Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-24 / 44. szám
1993. február 24., szerda Jászsági Extra-----Jászberény 5 Ifjúsági klubot épít az egyházközség Jászberényben, a Szentkúti templom kertjének szegletében egy félig kész épület várja a munkáskezeket. A tetőszerkezet hiányzik, s természetesen a külső és belső vakolás, a belső burkolási és szerelési munkák is ezután következnek. Az épület jelenlegi formájában is mutatja, hogy ízléses létesítmény van készülőben. A fiatalok hitoktatását szolgáló épület történetét Sólyom József esperes úr, a Szentkúti templom plébánosa mondja el.- A hittan oktatására a templomot vesszük igénybe. A cserkészcsapat egy Örse a plébánián tartja foglalkozásait. Magnó, tévé is a teplomban van, ami igazából nem oda való. Ezért gondoltunk arra, hogy ifjúsági klubot kellene építeni. Mivel a hely műemléki környezet, megfelelő terveket kellet készíttetni; olyat, amelyet a Műemléki Felügyelőség is elfogad. Pár Nándor, szolnoki tervezőnek ez sikerült is. Az építés költségeire az egyházközség gyűjtötte a pénzt. 1992-ben az önkormányzattól kaptunk 450 ezer forintot. Az egyházi segélyszervezettől, Németországból 12 ezer dollár érkezett, így megkezdődhetett az építkezés. Az önkormányzat ingyen adta a telket. Az egész beruházás 5 millió 660 ezer forintba kerül. Pillanatnyilag 3,5 millió még hiányzik. A kivitelező Norma Kft.-nek is gondjai vannak. így áll most az építkezés.- Milyen esélyek vannak a befejezésre?-Hát, bízunk Istenben, meg a hívek adományaiban is. A külföldi egyházi szervezetekhez ismét pályázunk. Az önkormányzattól erre az évre 850 ezret kértünk, melyet még nem kaptunk meg. Pályázni kell ide is, mert a költségvetésben 8 milliót hagytak jóvá a templomok felújítására. Bízunk benne, hogy sikerül a pénzt összeszednük.- Mekkora lesz ez az épület?- A templomi környezetbe illő stílusos, kétszámyú, 150 négyzetméteres épület lesz, gázfűtéssel. Lesz benne előadóterem, a hitoktatáshoz szükséges felszereléssel. Persze ha sikerül a berendezést is megszerezni, annak költsége ugyanis az építkezésen felül van. Mellékhelyiségek, konyha, ebédlő és egy szép terasz lesz még az épületben. A fiatalok délután, este lesznek ott. Gondoltuk, hogy a templomba járó nénikék is betérhetnek oda egy meleg teára, egy kis beszélgetésre. Nagyon bízom benne, hogy ha idén nem, de jövőre elkészül, s járhatnak oda a fiatalok és az idősek egyaránt. Egy festmény utazásai A Déryné Művelődési Központ nagytermét egy monumentális festmény díszíti néhány napja. A honfoglaláskori jelenetet ábrázoló alkotás azoknak ismerős, akik az utóbbi hetekben, hónapokban megfordultak a városháza nagytermében. A rendszerváltás óta ugyanis ott volt látható. Ám akik a Hűtőgépgyárban dolgoztak, s ott a központi előadóterem előterében jártak, ott is láthatták P. Bak János művét. Az utazás kezdete pedig valójában a Déryné Művelődési Központ. A történet eleje 1956-ra nyúlik vissza. P. Bak János festőművész 1951-56-ig a Szolnoki Művésztelepen élt, Rudnai János tanítványaként művelte a „szakmát”. Elkészített egy festményt, mely egy honfoglaláskori jelenetet ábrázol. Az alkotást a kortársak is remekműnek tartották. Ezt látta meg egy jászberényi vezető, s a tanács megrendelte 8-10-szeres nagyítását a remekműnek. A művelődési ház nagytermének egy boltíves falrészletét kívánták vele díszíteni. így került a „nagy” festmény mai helyére. Az első utazás a hetvenes évek elején történt. A művelődési ház fenntartói között évekig szerepelt a Hűtőgépgyár is. Innen a köz nyelvben ma is szokásos Lehel-klub elnevezés. Gorjanc Ignác, a gyár akkori vezérigazgatója vitette ki a festményt az előadóterem előszobájába. Aztán jött a rendszerváltás. A polgármester úr visszakérte a festményt, így került a városházára. A Városvédő és Szépítő Egyesület pedig a polgármestertől „kérte el”, s így került vissza az igazi, eredeti helyére. Remélhetőleg több utazása nem lesz. Mikrobusz-adomány — Jászberényben az egyházi szociális otthonnak sok gondot okozott az idősek szállítása. Saját jármű nélkül nagy szervezést — és sok pénzt - igényelt, hogy a nővérek orvoshoz, kórházba vagy valamilyen rendezvényre eljussanak. Németországban működik egy segélyszervezet, mely papokat, egyházi intézményeket támogat. Páter Szőke Jánossal vette fel az otthon a kapcsolatot, s egy mikrobuszra adtak be kérvényt. A kedvező döntés február elején megszületett. Ausztriában, a magyar határhoz közeli Mattersburgban lehetett átvenni a mintegy 2 millió forintot érő 8 személyes Volkswagen mikrobuszt. Az autó nagyon praktikus, tolókocsival, járókerettel is be lehet szállni, nagyobb csomagokat is tud szállítani. A herényi börtön krónikája Vajon ki tudná megmondani, hogy mikor létesült az első tömlőé Jászberényben, hiszen nemcsak legutolsó épületének alapítása, hanem lassan annak az 1960-as évek elején történt bezárása is sokak számára homályba vész. Annyi bizonyos, hogy jászberényi bírák már az 1700-as évek elején is ítélkeztek. Szigorú büntetéseikről voltak híresek. íme erre egy példa 1752-ből: „Ámbár világosan ki nem jön, hogy Kovács János és Szabó Katalin azon lovakat és szekeret, melyekről vádoltattak, el lopta volna, mivel pedig nagy Gonoszságokkal egy Bizonyosságnak vallása által terheltemének mind ketten, hogy Szabó Katalin magát Kovács Jánosiul, noha Ura nem volna, terhesnek lenni vallotta, ezért az asszony... 25 korbácsokkal, a férfi pedig 50 Pálczákkal meg büntetődnek.” Néhány ítéletből következtethetünk nemcsak a jászberényi tömlöc meglétére, hanem annak állapotára is. Például 1752-ben rótták fel a következő sorokat: „Minthogy ennek előtte mintegy húsz esztendőkkel Bokor János egytülis, mástólis... hetven két juhot ellopni, és magának tulajdonítani merészkedett, ezért érdemlendő büntetésének el vételére ugyan a Jász Berényi Tömlöczben tétetett, életét félővén az Tömlöczöt kiásta és elszökött.” Újabb elfogása után született az ítélet: „...több tolvajságinak, Cimboráinak, Orgazdáinak ki nyilatkoztatására... hóhér által meg kínoztasson, annak utána fel akasztasson.” Nemcsak a tömlöcök biztonságosabbá tétele érdekében, hanem a rabok munkára szoktatása céljából is hozták létre Jászberényben a ma is álló börtön és dologház célját szolgáló épületet, melynek talpköve — egy 1839. június 1-jén felvett jegyzőkönyv szerint —: „az 1838. évi Kis Aszszony hava 6.