Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-23 / 43. szám

4 Riport-----Új közlekedési szabályok 1993. február 23., kedd Hat év a rácsok mögött Minek az áldozata? „Kajakra rám verték a balhét, mert nem lettem vamzer” A KRESZ módosítás és magyarázata II. — Tisztelettel kérek egy új­ságírót, aki meg meri szellőz­tetni a problémámat. Nem má­sért, mivel a kommunista rend­szer áldozata vagyok. Hat ne­héz évet ültem ártatlanul, és itt az ideje, hogy mindent közre­adjak. Kajakra mindig rám ver­ték a balhét, mert nem lettem vamzer (áruló, besúgó) soha - mondotta egy betérő a szer­kesztőségben. A bemutatkozás során kide­rült, hogy az illetőt Berveczki Tibornak hívják, aki 1936-ban Nagyorosziban született, és már több mint egy évtizede Jászfelsőszentgyörgy külterüle­tén lakik, valahol a végtelen pusztaságban. Az Isten háta mögött Ráadásul október elsején megint elítélték Berényben, a városi bíróságon: két rendbeli lopás vétsége miatt halmazati büntetésül öt hónapi fogházra. Természetesen az ítélet még nem jogerős, hiszen fellebbe­zett. Tény: nem egyszerű eljutni a Berveczki-tanyára. Kanyargós, saras, vizes földutakon araszo­lunk előre a kocsival. Kivágott fák mellett, kopasz erdőkön át, hosszú, hosszú kilométereken keresztül. Az utolsó pár száz métert az apostolok lován tesz­­szük meg. Az udvar, meg a ta­nya környéke olyan, hogy nincs az a MÉH-telep, amelyik hasonlítana rá. Van ott minden, ami elképzelhető: kacat kacat hátán, kecskekoponya, szal­mabrikett, rozsdás kocsiajtó, szakadozott nagykabát, nem beszélve a megátalkodottan csaholó, Isten tudja hány ku­tyáról. A panaszos 175-180 körüli, őszülő hajú, jókötésű, ötven­­egynéhány éves férfi. A min­denfélével telezsúfolt szobában alig bírunk leülni, de végül ez is sikerül. így kezdi: — Uram, engem üldöznek a rendőrök, pedig én mást se csi­nálok: adok, veszek, cserélek, mégis világéletemben elnyo­más alatt voltam. — Kivel, kikkel akasztott bajszot? — A párttitkárokkal. Meg­jártam az összes börtönt, de is­tenigazából Sopronkőhidától féltem úgy, akár a tűztök Ez a legvacakabb hely. Ráadásul nyolc refes évet akasztottak rám, mert nem toltam a kom-A hazai mezőgéppiacot élén­kítendő új kezdeményezést tett a szolnoki Mezőgép Rt.: speciális munkagépeit kárpótlási jegyért is árusítja. Elsőként kaszálógé­peket vásárolhatnak mindazok, akiknek készpénzük nincs, ér­tékpapírokkal viszont rendel­keznek. Közismert, hogy az ország legnagyobb mezőgépipari cége évente együttesen öt-hatezer ka­szálógépet gyárt, a kaszacsalád minden tagjából. A hazai keres­let viszont - fizetési nehézségek miatt - igen szerény, alig egy­ötöde a készülő mennyiségnek, körülbelül ezer darab. A rész­vénytársaság vezetői bíznak ab­ban, hgy a kárpótlási jegyek fize­tőeszközként való elfogadása megélénkítheti a piacot. Erre már vannak biztató jelek, eddig 250 kaszálógép kelt el a kárpót­lási jegyek 85 százalékos árfo­lyamán, ami az országos ará­nyokhoz képest meglehetősen magas. A mezőgazdasági gépek kár­munisták szekerét - közli sokat sejtetően, miközben az iratok után kutat. Nyugalomra intem, nem szükséges, mert már Jászbe­rényből, a városi bíróságról tu­dom, hogy tízegynéhány alka­lommal volt valamiért bün­tetve. Először 1953. szeptember 24-én, 17 évesen csalásért ka­pott három hónapot, felfüg­gesztve. Másodszor 1957. október 5-én élet és testi épség veszé­lyeztetése miatt, majd 1960. március 10-én rablásért. „Erre emlékszem, és engedje meg, hogy közöljem: Pesten történt, 1 év 4 hónapra meszel­tek el.” Ment a verkli, és 1962. szep­tember 20-án megint beütött a baj, mert tulajdon elleni bűntett miatt szólt az idézés. Olyan ez, mint a többrészes film: 1963. szeptember 23-án becsületsértésért, és ’65. de­cember 23-án ismét ugyanezért ítélték el. „Már nem emlékszem, kit sértettem meg, elvégre nem káptalan az ember feje, ugye, szerkesztő úr?” Bólogatok: merő igazság, ámbátor ki tudja, miért, miért nem, hiszen hetedik büntetés is adódott. Az pedig nem más, mint hivatalos személy elleni erőszak, mégpedig 1965. októ­ber 27-én. A lista fölöttébb színes: 1971. április 3-án testi sértésért tíz hónap fogház következett, majd 1972. március 16-án üzérkedésért ismét fogház. 1976. november 9-én társtet­tesként elkövetett lopás bűn­tette, valamint megrontás miatt mint többszörös visszaesőt utalták a rácsok mögé. A fia feküdt a lánnyal? — Kérem tisztelettel, újsá­gíró úr, ez alapvető rágalom. Az élettársam lánya feküdt a fi­ammal, és mégis én vittem el a balhét. — Miért? — Mert a nyakamba varrták. Varrták, nem varrták, meg­lehetősen régen történt, de ko­rántsem ez a finálé, hiszen 1989. március 10-én ittas jár­művezetésért megint bíróság elé idézték. Itt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és alig három hete öt hónap fogházra. Miről is van sző? Kacifántos az ügy, de igyekszem rövid pó­rázra fogni. Először 1989 de­pótlási jegyekért való értékesí­tése csak egyike azok közül a lé­pek közül, amelyekkel a szol­noki részvénytársaság segíteni kívánja a kialakuló új gazdálko­dási formákat, így a farmergaz­daságokat, kisebb termelésre, gazdálkodásra szövetkezett cso­portokat, nem kevésbé a magán­­gazdálkodókat. Ilyen terv pél­dául a Gépbérleti Állomások lé­tesítése. Ez azért látszik indokoltnak, mert kisebb gazdaságoknak, pri­vát termelőknek nem mindig éri meg a meglehetősen drága erő- és munkagépek megvásárlása, az állomásokról viszont, megfelelő bérleti díj fejében egy-egy idő­szaki munkához gépet vehet köl­csön, érvényesítheti azt a sokat hangoztatott szlogent „ne sokat költsön, vegyen inkább köl­csön”. Várható, hogy mind a kárpót­lási jegyekért értékesített, mind a gépbérleti állomásoknál kihelye­zett gépek választéka bővülni fog, hiszen a hazai és külpiacon cemberében a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ságból fát |,szerzett”, mégpedig 2,5 köbmétert. Ezt eladta Szentlőrinckátára egy illetőnek, aki a pónilovait patkolgatta. Az árut itt lefoglal­ták, és visszaszállították a gaz­daságba. „Ez rágalom, kérem, mert írásom van arról, hogy az öt centiméter átmérőnél keske­nyebb gallyakat vihetem. Ezek pedig olyanok voltak.” Az állítás igazolására tanú­kat idéztetett, de ezek az embe­rek - szám szerint hárman - el­lene vallottak, magyarul nem őt igazolták. A másik vád: az egyik kör­nyékbeli termelőtől a pónilovas fogatával 70 kiló karfiolt, 50 kg kelkáposztát, 100 kg fejeská­posztát fuvarozott haza. Az il­lető elment a nyomon a ta­nyába, és a meglovasított ter­méket felrakva, visszahozta, és a polgármester jelenlétében lemázsálta. Nem nyugszik bele Berveczki Tibor a vádat ta­gadta, mondván ő ezt a tételt nem lopta, hanem kapta, bár a tanúk azt vallották, látták a sér­tett földjén böngészni, ahol karfiol, káposzta, kelkáposzta termett. Mindezeket figye­lembe véve első fokon öt hónap börtönt kapott Berényben, ami ellen fellebbezett. — Kérem, én ezt kaptam, nem loptam. Remélem, beiga­zolódik Szolnokon. Maga sze­rint fogadjak ügyvédet? - néz rám. Igen a felelet: szerintem nem árt fogadni. Elmenőben bort tölt, mert ezt meg kell kóstolni. Feltűnik a sarokban egy ke­reszt, rajta fura módon egy ka­sza. Érdekes párosítás, annyi bizonyos. Kikísér, miközben a kutyák merő tiszteletből a bo­kám körül jelzik hűségüket. Még megmutatja a jószágokat, majd a dűlőútig ballag velem. — Az igaz, adok, veszek, cserélek bármit, mint látja, de én mégis a pártállam kárval­lottja vagyok. Nem nyugszom az ítéletbe, mert a koholt vádak miatt már eddig is sokat szen­vedtem. Bízom a megyei bíró­ság döntésében. Én is. Kezet fogunk, és ígé­rem: ha csak tehetem, ott le­szek a tárgyaláson. Ha már ez az ember eddig egyfolytában elnyomás alatt volt... egyaránt elismert cég tervezői­nek rajzasztalán, fejlesztési üzemében sorra, rendre új ter­mékek is születnek. Ízelítő a le­gújabb kínálatból: kétsoros cső­törő, amely letöri, lefosztja és szecskázza a kukoricát, illetve melléktermékét, az új szárzúzó gépcsalád, amely másfél méter­től akár kilenc méter szélességig alkalmazható. Ugyancsak újdonság a mű­trágyaszóró, s jó lehetőséget kí­nál az aszály elleni küzdelemhez az önállóan gyártott korszerű, praktikus öntözőberendezés. A korábbi termékekkel és az új ter­vezésű, modem, többféle igényt kielégítő eszközökkel egyetem­ben, ma már 78 féle gépet kínál a részvénytársaság a hazai és a külföldi mezőgazdaságnak. A biztos és stabil nyugati part­nerek mellett, intenzív piacpoliti­kával megkezdődött a nyitás Ke­­let-Európa, Ukrajna, Csehszlová­kia felé is, ahol már korábban is ismertek voltak a márkás Mező­gép-termékek. -es­„(4) Lakott területen lévő, párhu­zamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a for­galmi sávok útburkolati jelekkel meg vannak jelölve, a belső for­galmi sávban (sávokban) folya­matosan is szabad haladni, fel­téve, hogy ezzel a jármű a mö­götte gyorsabban haladó jármű­vek közlekedését nem akadá­lyozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett - a (6) bekezdés c/ pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni: a forgalmi sávo­kat azonban - a gyorsabb előreha­ladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni tilos.” (2) A R. 36. §-ának (8) bekez­dése helyébe a következő rendel­kezés lép: „(8) Autóbusz-forgalmi sávban csak a menetrend szerint közle­kedő autóbusz és trolibusz, vala­mint az autóbusz- és trolibuszfor­galom zavarása nélkül a személy­taxi közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezé­sét és bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol au­tóbusz-forgalmi sáv van, a menet­rendszerint közlekedő autóbusz és trolibusz - a kikerülés esetét ki­véve - csak ebben a forgalmi sáv­ban haladhat.” (3) A R. 36. §-ának (9) bekez­dése helyébe a ksövetkező ren­delkezés lép: „(9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek a jelzőtáblán (17. § (1) bek. h/ pont) megjelölt - ennek hiányá­ban lakott területen kívül 70 km/ óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak.” A párhuzamos közlekedés sza­bályainak módosítása elősegíti a forgalom folyamatos áramlását, és a közúthálózat jobb kihasználá­sát. Az új szabályozás szerint az olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, amelyen a for­galmi sávok útburkolati jelekkel meg vannak jelölve, lakott terüle­ten belül bármelyik sávban, bár­milyen járművel szabad közle­kedni, a jogszabályban felsorolt kivételektől eltekintve. Általános szabály, ami kizárja, vagy tiltja a belső sávban (sávok­ban) való haladást az, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban ha­ladó járművek közlekedését nem akadályozhatja. Ha ilyen mögöt­tes jármű van, le kell húzódni a jobb oldali sávba, vagy sávok egyikébe. Ahol autóbuszsáv van kijelölve, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz - a kikerülés esetét kivéve - csak ebben a sávban haladhat. Ez a szabály a gyorsjáratokra és a me­netrendszerint helyközi forga­lomban közlekedő autóbuszokra is értendő. Ahol kapaszkodósáv van, lakott területen ezen közle­kedhetnek a 40 km/óra sebesség­nél lassabban haladó járművek. Ez a személygépkocsik sebesség­­határ-csökkentésével összehan­golt új szabályozás. Párhuzamos közlekedés esetén a második és minden további forgalmi sávban folyamatosan haladó jármű, vagy járműsor mellett fokozott figye­lemmel jobbról is el szabad ha­ladni, kivétel és tilos a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, és közvet­lenül a kijelölt gyalogos-átkelő­hely előtt a másik jármű melletti elhaladás. A • szabályozás meg­egyezik a kijelölt gyalogos-átke­lőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtti előzési tilalommal. 8.§ A R. 40. §-a (5) bekezdésének i/ pontja helyébe a következő ren­delkezés lép: (Tüos megállni:) „i/ autóbuszöbölben és autó­busz-forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), továbbá a személytaxit.” Autóbuszöbölben és autó­busz-forgalmi sávban az új szabá­lyozás bővíti a megállási tilalom alóli kivételezettséget azzal, hogy a személytaxik részére is lehetővé tette a megállást. Hangsúlyozni kell, hogy itt tényleges megállás­ról van szó, és nem várakozásról. Az új szabály bevezetése a közutak áteresztőképességének javítása érdekében szükséges - különösen a nagyvárosokban hogy a rendelkezésre álló útfelüle­tet a járművek - az elkerülhetetle­nül szükséges korlátozástól elte­kintve - a lehető legnagyobb mér­tékben közlekedés céljára hasz­nálhassák. 9. § A R. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A megkülönböztető jelzé­seket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangma­gasságú más hangjelzést) hasz­náló gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (köz­refogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére min­den jáművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadály­talan továbbhaladását - félrehú­­zódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.” A R. 42. §-ának (1) bekezdésé­nek módosítása kiegészül a már tárgyalt megkülönböztető jelzése­ket használó gépjárművekkel kí­sért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjel­zést használó gépjárművek ré­szére történő elsőbbségadással, és részükre az akadálytalan tovább­haladás biztosításával. A hang­súly itt tulajdonképpen a zárójel­ben lévő „közrefogott” szó jelen­tésén van, vagyis, hogy a közle­kedés más résztvevői számára egyértelmű legyen az, hogy itt közrefogott járművek kísérése tör­ténik. A bekezdésben nincs külön uta­lás a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szem­ben autópályán való közlekedés esetén követendő magatartásra, ami felesleges is lett volna, hiszen egyértelmű, hogy az ilyen jármű­vek részére minden helyzetben el­sőbbséget kell adni, és akadályta­lan továbbhaladásukat - félrehú­­zódással, és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni. Ezek a magatartási szabályok egyaránt vonatkoznak az autópá­lyára, autóútra és minden más út­vonalra. 10. § A R. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (A forgalomban résztvevő jár­művek kivilágítása) „(8) Autóúton és lakott terüle­ten kívüli főútvonalon a forga­lomban résztvevő gépkocsit - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.” A forgalomban résztvevő gép­kocsik tompított fényszóróval tör­ténő kivilágításának előírását, új szabályként való felvételét a köz­lekedésbiztonság javítása indo­kolta. Ez azonban célszerűen csak az autóúton és lakott területen kí­vül főútvonalon szükséges, ugyanis az itt bonyolódó nagyobb forgalom a közlekedő járművek észlelhetőségének fokozását kí­vánja meg. Az új szabály beveze­tésének várható hatása, a motor­­kerékpároknál korábban beveze­tett hasonló rendelkezés hatásából következtethető, ahol is minden ötödik ütközéses baleset nem kö­vetkezett be. Az a feltételezés, hogy ez a rendelkezés többlet­­energiát igényel, valós, dé több­letköltsége nem jelentős, hiszen a gépkocsik üzemanyag-fogyasztá­sát mindössze egy-két deciliterrel növeli meg 100 km-en. Külföldi tapasztalatok alapján, korábban bevezetett hasonló in­tézkedés azt eredményezte, hogy az autósok többsége megszokás­ból állandóan bekapcsolt világí­tással közlekedik olyan útvonala­kon is, ahol egyébként nem köte­lező. Minden bizonnyal ez a szo­kás a közlekedés biztonságát szolgálja. 