Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
1993. március 9., kedd Oktatásügy 5 A korábbi évekhez hasonlóan az idén is több tízezer középiskolás szeretné tanulmányait továbbfolytatni valamelyik egyetemen, főiskolán. Milyen eséllyel pályázhatnak a fiatalok a felsőoktatási intézményekbe? Milyenek a bejutási lehetőségek? Milyen új szakok közül választhatnak a diákok az idén? Erről beszélgettünk Bakos Károllyal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főmunkatársával.- Az idén előreláthatólag 70 ezer középiskolás jelentkezésével számolnak az egyetemek, főiskolák. Ez a szám hétezerrel több a tavalyinál. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatain az idén ősszel várhatóan közel 30 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait. Az esti és levelező oktatás sajnos hosszú évek óta visszaszorulóban van, egyre kevesebb helyen - néhány műszaki, agrár é közgazdasági felsőoktatási intézményben és egyetlen tanítóképzőben működik esti és levelező tagozat. Az ilyen oktatási forma iránt érdeklődők száma évek óta 5-6 ezer, a jelentkezőknek mintegy a felét fel is veszik.- Ösztönzik-e valamilyen módon az egyetemi, főiskolai hallgatók számának növelését?- Igen. A statisztikai elemzések szerint a 18-25 éves korosztályból a felsőoktatási intézményekbe felvettek száma, aránya- Milyen tanulmányi eredménnyel lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe?- A középiskolai osztályzatoknak nincs jelentőségük, bármilyen tanulmányi eredménnyel lehet jelentkezni. Aki jól szerepel a felvételin, azt felveszik. Néhány felsőoktatási intézmény a jó középiskolai eredmények alapján akár mentességet is adhat a felvételi vizsga alól.- Változik-e a felvételi rendszer? Az összevont érettségi-felvételi írásbeli vizsga lehetőségei például nem bővülnek-e?- De igen. A cél az, hogy a 18 éves fiataloknak egy menetben, az érettségi évében egyszer kelljen vizsgázniuk, szemben a jelenlegi kétszeri - külön érettségi és külön felvételi - megmérettetéssel. Ezt a szempontot szem előtt tartva, néhány éve bevezettük négy természettudományi tárgyból - matematikából, fizi-Vas Ferenc főiskolai adjuntus a gépjármű diagnosztikai mérőműszerek működéséről tart előadást Mennyire felsőfokú a felsőoktatás? Koncepció 2000-ig — Felvételi mentességek — Hová könnyű bejutni? Első évfolyamosok ismerkednek a számítógéppel Magyarországon az európai átlaghoz viszonyítva nagyon alacsony. A szűrő nálunk a felsőoktatásba kerülés előtt működik, míg Európában általában az egyetemek, főiskolák első évfolyamai töltik be a rosta szerepét. A rossz arányon javítani szeretnénk, de kormányprogram is kötelez bennünket a beiskolázottak számának növelésére. A felsőoktatás 2000-ig terjedő fejlesztési koncepciójának megvalósításához a kormány biztosítja a pénzügyi keretet, a tanulólétszám növelésével járó kiadásokat. Ennek hatására fokozatosan emelkedik a felvettek száma. A nyolcvanas évek végétől 1993-ig a statisztikában már tízezres növekedés mutatható ki. kából, biológiából, kémiából - a közös felvételi-érettségi írásbelit. Aki ezen megfelel, annak nem kell szóbeli vizsgát tennie. Egyébként ma már felsőoktatási intézményekben sincs mindenütt szóbeli felvételi. Az idén bővült a közös felvételi tárgyak köre három idegen nyelvvel: angol, német és francia nyelvből is közös az érettségi és a felvételi írásbeli. így ma már hét tantárgyból csupán egyszer kell írásbeli vizsgát tenniük a továbbtanulni szándékozóknak.- Hogyan alakul felvételi mentesség, kik kerülhetnek így be az egyetemekre, főiskolákra?- A felsőoktatási intézmények autonómiáját biztosító jogszabály lehetővé teszi, hogy az egyetemek, főiskolák bizonyos feltételek esetén saját belátásuk szerint eltekinthessenek a felvételitől. Az idén a felsőoktatási intézmények 82-83 százaléka ad felvételi mentességet. Ennek általában két típusa lehet. Egyes egyetemeken, főiskolákon egyáltalán nincs felvételi vizsga, a jelentkezőket a középiskolai eredményük alapján veszik fel a nappali tagozatra, a távoktatásra, a levelező oktatásra. Azokat a jelentkezőket, akik középiskolai eredményeik alapján nem érték el azt a szintet, amit a felsőoktatási intézmény meghatározott, elutasítják. A mentesség másik 'SM R f§ | ■ típusa: a felvételi irányszámok bi-zonyos százalékát a középiskolai kiváló tanulmányi eredmény alapján töltik fel. Az idén márciusban a műszaki felsőoktatásra jelentkezők 60-70 százalékát például ilyen módon veszik fel, a férőhelyek fennmaradó mintegy 30-40 százalékára pedig felvételizni kell. A felsőoktatási intézmények autonómiája folytán több más variáció is lehetséges. Vannak például olyan intézmények, amelyek a legkiválóbb jelentkezőket - a hozott 59-60 pontszám, a jeles érettségi vizsga, és a közép- illetve felsőfokú nyelvvizsga alapján - már évek óta mentesítik a felvételi alól. 1992-ben a fiatalok 43 százaléka valamilyen mentesítéssel kerül be a felsőoktatásba: például nem kellett szóbeli vizsgát tenni egy tantárgyból; vagy csak írásbeli vizsgát kell lenni; de az is előfordulhat, hogy az alkalmassági vizsgán való megfelelés a felvételi alapja...- Hová a legkönnyebb most bejutni? Hol van nagyobb esélye a fiatalnak a felvételre?- A gazdasági-társadalmi folyamatok érzékelhetőek a jelentkezésekben is. A gyerekek - vagy szüleik -, meglepően jól tájékozottak. Jól érzékelik, hogy milyen szakterületek iránt kisebb most az érdeklődés, s ezekre kevesebben jelentkeznek. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy éppen a felvételi létszám bővítése miatt bizonyos területeken jelentősen nőttek a felvételi irányszámok. Ez a körülmény javítja a bejutási esélyeket, csökkenti a túljelentkezők, a kerethiány miatt elutasítottak számát. Egy-két éve már nem növekszik olyan mértékben a jelentkezők száma, mint amilyen mértékben a demográfiai okokból várható lenne a tanítóképzésben, az agrárterületen és a műszaki felsőoktatás bizonyos tanszékein. Ezeken a helyeken a jelentkezők száma az átlagosnál kevésbé növekszik.- Van-e minőségi különbség mondjuk egy fővárosi és egy vidéki egyetem oktatási színvonala között?- Nehéz az összehasonlítás. Előfordul, hogy egyes szakokon erősebb a professzori gárda, másutt gyengébb. Egyesek szerint némely egyetemen jobb a hangulat, mint másutt, vagy vidéken jobban érzik magukat az egyetemen a diákok, mint a pestiek, mert a fővárosi egyetemek légköre „nagyüzemi” jellegű, kevésbé családiasak, a hallgatók nem annyira kötődnek az egyetemekhez, mint a vidékiek. Ezek mind-mind szubjektív okok, amelynek alapján felelőtlenség lenne különbséget tenni, mondjuk a budapesti vagy a pécsi jogi egyetem között. Objektív mérce pedig nincs.- Egyes pályákat az elnőiesedés fenyegeti. Nem próbálnak ezekre a területekre elsősorban fiúkat felvenni?- Alkotmányellenes lenne bármilyen diszkrimináció férfi és nő között. Felvételi szempontjából nincs megkülönböztetés. Tény, hogy egyes pályák elnőiesednek, de bármilyen adminisztratív szabályozás törvénysértő lenne.- Sokan friss diplomával a zsebükben újabb egyetemre, főiskolára jelentkeznek, mert nem jutnak álláshoz. Nekik jár-e az ösztöndíj?- Valóban emelkedik azoknak a száma, akik diplomával felvételiznek, s tulajdonképpen későbbre halaszthatják ezzel az elhelyezkedési gondjaikat. Pontos adatok még nincsenek az ilyen jelentkezőkről, de a beérkező jelzések egyértelműen arra utalnak, hogy növekszik a számuk. Ez nem okoz semmiféle problémát, hiszen a diplomás fiatalok is felvételi vizsgával juthatnak be az egyetemre, főiskolára. Ők ugyanolyan kedvezményeket élveznek, mint a 18 évesek. Jár nekik az ösztöndíj és minden más juttatás is. A készülő felsőoktatási törvény szerint nem valószínű, hogy az állam finanszírozni fog két-három diplomát is. Újvári Gizella (Ferenczy Europress) (Felvételeink a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Főiskolai Karán készültek) Korszerűen felszerelt könyvtár áll a hallattatok rendelkezésére Anyagvizsgálati laboratórium (Fotó: Mészáros)