án letétetvén, a kettőzött szorgalom által oda vitettetett, hogy Jászberényben, a Kerületek közönséges Udvarában most már e czélra egy emeletes Épület elkészítve áll, melynek Tisztelt Hirdetőnk! Ezentúl szerdai napokon a Jászsági Extra oldalakon is hirdethet. Mi segítséget, kedvezményt és felületet adunk. Próbálja ki, megéri. Bővebb felvilágosítással készséggel állunk rendelkezésére Új Néplap - hirdetési csoport:- Szolnok, I. sz. Irodaház Kossuth tér 1. Telefon/fax: 56/377-766- Jászberény, Bercsényi út 3. Telefon/fax: 57/12-564 •18517/1H* A jászberényi megszüntetett börtön egyik múlt századi cellaajtója felső emeletében két tágas szinte 60 munkás személyeket magába fogadó egy gyapjú egyszersmind posztó raktárnak, és egy Ispotálynak szolgálandó, öszvesen négy szobák, és egy tágas konyha, földszint pedig egy a Hajdúk részére elkészített szoba, öt kisebb egy személyre, és 8 nagyobb a dolgozó raboknak hálásul szolgálandó árestonok vannak, és egy Kápolna úgy alkalmazva áll, hogy a rabok az árestonból ki lépve az ambituson végig részt vehessenek az ottan tartandó Isteni szolgálatokba és ájtatosságokba”. A dologház feletti közvetlen felügyeletet egy felügyelő, két hajdú és egy csapómester - a posztókészítés szakembere látta el. Ami pedig a dologházi munkát illeti: „Meglévőn állapítva, hogy ezen Intézetbe lévő rabok szurposztó és pokrócz készítésével foglalatoskodtassanak”. - Mégpedig úgy, hogy „fogságok üdeje alatt a henyéléstől elvonva a munkára köteleztessenek, és egyszersmind lelkiképpen imádságot, és idvességes tanítások által szelídebb emberekké formáltassanak”. A tömlöcz-gazda meg közben „arra fordítván igyekezetét, hogy a dolgozó rabok hetenként ötször főtt ételt ehessenek”. Továbbá arra, hogy „ezen dolgozó rabok Ünnepi és Vasárnapi szünnapokban dél utáni 3 órától kezdve öt óráig az udvarban járkálni engedtessenek, mely idő nékiek szellőztetésül szolgálván egészségek fenntartásának eszköze lehet.” Nos, a szűrszabó és posztókészítés nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert 1878-ban - egy korabeli jelentés szerint - „házilag a kosár kötés és bérlet által a szabó munka van folyamatban.” A jászberényi kir. járásbírósági fogház és dologház felügyelete abban az időben egy fogházfelügyelőből, két fogházőrmesterbol és huszonnégy fogházőrből állt. A rablétszám 1879 végén: 207 férfi és 6 nő. A jászberényi fogház szerepe mindenekelőtt a szolnoki új börtön építésének betudhatóan - egyre inkább kisebbeden ezután. 1941 decemberében ez került a felügyeleti jegyzőkönyvbe: „A legnagyobb napi létszám 46, a legkisebb 18.” A dologházi rész is egyre kevésbé tudta betölteni hivatását. 1942-ben a felügyeleti vizsgálat megállapítása szerint: „...a dologházba beutaltak csupán kézimunkával vannak foglalkoztatva... házimunkával is csak minden második nap foglalkoztatható a dologházba beutalt, mert a házi munkások szükséges száma jóval kevesebb, mint a dologházba beutaltaké.” A szerepkör csökkenése az őrszemélyzet létszámának zsugorodásával járt. 1942-ben mindössze öten vigyáztak a rabokra. Nemcsak a munka biztosításával, hanem a fogház felszereltségével is gondok voltak. Egy 1948. december 21-én keltezett jegyzőkönyv szerint: „Összesen 15 pokróc és 20 szalmazsák és 20 darab használható vaságy áll a fogház rendelkezésére. Ez a felszerelés figyelemmel arra, hogy a foglyok átlagos létszáma 30-35 fő, kielégítőnek egyáltalán nem mondható, mert hiszen a foglyok jó része a saját takaróját kénytelen magával hozni, sőt a foglyok egy része - mint a vizsgálat napján is 3 fő - cellájának padozatára tett csupasz szalmán takaró nékül fekszik.” Nemcsak a rabokra nem jutott pénz. Az 1948-ban tartott felügyeleti vizsgálat azt is megállapította, hogy „...az őrség felszerelései hiánytalannak nem mondhatók, mert egyiküknek sincs pisztolya”. Érdemi változást a jászberényi fogház életében csak annak bezárása jelentett. Más kérdés, hogy ez volt-e a helyes döntés, vagy talán más városokban lévő néhány társával együtt meg kellett volna hagyni, csökkentve ezáltal a megyei börtön túlzsúfoltságát. Simon Béla Városi közgyűlés Ma délután négy órakor tartja soros ülését a város képviselő-testülete. Tájékoztatják a képviselőket az önálló vízmű kialakításának munkáiról, a város testvérvárosi kapcsolatainak alakulásáról, illetve más külföldi kapcsolatokról. A két bölcsőde 1992. évi tevékenységéről szóló jelentést is megvitatják. A testületnek döntenie kell az önkormányzati bérlakások elidegenítési tilalmának felülvizsgálatáról, az 1994. évi céltámogatási igények jóváhagyásáról. A városi lap, a Jászkürt eladási árának — az eddigi 19,50-ről 24,50-re való - emeléséről szintén határozni kell a testületnek. A közgyűlés elé kerül a helyi Lehel mozi működtetője - a Tisza Mozi Kft. - támogatási kérelme, amelyről szintén döntenek ma. Tanácsadás a munkaadóknak Bővül a jászberényi munkaügyi központ tevékenysége, ugyanis megkezdték a munkáltatók rendszeres tájékoztatását is. Először a nagyobb cégek vezetőit hívták meg, s a foglalkoztatási törvény változásait, a foglalkoztatás helyzetét, a munkaügyi központ új tevékenységeit ismertették meg velük. Á találkozókat szeretnék a jövőben rendszeressé tenni, s más munkaadói kört is meghívni. Negyedévente, esetleg négyhavonta kerülne sor hasonló tájkoztatóra, attól függően, milyen gyorsasággal változnak a jogszabályok, vagy a foglalkoztatási helyzet. Kezdő vállalkozóknak szól A munkaügyi központban, a Jásztelki út 17-ben ma 15-17 óráig kezdő vállalkozók részére ingyenes tanácsadást tartanak. A pénzügyi, jogi, adózási szabályokat profi szakember, Gulyás Miklósné, a Tanítóképző Főiskola gazdasági igazgatója ismerteti. A jövőben ez a tanácsadás rendszeres lesz. Minden hónap második és negyedik hetének szerdáján kereshetik fel a vállalkozást kezdők. Átképzési lehetőségek Az önkormányzati bizottságok vezetői, a polgármester, az országgyűlési képviselő, a közép- és felsőfokú iskolák vezetői február 26-án 13 órakor a munkaügyi központba látogatnak. Felújítják az orgonát Mint köztudott, városunkban orgonahangversenyt a Nagytemplomban tartanak, de gyakran rendeznek koncertet a Barátok templomában is. A Szentkúti plébániához tartozó hívek pedig azt szeretnék, ha az ő templomuk is rendezhetne hasonlót. Ennek azonban fő akadálya, hogy orgonájuk nem alkalmas koncertezésre. Az öreg hangszer előbb a Nagytemplomban, majd a Barátoknál szolgált, utána került hozzájuk. A költözések, az idő sokat rontott rajta; nincs meg minden oktávja. Ezt akarják pótolni, s kicserélik a szélládát, a mágneseket, a fújtatómotort is. Eddig 600 ezer forintot költöttek rá, de az orgona teljes felújítása 1,5 millió forintot igényel majd összességében. Felújítják a játékasztalt is, kétsoros klaviatúrája lesz. A munkálatokat Beniczki Béla végzi. Ha végleg elkészül, a Szentkúti templom is hangversenyteremül szolgálhat. Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Baráth Károly
