Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-27 / 47. (48.) szám

1993. február 27., szombat Család otthon 11 Ami elromolhat. .. Házi furfangok - mozgó széklábak, laza csavarok, szoruló fiókok ellen Téli saláták Ecetes hagymás zöldparadicsom-saláta r 1 f — L 1h K. Karády Katalin - sokan talán nem tudják - a hazai divattörté­netbe is beírta a nevét; elsősor­ban az úgynevezett „Karády­­gallérral”. A 40-es években di­áklányoktól és gépírónőktől „nagyúri dámákig” tízezrek utánozták a búgóhangú sztár kedvenc viseletét. Nem csoda; a módi világában a kirobbanó si­kernek két titka van - az újsze­rűség és a nem túl magas ár. A Karády-gallér mind a két köve­telménynek megfelelt. Most, a hajdani filmek, a régi slágerek visszatértével megje­lentek újra a kiterülő, nagy gal­lérok is. Karády- gallérok ezek, még akkor is, ha nem teljesen pontos másai a fél évszázaddal ezelőttinek. Összhatásuk idézi a névadót: a vakítóan fehér gallér - kivált simavonalú, sötét ruhá­hoz - roppant dekoratív és ele­gáns. Nemcsak nosztalgiából érdemes tehát vékony batisztból vagy madeirából megvarrni és fodorral szegélyezni... Elkészítése: Nagyítsuk fel a kis szabásmintát (1. ábra) 10x10 cm-es négyzethálóra. Ha Hozzávalók: 2 nagy fej lila­hagyma, 10 szem ecetes zöldpa­radicsom, 4 ecetes paprika, 2 evőkanál olaj, 2 evőkanálnyi a zöldparadicsom ecetes levéből, 1 kiskanál mustár, csipetnyi porcukor, só, őrölt bors, 1 cso­kor petrezselyem. A megtisztított lilahagymá­kat vékonyra szeleteljük, gyen­gén besózzuk, és 10-15 percig állni hagyjuk. Közben a zöldpa­radicsomot és az ecetes paprikát is felszeleteljük. Egy mély tál­ban az olajat, az ecetes levet, a mustárt meg a porcukrot össze­keverjük, borssal meghintjük, és először a besózott hagymát forgatjuk bele. Megkóstoljuk, ha kell, pótlólag ízesítjük, majd a zöldparadicsomot és a papri­kát is belekeverjük. Egy-két óráig állni hagyjuk. Tálalás előtt apróra vágott zöldpetrezse­lyemmel megszórjuk. Ecetes hagyma Hozzávalók: 6-8 nagyobb hagyma, 2 evőkanál borecet, 1 kiskanál cukor, só. A megtisztított és nem túl vékony karikákra vágott hagy­mát annyi ecettel, sóval és cu­korral ízesített vízben, amennyi ellepi, majdnem puhára főzzük. (Vigyázzunk, nehogy a hagyma teljesen szétfőjön.) Leszűrve tá­laljuk. Főleg azoknak ajánljuk, akik a nyers hagymát nem ehetik, vagy nem szeretik. Aki kedveli, egy kevés olajat is csepegtethet rá. Otthon minden kívánsága parancs. És az oviban, suliban? A pedagógia hétköznapjai A mama kedvencének magányossága Sokunk közös ismerőse az agyondédelgetett, széltől is óvott csemete - az elkényeztetett mama kedvence. Ám a család szemefé­­nye sokszor úgy jár, mint a gyengélkedő, akinek - a felépülés siette­tésére - két-háromszoros dózist adnak az orvosságból, s nemhogy hamarabb gyógyulna, hanem majd belepusztul az ápolásba . . . A hasonlat persze sántít, hiszen a szülői szeretetnek nincs mérté­kegysége. Csak körülírni lehet, hol vannak a gondoskodó szeretet zónahatárai, s hol kezdődik a gyereknek is ártó kényeztetés. Az első életszakaszban például az apróság testi épségének természetes fél­tése csap gyakran át túlzó oltalmazásba. Ä kicsinek meg kell tanul­nia, hogy ha nem vigyáz, a szőnyeg fölpördült széle vagy a küszöb is alattomos útakadály - ha nem ügyel rá, elbotlik, elpottyan és megüti magát. Akit a szülő nem enged a lakás, az udvar, a játszótér veszélyeivel megküzdeni, abban az egészséges veszélyérzet nem vagy csak késve fejlődik ki - s az otthoni védőszárnyak alól kike­rülve elesettebb, védtelenebb és ügyetlenebb lesz a kis kortársainál. A kényeztetés később természetesen más formákat ölt. Az apróbb-nagyobb kívánságok (parancsok?) azonnali teljesítése, a fegyelmezés hiánya, a gyerek erényeinek túlértékelése, hibáinak el­­tagadása - mind-mind csalhatatlan jele az ártalmas szülői elfogult­ságnak. Ártalmas, mert nem számol azzal, hogy a családi - szeretet­től túlfűtött - klíma és a külső „éghajlat” között egészségtelenül nagy a különbség. A kisfiút, kislányt, aki otthon a világ közepe, ke­serves csalódások sorozata éri, valahányszor elhagyja a családi fészket, hiszen az óvodában, az iskolában, a pajtások körében minduntalan tapasztalnia kell, hogy bizony csak egyik tagja a gye­rekseregnek. A túlcsorduló féltés és szeretet előbb-utóbb az egészséges pszi­chikai fejlődés gátjává válik. Megfigyelhető, hogy a „mama ked­vencei” között nagyon sok a gátlásos, önállótlan, gyönge akaratú, frusztrált gyerek. Az otthoni királyfik és királylányok az iskolai kö­zösségekben nehezen találják meg a helyüket, nehezen találnak ba­rátokra, barátnőkre is. Ha pedig a balsikereket fölényeskedéssel, nagyotmondással és egyéb szokásos módon próbálják kompenzálni - méginkább egyedül maradnak, elmagányosodnak. A rideg nemtörődömségnek és a kritikátlan kényeztetésnek egy­aránt gyerekeink fizetik meg az árát. De míg az előbbit egyértel­műen elítéli a közfelfogás, az utóbbi csak afféle bocsánatos bűn. Pedig a következményeket tekintve alig van különbség köztük. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress varhúzó könnyebben legyűri a beragadt csavar ellenállását, mint a „hideg”. Ha a csavarhúzó folyton lecsúszik a fej kis vája­­tából, dörzsöljük be a hegyét krétával. Szerszámok, csavarok és más fémtárgyak rozsdásodását meg-Cr V '- így olcsóbb akadályozhatjuk, hg faszén, kréta vagy néhány molyirtógo­lyó társaságában tároljuk őket — ezek ugyanis lekötik a nedves­séget.- óta - Ferenczy Europress szimplán szabjuk, akkor anyag­­szükséglete 50x40 cm; a húzott fodorhoz ha ’j cm széles 70x10 cm. Organzából is na­gyon szép, de mivel az átlátszó, duplán kell szabni. A mintán „E.K.”-val jelölt részt (az eleje közepét) összehajtott szélből szabjuk. A „H.K.”-val jelölt rész a gallér háta, amely nyitott, egy gombbal csukódik. Gépeljük össze a vállvarrást és rolnipánttal dolgozzuk el a nyakkört. Körben díszíthetjük húzott vagy rakott fodorral (2. ábra), az előbbihez a hossz másfélsze­rese, az utóbbihoz háromszo­rosa szükséges. Mivel télre kis fekete ruhához, tavaszra sötét­kékhez viseljük, célszerű úgy készíteni, hogy levehető legyen. Záhonyi Lujza Ferenczy Europress C-vitamin A hőhatás megsemmisíti A citromban rejlő, élettanilag nagy hatású anyagról, ennek lét­fontosságáról alig 80 éve állapították meg a tudósok, hogy az C-vi­tamin. Az emberek többsége tisztában van a citrom magas C-vita­min tartalmával. Kevesebben tudják, hogy a C-vitamint a hőhatás csakúgy, mint a felvágott gyümölcsöt érő levegő hamar megsemmi­síti. Éppen ezért a citromot csak használat előtt ajánlatos felvágni, és meghagyott részét légmentesen leborítva kell eltenni, majd mie­lőbb elfogyasztani. Napi két citrom leve már biztosítja a szervezet ellenállóképességét, hozzátéve, hogy a C-vitaminból - mivel szer­vezetünk nem tartalékolja - folytonos utánpótlásra szorulunk. Értékes a citrom illóolajban gazdag héja is. Lereszelj, ^sárgája nemcsak tészták, sütemények ízét gazdagíthat íja, Tuszere i^het pi­káns mártásoknak, salátaönteteknek, eey£oetelnek is. idig kéz­nél lehet, ha a vékonyan lehátntozott héját teljesen szárítva, az elektromos kávédarálón finom!ra őrölve, zárt üvegben elrakjuk. lyozni a disznótoros készítmé­nyek világhódító útját. A két részre szakadt római birodalom keleti felében a bizánci fennha­tóság alatt élők lopva-titokban készítették és fogyasztották, a birodalom nyugati részén vi­szont „törvényesen” kapott he­lyet a legjobb falatok sorában. Á rómaiaktól a germánok, tőlük pedig más európai népek is ha­mar elsajátították a véres és a májas hurka, valamint a kolbász készítésének titkait - sajátos változatokkal, ízekkel gazda­gítva a választékot. A „röfögő alapanyag” azzal is különleges helyet vívott ki magának, hogy szinte minden része ínyencfalatokkal szolgál. Ahogy a nagy palóc, Mikszáth Kálmán írja: Minden egyes tagja, bordája, lapockája egy­­egy külön gyönyörűség. A hazai tradíciók szerint egyébként az igazi, ízletes disznótoros menü a következő: orjaleves finom­metélttel, főtt orjahús tormával, töltött káposzta, sült hurka-kol­bász burgonyával, céklával és töpörtyűs pogácsa.- borgó - Ferenczy Europress Az élet naponta igazolja Murphy törvényét, hogy ami el­romolhat, az el is romlik. S mi­vel ma már a legapróbb hibák javíttatása sem olcsó mulatság, tekintélyes összegeket takarít­hatunk meg engedetlenkedő használati tárgyaink sajátkezű „megfegyelmezésével”. A mozgó széklábat például könnyen rendbe hozhatjuk, ha a kilazult láb csapját körülteker­jük egy darabka nylon-szállal vagy cérnával, s ezután enyvez­zük be, illesztjük vissza a csap­fészekbe. Ha az asztal billeg, egyik lába valószínűleg kicsivel rövi­­debb társainál. Ezen úgy segít­hetünk, hogy egy darabka per­­gament-papírra fapasztát ke­nünk, s a kurta lábat ráállítjuk. A paszta megszáradása után vágjuk le zsilettel a fölösleges papundekli-részt, s a toldalékot finom dörzspapírral csiszoljuk, igazítsuk hozzá az eredeti láb­szárhoz. A fiókok gyakran megmaka­csolják magukat: akadoznak, nehezen vagy egyáltalán nem lehet kihúzni őket. Erőltetés, rángatás helyett a szoruló ol­dalsó vagy alsó felületeket ken­jük meg gyertyaviasszal vagy szappannal, s ha csak nincs ko­molyabb vetemedés, a fiók is­mét könnyen mozgatható lesz. Sok kellemetlenséget okoz­hatnak a meglazult facsavarok. Tartásukat több egyszerű fogás­sal is visszaadhatjuk. Például úgy, hogy a kitágult furatba be­letörünk egy szál gyufát, s ez­után tekerjük vissza a csavart. Napjaink kedvelt disznótoros étkei alighanem ősi mag van ele­delek. Ezt támasz! j jht alá azok a régészeti leletek, amelyekből kitűnt, hiogy a Kárp.i- meden­céjűén letelepült őseink az líra­ion túli őshazából is terelgettek maguk előtt sertéseket. A derék jószágok már akkor a legked­veltebb háziállatok közé tartoz­tak - igaz, küllemre, termetre jócskán elütöttek mai utódaik­tól: borjú nagyságúak lehettek, s színük téglavörös volt. A följegyzések szerint állam­­alapító István királyunk rende­letet adott ki a disznók makkol­­tatásáról, I. Endre pedig annak idején kétezer oldal sózott sza­lonnát küldött III. Henrik ki­rálynak ... Patinás történelmi múltjá van , a sertéskolbásznak, amelyet már a régi -görögök is ismertek. Homérosz Odüsszeájában pél­dául kecskebendőbe vagy bélbe töltött disznóvérről és szalon­nadarabokról ír. Az „őskolbász” föltehetően bizánci közvetítéssel, Bölcs Leó császár katonáitól jutott el ele­inkhez, az Etel-közi ugorokhoz. Pedig Leó olyannyira ellene Őseink már az Uralon túlról terelgettek maguk előtt malacokat, amelyeknek „minden egyes tagja, bordája, lapockája egy-egy külön gyönyörűség”. volt az efféle eledelnek, hogy parancsban hirdette ki: „Felsé­ges füleinkbe jutván a hír, hogy belekbe vért pakolnak, mint a gabonát a zsákba,- s ilyetén mó­don, mint közönséges eledelt, meg is esznek. Aki pedig ilyet tesz, az pőrére vetkőztetik, megbotoztatik és országból kiű­zetik ... A hurka-kolbászra kiadott embargó nem tudta megakadá-Használ az is, ha a csavarme­netre egy kevés fémgyapotot te­szünk, esetleg a facsavart ra­gasztóban, lágy gittben meg­mártjuk. A háztartási gépek és egyéb szerkezetek meglazult vascsavarai szilárdan tartanak, ha közvetlenül a csavarfej alá Magad uram egy kevés sellakot csöppentünk. Sokszor az a gond, hogy nem tudjuk oldani, kivenni a csavart. Ha elrozsdásodott, csöppent­­sünk rá egy kevés szalmiák­szeszt, az gyorsan oldja a rozs­dát. A felforrósított végű csa-LAKOTT ronrtP Az öskolbásztól az orjalevesig Disznótor-túra: már az Etel-közben kapós volt a hurka ízlés-nosztalgiahullám? Újra Karády - a divatban is

Next

/
Thumbnails
Contents