Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-25 / 46. szám

1993. február 25., csütörtök Sport 15 Jászberény legjobbjai 1992—ben Kosárlabda Jászberényben a Városháza házasságkötő termében, máso­dik alkalommal adták át az „Év legjobb sportolója, csapata” dí­jakat. Az ünnepélyes esemé­nyen a képviselő-testület szá­mos tagja és a sportegyesületek vezetői is megjelentek. Az önkormányzat ifjúsági és sportbizottsága által alapított ki­tüntető címeket dr. Boros Dezső alpolgármester és dr. Fenyvesi Máté elnök adták át. Az idő­közben megváltoztatott kiírás értelmében ezúttal minden ka­tegóriában csak egy díjat adtak ki, a tavalyi hárommal szem­ben, s idén részesültek először elismerésen az utánpótlás leg­jobbjai, valamint a kitüntetett sportolók edzői is. Az egyesületek javaslatait, az elért eredményeket figyelembe véve az ifjúsági és sportbizottág döntése alapján 1992 sport „leg”-jei Jászberényben a kö­vetkező sportolók, illetve csapa­tok lettek: A legjobb utánpótlás spor­toló címet Huszár Eva, a JSE tornásznője kapta. A 13 éves sportoló az országos II. osztályú magyar-, illetve az országos vi­dékbajnokság versenyei során összesen hét első és két máso­dik helyet szerzett. Edzője: Harmath Béla.- Az utánpótlás csapatok közül a legjobbnak járó okleve­let és anyagi elismerést a Lehel SC junior női röplabdázói kapták. Remekül szerepeltek a bajnokságban, az Országos If­júsági Kupában a második he­lyet szerezték meg, s számos já­tékost adtak az NB I-es felnőtt csapat keretébe. Edző: Litkei Gábor. A legjobb férfi sportoló Pá­­vel Mihonyik, a Lehel HC OB I-es jégkorong-csapatának kapusa lett. A szurkolók köré­ben népszerű idegenlégiós cer­berusnak döntő érdemei voltak és vannak a jászberényi hokisok sikeres szereplésében. Edzője: Kereső Csaba. Mihonyiknak különdíjként az Apropó kiske­reskedés képviseletében Simon György egy ajándékkosarat adott át. A legjobb női sportoló díjat Esztáriné Hadházi Mária, a Lehel SC NB I-es női kézi­labda-csapatának kapitánya vette át. Tagja volt az elsőosz­tályban hetedik helyen végzett, valamint a Magyar Kupában a legjobb négy közé került együt­tesnek, valamint ’92 júniusában Tnation, Szolnok Kupa Nem fenyegette veszély az esélyeseket Zárórához érkezett a Szolnok Kupa Triatlon felkészítő ver­seny, amelynek házigazdája­ként a Városi Sportcentrum, va­lamint a megyei és a városi szö­vetség invitálta a versenyzőket. A harmadik - utolsó - fordulóra a versenyzési kedv minden ed­digit fölülmúlt, ezt mutatja, hogy 72-en vágtak neki a Ti­­sza-parton a 3 km-es futótáv­nak, majd a Damjanich uszodá­ban a 300 méteres úszással te­tézték teljesítményüket. Az élen járók a két forduló óta mit sem veszítettek már megszerzett formájukból (sőt mindannyian javítottak addigi eredményeiken), és esélyeshez méltóan szerezték meg a győ­zelmeket és a helyezéseket. Fu­tásban nem szakadt meg az új­végül hatalmas hajrában a 13 éves Lipták Tamás (Diamond, 5:00,25) diadalmaskodott Ba­lázs Ágnes (Újszász Ötpróbás Klub, 5:00,6), valamint Szabó Zita (5:07) előtt. A rendezők szorgalmának köszönhetően a viadal után húsz perccel szá­mítógépes eredménylista állt a kíváncsiskodók rendelkezésére - míg a Marathon, a Profi, a Sprint, az Olimpia és a Zöld sportboltoknak köszönhetően rengeteg ajándék várt a győzte­sekre és a helyezettekre. Az összetett verseny vég­eredménye: (csak a mindhárom fordulóban indulókat vették fi­gyelembe) Újonc leány: 1. Ba­­gyinszki Dóra, 2. Toldi Sarolta (mindkettő Kohói DSK). Fiúk: Startol a „tizek” mezőnye Fotó: Novak szászi Barta István sorozata, csaknem fél perces előnyt könyvelhetett el magának a má­sodik Bodnár Károly (Abony, Fergeteg), valamint Bugyi Já­nos (Szolnoki Triatlon SE) előtt. Az ijúságiak között Zámbó Tibor (Diamond SE) nem talált legyőzőre, míg a ser­dülőknél Barna József (Dia­mond SC) követte példáját. A nőknél Szabó Zita (Szolnoki Triatlon SE) nevéhez fűződik az abszolút győzelem, mögötte a két nagy rivális Polónyi Ági (Újszász, ifjúsági) és Barna Ági Diamond, serdülő) között úndössze egy másodperc dön­­ótt. Úszásban az eddigiekhez ké­pest változott a menetrend, hi­szen a minél jobb eredmények érdekében az elmúlt két forduló alapján a legelőkelőbb helyen lévők, szám szerint tizen marad­tak az utolsó futamra. A remé­nyeknek megfelelően óriási csata alakult ki az élbolyban, 1. Fazekas Árpád, 2. Szabó Gá­bor (mindkettő Kohói DSK). Gyermek leány: 1. Buczkó Anita, 2. Kádár Judit (mind­kettő Kohói DSK). Fiúk: 1. Szabó István (Kohói DSK), 2. Nagy Zoltán (Újszászi ÖPTK). Serdülő lányok: 1. Barna Ág­nes, 2. Balázs Dorottya (mind­kettő Diamond SC). Fiúk: 1. Barna József, 2. Balogh Gábor (mindkettő Diamond). Ifjúsági lányok: 1. Polónyi Ágnes (Új­szászi ÖPTK). Fiúk: 1. Zámbó Tibor, 2. Lipták Tamás (mind­kettő Diamond), 3. Fehér János (Újszászi ÖPTK). Felnőtt férfi: 1. Bartha István. A legeredmé­nyesebb futónak felajánlott kü­­löndíjakat Barta István és Szabó Zita vehették át, míg a legjobb úszó címet Lipták Ta­más, illetve Balázs Ágnes ér­demelték ki. A legjobb ered­ményt elért iskolának járó kupát a szolnoki Belvárosi Általános Iskola nyerte el. (kocsis) Rózsaszín álmok helyett a valóság talaján a SAS Club Hotel Nemzetközi kézilabdatomán öt alkalommal húzhatta magára a válogatott mezt. A felnőttek között a legjobb csapatnak a Lehel SC NB I-es női röplabdázóit választották. Hatodik helyen végeztek a baj­nokságban, míg a Magyar Ku­pában a legjobb négy közé ju­tottak. Méltán vehette át a ki­tüntető címet Sápi Judit csapat­­kapitány. Edző: Szőke Péter. Az elismerő oklevelek mellet összesen 150 ezer forint talált gazdára. A díjátadást követően az ifjúsági és sportbizottság ál­lófogadást adott a kitűnő ered­ményeket elért sportolók tiszte­letére. Dr. Boros Dezső alpol­gármester köszöntötte a megje­lenteket, kívánt nekik további sikeres szereplést. A Városháza nagytermében a Lehel Gyöngye szakemberei és a Jászdózsai Speciális Háziasszonyképző Szakiskola tanulói jóvoltából kitűnő színvonalon, remek hi­degtálakat szolgáltak fel. A Le­hel Gyöngye Hotel kedvezmé­nyes áron készítette el a rendkí­vül ízletes finomságokat, ezzel is hozzájárult az esemény sike­res megrendezéséhez. Szántai Mai műsor Labdarúgás. Előkészületi mérkőzés: Szolnoki Vegyimű­­vek-Szolnoki Cukorgyár, Szol­nok, Vegyiművek sporttelep, 15.30. Idegenben szerepelnek. A Szolnoki Olajbányász NB I-es férfi kosárlabdázói Körmenden. Mintha visszatértek volna a régi szép napok, annyian láto­gattak ki a Szolnoki Olajbá­nyász férfi kosárlabdacsapatá­nak ZTE-Heraklith elleni mér­kőzésére. A tavalyi és tavaly­­előtti bajnok összecsapása kü­lönleges látványosságot ígért, s mint a végén kiderült, csupán az eredmény miatt bánkódhattak a szolnoki színekért szorítok, iz­galomban nem volt hiány. Nyilván a hazai közönség hangulatát kedvezően befolyá­solta az a tény, hogy egy héttel ezelőtt, a rájátszás első forduló­jában a Szuper Ligás Kaposvárt idegenben is magabiztosan fek­tették két vállra a piros-feketék. Sok Tisza-parti szurkoló győ­zelem feletti örömében már maga előtt látta a lassan a fel­edés homályába merülő „ara­nyos napok” visszatértét, s elfe­ledkezett arról, az A-csopor­­tos bajnokságban lényegesen könnyebb ellenfelekkel szem­ben kellett pályára lépnie kedvenceinek. Nem mindegy, hogy a Nagykőrös, a MAFC vagy a Körmend-Hunor, Tungsram-Honvéd, ZTE tri­ója ellen kell bizonyítani Hosszúéknak, nem holmi ját­szadozással töltötték az elmúlt hónapokat, hanem igenis ke­mény munkával készültek a haj­rára. Mint a Heraklith elleni vég­eredmény bizonyítja (84—89), az elvakult, rózsaszín álmokat kergető szolnoki kosárbará­toknak ébredésük után vissza kell térniük a valóság tala­jára, reálisabban, józanabbul kell felmérniük csapatuk esé­lyeit. Kedvenceik mindent megpróbáltak szombaton este, de nem boldogultak a hullám­völgyből kikecmeregni látszó egerszegiekkel, akik ugyan nem játszottak jól, de határtalan fe­gyelemmel tartották be Halász edző taktikai utasításait, s még a külső körülményeket is figyel­men kívül tudták hagyni. Az Olajbányász játékosai az elmúlt szezonban elszoktak at­tól, hogy kétszer húsz percen keresztül teljes erőbedobásra kényszerítsék őket. Az alapsza­kasz találkozóin sokszor elég volt egy jó negyedóra, hogy a kezdők tekintélyes előnyre te­gyenek szert, s attól kezdve macska-egér harc folyt a pá­lyán. Ezt azonban nem szabad Ivkovicsék szemére vetni, hi­szen ők rendre annyit nyújtot­tak, amennyi a biztos győze­lemhez kellett. Ezek után vi­szont nem meglepő, hogy telje­sítményük azonnal rapszódikus lett, amint komolyabb ellenfél­lel találták szembe magukat. Egyedül a már lassan tősgyöke­res szolnokinak számító B ér­­kies keze nem remegett meg a nehéz pillanatokban. A „király” lassan öt éve hozza magát — még ha védekezése kívánni va­lót is hagy maga után -, szinte valamennyi mérkőzésen képes a tőle elvárható pontok szállítá­sára. Érdekes módon a nála képzettebb idegenlégiósok a döntő találkozókon legtöbbször gyengébb előadással rukkolnak ki, pedig tőlük várták, várják a szurkolók, hogy a rangadókon igazi vezérekként irányítsák együttesüket. Nyilván Ivkovi­cséknak is el kell fogadni, hogy eddig nem a legjobb magyar csapatokkal szemben vívták bajnoki mérkőzéseiket, s a gyengébb színvonalhoz min­dig könnyebb alkalmazkodni. Természetesen ez a vereség nem azt jelenti, mintha rossz úton járna az Olajbányász. Bő fél esztendő alatt ugyanis nem­csak keretét, de együttese szer­kezetét, taktikai repertoárját is átalakította Rezák László, s az eddigi eredmények jogos biza­kodással tölthetik el a szurkoló­kat. Egy valamit azonban sen­kinek nem szabad figyelmen kívül hagyni: a csapatépítés rögös útját végig kell járni, és e közben „pofonok” is érhetik az együttest. Ma este a körmendi „orosz­lánbarlangban” tulajdonképpen az esélytelenek nyugalmával léphetnek pályára a szolnoki pi­ros-feketék, hiszen a Hunor Klisura, Halm és Cziegler lei­gazolásával jócskán megerősö­dött a tavaszhoz képest. Ez nem azt jelenti, hogy eleve feltartott kézzel kell csatába indulni, de nem dől össze a világ, ha neta­­lántán vereséget szenvedne az Olajbányász. Áz előzetes esély­­latolgatáskor négy hazai győze­lem megszerzésében remény­kedett Rezák László edző, hoz­zátéve, az esetleges tiszaligeti játszmavesztést idegenben kell helyrehozni. A ZTE-Heraklith nyert ugyan Szolnokon, de az Olaj is bevasalta a két pontot Kaposvárott. Ä számla tehát egyelőre nem mutat tartozást. (géléi józsef) Asztalitenisz Megszűntek, de győztek Vízilabda, Magyar Kupa A legjobb négy közé jutás a tét A múlt heti egyesületi köz­gyűlésen végérvényesen ki­mondták: a Papír Rt. bezá­rása miatt megszüntetik a Szikra Sportkört. Ez a döntés öt szakosztályt érintett, köztük talán legérzéke­nyebben az NB Ill-ban szereplő férfi asztaliteniszezőket. A szakosztály képviselői azt kér­ték, legalább a bajnokság befe­jezését engedélyezzék szá­mukra, hiszen ilyen jó eredmé­nyekkel a hátuk mögött még sohasem álltak. A még megma­radt Papírgyári Üzemegység igazgatója, Török úr segítséget nyújtott az edzőterem és a fel­szerelések további használatá­hoz, így nincs semmi akadálya a bajnokság zökkenőmentes be­fejezésének. Ilyen előzmények után került sor hét végén hazai környezet­ben, a Hódmezővásárhely elleni összecsapásra. A szikrások ősz­szel idegenben is nyerni tudtak, ám ezúttal két állandó játékosuk nélkülözésével nem sok esélyt adtak maguknak. Ennek elle­nére bebizonyították, nem sza-Az elnöki posztra csak egy jelöltet állítanak, a főtitkári tisztségért viszont ketten is harcba indulnak a Magyar Kézi­labda Szövetség szombati köz­gyűlésén. Vanyus Attila, a jelö­lőbizottság vezetője kedden is­mertette a kiszemeltek nevét. Eszerint az elnöki poszt váro­mányosa dr. Pősze Lajos, a Szerencsejáték Rt. elnök-ve­zérigazgatója. (A jelenlegi el­nök, Barcza Imre a múlt hé­ten jelentette be lemondását.) A Jakab Lajos távozását köve­tően megüresedett főtitkári szé­kért ketten versengenek: Sinka László, a Magyar Röplabda Szövetség főtitkára és Varga István, a Debreceni Dózsa ügyvezető elnöke. A lista azon­ban tovább bővülhet, amennyi­bad eleve feltartott kézzel a csa­tába menni. Báli Zoltán rutinjá­val, higgadtságával fogta össze a társaságot, ami a két pont itt­hon tartását eredményezte. Rajta kívül a bravúrból legin­kább a még csak ifjúsági-korú Tóth János vette ki a részét, mi­után eddigi legjobb teljesítmé­nyét nyújtva három mérkőzést nyert. Szikra SE-H ód mező vásár­hely lü-8. Győztesek: Bali Z. 3, Tóth J. 3, Kiss Gy. 2, Gáspár 1 és a Bali-Gáspár páros. * A megyei bajnokságban sze­replő csapat ugyancsak győzte­sen hagyta el az asztalokat, ide­genben 5-13-ra bizonyult jobbnak a korábbi években két­szer is bajnokságot nyert kisúj­szállási gárdánál. Ezzel a győ­zelemmel a szolnoki pingpon­­gosok továbbra is 100 százalé­kos teljesítménnyel vezetik a táblázatot. A győzelemben Bolyhos (4), Gazdag (3), Gás­­pár(3), Tóth (1), valamint a Bolyhos-Gáspár és a Gáspár- Tóth párosok osztoztak. ben a közgyűlésre egybegyűlt küldöttek jóváhagyják további javasolt személy(ek) nevének felvételét a jelölőlistára. A fon­tos tanácskozáson nemcsak az új elnökséget (9-11 tagú lesz) választják meg, hanem alapsza­bálymódosító elképzeléseket is megvitatnak. A szövetségben elkészítették a férfi Nemzeti Sport-Magyar Kupa negyeddöntőjének sorso­lását. A találkozókat március 28. és 31. között kell lejátszani, a mérkőzéseket az elől állók otthonában rendezik meg. A pá­rok: Győri ETO KC-Tatabá­­nyai SC, Debreceni Dózsa - Pemü-Honvéd, Pick-Seged vagy Szolnoki Olajbányász - PMSC, Elektromos vagy Ózd - Szarvas vagy Fotex Veszprém. A hét végén folytatódnak a vízilabda Magyar Kupa mér­kőzései, amelyeken már a leg­jobb négy közé jutás a tét. A szolnoki csapat nem a legjobb hangulatban várja az összesa­pást, mivel a felkészülés során betegség ritkította sorait. Cseh Sándor veztőedző gondterhelten vázolta, hogy miként omlik ősze egy jól fel­épített felkészülési terv: az ala­pozáskor a játékosok kifogásta­lan erőállapotba kerültek; az úszóedzéseken ragyogó időket mértek; a gyorsasággal sem volt baj. Mohi például elmondta, hogy amióta vízipólózik, még soha nem volt olyan jó az erő- és a kedélyállapota, mint most. Aztán közbeszólt az influ­enza. Sorozatban hiányoztak az edzésekről a játékosok, szinte váltották egymást. Négy kivé­tellel mindenki beteg volt. Elő­fordult, hogy heten hiányoztak edzésről. Közben a nagy me­dencéből a .vizet leengedték s csak a fedettben tudtak gyako-Életben maradtak az eltévedt sífutók A coloradói Aspen síparadi­csomában a hét végén lavinába került öt sífutó, életükről az első két nap eredménytelen kutatásai után már lemondtak. A hegy­ségben, szakadó hóban, állandó lavinaomlások közepette csak egyikük hálózsákját találták meg, s bizonyosra vették, hogy a sportolók vagy a hótól, vagy a kemény fagytól életüket vesz­tették. Óriási meglepetésre a két futó négy nap után jelentkezett egy menedékházból, ahova si­került elvergődniük és segítsé­gükkel a helikopteres mentők megtalálták három társukat is, köztük egy nőt. A sportolók ki­­sebb-nagyobb fagyásokat szenvedtek, de az orvosok sze­rint maradéktalanul felépülnek. rolni. Annyi sajnos már biztos, hogy Mohi betegség miatt né­hány hétig nem játszhat, Ma­gyar pedig szerdán bevonult sorkatonai szolgálatra, de be­tegsége miatt a gyengélkedőre kerül. Nagy Tibor átesett ugyan az influenzán, de hétfőn a válo­gatott edzéséről hazaküldték, mert újra elkapta a betegséget. Pedig itt lenne a nagy lehető­ség egy kiugróan jó szereplésre. A hétvégi ellenfél a Ceglédi VSE lesz. Mivel a Vasutasok­nak nincs fedett uszodájuk, mindkét mérkőzést Szolnokon, a Damjanich uszodában rende­zik. Az erőviszonyok alapján a Szolnok esélyes a továbbju­tásra, de tartalékosán már ko­rántsem ilyen egyértelmű és egyébként is sokszor felborul a „papírforma”. Ha a felmerült nehézségek ellenére sikerülne továbbjutni, szerencsés sorsolás esetén a döntőbe is vereked­­hetné magát az együttes, kulcs­­játékosai nélkül azonban ez ne­hezen képzelhető el. (pi) Fair-play az edzőnek A Karcagi Sport Club ren­dezésében, négy csapat - Kar­cag, Abádszalók, Tiszafüred és Jászdózsa - részvételével nagyszabású női labdarúgó­­tornát rendeztek a városi sportcsarnokban. Jászdózsa lányai ismét leckét adtak a sportszerűen és lelkesen játszó kunságiaknak. Ezzel be­bizonyították, az Abádszalókon elért első helyezés nem véletlen volt. Bár erősen tartalékosán álltak fel - az influenzajárvány őket is elérte -, gólt sem kapva, veretlenül győztek. A csapat sportszerűségből is jelesre vizs­gázott, hiszen amikor a tiszafü­rediektől egy játékos lesérült, a dózsai edző a lányok egyetérté­sével lehívta egyik „emberét” a pályáról - hogy egyenlő feltéte­lekkel folytassák a küzdelmet. Gólkirály a jászdózsai Antal Mónika lett. Választ a kézilabda közgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents