Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-03 / 28. szám

1993. február 3., szerda 7 Jászsági Extra-----Jászárokszállás Negyven éve hunyt el Czettler Jenő A népfőiskolái mozgalom jászsági kezdeményezője Közgyűlés pénteken A város jegyzője az árokszál­lási és jászágói földrészarány­­tulajdonosok részére közgyűlést hív össze a földkiadó bizottság megválasztása céljából. A jász­ágói részarány-tulajdonosok február 5-én, pénteken délután 4 órakor gyűlnek össze az ágói művelődési házban. A jászárok­szállásiakat február 13-án, szombaton délelőtt 10 órakor a volt gépállomás szerelőcsarno­kába várják. A földkiadó bizott­ság feladata lesz minden rész­aránytulajdonos számára az ál­tala kért földtulajdon helyének kijelölése és az ezzel kapcsola­tos teendők szervezése. A bi­zottság tagjait a fenti gyűlések megjelentek választják meg. A földkiadó bizottság feladatairól a polgármesteri hivatal ad rész­letes tájékoztatást. Kerttervezés Január 25-én dr.Bálint György tartott előadást a népfő­iskola hallgatóinak. A kertter­vezés tudnivalóin kívül a nem­rég forgalomba hozott oltó olló használatát is bemutatta. Az előadást baráti beszélgetés kö­vette, hiszen dr.Bálint György rendszeresen visszajáró okta­tója népfőiskolánknak. Hatosztályos gimnázium A jászárokszállási Deák Fe­renc Gimnázium az 1993/94-es tanévben is beindítja a hatosztá­lyos gimnáziumi képzést 12 éves kortól, vagyis 6. osztály után. Az érdeklődő szülők a szükséges információkat az 1993. március 4-én 17 órakor tartandó szülői értekezleten tudhatják meg. Jelentkezési la­pot a gimnázium gondnokságán lehet kérni. A felvételi vizsga időpontja: 1993. április 19. 14,00 óra. Fortuna-program A Fortuna Szabadidőházban február 8-án 14,30 órakor Ha­lász Judit színművésznő mutatja be gyermekműsorát. Február 14-én 19 órai kezdet­tel magyamóta-estet rendeznek Madarász Katalin, Béres Fe­renc, Pere János, Bojtor Imre, Fehérváry Márta fellépésével. Műsorvezető: Berényi Ottó. A zenét Oláh Sándor zenekara szolgáltatja. A bajnoki címért A Vasas SE Asztalitenisz Szakosztály az NB III. Nógrád megyei Márton csoportjában küzd a bajnoki címért. A szak­osztály az utazási költségek csökkentése érdekében volt kénytelen a kis területű Nógrád megye bajnokságán indulni. Első ellenfele február 6-án Gö­döllő együttese lesz. Ócsi And­rás edző és Zsidei László szak­osztályvezető irányításával kö­zel harminc sportköri tag vesz részt a szakosztály munkájában. Az oldalt írta: Wirth István Fotó: Tarpai Zoltán Dr.Czettler Jenő 1879-ben született Jászárokszálláson. Po­litikusi, egyesületszervezői te­vékenysége közismert szőkébb hazánkban. Országgyűlési kép­viselőként, a parlament alelnö­­keként, majd a felsőház tagja­ként egészen a második világ­háború kitöréséig a magyar po­litikai élet főszereplői közé tar­tozott. A Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem rektoraként so­kat tett a hazai közgazdászkép­zés nívójának emeléséért. Arról azonban, hogy Czettler a köz­­gazdaságtan tudósaként hogyan vélekedett hazánk jövőjéről, alig hallani mostanában. Munkássága középpontjában a mezőgazdaság állt. Legna­gyobb terjedelmű, s talán leg­fontosabb munkáját Magyar mezőgazdasági szociálpolitika címmel az I. világháború előtt alkotta. A könyv terjedelme is figyelemre méltó, 1100 oldal. Czettler szerint a nemzeti fejlő­dés derékhadát a középosztály­nak kell képezni. A nemzet sza­badságát, függetlenségét nem­csak a felsőbb osztályok esetle­ges témaadásaival, de a legal­sóbb osztály, a proletáriátus kollektív eszméivel szemben is megvédeni hivatott. Mivel a modem kapitalizmus az ipar nagy részében háttérbe szorította a kis- és középvállal­kozásokat, az új középosztályt Magyarországon a földműves elemből a közép- és kisbirtokos osztályból lehet megteremteni. Az új birtokos középosztály gazdasági talpraállását kell elő­segítenie a magyar mezőgazda­­sági szociálpolitikának. A me­zőgazdasági szociálpolitika főbb tennivalói a következők: a családi üzem védelme a szét­aprózódás ellen, biztosítani kell az új üzemek alapításának felté­teleit. A mezőgazdaságban el­érhető nyereséghányadhoz ala­kított kamatú hitelekkel meggá­tolni a közép- és kisbirtokok el­adósodását. Növelni kell a ter­melésben a szaktudást a gazda­képzés általánossá tételével, és a dán mintát követő, de hazai viszonyokra alakított népfőis­kolákkal. A falut, mint hagyományos közösséget településformaként, kulturális és közigazgatási egy­ségként egyaránt meg kell őrizni. A nagybirtok versenyé­vel szemben a birtokos közép­­osztálynak a termelők szövet­kezeteinek létrehozásával lehet védekezni. Ezek a skandináv mintát követő szövetkezetek ér­tékesítésre, feldolgozásra, vagy talajjavító eszközök beszerzé­sére jönnek létre. A szövetkezet nem szívja fel az egyes kisgaz­daságokat, nem is lesz felettük parancsoló és rendező szervvé, hanem csupán segít a kisgaz­dáknak azokban a gondokban, amelyek kevés földjük, sze­rény tőkéjük és kereskedelmi ismereteik hiányából adódnak. Czettler tisztában volt azzal, hogy amerikai jellegű farmer­gazdálkodásra hazánkban nincs elegendő terület, hiszen egy va­lamire való farm 600-800 hold­­nyi területet foglal magában. Kizárólag az európai típusú út járható parasztságunk számára. Tudományosan alátámasztott elképzeléseiből a húszas évek­ben néhány dolgot, főként a bir­tokos középosztály megerősíté­sét a kormányzat is napirendre tűzte. Elképzeléseit felhasznál­ták a vitézi telektulajdonosok részére rendszeresített hitel­­konstrukció kidolgozásánál is. A húszas években érdeklő­dése egyre inkább a politika felé fordult. Az első világháború utáni években elemi erővel je­lentkezett a megújulás vágya. A jász településeken megjelentek az erdélyi és az elszakított or­szágrészekről érkezett menekül­tek, főként tanítók, ügyvédek és közigazgatási szakemberek. 1920- ban került az érdeklődés középpontjába dr.Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő. Czett­­lert, a tudóst egész életén ke­resztül foglalkoztatta a magyar mezőgazdaság helyzete, főleg a paraszti birtok, illetve a magyar jövendőt hordozó földművesif­júság nevelése. A Magyar Gaz­daszövetség elnökeként több­ször említi példaként, mintegy a hazai megújulás lehetőségeként Magyarország szívében a Jász nemzetiségi alkotmányt, ezt az igazi kisbirtokos demokráciát, amely évszázadokig képes volt fenntartani saját igazgatási, igazságszolgáltatási és oktatási intézményeit. Az európai agrár­történetben Svájc és a német­dán határon fekvő Dittmarschen példájával hozta kapcsolatba a hazai egykori szabadparaszti te­rületeket. Életművében többször aján­lotta olvasói és hallgatói fi­gyelmébe a dániai fejlődést, melynek során ez a kis északi ország belterjes földműveléssel, tej szövetkezetekkel agráror­szágként érte el a legfejlettebb nyugati országok életszínvona­lát. Az elsők között hangsú­lyozta a népfőiskolái mozgalom fontosságát. 1920-ban, mint a jászjákó­­halmi választókerület képvise­lője, felkereste a fővárosban élő jászsági születésű értelmiségie­ket, és egyesület alapítását hatá­rozták el. Jászok Budapesten elnevezéssel alakultak meg. 1921- ben elnökké dr.Czettler Jenőt, titkárrá Pászty János mérnököt választották. A ké­sőbbiekben a Jászok Egyesülete Budapesten névvel jelöli őket. Dr.Czettler Jenő felvette a kapcsolatot a Jászság állami és egyházi vezetőivel, és az 1921. évi vagyonváltságról szóló tör­vénytervezetet igyekezett nép­szerűsíteni (1921. évi XLV. 4. paragrafus). Fellépett egy Jász­­berény-központú népfőiskola létrehozásáért, illetve államse­gélyt szerettek volna kérni gr.Apponyi Alberttel együtt a jász főváros részére. A Jászok Egyesülete Buda­pesten célkitűzéseit a követke­zőkben foglalta össze: célunk elősegíteni a Jászság művelődé­sének fejlődését, ápolni a patri­óta szellemet, segítséget nyúj­tani a fővárosban élő jászok ré­széről a jász településeken fel­merülő gondok megoldásában szakértőként. Jótékonyság ré­vén előmozdítani a jász ifjúság lehető legjobb képzését. Az egyesület felvállalta, hogy évenként a farsangi idő­szakban megrendezi a jász bált. Rendezőbizottság alakult, Czettlerrel az élen. A rendező­ség alelnökei mindig Jászbe­rény vagy a rendező település vezetői voltak. A jász bál kul­túrműsorral kezdődött, amelyen a legkiválóbb jászsági születésű előadóművészek léptek fel. 1922. február 1-jén Pethes Imre színművész, Tarnay Alajos zongoraművész, Ördögit Ilus hegedűművésznő, Aggházy Melinda és Grill Ida színésznők szerepeltek. Ezt követte a nyitó­tánc, ami legtöbbször palotás volt, majd hajnalig tartó báli forgatag adott élményt és plety­katémákat sok korosodó ama­zonnak. A bál időpontját az összes jászsági lapban közzétet­ték. Kérték a résztvevőket, hogy a „főkötős” bálon lehetőleg ma­gyaros öltözékben jelenjenek meg, a nők - családi állapotuk­tól függően - pártában vagy fő­kötőben, az urak díszmagyar­ban, esetleg frakkban. A részt­vevők névsorát a Jász Hírlap minden évben közzétette. A bál helyszíne legtöbbször a Lehel Szálló nagyterme volt. 1923-ban cáfolatára, hogy Be­­rény elszakadna a többi jász te­lepüléstől és elfeledte a jász­testvéri érzületét, Jászapátiban rendezték a kiemelkedő ese­ményt. A jászapáti gimnázium épületében háromszázan hall­gatták végig a kultúrműsort, amelyben Pethes Imre, Pethes Sándor, Tarnay Alajos mellett Bathó Lajos és Becsey Gyula hegedűművész lépett fel. Sike­res bemutatkozási lehetőséget kapott a helybeli ipartestület énekkara is. A jász bálok és az egyesület szervezését 1935-ig dr.Czettler Jenő irányította. 1935-ben a választásokon Je­nes András nyerte el a jákó­­halmi kerületben a képviselői mandátumot. Dr.Czettler Jenő továbbra is részt vett az orszá­gos politikában, a kormányzó felsőházi taggá nevezte ki. Hosszú ideig volt a Közgazda­ság-tudományi Egyetem rek­tora. Politikusi és tudományos munkája kevesebb időt hagyott a Jászság ügyeinek. A második világháború után Czettlert bebörtönözték. Töb­bek között Béldy-Bruckner Ala­jos volt országos leventepa­rancsnok rejtegetésével vádol­ták. 1953-ban hunyt el. Négyen kézimunkáznak Megrendelés Kanadából Jászárokszálláson futótűz­­kéfit terjedt el a hír, hogy Sipos Lászlóné Jusztika, aki kézi­­munkázással foglalkozik, meg­rendelést kapott Kanadából. — Hogy sikerült a megren­deléshez hozzájutni? — Egy prospektusban olvas­tuk, hogy kanadai megrendelő fehér hímzéseket vásárolna. Márciustól kezdve a Kingston városában megnyitásra kerülő magyar kézműipari termékeket árusító üzletben forgalmazzák a hímzéseket. — Megtörtént már a szemé­lyes kapcsolatfelvétel? — Január 21-én már jártak nálunk Kanadából, szándék­­nyilatkozatot tettek kézi­munka-vásárlásra. — Melyik termék a legke­lendőbb? — Az angol madeira hímzés és a toledós. Egy jelentősebb tétel hamarosan leszállításra kerül. — Hányán vesznek részt eb­ben a munkában? —- Négyen vállaltuk a meg­rendelés teljesítését. Egyedi darabokról van szó. Ezeket a hímzéseket a Folkart Kft. zsü­­riztette. Elfogadták a költségvetést Jászárokszállás önkormány­zata január 27-én tartott ülésén elfogadta a város 1993. évi költségvetését, melynek teljes összege 245 millió forint bevé­tellel és kiadással számol. A vá­ros 1993-ban meglehetősen ne­héz helyzetben van a tavalyihoz képest, mivel a személyi jöve­delemadóból származó bevétel mintegy 30 millió forinttal csökkent. Ugyanakkor az idén átadásra kerülő tornaterem és egyéb ko­rábban vállalt fejlesztési kötele­zettségek miatt 38 millió forint ilyen célú kiadást kell teljesí­teni, ezért a bevétel oldalon 10 millió forint hitel felvételével kell számolni. Még így sem si­került tervezni a várható áreme­lések és a kétkulcsos áfa hatá­sát. „Még nem tudjuk, honnan biztosítjuk a közalkalmazotti és köztisztviselői béremelések ez évi ütemezésének anyagi hátte­rét. Ennek ellenére bízom ab­ban, hogy az 1993-as év felada­tait - ha a korábbinál szűkö­sebben is - meg tudjuk oldani." - nyilatkozta Szikra Ferenc polgármester. Macsi Sándor: Görbe János Ki hitte volna, hogy a polgári iskolát végzett siheder, a tanyá­ról tanyára járó és festő, nótázó Görbe János fiatalkori fény­képe. iparoslegény nem a szakmájá­ban lesz mesterré? Mégiscsak volt jövőbe látó hite a harmin­cas évek tehetségmentő moz­galmának, ebben pedig a követ­kező nemzedék műveltségéért felelősséget érző és vállaló személyiségeknek. Az árokszállási társadalmi egyesületek akkortájt vetélked­nek a műkedvelő színjátszás­ban. Ezekben a meleg, baráti közösségekben jó talaja van a jellemek, egyéniségek fejlődé­sének. Ez ad gyökeret Görbe János tehetségének egész éle­tére. Az ipartestület bölcs tagja­inak alapos volt a jövőbe vetett hite, amikor {tengő ezüstjeiket összeadva küldik neki Pestre a megélhetéséhez, a tanulásához: - legyél nagy művész - mond­ják. Az új, idegen, fővárosi vi­lágba bátran lépő ifjú nyolc hó­napig énekelni tanul a híres Székelyhidy Ferenc operaházi énekmester növendékeként. Ezt követően Rózsahelyi Kálmán­nál a prózai előadást és a színé­szetet sajátítja el kitűnő értéke­léssel. 1938-ban Budapest legfiata­labb vállalkozása, a Belvárosi Színház indítja nagyívű pályá­jára. Nem véletlen, hogy Kodo­­lányi-darabokban (Földindulás, Végrendelet) kezdőként máris a siker részese. A paraszti, a föld­munkás élet a szívében, véré­ben van, gyermekkori alapél­ményeivel a nép sorsa, az or­szág sorsa az övé is. Amikor ilyen tartalmú jellemeket kell alakítania, ő mindig magasan kiemelkedik az együttes mező­nyéből. Több éven át a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. Mint ilyen, az erdélyi művészetked­velők szeretett „Jancsikája”. Ahány darabban játszik, annyi élménnyel gazdagítja a közön­séget. Zilahy: „Süt a nap”-jának bemutatása után ilyen jelzőket írnak róla: „kongeniális”... „a megtestesüli vaskos paraszti észjárás, a költő teremtette földízű, félig állat-ember, a húsra, szalonnára leső test, az emberi lét egyik pillére”. Ka­csóh Pongrác János vitézéhez írják: „... Görbe János pedig úgy játszotta és énekelte Bagót, hogy szem nem maradt szára­zon a nézőtéren.” Tamási Áron Énekes madarában „Görbe Já­nos vénlegény Lukácsa... sok­féle színében olyan kivételes színpadi sikert jelent, mely or-P6SZES(CI»1.6K,i «AT6Í.I öj ncvchui iciictséfíel! \ tiszta lelkek inekét dalolják szágos viszonylatban is elsővo­nalú.” Kovách Aladár „Téli zsoltárjában Apáczai Csere Jánost kelti életre megdöbbentő erővel. Ezekben az években a film számára is felfedezik, értékesí­tik egyre kiforrottabb művésze­tét. Nyíró József: „Emberek a havason” című, Szőts István rendezte filmjében vezető sze­repet kap. Csutak Gergő „szé­kely favágó figuráját személye­síti meg olyan élethűséggel és Dokumentum, mely azt bizo­nyítja, Görbe János kitűnőre vizsgázott Rózsahegyi Kál­mánnál. meggyőző egyszerűséggel, hogy játékából tökéletesen kiér­ződik a székelység szomorú s küzdelmes sorsának minden rezdülése...” Az első magyar film ez, mely nemzetközi elis­merést vív ki számunkra, s eb­ben Görbe János alakítása is ré­szes. Felemelő érzés, hogy az akkor újjászülető olasz filmmű­vészet alkotói neorealizmusuk elődjévé fogadják ezt a remek­művet. Színészünket pedig már nem kell felfedezni. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents