Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-27 / 47. (48.) szám

JL 1993. február 27., szombat Hazai tükör Négyszáz forint az alsó határ Kinek, mennyi nyugdíjemelés jár? Az Országgyűlés határozatát követően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon csütörtök délre készültek el a számítások, ami­nek alapján márciusba már a felemelt járadékot kapják az érintettek. Az eddigi információk csak általánosságban fogalmazták meg, hogy az öregségi, rokkant­sági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjakat és átmeneti járadé­kokat 10 százalékkal emelik. Az emelés összege azonban nem lehet kevesebb havi 650 és több 2200 forintnál. Március el­sejétől ugyancsak 10 százalék­kal kapnak több járadékot az özvegyi és szülői, valamint a baleseti özvegyi és szülői nyug­díjban részesülők. Sokan várnak választ arra a kérdésre, hogy vajon mennyivel számíthatnak több pénzre azok, akik saját jogon és elhunyt há­zastársuk után, úgynevezett egyesített ellátásban részesül­nek? Ezeket a járadékokat - tud­tuk meg a szakemberektől - nem százalékosan emelik, ha­nem egységesen 920 forinttal. Az árvák ellátása szintén 10 százalékkal lesz magasabb, az emelés felső határát 1000 fo­rintban határozták mg. A bal­eseti járadékosokat is 10 száza­lékos emelés illeti meg, nálunk az összeghatár maximuma 550 forint. Fontos tudnivaló, hogy a 10 százalék kiszámításánál fi­gyelmen kívül hagyják a csa­ládi-, házastársi-, illetve a há­zastárs után járó jövedelempót­lékot, valamint a nem társada­lombiztosítási ellátásokat, így például a kártérítési járadékot, a cukorbetegek támogatását. Szintén nem veszik figyelembe a személyes szabadság, korábbi korlátozása miatt megállapifölt és folyósított kárpótlást, vala­mint az 1991 évi XII. törvény alapján járó, és kiegészítés he­lyett folyósított pótlékok össze­gét. Az egyéb járadékokat - me­zőgazdasági szövetkezeti öreg­ségi, munkaképtelenségi és öz­vegyi járadékokat, valamint a szakszövetkezeti tagot megil­lető növelt öszegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot - továbbá a nyugdíj­­szerű rendszeres szociális ellá-' tásokat havi 400 forinttal emeli a társadalombiztosítás. Ennyi­vel növekszik a vakok rendsze­res szociális járadéka, a hadi­­gondozottak pénzellátása és a rendszeres szociális járadék, va­lamint a házastársi pótlék és há­zastárs után járó jövedelempót­lék is. Tekintettel a korábi félreérté­sekre, jó tudni, hogy egy sze­mély részére csak egyféle jog­címen adható emelés, kivéve a hadiárvák járadékát, a hadi­­gyámoltak nevelési pótlékát, a nyugellátás mellett folyósított házastársi jövedelempótlékot és a rendszeresen szociális jára­dékban részesülők hozzátarto­zója után járó emelést. Az öregségi nyugdíj összege - 1993 januárig visszamenően - nem lehet kevesebb a szociális járadéknál, ami február végén 5840 forint, márciustól viszont 6240 forint lesz. A két első hó­napra esedékes különbözetet külön csekken, márciusban küldi ki a nyugdíjfolyósító igazgatóság, (szabó) A nyulak nyugatra mennek Készül a vadászati idény mérlege Jakó Tibor megyei vadászati felügyelő ezekben a napokban éppen a vadászati idény mérle­gén dolgozik. — Milyen szezont zárt a me­gye vadásztársadalma? - tettük fel neki az aktuális kérdést. — A három évvel ezelőttihez képest közepeset. A megyében 41 vadgazdálkodási egység kö­zül kettő van állami használat­ban, harminckilencet pedig a társaságok vettek haszonbérbe. A megye vadászatra alkalmas területe 409 ezer hektár, ezen­kívül két olyan testület is léte­zik, amelyik területtel nem ren­delkezik. A területtel bíró társa­ságoknak kétezer tagja van, 11 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben, de van olyan társa­ság, ahol az elmúlt években a tagság 20 százaléka kicserélő­dött. A létszámcsökkenés elle­nére 20 százalékkal volt keve­sebb a zsákmány, mint 1990-ben. Különösen a fácán gyérült, ebből a kedvelt szár­nyasból 36 százalékkal esett kevesebb. — Az ember szezon közben azt látta, hogy a vadállomány javát a külföldiek fölözik le. Tényleg rákényszerültek a tár­saságok arra, hogy kiárusítsák vadjaikat? — Minden bizonnyal a gaz­dasági kényszer nagy úr volt, mert a tények azt bizonyítják, hogy a térítéses lövések gyak-­­ran durrogtak. Az őzbakok 56 százalékát tették pénzzé a társa­ságok, ez az arány 1990-ben csak 30 százalék volt. A nyu­­laknál még szomorúbb a hely­zet, hiszen a négylábúak 73 szá­zaléka ment vagy élve vagy ki­lőve külföldre. A fácánok, vad­kacsák 38-40 százalékát kül­SUZUKI - ALFA Az ALFA Autójavító Kft. (Szolnok, Százados u. 1. telephelyén lévő) SUZUKI Autószalonjában rövid szállítási határidővel megrendelhetők:- A magyar gyártású SUZUKI SWIFT 1.0 GA, 1.0 GC, 1.3 GA, 1.3 GC, 1.3 GL típusváltozatai.- Az import SUZUKI SEDÁN 1.3 GL SEDAN 1.6 GLX (terepjáró) VITARA JLX és MARUTI típusú személygépkocsik. (A SUZUKI SWIFT 1.3 GL típusból - korlátozott mennyiségben - raktárkészlettel is rendelkezünk!) Teljes körű márkaképviselet biztosított:- gyári javító alkatrészkészlet- gyári célszerszámok- gyári kiképzésű szerelők Garancia a gépkocsira 3 év, illetve 100.000 km, karosszériára vonatkozóan 6 óv. Részlet és lízing vásárlási lehetőség! 1993. április hónaptól használtautót felvásárolunk, értékét a vételárba beszámítjuk! A szalon nyitva tartása: H - K - Sz - Cs - P 8 -17 óráig szombaton 8 -12.30 óráig ALFA Autójavító Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (A magyar SUZUKI Rt. hivatalos márkaképviselője) 5001 SZOLNOK, Százados u. 1. Telefon: 56/341-655 Fax: 56/343-402 *19964/1H* földi puskázta le, a gerléknek pedig a 90 százalékát találták el, jobbára olaszok. —Legalább szép pénzt hozott ez a sajnálatos vadkiáramlás? — A bevételek tavaly 10 szá­zalékkal növekedtek, miközben a kiadások 13 százaléknyit ug­rottak meg. A társaságok végül kielégítő anyagi helyzetbe ke­rültek, a tönkremenés úgy tűnik, egyiküket sem fenyegeti. Külö­nösen sikeresnek mondható a besenyszögi, a mezőtúri, a kar­cagi, a zagyvarékasi, a jászjá­­kóhalmi, a jászapáti és a szol­noki Diana társaság gazdálko­dása. — Orvvadászokkal kell-e számolni az idényben? — Minden bizonnyal történt fegyelemsértés, ám ezen a téren csak a szóbeszédre hagyatkozha­tunk, mert a társaságok nem szí­vesen hozzák nyilvánosságra a belső problémáikat. Még jobbik eset, ha ők házilag fegyelmeztek, de félő, hogy a vadászati szabá­lyok megsértői olykor megúszták a felelősségrevonást. Azok, akik nem rendelkeznek fegy­vertartási engedéllyel, és úgy próbáltak vadat elejteni, a rend­őrséggel találták szembe magu­kat, tehát róluk nincs informáci­ónk. — Mit hozhat a jövő a vadá­szok számára? — Nem tartjuk szerencsés­nek, hogy ennyire pénzzé teszik a vadállományt a társaságok. Biztos, hogy a bevételeket meg kell támogatni a bérkilövők fo­rintjával vagy valutájával is, de ez a mérték már túlzás. Nem kellene több vadat áruba bocsá­tani, mint amennyi pénz a társa­ság rentábilis fennmaradásához szükséges. A hazai vadászok is szeretik a nyulat, és egy-egy őzbak kilövése életre szóló él­ménye a sportvadásznak. Bűn megfosztani tőle’a társaság tag­jait. Minden bizonnyal vannak szempontok, melyek a bevétel hajhászását erősítik, de ennek a megye vadásztársadalma érde­kében ellen kell állni. — Köszönjük a beszélgetést Suzuki-gyár Készülnek a kétműszakos termelésre Várhatóan a harmadik ne­gyedévben áttérnek a mostani egy műszakról a kétműszakos termelésre a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában. A gyártó­­szalag sebességét fokozatosan növelik: az üzem október végi indulásakor naponta még csak négy autót állítottak össze, de­cemberben már huszonnégyet, most pedig ötven gépkocsi ke­rül le a szalagról. A termelés bővítésével ará­nyosan emelik a létszámot: az év végén a jelenlegi kétszáz al­kalmazott helyett háromszázhú­­szan dolgoznak majd a közvet­len termelésben, illetve a ki­szolgáló munkakörökben. Vál­tozás történt a dolgozók betaní­tásában. Eddig a kezdőket rög­tön a japán anyagyárba küldték tanulni, most viszont először az esztergomi üzemben sajátítják el az alapműveleteket, s ezt kö­vetően utaznak kisebb, csopor­tokban Koszaiba, a japán Suzu­­kihoz. Jelenleg az előrendelések száma több, mint háromezer. Polgárőrségek Szabolcsban Több mint 3500 taggal mű­ködő 87 közbiztonsági polgá­rőrszervezet segíti már a rend­őrség munkáját Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A régióban megalakult az első közlekedési polgárőrség is: Nyíregyházán harminc önkén­tes vállalkozott arra, hogy részt vesz a közutak rendjének fenn­tartásában. Hajzer László alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője a szervezetek münkájáról az MTI tudósítójának elmondta: az éjjel-nappal járőröző polgá­rőröknek nagy szerepük van abban, hogy a térségben 12 szá­zalékkal csökkent a bűncselek­mények száma. A jelenlétük különösen a fal­vakban érezteti már kedvező ha­tását, nem egy helyen szinte tel­jesen megszűntek a korábban rendszeressé vált éjszakai lopá­sok, betörések. A polgárőrségek működésé­hez az érintett önkormányzatok jelentős anyagi támogatást ad­nak, technikai eszközökkel lát­ják el a szervezeteket. Jászszentadrás A falu legnagyobb gondja a föld. Pillanatnyilag 1900 földtu­lajdonos van. Szentandráshoz 420 tanya tartozik, ezek körül a földek tulajdonjogát sürgősen tisztázni kell. A termelőszövet­kezetben is megalakult a földki­adó bizottság, mely a rész­arány-tulajdonosok igényeit fogja rendezni. A kárpótlási földárverés is szünetel egy da­rabig, mert valószínű, hogy a földkiadás a kárpótlásra kijelölt táblákat is érinti. Az is gond, hogy a leendő földtulajdonosok háromnegyede nyugdíjas, nem valószínű, hogy vállalni tudják a művelést. A községházán az ügyfelek 90 százaléka a földki­adás miatt fordult meg ezekben a napokban. * Három beruházás van folya­matban a faluban. Márciusban kezdődik a gázhálózat kiépí­tése. Ötszáz család igényelte a gázt. Portánként 40 ezer fo­rintba kerül a csatlakozás, ebből 5 ezer forintot az önkormányzat vállalt magára. A Jász-Com Rt. által szerve­zett telefonfejlesztés eredmé­nyét is nagyon várják már. Erre szintén 500 család számít. A harmadik beruházás a szennyvízhálózat kiépítése, Jászkisér, Jászapáti és Szen­­tandrás közösen fogott hozzá. A mintegy 121 milliós beruhá­záshoz idén 3,7 millió kell a tervek elkészíttetésére. A három település céltámogatásért is pá­lyázott. A munkát 1994-96 kö­zött végzik el. * A helyi adókról is döntött a képviselő-testület legutóbbi ülésén. Új adókat vezettek be, ugyanakor megszüntették az iparűzési adót. Bevezették az üdülőépületek adóját. Ennek mértéke négyzetméterenként évi 100 forint. Az előzetes szá­mítások szerint ebből 1993-ban 730 ezer forint bevétele lesz a falunak. Ugyancsak most veze­tik be az idegenforgalmi adót, ami az üdülő vendégekre vo­natkozik, s napi 15 forint. Ezen kívül létezik még a vállalkozók kommunális adója, ami a fog­lalkoztatott személyek után évi 1000 forint. A kommunális adót minden falubelinek fizetni kell, ez évi 300 forint. * Új helyet kellett keresni a szeméttelepnek, mert a régihez „közel ment” a falu. A külön­böző szakhatósági vélemények beszerzése után az új telepnek megtalálták a megfelelő helyet. Az új szeméttelep kialakítása 4,5 millióba kerül. A szemét­­szállítás szervezetten történik. A lakosoknak igen kedvezmé­nyes a díj, évi 300 forint. Ez azért lehetséges, mert az ön­­kormányzat még évi 420 ezer forintot ad ehhez. Nagy hangsúlyt azért kapott ez a dolog, mert a falu idegen­­forgalmi körzetének tisztasága közérdek. A községben dolgozó közal­kalmazottak és köztisztviselők egyelőre nem számíthatnak bér­emelésre. A képviselők úgy döntöttek, hogy amíg a kor­mányzat központi pénzt nem juttat erre a célra, addig erről tárgyalni sem érdemes. Míg 1992-ben 78 millió fo­rinttal gazdálkodhatott a falu, addig idén a különböző szabá­lyok változása miatt csak 68 millió forint áll az önkormány­zat rendelkezésére. Ebből közel 53 millió a meglévő intézmé­nyek fenntartására megy el. Je­lentősen megcsappant a fejlesz­tésre fordítható összeg, ez idén csak 15 millió. Szociális felada­tokra mintegy 4,5 miliő forint jut.

Next

/
Thumbnails
Contents