Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-24 / 44. szám

8 1993. február 24., szerdc Gazdasági tájoló A vállalkozó pénztárcája „Ha nincs pénzünk, majd ad a bank” Mire készüljünk fel, ha hitelt kérünk? Ne csak forintokban gondolkodj unk! Egy vállalkozáshoz pénz kell, sok és még több. Aki azonban ezen a ponton leragad, azt meglepetés éifieti. Mi az, amirefefckell készülni egy induló vállalkozásnál, il­letve egy működő cég fejleszté­sénél? Műszaki bontásban ha­ladjunk végig a várható kiadá­sokon. Ingatlan. A tevékenységhez legtöbbször ingatlanra is szük­ség van, amit vásárolhatunk - ebben az esetben átalakítás is előfordulhat - vagy építhetünk. A vásárláshoz árajánlatot kell beszerezni. Átalakításhoz és építéshez költséges tervet szük­séges készíttetni szakember be­vonásával. A szakember persze pénzbe kerül, de vele biztonsá­gosabb a becslés. Önmagunk­ban csak akkor bízhatunk meg, ha kellő tapasztalattal, szakmai ismerettel rendelkezünk. Ha minden körülményt nem tudunk felmérni, könnyen előfordulhat, hogy nem tudjuk befejezni az építést. Gépek, berendezések. A termelési vagy kereskedelmi te­vékenység gépigényét mindig a technológiai leírás alapján tud­juk meghatározni. Erre persze rá lehet legyinteni; tudom én azt, hogy mire van szükség, a szükségletek írásba foglalása azonban csak előnyös lehet. Ha ismerjük a műszaki igé­nyeket a szükséges gépi beren­dezésekről, árajánlatot kell kérni. Járművek. A járműigényt szintén a termelés jellege hatá­rozza meg. A praktikumra kell törekedni, a luxusra csak akkor, ha ezt megengedhetjük ma­gunknak. Közhelynek számít, mégis megjegyzem, hogy az ol­csón beszerezhető használt jár­művek üzemeltetése kerül a leg­többe. Tipikus hiba, hogy a vállal­kozó elsőként személygépko­csit vásárol magának, lehetőleg drága luxus autót. Egy vállalko­zót mozgásában nem korlátoz­hatunk, mégis szerénység szük­ségeltetik, a régi álmainkat ne próbáljuk elsőként, megvalósí­tani. Forgóeszközök. Ide tartoz­nak a termeléshez, forgalma­záshoz szükséges anyagok, szerszámok, árukészlet, munka- és védőruha stb. A szükségletet szintén a technológiából tudjuk megállapítani. Törekedjünk a teljes mélységű vizsgálatra. Ne szégyelljük például egy bolt nyitásánál felírni, hogy mennyi lisztet, sót stb-t kívánunk indu­lókészletként beszerezni. Ettől csak nagy gyakorlattal rendel­kező kereskedő tekinthet el. A szinte naponta változó árak mel­lett valószínűleg ő sem. Példát természetesen más területről is hozhattunk volna. Vám. A vám az államhatáron átlépő árura kivetett közadó. Ha bármit közvetlenül importá­lunk, erre számítani kell. Mér­tékéről a Vám- és Pénzügyőrség tud felvilágosítással szolgálni. Vigyázzunk, az import esetén számíthatunk a vámon kívül il­letékre, vámkezelési díjra, ÁFA-ra, és esetleg fogyasztási adóra. ÁFA.Könnyen mondhatják, hogy ez visszaigényelhető, mégis számolni kell vele. Erre két ok van, az egyik, hogy nem minden esetben igényelhető vissza (pl. személygépkocsi). Másik okként említendő, hogy visszaigénylés esetén is szá­molni kell két hónap finanszíro­zási idővel. Ez átmenetileg fizetési zava­rokat okozhat. Kamat. Ha a beindítást hitel­ből fedezzük, számolni kell a kamattal. Ezt hitelből fizetve emeli a hiteligényt, ezért ha le­het, ezt kerüljük el. Egyéb. Egy vállalkozás sok­rétű feltételrendszert igényel, melynek biztosításához a fonto­sabb elemeket a fentiekben ösz­­szefoglaltam, természetesen ez nem alkalmazható minden eset­ben, ezért végiggondolva mást is fel lehet sorolni. Egyéb téte­lek a különböző illetékek, sza­kértői díjak stb. Ha ezeket mind végiggondol­juk, és az árbevételek kellő nagyságrendben történő beér­kezéséig a fedezetről gondos­kodunk, finanszírozási oldalról különösebb meglepetés nem ér­het. A címben szereplő várakozás nem mindig , jön be”, de a hitel megszerzése jó esetben is hosz­­szadalmas, és - a bank munka­társainak jószándéka ellenére - idegőrlő folyamat lehet. A bank minden esetben rész­letes leírást kér a vállalkozásról, kíváncsi rá, mikor alakult, mi­lyen tevékenységre, mik az ed­digi jellemző adatai (árbevétel, költség, eredmény, készlet, sa­ját tőke stb). Ne vegyük indiszkréciónak, ha kérik a résztvevők vállalko­zási tapasztalatát, esetlegesen a tagok magánvagyonára vonat­kozó adatokat. Ezekre a pénz­­kihelyezés biztonságának növe­lése érdekében van szükség, és ezeket a bank természetesen tit­kosan kezeli. A beadott pályázat szigorú bírálaton esik át, melynek során a következőkről döntenek: 1. A lejárati idő A hitelt bizony vissza kell fi­zetni, mégpedig lejárati időn be­lül. Ez az időszak két részre osztható, a türelmi időre, amíg csak kamatot kell fizetni, és tő­kevisszafizetési időre, amikor a kamatot és a felvett hitel össze­gét fizetjük. A lejárati időn belül a hitelt igénybe vevő (adós) az összeg A kamat - ma már kimondot­tan - a pénz használati díja, a bank költségeit és nyereségét fedezi. Ennek nagysága attól függ, hogy a bank saját tőkéje mellett milyen feltételekkel tud forráshoz jutni. (Betétekből, bankközi hitelekből stb.) A be­téti kamatok drasztikus csökke­nését a hitelkamatok nem követ­ték. Ennek alapvető oka, hogy sok régebben magas kamattal kibocsátott értékpapír még nem járt le, így arra most is a maga­sabb kamat jár. (Ezek mellett meg kell jegyezni, hogy a hite­lezés kockázata miatt a bank tartalékot képez, amit szintén bevételeiből fedez.) Nézzük, mibe kerül az adós­nak a hitel, és végezzünk el egy Pénz kell, de honnan ve­gyünk? A kérdés gyakran fel­merül, és bizony nehéz prob­léma elé állíthat minden vállal­kozót. Gondoljuk végig, melyek a leggyakrabban előforduló pénzforrások. Saját erő. Ez a legegysze­rűbb lehetőség, de általában igen szűkösen áll rendelkezésre. A legkedvezőbb forrás, hiszen nem kell kamatot fizetni, nem kell törleszteni, és a dolgainkba senki nem szólhat bele. Tőkés társ. Ez is kedvező le­teljes visszafizetésével a hitel­­szerződést felbonthatja. A bank ugyanezt csak szerződésszegés esetén teszi meg. 2. A kamat mértéke A kamat bankonként és hitel­típusonként változó, mértéke eléri a 33-35 százalék/évet is. 3. A fedezeti igény A legtöbb esetben ezen a ponton hiúsul meg a hitel igénybevétele. Fedezetet alap­vetően a megtermelt és értékesí­tett áru jelent, ez természetes, hiszen a cél elérésével a pénz­nek meg kell térülni. Jelenleg azonban ez kockázatos, hiszen minden ügyletnek vannak bi­zonytalansági tényezői, ezért a bank közvetett fedezetet is. kér­het, és kér is. Ezek általában el­adható nem lakott ingatlanok. Régebben elfogadtak nagy ér­tékű gépjárművet, ma már ez nem jellemző. Fontos alapelv, hogy csak olyan vagyontárgyat fogad el a bank, amire jelzálogjogát beje­gyezheti. Ez persze a legtöbb ügyfelet felháborítja, de gondol­junk arra, hogy a folyósított hi­tel a betétesek pénze (részben) és arra természetes, hogy vi­gyázni kell. 4. A gazdaságosság vizsgá­lata egyszerű számítást. A költség két részből áll: 1. Kamat, mértéke eltérő, példánkban vegyünk 32 száza­lékot. 2. Kezelési költség, százalé­kos kulcsa szintén változó, ve­gyünk havi 0,7 százalékot, ami évi 8,4 százaléknak felel meg. A hitel éves költsége így ösz­­szesen 40,4 százalékot tesz ki. Hogyan hat ez a gazdálko­dásra? Tételezzük fel, hogy egy vál­lalkozás tőkeigényének 20 szá­zalékát saját erőből, 80 százalé­kát pedig hitelből fedezi, a tel­jes tőke 5 millió forint. Végez­zünk el egy számítást a tőke­költségre vonatkozóan: A hitel 4 millió forint, költ­het, bár rengeteg veszélye van. Az így szerzett pénznek kamata nincs, törleszteni itt sem kell. A döntéseinkbe azonban bele­szólnak. Akkor is hatással van elképzeléseinkre a társ, ha egész évben nem látjuk: saját pénzünket merjük kockáztatni, a társunkét sokkal kevésbé. Nem mindig baj, ha a társ be­leszól a döntésbe, lehet, hogy az adott terület szakembere, kellő tapasztalatokkal és ismeretek­kel rendelkezik. Hitel. Ez a leggyakoribb ide-A bank csak gazdaságos te­vékenységet finanszíroz, ez ért­hető. Pénzintézetként pénzügyi műveletekre specializálódott, nem pedjg az ügyfelek fedezet­ként felajánlott ingatlanjainak árverezésére. A jövedelmezőség időtarta­mára gazdaságossági számítást kell végezzünk, ami igazolja a zavartalan visszafizetés bizton­ságát. A számítás adatait termé­szetesen előszerződésekkel, pi­acelemzéssel igazolni kell. 5. A saját erő mértéke A gazdasági műveletek saját erő nélkül nem bonyolíthatók. Talán ez az, ami a legfájdalma­sabb része a dolognak, hiszen ebben az országban csak igen kevesek kezében tudott tőke felhalmozódni. Viszont pusztán hitelből megindítani egy vállal­kozást, napjainkban szinte egyenlő (a kamatok mértéke miatt) a biztos bukással. Ha minden kérdésben meg­született a döntés, a bank szer­ződési ajánlatot tesz, amit vagy elfogadunk vagy nem. Végezetül egy tanács. A ban­kot folyamatosan informáljuk tevékenységünkről. Tapasztala­tok bizonyítják, hogy az átme­neti zökkenőket jóindulattal ke­zelik a pénzintézetek. sége 1.616 ezer Ft/év, a saját erő 1 millió forint, költsége nincs. A teljes tőkére vetített költség 1.616:5.000=32,32%. Vagyis befektetett tőkénk (hi­tel és saját erő együtt) évi 32,32 százalékát kell a pénzintézet számára kitermelni. Ehhez vesszük az adózott, eredmény terhére fizetendő hi­teltörlesztés esedékes részét, ami elérheti a 60-70 százalékot is. Ha a vállalkozás tőkéjét nem kívánjuk csökkenteni, ezt eredményből kell fedezni, va­gyis 60-70 százalékos befekte­tésarányos nyereséget kell pro­dukálni. Ha erre nem képes a tevékenység, lassan, de biztosan elveszik a tőke, így a működés alapvető feltétele is. gén forrás, igénybevétele sok­szor körülményes, költséges, és bizony törleszteni kell. Ha le­het, kerüljük el. Állami támogatások. Ma az ilyen forrás bizony kevés és el­apadóban van. A teljes igazság­hoz azonban hozzátartozik, hogy a termelés fellendítését a központi költségvetés több esz­közzel igyekszik támogatni. Példaként említhető a mező­­gazdaság támogatása, a munka­helyteremtést és -megtartást támogató programok. Hétről hétre Kisiparosok a privatizációban Folyamatos munkakapcsola­tot alakít ki az Ipartestületel Országos Szövetsége, a Magyai Kézműves Kamara és az Állam Vagyonügynökség. Az együtt­működés lényege, hogy a va­gyonügynökség közös rendez­vények, személyes találkozók valamint számítógépes kapcso­lat segítségével lehetővé tesz az iparosok érdekképviselet szervezete tagjainak a közvetler privatizációs tájékozódást, in­formációszerzést. Cukorgyárak a Versenytanács előtt A Gazdasági Versenyhivata Versenytanácsa megkezdte a i tárgyalást 11 magyar cukorgyái ügyében. A hivatalból indítót eljárást a versenyhivatal kéz deményezte a cukorgyárak gaz dasági versenyt korlátozó meg állapodásának gyanúja miatt Az elmúlt évben ugyanis há romszor került sor cukoráramé lésre, s eből különösen a nőve mer 16-i árközlés időpontjánál és mértékének azonossága vé gett merült fel a gyanú, hog; mindez versnykorlátozó meg egyezés alapján született. A 11 cukorgyár képviselőit; versenytanács csütörtököt meghallgatta. A tárgyalást már cius 2-án folytatják. Lakótelepi konyhaakció Magyarországon az 1960-a évektől a ’80-as évek közepéi; körülbelül 760 ezer lakótelep panellakás épült, s ezek ma má felújításra szorulnak. A kony hák átalakítását, korszerűsítésé vállalja a Becker-Bayer Keres kedelmi és Szolgáltató Kft Svájci és német alapanyagok ból, itthon készült bútorokká cserélik ki lakótelepi lakásol