11 § A R. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Olyan gépkocsival, amely­nek meghatározott üléseit bizton­sági övvel kell felszerelni (lásd: a közúti járművek forgalomba he­lyezésének és forgalomban tartá­sának műszaki feltételeiről szóló (6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rende­let), továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy biztonsági öve be van csatolva. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a lakott területen közlekedő gépkocsi hátsó ülésén utazó személyre. A taxi-üzemben közlekedő gépkocsi vezetője és a hátsó ülésen tartózkodó utas a biz­tonsági övét nem köteles becsa­tolni. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tar­tásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 80. § (4) bekezdés a./ pontja kimondja, hogy „személy­­gépkocsi első üléseit, a taxi veze­tőülése kivételével” biztonsági övvel fel kell szerelni. A gépkocsik jelentős részének hátsó ülését - bár azt jogszabály nem írja elő - biztonsági övvel szerelték fel. Az ilyen gépkocsi hátsó ülésén utazó személyek biz­tonságát szolgálja az öv bekapcso­lása, ugyanis számottevően csök­kenti a személyi sérüléssel járó balesetek számát. Nem vonatko­zik ez a kötelezettség lakott terü­leten belül a gépkocsi hátsó ülé­sén utazó személyre. A taxi-üzemben közlekedő gépkocsi vezetője és a hátsó ülé­sen tartózkodó utas a biztonsági öv kötelező becsatolása alól lakott területen kívül és belül egyaránt mentesül, a vezetőülés melletti ülésen utazónak a biztonsági övét azonban menetközben mindig be kell csatolnia. A taxi vezetője nem követ el szabálysértést abban az esetben, ha a vezetőülést nem sze­reli fel biztonsági övvel, vagy a felszerelt biztonsági övét taxi-üzemben való közlekedéskor nem csatolta be. Ez a rendelkezés a taxi vezetője ellen irányuló eset­leges támadás eredményesebb el­hárítását teszi lehetővé. Taxi-üzemen kívüli közlekedés­nél, az általános szabályok az irá­nyadók a gépkocsivezetőre és uta­sára egyaránt. 12. § (1) A R. 1. sz. Függeléke II. fe­jezete a/ pontjának utolsó mon­data helyébe a következő rendel­kezés lép: (II. A közúti járművekkel kap­csolatos fogalmak) „A mozgáskorlátozottak közle­kedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 6 km/óra se­bességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermek­­kocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen esz­közökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.” (2) A R. 1 . sz. Függeléke III. fe­jezete a/ pontjának utolsó mon­data helyébe a következő rendel­kezés lép: (III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak) „A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minő­sül.” A R. 1. sz. Függelékében talál­ható fogalmak közül egyik-másik nem kellő pontosságú, mint ahogy a mozgáskorlátozottak közlekedé­sét segítő, „betegszállító kocsi” megnevezése, ezért helyette új fogalom, a „kerekes szék” szere­pel az új szabályok között. A ke­rekes szék fogalma alatt az emberi erővel tolt vagy hajtott, illetve gépi meghajtású kerekes széket is érteni kell. Problémát jelentett, hogy a gépkocsivezetői gyakorlati vizsga során kit kell a jármű veze­tőjének tekinteni. Szabályozási hiányt pótol a KRESZ szabályai közé való felvétele annak, hogy a gyakorlati vizsga során is - a ve­zetés gyakorlati oktatásához ha­sonlóan - az oktatót kell a gépko­csi vezetőjének tekinteni. Megyei Rendőr-Főkapitányság Balesetmegelőző Bizottsága D. Szabó Miklós Mezőgazdasági gépek kárpótlási jegyért A kezdeményezés megélénkítheti a piacot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents