Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-06 / 31. szám

2 1993. február 6., szombat Körkép Tragikus a megye mezőgazdaságának helyzete Színházi válság Békéscsabán Gáz nélkül maradt ötezer lakás T örökszentmiklóson (Folytatás az 1. oldalról) Már nem fáznak tehát a mik­­lósiak, ennek ellenére felvető­dik a kérdés, előfordulhat-e a gázátadó állomáson ismételten egy ilyen esemény. Török Jó­zsef szerint nem, mert a Mól Rt. olyan intézkedést hozott, hogy a téli időszak alatt állandó szolgá­latot szerveznek az átadó állo­máson. Az igazi, megnyugtató megoldás persze csak júniustól várható, az önkormányzat 45 millió forintos beruházásában ugyanis akkor adják át az eddi­ginél korszerűbb, nagyobb ka­pacitású gázátadó állomást. Magyar-kazah közös vállalat Összefogás kukorica­termesztésre Alatau néven magyar-kazah közös vállalat alakult alma-atai székhellyel. Létrehozója három magyar cég - a Tradekomplex Amerikai-Magyar Kereske­delmi Kft., az IKR Termelésfej­lesztési és Kereskedelmi Rt., a ■Bábolna Rt. -, valamint öt ka­zahsztáni cég. A vállalat elsőd­leges célja a magyarországi me­zőgazdasági eredmények és technológiák kazahsztáni hasz­nosítása. Megalakításának az volt az előzménye, hogy a múlt év ele­jén több kazahsztáni gazdaság fölkérte az IKR Rt.-t, hogy a távoli országban segítse a leg­fontosabb takarmánynövény, a kukorica hozamának a növelé­sét. A magyar és a kazah szak­emberek összehangolt munká­jának eredményeként az addigi 4-4,5 tonnás hektáronkénti át­lagterméssel szemben 8,2 ton­nányi termést takaríthattak be a kísérletben részt vevő gazdasá­gok. Az eredmény értékét emeli, hogy az egymással ver­senyben álló amerikai, jugo­szláv és izraeli cégek közül az IKR Rt. termelte a legalacso­nyabb költséggel a kukoricát. Jut eszembe! Pesten szmogriadóra ké­szülnek. Agyig ér a füst, a korom. A gyerekek feje ólomszennyeződéstől nehe­zedik. Hitte volna valaki, hogy a „nehézfejű” jelző va­lamikor valóságot takar? Nem tudom, vannak-e a Margit-szigeten fütyörésző emberek, a Duna-parton lobogó sálban sétáló fiata­lok, a Korzón könnyűléptű hölgyek? Köd, pára, szén­gáz mindenütt. Európában fővárosunk a harmadik he­lyet mondhatja magáénak a levegőszennyezettség gyá­szos rangsorában. Pedig ki­­tiltották-tiltogatták a gép­kocsikat a centrumból, egy­­idő tájt tessék-lássék iparte­lepítés is folyt vidékre - és mégis. A legintenzívebben szennyező gyárak leállítását tervezik a riadó első lépcső­jében, aztán gépjárműsto­pot, miegyebeket. Ha való­ban sor kerül ezekre a radi­kális intézkedésekre, a ter­meléskiesés okozta kárt milliárdokban lehet majd mérni. Kiszámolta valaki, ebből hány filtert lehetne a kéményekre szerelni, autó­buszvonalakat „trolisítani”? Hány parkot telepíteni, ke­rékpárutat építeni? És ha ezt a riadót megússzuk, vajon mindez szóba kerül a kö­vetkező szmogveszélyig? Veszélyesen élünk - és még hozzá hazardírozunk is.-pb-A Jászkun Teszöv szerint Szűkebb hazánkban a törvé­nyeknek megfelelően gyakorla­tilag befejeződött a termelőszö­vetkezetek átalakulása. A kivá­lások során a tagok mintegy 10 százaléka (ötezer fő) élt ezzel a lehetőséggel, ebből négyezren új szervezetet hoztak létre, míg ezer egykori téesz tag egyénileg gazdálkodik majd a jövőben. A többi mezőgazdasági szövetke­zeti tagként többnyire a jogutód szervezetekben szándékozik megélhetést találni - hangzott el a Jászkun Teszöv gyulai érte­kezletén. Az ágazatban továbbra is rendkívül nagy gondot okoz, hogy még a folyamatos terme­léshez sem állnak rendelkezésre a szükséges pénzeszközök, a kormány által meghirdetett kedvezmények és támogatások egy részével pedig nem tudnak élni a nagy termelők. Ami a gazdálkodást illeti, az előbb említett tényezők mellett a piacvesztés, az aszály és az (Folytatás az 1. oldalról) Az Új Néplap tájékoztatására Juhász Judit elmondta, hogy ezt a dokumentumot a Pénzügymi­nisztérium és a Magyar Nem­zeti Bank elnöke írta alá. Na­gyon fontos volt már a beszedés módozatainak szabályozása, hi­szen a kintlevőségek összege a múlt évben meghaladta a 30 milliárd forintot. A közszolgál­tató vállalatok többsége igényli az inkasszó fenntartását, és leg­alább ideiglenesen állítsák visz­­sza e kötelező előírást. Aggá­lyos azonban alkotmányjogi szempontból ennek jogszabályi megoldása. Igencsak erőteljesen érinti Jász-Nagykun-Szolnok megyét az a beszámoló, amelyet az ál­lami ellenőrző szervek 1992. évi tevékenységéről készített az Országos Rendőr-főkapitány­ság. Csak mellékmondatként említjük, hogy a rendőri szer­vek csupán részben tudnak megfelelni azoknak az igények­nek, amelyek a gazdasági átala­kulással kapcsolatos visszássá­gok elleni fellépést sürgetik. Az állami ellenőrző szervek 1992-ben 212 esetben tettek fel­jelentést gazdasági bűncselek­ményekre utaló adatok alapján. Ezek közül 181 az APEH nevé­hez fűződik. Döntő többségük ■ Y Y ágazati irányítás hibái miatt a megye téeszei óriási veszteség­gel es vagyonvesztéssel zárják az 1992-es évet. A megye mezőgazdaságának állapotát jól tükrözi a foglalkoz­tatás alakulása. Míg néhány éve ismerétlen volt ebben a szektor­ban a tartós munkanélküliség, addig jelenleg mintegy 8-9 ezer termelőszövetkezeti dolgozó­nak folyósítanak munkanélküli segélyt. A prognózis szerint a mun­kanélküli-ellátást igénybe ve­vők száma nőni fog, a tavaszi munkák beindulásával azonban átmenetileg csökken. Az vi­szont már most biztosnak lát­szik, hogy a korábban e terüle­ten foglalkoztatottak 25-30 szá­zaléka nem talál majd munkát a mezőgazdaságban. Mivel vidéken a foglalkozta­tás alapfeltételei, így például az infrastruktúra, általában hiá­nyoznak, ezért tartós, elhúzódó problémáról van szó. áfa-visszaigényléssel kapcsola­tos csalás volt. Adócsalás miatt 71 esetben indult a rendőrségen büntetőeljárás. Az Új Néplap részletes me­gyei tájékoztatást kapott a kor­mányszóvivőtől. A „ranglis­tán” megyénk előkelő második helyen áll. Jász-Nagykun-Szol­­nok megyében 24, az APEH ál­tal fölfedezett adócsalás történt, három alkalommal pedig csőd­ügyben vettek észre szabályta­lanságot. Hogy miért ilyen alacsonyak ezek a számok? Erre a választ Juhász Judit igen óvatos derűlá­tással fogalmazta meg. Ez lehet az erkölcsök fantasztikus emel­kedésének következménye is, e szerint rendkívül színvonalas gazdálkodás folyik Magyaror­szágon. Valószínűsíthető azon­ban, hogy ennél nagyságrenddel több azon cselekmények száma, amelyek nem jutottak a bűnül­döző szervek tudomására. Meg­állapíthatatlan az is, hogy a gazdálkodószervek hányszor sértették meg a számviteli fe­gyelmet. Valószínű, hogy ezek­nek az eseteknek is csak töre­déke jutott a hatóságok tudomá­sára. A kormány egyetértett ab­ban, hogy erősíteni kell az ál­lami ellenőrzés hatékonyságát. (vennes) A jogszabályi és banki prés alatt „nyögdécselő” ágazat számára az idei esztendő sem lesz éppen nyugodt időszak. A legutóbbi - a földkiadó bizott­ságokról, valamint az FM hiva­talok felügyeletéről szóló - tör­vények végrehajtása várhatóan újra megbolygatja a falu béké­jét, hiszen rendkívül sok egyez­tetésre lesz szükség, a vitákról nem is beszélve. A napokban megalakult Jászkun Teszövnek tehát bősé­gesen lesz tennivalója az idén. Szerencsére az érdek-képvise­leti szerv valamint az ágazat működését valamilyen formá­ban érintő hivatalok (megyei földművelésügyi, kárrende­zési, munkaügyi illetve földhi­vatal) között olyan korrekt napi munkakapcsolat alakult ki a kö­zös célok mevalósítása érdeké­ben, amely információink sze­rint csak nagyon kevés megyé­ben létezik az országban. L. Z. Tárgyalások az IMF képviselőivel A Pénzügyminisztériumban folytatódtak tegnap a magyar kormány és a Nemzetközi Valu­taalap képviselői között már két hete tartó megbeszélések. Ere­detileg a felek úgy tervezeték, hogy pénteken délelőtt be is fe­jezik a tárgyalásokat, azonban ezek a déli órákig nem zárultak le. Délután ismét tárgyalóasz­talhoz ültek a Pénzügyminiszté­rium és a Nemzetközi Valuta­alap képviselői. Tegnap a békéscsabai Jókai Színház dolgozóinak képvise­lője átadta a megyei önkor­mányzat elnökének, Simon Im­rének azt a tiltakozó beadványt, amelyben a 140 főnyi színházi gárdából kilencvenen kérik az egy éve kinevezett igazgató-fő­rendező, Tímár Zoltán leváltá­sát. A színészek és alkalmazot­tak egyebek közt előadják, hogy igazgatójukat mind szakmailag, mind emberileg alkalmatlannak tartják a társulat vezetésére. A megtámadott színidirektor, Tímár Zoltán az MTI-nek el­mondta, hogy véleménye sze-Nagy meglepetéssel kezdődött az év a szolnoki fogorvosoknak. Január 6-án tudták meg, hogy a város egészségügyi alapellátása /köztük a fogászatok is/ már nem a Hetényi Géza megyei kórházhoz tartozik, hanem az önkormányzathoz. Ez azért volt furcsa, mert korábban /1991 novemberében/ ígéretet kaptak arra, hogy az átszervezés előtt konzultálnak velük. Végül is az átszervezést egy január 15-én tartott fórumon je­lentették be. Ott szóba került az is, hogy körülbelül ötmillió fo­rint kellene a fogászat fejleszté­sére. Ez azonban még nem biz­tos, mert a képviselő-testület­nek meg kell szavaznia. Viszont a fogorvosok úgy gondolják, hogy milyen dolog odaállítani a képviselőhöz, és "hatást gyako­rolni rá", hogy ugyan, szavazza már meg. Úgy érzik, hogy a fogorvosok is, a lakosság is el­várhatja, hogy megfelelő kö­rülményeket biztosítsanak. Amíg a kórházhoz tartoztak, rint a vádak alaptalanok. A til­takozó megmozdulást szerinte az a néhány színész kezdemé­nyezte és szervezi, aki tudja, hogy az új évadra már nem hosszabbítják meg a szerződé­sét a színházzal. A színház dolgozói közben úgy döntöttek, hogy ma este hattól sztrájkba lépnek, ám az este hét órakor kezdődő elő­adást megtartják - tudta meg az MTI munkatársa a színház mű­vészeitől. A következő napokban azon­ban a sztrájk a tervek szerint folytatódik. meglehetősen önállóak voltak. Az adott lehetőségen belül ők döntötték el, hogy mi legyen a fogászati csoportban, milyen béremelés, anyaggazdálkodás stb. Lehetőséget kaptak az önálló munkaszervezésre. így aztán meg tudták oldani például azt, hogy nyáron, a szabadságok idején öt fogorvossal is ellátták a várost. És mi van most? Hát ezt jó lenne tudni. Jó volna, ha az át­szervezett egészségügyi alapel­látás vezetői szolgálatonként /fogászat, gyermekorvosók, há­ziorvosok/ tájékoztatót tartaná­nak, mert most senki nem tudja, hogy mit, hol, hogyan kell in­tézni. Kialakult a "lógunk a le­vegőben" érzés. Félreértés ne essék, a fogá­szok szeretnének együttmű­ködni az alapellátás és a pol­gármesteri hivatal vezetőivel. Ehhez azonban valamiféle tájé­koztatásra, konzultációra volna szükségük...-pé-Együttműködés a pécsi egyetemmel Kéznyújtás a Dunántúlra Tegnap Szolnokon Boros La­jos, a megyei önkormányzat el­nöke fogadta dr. Hámori Józse­fet, a pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem rektorát. A megyei önkormányzat és az oktatási intézmény megálla­pod á.stprvezetet fogalmazott, melypejc alapján az egyetem se­gít íj rpegye szakember-ellátott­ságának javításában, aképpen, hogy a fiatal értelmiségieket ta­nulmányaik befejeztével Jász-Nagykun-Szolnok me­gyébe irányítja. Jogi, igazgatási, közgazdasági, pedagógiai, tu­dományos, műszaki és egész­ségügyi tevékenységünk szín­vonala javulhat ez által. A szerződő felek megálla­podtak abban is, hogy a megyei önkormányzat hozzájárul az egyetem kollégiumának létesí­téséhez, s ezen a réven öt kollé­giumi férőhely sorsa fölött dönthet. A szerződés egyelőre terve­zet, véglegesítéséhez a közgyű­lés jóváhagyása szükséges. Természetesen nemcsak az egyetemi hallgatóság látja hasznát e termékenynek ígér­kező kapcsolatnak, hiszen az egyetem azt is vállalta, hogy igény szerint tudományos kon­ferenciákat tart megyeszerte, s segít szakmai anyagok kidolgo­zásában, véleményezésében. Hogy mit nyújt mindezért cse­rébe a megyei önkormányzat? Biztosítja, hogy a hallgatók a kötelező szakmai gyakorlatukat az önkormányzat hivatalában, illetve az önkormányzati intéz­ményeknél tölthessék el. Az egyetem ciganológiai tan­széke közreműködik a me­gyénkben élő cigányság életé­nek és munkakörülményeinek vizsgálatában, és segít a szak­emberek képzésében, tovább­képzésében. Dr. Hámori József egyetemi tanár akadémikus, az agykuta­tás professzora, neurobiológus nemzetközi hímek örvend. A vele folytatott beszélgetést egy későbbi lapszámunkban közöl­jük.-pb-Antall-Demszky találkozó nem került szóba „Dobogós” hely az adócsalások versenyében A legtöbb följelentés az APEH-től jön A Du Pont részeként működő Conoco multinacionális olajvállalat egy JET márkanevű benzinkúthálózat kiépítését tervezi Magyarországon. Az első benzinkutat március második felében nyitjuk meg Kenderesen, ameiyneKiizemeltetésére alkalmas menedzsert keresünk. A kiválasztott személy lesz a felelős a kút napi működéséért, amely a teljesség igénye nélkül a következőket jelenti: 1. A benzinkút teljes körű működtetése és ellenőrzése. 2. Általános igazgatás, amely magában foglalja a dolgozók, a raktár és a pénzügyek ellenőrzését. 3. Áruk rendelése és velük való elszámolás. 4. A benzinkút üzemeltetésének optimalizálása a kitűzött céloknak megfelelően. 5. A vállalat környezetvédelmi, biztonsági és karbantartási szabályainak végrehajtása és betartása. Közvetlen felettese a területi fe­lelős. A jelentkezőknek felsőfokú vég­zettséggel, kereskedelmi gyakor­lattal (lehetőleg hasonló pozíció­ban) és számítógépes ismeret­tel kell rendelkezniük. Dinamikus és vállalkozó egyént keresünk, akinek cégünk biztosít­ja a további előremeneteli lehető­séget a vállalat szervezetén belül. A jelentkezéseket önéletrajzzal együtt Mező Gyulának kérjük el­küldeni. Du Pont - Conoco Hungary Kft. 1145 Budapest, Thököly út 137. *18067/1H* Tanácstalan fogorvosok Együttműködni, de hogyan?

Next

/
Thumbnails
Contents