konyhabútorait, vállalják a béé pítést, három nap alatt átadjál az újjávarázsolt konyhákat. Készül az élelmiszertörvény Elkészült az új élelmiszertől vény tervezete az FM-ben. A új jogszabállyal elsősorban fogasztók érdekeit kívánják vé deni, valamint nagy súlyt he lyeznek az élelmiszerek mine ségének garantálására. Előtérb kerül a fogyasztók tájékozta tása, valamint az ellenőrzé megszigorítása is. A törvény tervezet átveszi az Európ; Gazdasági Közösség szabályé zási filozófiáját, az ott haszná fogalmakat. Ä törvényhez kap csolódóan elkészül a Mágya Élelmiszerkönyv is. A britek a magyar befektetési klímáról A brit Gyáriparos Szövetsé (CBI) szerint a magyar befekte tési klíma jó, de a külföldi b( fektetők még igénylik a dönté: hozatali folyamatok gyorsítási és a külföldiek számára érthe többé tételét. Például attól tai tanak, hogy időnként a kormán és a helyhatóságok vetélkedj sének ők lehetnek a vesztesei. Külföldi cégnek kínai olaj mezők Több, mint egy évtizede vá tak a külföldi olajtársaságok kínai kormány mostani bejelei tésére, mely szerint jelente nagyságú szárazföldi olajlelj helyeiken külföldiek számára lehetővé teszik a feltárást és kutatást. Becslések szerint a ti rületek készlete 8.2 milliái tonna olaj és 2.5 trillió köbmi tér földgáz. A kínaiak a mi működő kínai olajmezőke végzendő további beruházásé lehetőségét is felkínálták. A vállalkozás forrásai és tőkeszükséglete A tőkeszükséglet összesíté­séhez és forrásbiztosítás meg­határozásának szemlélteté­sére két egyszerű táblázatot mutatunk be. A képzeletbeli vállalkozás­nak meghatároztuk a tőkeszük­ségletét műszaki bontásban és havonkénti összesítésben. Eh­hez párosul egy forrásbiztosítási Tőkeszükséglet INGATLAN GÉP, BEREND. FORGÓESZKÖZ JÁRMÜVEK VÁM ÁFA KAMAT EGYÉB ÖSSZESEN 40 60 2940 3230 7335 Tőkeforrások Január 2330 1500 3505 7335 SAJÁT ERŐ TŐKÉS TÁRS ÁLLAMI TÁMOGATÁS HITEL ÖSSZESEN 2940 2060 1170 2940 3230 táblázat forrástípusonkénti és havonkénti összesítéssel. A két táblázat összesen sora egymással megegyező. Ennek egyezőnek is kell lenni, ellen­kező esetben forráshiány vagy többletforrás van. Forráshiány esetén a vállalkozás nem indít­ható, forrástöblet esetén a fel­venni szánt hitel csökkentendő. Január Február Március Összes 2900 1100 1300 500 270- 4000 1500 2800 4500 4500 700 1200 290 210 85 50 560 210 85 150 13505 Február Március Összesen 5000 3500 1500 3505 13505 Változások az Egzisztencia hitelben Az Egzisztencia hitel felté­teleit a kormány nemrégiben módosította. Kedvezőbb felté­teleket állapítottak meg. Az egységes futamidő maximum 15 év, a türelmi idő pedig az eddigi 1-2 évről 3 évre emel­kedett. A saját erő mértéke 5 millió forintig 2 százalék, 5 millió forint felett 15 százalék, így kisebb tőkével rendelke­zők is hozzájuthatnak ehhez a kedvező hitelforráshoz. Lé­nyeges módosulás, hogy az E-hitel az állami üzletrészek, részvények vásárlása mellett ezek vagyontárgyainak meg­vásárlásakor is igénybe ve­hető. A vállalatok által történő ér­tékesítésből származó árbevé­tel a vállalatot illeti meg. A kormányrendelet most kiszé­lesíti az E-hitel ellenében érté­kesítésre jogosultak körét. Az eddigi szervezetek mellé beke­rült a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (ezek szerint az el­hagyott szovjet laktanyák is megvásárolhatók E-hitel fel­­használásával), az Állami Fej­lesztési Intézet Rt. is. A módosított kormányren­delet a Magyar Közlönyben történő közzétételét követően lép hatályba. A hitel várható kamata 7 százalék, amely 3 százalékos jegybanki kamat­ból és a bonyolítást végző ke­reskedelmi bankok 4 százalé­kos kamatrészéből tevődik össze. „A vállalkozó pénztárcája" írásait Túróczi Imre főiskolai adjunktus készítette. A PÉNZ ÁRA- avagy mibe kerül a hitel? Számításba vehető pénzforrások

Next

/
Thumbnails
Contents