, a kárpótlási ügyekhez még annyian sem. Ha csak ezekről a kamatokról lenne szó, még hagyj án ... Meganynyi segítő támogatásával sem tudják a boldog tulajdonosok, a régi szegénygazdágok, mit kezdhetnek értékpapírjukkal. Az állampolgárok egy része csak figyel, mit tesz a kirakatokba kibiggyesztett tábla: kárpótlási jegyeket is elfogadunk. Mihez kezdhetünk ezzel az irománnyal? Mezőtúri olvasónknak 55 ezer forint névértékű kárpótlási jegy jutott. Annak ideján áfész-tagokká kellett válniuk, s 1963-ban férjével beléptek a Béke Termelőszövetkezetbe. Az 1957-ben hozott jogszabályt pontosan idézi. Januárban megkapta az említett névértékről szóló iratot, a kárpótlási jegyet, és mellékeltek hozzá egy dokumentumot, melyben lejegyezték, mennyi kamat illeti meg a családot. Mint írja, kérdésére azt a választ kapta: ez az összeg csak „elméletben létezik”. - Hetvenkét éves vagyok, a férjem hetvennyolc, nyugdíjból élünk, amiből szerényen ki tudunk jönni, de hogyan kaphatjuk meg a kamatot? - írja. Hogy mennyit és mennyiért, milyen kamatok mellett - ez itt a kérdés. Az irattárban nem kutattunk az ügyirat után, levélírónk kérdésére a kárrendezési hivatal vezetőitől kaptunk választ. Jó lenne biztató feleletet adni, de sajnos azt mondhatjuk, ha földtulajdonról van szó, veszett a kamat; a jogszabályok értelmében nem kapják meg a címletjegyzékben feltüntetett kamatokat az értékpapírok tulajdonosai. Kedvezőbb helyzetben vannak a lakásvásárlók - ahogy olvasónk is utalt rá. Tény, hogy kamatok mértékében is megállapodtak egyes kárpótlási jegy eladók és vevők, ám ez a föld esetében nem lehetséges. A kárpótlási jegyek kamatozása - a földtulajdont szerzőket kivéve - adómentes, és a jegyek tulajdonosait havonta, a hivatalosan közzétett százalék illeti meg. Szerkesztői üzenet „Ibolya” jeligére, Török- ügyében haladéktalanul fordulszentmiklós: Ismerete helyes, jón a munkaügyi bírósághoz. Összeállította; Csankó Miklósné ÜH! o «F e — A Magyar Gallup Intézet felmérése szerint előfizetőink 95%-a úgy tartja, rádiótelefon nélkül nehezebben bonyolítaná le üzleti ügyeit, 14%-uk vélekedése szerbit pedig egyenesen csődbe jutott volna vállalkozásuk e telekommunikációs eszköz híján.És most egy érv tőlünk: A Westel által ajánlott lízingkonstrukcióban 48.500 * forint +6% ÁFA befizetésével azonnal rádiótelefonhoz és vele vonalhoz juthat.S ezzel lehetőséghez, hogy a világ bármely vezetékes vagy rádiótelefonját felhívhassa - akar már holnap. A rádiótelefonos szolgáltatás tarifái ráadásul vidékről indított távolsági hívások esetén alig magasabbak, mint a vezetékes hálózat díjai. *A távközlési összeköttetés költsége részletekben fizethető. SZOLNOK 5000 Baross utca 1. Tel.: (06) 56 372-232 Rádiótelefon: (06) 60-86000 BUDAPEST: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977, 227-3777 Rádiótelefon: (06) 60-27087, (06) 60-27088 M 0 Z G i k S B A 1 1 AZ ŰZI L E T ((«))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT.
