Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-19 / 40. szám

1993. február 19., péntek Hazai tükör 3 VOLT EGY KIS HÓ. Az időjárás sűrűn megtréfál bennünket, tegnap reggelre fehér hótakaróra ébredtünk, azonban a nappali meleg gyorsan pocsolyává változtatta. Felvételünk a Széchenyi­­lakótelepen lévő szánkózódombon örökített meg néhány szánkózó gyermeket. Fotó: Mészáros A „légó” már átélt egy világháborút Március elsején a Polgári Védelem Világnapját tartják. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Parancsnokság ebből az alka­lomból kiállítást szervez a Vá­rosi Művelődési Központ eme­leti galériáján, melynek meg­nyitójára február 26-án kerül sor. Ez az ünnepi esemény attól válik még emlékezetesebbé, hogy dr. Skultéty Sándor címze­tes államtitkár, köztársasági megbízott ott adja át a Megyei Polgári Védelmi Zászlót.- Mit kell tudni a magyar Polgári Védelem szervezetéről? - kérdeztük Bacsó Ernő őrna­gyot, megbízott megyei pa­rancsnokot.- A Magyar Polgári Védelem - korábbi nevén Magyar Légol­talom - története közel hatvan esztendőre tekint vissza, hiszen a légó szervezetek alakítását 1935-től számítjuk. A Magyar Légoltalom már átélt egy világ­háborút, s bebizonyította, hogy kiképzettségénél fogva képes hatékonyan dolgozni az emberi életek, anyagi javak mentése, védelme érdekében.- Miként íródott a történelme a béke esztendejében?- 1949-ben kezdődött a Ma­gyar Légoltalom újjászerve­zése, s napjainkig számtalan változáson ment át a szervezet. Többször cserélt gazdát, tarto­zott más és más minisztérium­hoz, ám soha nem változott. Humanitárius küldetése, melyet a genfi egyezmény az emberi élet oltalmazásában, az anyagi javak védelmében határozott meg számára. Napjainkra ren­deződni látszik jogi helyzete, mind inkább szilárdul léte, s egyértelművé válik a jövő útja.-Ezt bizonyítja az idén másodíz­ben sorra kerülő Polgári Vé­delmi Nap eseménynapja is, melyet szerény keretek között, ám annál magasztosabb hangu­latban kívánunk megtartani. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A decentralizált privatizációs program keretében a VIFESZ VIFESZ Vidékfejlesztő Szolgálat Kft. az Állami Vagyonügynökséggel kötött keretszerződés alapján egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet a Törökszentmiklósi Vasipari Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészének megvásárlására. A társaság a Törökszentmiklósi Vasipari Vállalat jogutódjaként alakult: 1992. november 1. időponttal. A kft. törzstőkéje: 5.730.000 Ft Ebből 1.800.000 Ft a belterületi föld értéke, azaz 31 % üzletrész a helyi önkormányzatot illeti. A VIFESZ Kft mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa a 69 %-os állami tulajdonú üzletrészt, nem titkos pályázat keretében, nyilvános eladásra hirdeti meg. A társaság dolgozói kivásárlási szándékot jelentettek be. A dolgozók létszáma 45 fő. A kft. jelenleg Iris- és nagy-, főként munkagépekhez, fémipari berendezésekhez gyárt alkatrészeket hagyományos technoló­giákkal (hegesztés, forgácsolás stb.) A pályázatra azok jelentkezését várjuk, akik:- írásos pályázatot nyújtanak be és ajánlatukat a benyújtási határidőt követő 60 napig fenntartják,- pályázatukban ismertetik a kft. további működésivel kapcsolatos üzleti és egyéb el­képzeléseket,- megadják a megvásárolni kívánt tulajdoni hányad mértéket és az ajánlott vételárat,- rendelkeznek a szükséges fizetési garanciákkal,- a pályázat benyújtásával egyidőben, a megvásárolni kívánt üzletrész vételár 3 fi­ának megfelelő összegű bánatpénzt letétbe helyeznek a VIFESZ Kft.-nél. A vételár 80 %-ának kiegyenlítésére Egzisztencia-hitelt, és/vagy kárpótlási jegyet /kamattal növelt névértékenJ igénybe lehet venni. A pályázatokat zárt, cégjelzés nélküli borítékban, 3 példányban, magyar nyelven 1993. március 19-én 12 óráig lehet benyújtani személyesen, vagy meghatalmazott útján, illetve postán ajánlva a VIFESZ Kft. címéré: Érd, Alsó u. 3., illetve 2031 Érd, PL: 50. A borítékra Írják rá: „Pályázat Törökszentmiklósi Vasipari Kft" A pályázatok nyilvános bontása: 1993. március 19-én 14 órakor a VIFESZ székhelyén. A pályázat elbírálásának határideje: 1993. március 25. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad: VIFESZ Kft részéről Lázár László - telefon és fax: 23/45-753 Vasipari Kft részéről Stummer Lajos - telefon és fax: 56/344-022 »188S3/1H* Látlelet Csak a hullámok szeszélye Még csak nem is kell túlságosan tájékozott­nak lennie senkinek ahhoz, hogy érzékelje a po­litikai élet változásainak szabályozottságát. Rendíthetetlennek hitt kormányzati szereplők tűnnek el egyik napról a másikra. S ha idáig va­laki azt gondolta, hogy a nemzeti elkötelezett­ségét fennen hangoztató miniszter legfeljebb az újabb választások után hagyja el bársonyszékét, nyilvánvalóan csalódott. Mert egyszerűen nem vette számításba, hogy bármely kormányzati hatalom észrevétlen szilárdságát a vágyott .egy­ség demonstrálása teremti meg. A baráti vonzó­dás vagy rokonszenv a kormányfő és a kormány tagjai között csak időlegesen jelent garanciát. Mint ahogyan egy-egy személy nélkülözhetet­lenségének elhitetése is puszta káprázat. Hama­rabb megbukhat egy program, mint a készítője. S erre éppen a leváltott pénzügyminiszter a példa, aki minden keserűség és kiábrándultság nélkül beszélt múltjáról. Ha mindenáron miniszter akart volna ma­radni, nyilván szemrebbenés nélkül elfogadja Antall József zavarba ejtő ajánlatát. Vállalva akár azt is, hogy önbecsülését feladja. Hasonlóan ahhoz az államtitkárhoz, akit - metaforikusán szólva - a hatalmi vágy titokza­tos tárgya motivál. Még ha látszólag a semleges közlekedési tárcáról van is szó. Csakhogy ezút­tal sem csupán egyéni döntésről vagy belátásról beszélhetünk, s nem is a politikai hullámok sze­szélyéről. Mert ha a kormányzat tagjai tünte­tőén távol maradnak azokról a politikai rendez­vényekről (legutóbb éppen a Magyar út körök országos tanácskozásáról), melyek az egysé­gesnek kikiáltott hatalmi törekvésekkel állnak szemben, ebben a politikai önkorlátozás jele vehető észre. Vagy legalábbis a kényszerű meg­fontoltság megnyilvánulása. A választások kö­zeledtével ugyanis elkerülhetetlen a társadalom többségével való kiegyezés. S akár a félreérthe­tetlen elhatárolódás azoktól a szereplőktől, akik szellemi leépültségüket nemzeti jelszavak han­goztatásával leplezik. Ijesztő példaként nem is mindjárt a „nemzeti konzervatív ifjakat” segítő képviselőnőre kell gondolni, hanem azokra is, akik - többek között - az országhatár erőszakos megváltoztatásában reménykednek. S ugyanígy az uralmi szakszerűséget a tárgyi szakszerűség elé helyezőkre. Míg egy miniszter kinevezéséhez érvként használható az a körülmény, hogy az illető pa­raszti családból származik, csak a kormányzat iránti kétely erősödhet bennünk. Mintha a kö­zelmúlt példái figyelmen kívül hagyható tanul­ságokat hordoznának. Kerékgyártó T. István Családcentrikus szülés, együttszülés Nőfórumi esték Karcagon Szerdán Karcagon a Nőfó­rumi Esték rendezvénysorozat keretében dr.Herskó Gyula szü­lész-nőgyógyász adjunktus vi­­deovetítéssel.egybekötött isme­retterjesztő előadást tartott Csa­ládcentrikus szülés, együttszü­lés címmel. Az érdeklődő mamák, kis­mamák és leendő kismamák nagy száma bizonyította, hogy ma, a XX. század végén is mennyire intenzív félelemmel közelednek a szülők a gyermek­­szülés természetes folyamatá­hoz. E félelmek eloszlatása, és a fájdalommentes szülés tudatosí­tása volt az előadás célja. Herskó. adjunktus hazai és külföldi tanulmányútjain szer­zett tapasztalatairól számolt be, külön kiemelve a férj aktív se­gítségének fontosságát. Beszélt a szülést megelőző terhestoma jelentőségéről, a helyes légzési módok elsajátításának szüksé­gességéről, a hipnotizálás fájda­lomcsillapító hatásáról. El­mondta, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a lelki felkészítésre, továbbá tényként említette, hogy tavaly ősszel a karcagi Kátai Gábor Kórház félmillió forintot nyert pályázat útján az ilyen jellegű traumatikus jelenségek elkerü­lésének kutatására, finanszíro­zására. Szomorúan jegyezte azonban meg, hogy a terhesfoglalkozta­tás sajnos országos szinten sem megfelelően megoldott, ám en­nek gyakran a kismamák pasz­­szivitása is oka lehet. Befejezésül leszögezte: a szü­lések kilencven százalékában a szülést övező misztikum veszé­lyesebb és sokkolóbb a szülő nőkre nézve, mint maga e ter­mészetes folyamat, során olykor fel sem lépő fájdalomtól való félelem.- rab -Befellegzik az autótolvajoknak? Piacon a sebességváltókar-zár Mult-T-Lock zár kézikapcsolású kocsiknál hátramenetben, automata váltós autóknál pedig par­koló-állásban rögzíti a váltókar helyzetét. Fotó: Mészáros Tavaly december óta szűkebb hazánkban is kapható az autó­tolvajok „réme”, a sebességvál­tókar működtetését megakadá­lyozó zárszerkezet. A vagyon­védelmi berendezések értékesí­tésével és beszerelésével fog­lalkozó szolnoki Biszti BT ugyanis a közelmúltban meg­szerezte az izraeli Mul-T-Lock sebességváltó zár kizárólagos megyei forgalmazási jogát. Mit is tud ez a szerkezet, s mennyivel nyújt hatásosabb vé­delmet a hagyományos mecha­nikus, általában a kormányke­reket és a pedálokat összekötő lopásgátlóknál? Nos, a sebes­ségváltókar-zár megakadá­lyozza a sebességfokozatok kapcsolását, ezáltal lényegében az autó „lábon” történő eltulaj­donítását. A szerkezet működési ■ elve pofonegyszerű, a hátrameneti fokozatba állított botváltó kart egy acél béklyó egy zárszerke­zettel egy speciális (autótípus­hoz igazodó) acélállványhoz rögzíti. A biztonsági kulccsal nyitható zárat pedig az acél áll­vánnyal együtt a kocsi alvázá­hoz csavarozzák, méghozzá biz­tonsági csavarokkal. A szerke­zet eltávolítása tehát rendkívül időigényes, és bizony a legruti­nosabb „mackósnak” is feladja a leckét. Beszereléssel együtt jelenleg 9 ezer forintot kóstál az izraeli lopásgátló, melyet bevizsgált a KERMI, használatát pedig nem csupán az Országos Ren­dőrfőkapitányság, hanem a Magyar Biztosítók Szövetsége is ajánlja. Felmerülhet persze a kérdés, létezik-e ellenszeré az új zár­­szerkezetnek? Elméletileg nem, hiszen a zár fűrészelés és fúrás ellen védett, arról, nem is be­szélve, hogy a zárba illő speciá­lis kulcs csak erre a célra készí­tett tulajdoni kártya felmutatá­sával és az országban egyetlen helyen másolható. L. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents