Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-22 / 42. szám

12 Hazai körkép 1993. február 22., hétfő Egy szép fodrászlány, aki szép frizurát készít A díjnyertes modell Nemes Annamária 19 éves. És már díjnyertes. Nemcsak alakjával, hanem tudásával is kirí a „mezőnyből”. Az elmúlt napokban ugyanis Budapesten egy nemzetközi pénzdíjas fod­rászversenyen a tanulói kategó­riában első helyen végzett. Pe­dig nem is akart nagyon fodrász lenni. Aztán mégiscsak a szol­noki Ruhaipari szakközépbe iratkozott és nem bánta meg, megszerette ezt a szakmát. A szolnoki Dóra Szalonban dol­gozik jelenleg, itt tanuló, most végez tavasszal az iskolában. Tavaly július óta versenyez, és több kiváló helyezést ért már el. Bekerült a neves BES cég csa­patába is egy válogatón nyújtott teljesítménye alapján. A hajköl­teményeket egyébként Dóra, munkaadója találja ki. Annamá­ria azt mondja, hogy Dóra tu­dása, az ő kézügyessége és a modell haja alkot egy egységet. Első helyezéséért 20 ezer forin­tot kapott, amiből egy hajszárí­tót és egy táskát vesz, amibe a versenyekre bepakolhat. Barátja nagyon örül sikereinek, ennek jeléül kapott tőle ajándékba egy remek fodrászollót. Állandó modellje van, akit Polyhos Ani­kónak hívnak. Annamária örö­mére Anikó nagy türelemmel viseltet a mindennapos gyakor­latok során, akivel általában több hetet készülnek egy-egy versenyre. Kell is a nagy türe­lem, mert nem könnyű modell­nek lenni. Meg fodrásznak sem, hiszen jöhet úgy, hogy naponta 10-12 órát kell dolgozni. Sze­retni kell ezt a szakmát, máskü­lönben nem lenne képes csi­nálni. Egyébként elvégzett Bu­dapesten egy modellképzőt is, ahol A kategóriás vizsgát tett. Hívták is divatbemutatókra, de nem megy, hiszen akkor lema­rad a szakmával. Mert számára ez sokkal fontosabb. A díjnyertes hajköltemény-készítő Pörböly tanulságai Kapják vissza iskoláikat a kisfal vak! A körzetesítéssel megszűnte­tett iskolák újraszervezésére or­szágos összefogást javasol és mozgalmat indít a szekszárdi önkormányzat. Szekszárdot ugyan nem érintik a körzetesítés gondjai, hiszen a tolnai megye­­székhelyre csak középiskolás diákok utaznak be naponta, de a pörbölyi tragédia tanulságai sokkal messzebbre kell hogy vezessenek a közlekedési szabá­lyok és körülmények szigorítá­sánál. Ha ismét lesz saját iskolá­juk a kisebb településeknek, az nem csupán az iskolabuszok, a gyerekek mindennapos utazása­inak megszüntetését jelenti - bár ez a legfontosabb cél - ha­nem a falvak elsorvadási fo­lyamata is megszűnik és teljes életet élhet mindenki azon a he­lyen, ahol lakik. Az iskola, a ta­nítók és tanárok munkája kihat a közéletre, a kultúra és az er­kölcs formálására, ezért nélkü­lözhetetlen. A szekszárdi önkormányzat azt akarja elérni, hogy országos igényként forduljanak javaslat­tal az Országgyűléshez, az isko­lai fejkvóta megváltoztatására, kérve: a fejkvóta, az oktatás ál­lami finanszírozása tegye lehe­tővé mindenütt a helyi iskola fenntartását, ha van annyi gyermek, hogy ott iskola szer­vezhető. Tolna megyei tapaszta­latok is bizonyítják, hogy a ki­sebb községek, ahol az iskola a körzetesítéssel megszűnt, képe­sek lennének a maguk erejéből - legfeljebb kis támogatással - felújítani a rég nem használt is­kolaépületeket, sőt még a bőví­tést is elvégeznék, azonban a fenntartásra, az oktatás költsé­geire semmi pénzük nincs és sa­ját forrásból nem is lesz. (MTI) Adóellenőrzések 1993-ban Az idén 150 ezer adóvizsgá­latot végez az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (ÄPEH). A számla- és nyugta­adási kötelezettséget ellenőrző vizsgálatok kétharmada a ke­reskedőket, szolgáltatókat és a termelőket veszi célba. Az ed­digieknél is nagyobb súlyt fek­tetnek a vállalkozások és a ma­gánszemélyek „adóbúvóhelyei­nek”, eltitkolt jövedelmeinek feltárására - jelentette ki Mo­nostori Lajosné, az APEH el­nökhelyettese. A vizsgálandó adózó kivá­lasztása a korábbi éveknél is szélesebb információbázis alap­ján történik. A rendelkezésre álló adatok felhasználása mel­lett egyre többször dönt majd a számítógép. Ez évtől már az adatgyűjtés is országszerte egy­séges elvek szerint történik, így az adózóról gyorsan teljes körű képet alkothat a hivatal. A magánszemélyeknél az el­lenőrzés főként azokra terjed ki, akikről valamilyen adat alapján feltételezhető, hogy eltitkolják jövedelmük egy részét. A vál­lalkozások esetében fokozott el­lenőrzés várható egyes adóne­mek, különösen az általános forgalmi adó, a személyi jöve­delemadó és a fogyasztási adó területén. Ugyanakkor kiemelt feladatuknak tekintik az ellenő­rök 1993-ban az egymással kapcsolatban álló vállalkozások együttes vizsgálatát. Ezzel re­ményeik szerint kiszűrhetők a fantomvállalkozások, a jövede­lem-átmentések és a társasági adóalap szabálytalan csökken­tése. Tovább folynak majd a vizs­gálatok azokon a területeken, melyeken tavaly az adóhatóság sikereket mutatott fel: a Vám- és Pénzügyőrségtől kapott lista alapján ellenőrzik a személyau­tókat behozó válllakozásokat, és a kávét importáló, forgal­mazó cégeket és magánszemé­lyeket. Kiemelt feladatként ke­zelik a számlaadásra kötelezet­tek ellenőrzését is. Az eddigieknél is fontosabb­nak tartja az APEH a megelőző tevékenységet, ugyanakkor nem mond le a rendszeres helyszíni vizsgálatokról és számonkéré­sekről sem. Nem csak a közte­rületen, a piacokon, vásárokon árusítókat, d& a kiállítások, ün­nepi események árusait is fo­lyamatosan ellenőrzik. (MTI) Az Agrobank új konstrukciói Agrobank-csekk néven új, pénzkímélő fizetési módot ve­zet be a mezőgazdasági felvá­sárlók munkájának segítésére az Agrobank Rt. A pénzintézet egyúttal új hitelkonstrukciókat is biztosít a kukorica és a tava­szi árpa termelőinek. Az Agrobank-csekk névre szóló, előre fedezett csekk lesz, melynek kedvezményezettje ki­zárólag magánszemély lehet. Az csekkeket tartalmazó füze­teket a mezőgazdasági felvásár­lók 10, 20, illetve 30 lapos vál­tozatban válthatják ki, egy-egy csekklap pedig 30 ezer forintos értékhatárig tölthető ki. Ennek megfelelően a szükséges fede­zet 300, 600, illetve 900 ezer fo­rint lesz. Az Agrobank-csekke­­ket a felvásárlók az ország min­tegy 2600 postahivatalában, il­letve a pénzintézet 50 fiókjában tudják majd beváltani. A postá­nál a kiállítást követő 8 napon belül válthatják be tulajdono­saik, ezután viszont fél évig már csak az Agrobank fiókjaiban. A kiállítás után fél évvel a csekk érvényét veszti. A pénzintézet vezetője szólt arról a két hitelkonstrukcióról is, mellyel a kukorica, illetve tavaszi árpa termelőket támo­gatják majd. Az Agrobank a kukorica termesztéséhez hektá­­ranként 20 ezer forint, a tavaszi árpa termesztéséhez hektáron­ként 15 ezer forint kölcsönt nyújt a vállalkozásoknak, tsz­­eknek, illetve ezzel foglalkozó vállalatoknak. A pénzintézet az egyes technológiai műveletek elvégzésének költségeit hitelezi meg számlák ellenében, a köl­csönt az értékesített termény ár­bevételéből fizetik vissza a hi­telfelvevők. A konstrukciót két formában dolgozták ki: egyrészt olyan gazdálkodók számára, akik folyamatosan képesek a kamatok visszafizetésére, más­részt azoknak, akik csak a beta­karítás után tudják a kamatokat törleszteni. A kukorica esetében a kölcsön első részletét, azaz a hektáronkénti 10 ezer forintot március 16-án vehetik fel az igénylők, a következő hektá­ronkénti 10 ezer forintos köl­csönt pedig szeptember 15-én. A hitel ez év november 15-én jár le. A tavaszi árpa esetében március 16-án hektáronként 10 ezer forintot kapnak az igénybe vevők, július 15-én pedig to­vábbi hektáronkénti 5 ezer fo­rintot. Éves szinten a hitelek mintegy 30 százalékos kamato­zásúak. (MTI) Az oldalt szerkesztette TÓTH ANDRÁS Legsebezhetőbb pontunk? A stressz - ami körülvesz Ma már a laikusok között is egyre nyilvánvalóbb, hogy egyes betegségek hátterében lelki okok húzódnak meg és ki­­váltódásukban a fokozott stresszhatás játszik szerepet. E betegségekről és a lehetséges tennivalókról beszélgetünk a Svédországban élő magyar származású klinikai pszicholó­gussal, dr. Michael den Mená­­chem-mel, akinek e tárgykör­ben itthon is megjelentek köny­vei.- Már Selye János, a híres stresszkutató is foglalkozott azokkal a betegségekkel, ame­lyek előidézője a fokozott pszi­chés terhelés - szögezi le elöljá­róban a professzor. O elsősor­ban a fokozott gyomorsav-te­­vékenységet kutatta. Szerveze­tünknek ez az igen maró hatású anyaga még a nehezen emészt­hető ételeket is képes lebontani. Ám a gyomrot nem „eszi meg”. Ha ez mégis megtörténik, a di­agnózis: vérző gyomorfekély. De miért csak néha és bizonyos embereknél következik ez be? Megfigyeltek olyan betegeket, akik - miután égési sérüléseket szenvedtek - gyomorfekélyt kaptak, tnajd a második világ­háború alatt Angliában arról ad­tak hírt, hogy a bombázások után tömegesen léptek fel a vérző gyomorfekélyes megbe­tegedések. Ezek a károsodások olykor egyik napról a másikra bekövetkeztek. S. Wolf pro­fesszor találta meg az összefüg­gést, ugyanis saját laboratóri­umi asszisztense heves érzelmi reakciója mutatott villámgyors változásokat a gyomor nyálka­hártyáján. Ennek az összefüg­gésnek a felismerése nem csu­pán a gyomor, stresszre adott válaszát világította meg, hanem betekintést adott a pszichoszo­matikus betegségek természe­tébe is.- Mennyire teremtett alapot a gyomorfekély kutatása ahhoz, hogy a pszichoszomatikus be­tegségek hátterére fény derül­­jen?- Az a tény, hogy a gyomor talán a legsebezhetőbb pont a pszichoszomatikus reakció szempontjából még nem jelenti azt, hogy a szervezet többi része nem károsodhat a stressz-szitu­­ációkban. A gyomor és a bél­rendszer nyálkahártyáján fel­lépő vérző sebek valamilyen módon a reumatikus betegsé­gekkel is összefügghetnek. Ez veti fel a kérdést: milyen hatás­sal van a stressz az ember úgy­nevezett immunrendszerére? Kenneth Pelletier neves ameri­kai orvos mutatott rá arra, hogy ha az immunrendszer elveszíti szabályozó képességét, egyen­súlya megbomlik, akkor úgyne­vezett autoimmun betegségek léphetnek fel. Ami azt jelenti, hogy az immunrendszer a test saját szöveteit támadja meg. Ez történik többek között a reumás megbetegedéseknél. A gyakori stresszállapotok, az emocionális megrázkódások hatással vannak az immunrendszer működésére, vagyis a védekező mechaniz­musainkban zavarok keletkez­nek, ennek következménye, hogy komoly bajok, károk ke­letkeznek a szervezetben.- Mit lehet tenni az immun­­rendszer megerősítése érdeké­ben?- Jelenleg a pszichológiai el­járások a gyógyító módszerek értékes kiegészítő tényezői, jól­lehet a pszichológiai stratégiák­nak a megelőző szerepük volna igazán hatékony, hiszen a ki­váltó okokat is lelki tényezők­ben találjuk meg. Ám ma még nem tartunk ott, hogy ezt a fajta megelőzést széleskörben al­kalmazni lehetne. A reumás be­tegségeknél az orvosi terápia el­sődleges célja a tünetek enyhí­tése, az akut károsodás elhárí­tása. íly módon a kezelés lé­nyegében tüneti jellegű. A pszi­chológiai eljárások részint a fájdalom enyhítésére, részint a stresszhatások elhárítására, a szorongás, félelem oldására, a személyiség egyfajta átstruktu­rálására irányulnak. (MTI-Press) dr. Takács Ilona Pillér a kárpótlási jegyeknek A kárpótlásijegy-tulajdono­­sok előreláthatólag március 16- ától jegyezhetik a Pillér Első Ingatlan Befektetési Alap be­fektetési jegyeit. A Pillér alap Budapest belvá­rosában található irodaházakba fekteti tőkéjét: bérbe adja az irodákat, és a bérleti díjakból származó nyereséget fizeti ki hozamként a befektetésijegy­tulajdonosoknak. Ma már több értékpapír alap is létezik, vi­szont a Pillér lesz az első ingat­lan befektetési alap Magyaror­szágon. A befektetési jegyek megvásárlói nemcsak a ho­zamra szereznek jogosultságot, hanem az alap tulajdonában lévő tulajdontárgyakra is. Az ingatlanalap feloszlatása után az alap tulajdonában lévő ingatlant értékesítik, és az ebből szár­mazó bevételt szétosztják a be­­fektetésijegy-tulajdonosok kö­zött. Kevesebb Kevesebb a szántatlan terü­let, mint egy évvel korábban. Januárban folytatódott az elma­radt őszi mélyszántás pótlása. Az őszi vetésű növények állapo­táról azonban továbbra is korai­nak tartják a véleményalkotást. A fejtrágyázás ez ideig még nem történt meg, ám a műtrá­gyák iránti érdeklődés és a gé­pek felkészítésének állapotából arra lehet következtetni, hogy a múlt évhez viszonyítva e terüle­ten is lesz előrelépés. Több me­gyében megkezdték a fontosabb növények - búza, cukorrépa, napraforgó - értékesítési szer­ződéseinek megkötését. A ter­melők véleménye szerint a cu­korrépa és a napraforgó szerző­dések feltételeit mereven, mo­nopolhelyzetből kezelik a fel­dolgozók, a gyárak. A gyümöl­csösökben és a szőlőkben meg­kezdték a mukálatokat. Meg­kezdődött a hajtatott zöldségek szezonja is. (MTI) Lassan már csak 3 esztendő marad hátra az expo 1996-os májusi megnyitásáig. Az egyre fogyó idő ellenére túlságosan is csendes az előkészítő munka. Különösen a vidéki Magyaror­szág részvételéről hallani keve­set, mintha nem mozdulna semmi. Mi erről a véleménye Loydl Tamásnak, a Világkiállí­tás Pályázati Bizottsága elnöké­nek? — Az időnkénti híradások mögött mind erőteljesebb ütemű munka zajlik. Teljes gőzzel beindult a világkiállítást kiegészítő, valamint az elő és utórendezvényeinek tervezése, a programok kidolgozása. Úgy is mondhatnám, hogy a látszat csal, hiszen az egész ország kezd megmozdulni, látványos akciók nélkül - nyugtat meg bennünket Loydl Tamás, aki hivatalból is pontosan nyomon követi a fejleményeket, mivel a BM Településfejlesztési és Kommunális Főosztályának ve­zetője. De, hogy szavainak megfelelő nyomatékot adjon, nyomban egy kis leltárt készít az elmúlt 7-8 hónapban végzett munkáról.- Közel 30 helyen rendez­tünk információs szemináriu­mokat, ahol 80-140 fős vállal­kozói, szakértői hallgatóságnak adtunk részletes tájékoztatást az aktuális tudnivalókról, benne a kapcsolódó rendezvények pá­lyázati feltételeiről, lehetősé­gekről. Kilenc alkalommal - a főbiztosasszony, Barsiné Pa­­taky Etelka, vagy megbízottjá­nak részvételével - regionális konferenciákon találkoztunk az érintett területek önkormányzati képviselőivel, vállalkozókkal. Ezeken a rendezvényeken jelen voltak a köztársasági megbízot­tak is, akiknek fontos szerep jut a magyar vidék és a központi program összekapcsolásában. Az érdeklődök maximálisan ki­használták a konzultációs lehe­tőségeket és sokoldalú választ kaptak a kérdéseikre.- Érződött-e a közelmúltban lezárult pályázati fordulón, a benyújtott terveken a tájéko­zottság?- Igen, hiszen már most, az első pályázai felhívásra 253 je­lentkező adott be tervezetet a különböző régiókból és a bi­zottság 222 ajánlatot tartott ér­demesnek arra, hogy a pályázó hozzá kezdhessen a megvalósí7 tási program összeállításához Lehetőségeink és technikai fel­­készültségünk minden tekintet­ben garanciát jelent számukra. Mi is expó-pártiak vagyunk, ahogyan a vidéki Magyarország és velük együtt valljuk: az 1996-os expo az egész Ma­gyarországé. ma-ja MTI-Press A vidék sem alszik Az expo - egész Magyarországé!

Next

/
Thumbnails
Contents