Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-18 / 39. szám
IJ 1993. február 18., csütörtök Kunsági Extra-----Karcag 7 Az alapellátás levált a kórháztól ’93. január 1-től az alapellátás levált a Kátai Gábor Kórháztól, s önállóan gazdálkodik. Miért volt szükség erre? - kérdeztem dr. Kovács Tibor (képünkön) kollegális szakmai vezető háziorvost:- Az egészségügy átszervezése során az alapellátás és a kórházi ellátás kétpólusú rendszerré válik, amely ugyan a betegellátás jobbítása érdekében közös célokat szolgál, de az elkövetkezendő új finanszírozás lévén ellenérdekeltségek is felléphetnek. Ezért vált tarthatatlanná, hogy a kórház részeként üzemeljünk.- Könnyű volt a leválás?- Mint mindenhol az országban, itt is gyötrelmes volt. Valaki találóan megjegyezte: olyan ez a folyamat, mint amikor rántottából kellene ismét tojást csinálni. Sok-sok ütközéssel, vitával terhes idő után, elsősorban a lakosság érdeke úgy kívánja, hogy az alapellátás és a kórház között a kölcsönös szakmai tisztesség és egymás munkájának a megbecsülése vegye át a hangot.- Hogyan oldják meg a finanszírozást?- Az intézmény most már teljesen független. A TB-vel a szerződést mi kötöttük meg, a pénzt közvetlenül ide utalja a TB. Hogy minden olyan zökkenőmentesen zajlott le, az Brankovics László intézményvezetőnek és Juhász Judit főkönyvelőnek köszönhető. Ők vállalták, hogy másodállásban segítenek az intézmény megszervezésében, felállításában.- Mit vettek ebből észre a vetegek?- Az intézmény felállt, működik. Az a legfontosabb, hogy az átszervezés során a lakosság nem szenvedett semmiféle hátrányt. Hála istennek, amilyen nehéznek ígérkezett, egy jó hónappal a kezdés után örömmel közölhetem, hogy a legfontosabb gazdasági szervezési feladatokon túl vagyunk. Az ügyvitelünk már számítógépen van, minimális személyi létszámmal megoldottuk a gazdasági vezetést. A háziorvosok végzik az ügyeleteket, munkaegészségügyi és iskolaegészségügyi ellátás, védőnői szolgálat, anya-, gyermek- és csecsemővédelem tartozik az intézmény szakterületéhez. Felügyeletét a polgármesteri hivatal látja el. Európát szervezi Hitter Piroska néni középiskolai tanár 1958 óta él a városban. Akkor a leánykollégium vezetője volt, ma 15 évvel túl a nyugdíjon Európát szervezi. Ma, amikor az alulról jövő kezdeményezések korát éljük, Piroska néni elhatározta, tenni kell valamit azért, hogy Kelet- Közép-Európa közelebb kerüljön a nagy Európához.- Meséljen kicsit életútjáról, hogy jobban megértsük Európa szervező gondolatát.- Mikor 55 éves lettem, rögtön eljöttem nyugdíjba. Nem tudok, csak a saját elgondolásom szerint dolgozni, ezért akkor így láttam jónak, ha nyugdíjba megyek. Ezután németet tanítottam különböző helyeken, majd több klubot vezettem társadalmi munkában. Szerettem volna egy Szent-Györgyi klubot is létrehozni, de valahogy ezt akkor nem lehetett keresztül vinni, pedig kitűnő emberek jöttek, és segítették volna a város szellemi életét. Úgy éreztem, olyan nehéz ennek a tájnak az élete, olyan nehezen tud előrelépni, kellene tenni érte valamit. Egyszer találkoztam a polgármester úrral, s mondtam neki, úgy kellene valaki, aki ránéz erre az országrészre, hívjuk meg Dr. Habsburg Ottót. Az ő látogatása után született meg a gondolat bennem, hogy a Paneurópa magyarországi egyesületének karcagi tagozatát megalakíthatnánk. A páneurópai gondolattal én azért szimpatizálok, mert szeretném, ha megszűnnének a határok, ezek ugyanis csak elválasztják egymástól az embereket. Egy családon belül is akkor lehetnek közös célok, ha a család összetart, ha nincsenek szétválasztó, viszont vannak összetartó erők. A történelem folyamán is azok az országok álltak talpra, akik talpra akartak állni. Azt látom, valahogyan ez az erőmegfeszítés egyelőre nincs meg bennünk. Sajnos marakodó nemzet vagyunk, s ez ellen tenni kell. Szeretném, ha a megromlott emberi értékrend ismét helyreállna, ezért gondoltam a páneurópai tagozat megalapítására is itt Karcagon. Talán ez segít. Ezek nagyon kezdeti lépések, nagyon szerény dolgok, de valahol el kell kezdeni. Valahol ezt olvastam: „A szükségest megvalósítani feladat, de a lehetetlent megvalósítani kötelesség” - hát ezért csinálom. Habsburg Ottó itt járt Karcagon, s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem lehet egy embert úgy kezelni, hogy itt volt, elment és kész. Emberi kapcsolatokat csak úgy lehet kialakítani, ha mi majgunk is emberiek vagyunk. Éppen ezért karácsonyra küldtem Dr. Habsburg Ottónak egy üdvözlőlapot, s azt írtam alá: „A karcagiak”. Eredmény: újra elfogadta a város meghívását, s nagyon valószínű, augusztusban újra eljön. Maradandót csak úgy tudunk alkotni a környezetünkért, hogy megtesszük érte a megfelelő erőfeszítéseket. Remélem, ebben sok segítségre találok magam is. Szövetkezet - túl a válságon Felvételeink a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Tájházában készültek Tavaly decemberben tartotta átalakuló közgyűlését a Karcagi Népi Iparművészeti Szövetkezet. Ekkor választották meg az új igazgatótanácsot, s az elnököt Sebők Gáhorné személyében, aki 1984 óta dolgozik ott mint főkönyvelő.- A karcagi csipkének, kun hímzésnek az országhatáron tű! is híre van, volt. Megrendelésük főleg a szovjet piacra irányult. Hogyan vészelték át a keleti piac összeomlását? — kérdeztem az elnöknőtől.- A ’91-es évünk válságos volt, tavaly túljutottunk a keleti piac leállása miatti nagyon nehéz időszakon, hiszen a korábbi években nagy bedolgozói hálózattal működő, főleg keleti piacra termelő szövetkezet voltunk, árbevételünk 80 százaléka innen származott. Két éve bedolgozóinkat szinte teljes mértékben munkanélküli járadékra kellett küldenünk, ami az irodai létszám csökkentésével is együttjárt. Tavaly a korábban is meglévő nyugati partner mellett újakat is találtunk. Jelenleg meghatározó termékünk a női és gyermek felsőkonfekció készítése.- Népművészeti termékeket nem is készítenek?- Természetesen továbbra is készülnek a kunsági hímzett termékek, vert csipkék, de ezek kereslete beszűkült. Értékesítésük belföldöli' eP népművészeti boltok számára történik. Ehhez a karcagi hímző bedolgozókat foglalkoztatjuk, de sajnos a munka nem fol^atpatos.- Önök karcagi munkanélkülieket folyamdtoiún kerestek szalagra dolgozni, s Tiszaroffon találtak jelentkezőket...- Igen. Ott egy bérelt épületben létesítettünk egy 16 fős szalagot, ami ugyanennyi létszámmal még bővíthető. Erre azért ott került sor, mert helyben nem tudtuk a szükséges varró létszámot feltölteni.- A decemberi közgyűlésen többen kiváltak, megszüntették tagságukat...- A kiválók nem jelentenek aktív dolgozói létszámcsökkenést. Csoportosan huszonnégyen, egyénileg ketten váltak ki. Ok a Madarasi úti üzemházunkban fognak szövetkezetét alakítani, az ott működő szalag pedig átkerül a központi telephelyre. Termelésünk folyamatossága adott, jelenleg kapacitásunk 100 százalékban lekötött. Nyolcvanan dolgoznak szalagon, emellett működik a szabászati, csomagoló, vasaló részlegünk. Éves szinten 40 millió forintos árbevétellel számolhatunk.- Melyek a legfontosabb feladatok ’93-ban?- A meglévő piac megtartása mellett olyan partnerek keresése, akik a szezonközi leállásunk időszakában lekötik kapacitásunkat. Az időszakos leállás azért jelent gondot, mert profilunk a könnyű felső gyermek-és női konfekció, így a téli szezonra vastagabb, bélelt termékeket nem tudunk vállalni. Régi vágyunk: saját termékkel megjelenni a nyugati piacon. Eddig ez - főleg az alapanyag és pénzeszközök hiányában - csak kis mértékben sikerült. Munkatársaimmal arra törekszem, hogy ez alatt az egy év alatt, amire bizalmat kaptunk, minél több ember számára tudjunk munkahelyet, munkát biztosítani. Jövője lesz a kovács szakmának A vizsgafilm jól sikerült Vasas Csaba 24 éves fiatalember a Déryné mozi gépésztechnikusa. A XXI. Kelet-Magyarországi tájegységi amatőr filmfesztiválon „Egy marék por Antigonéról” című filmjével 3. helyezést ért el.- Miről szól a filmed?- Az emlékfilm II. világháborús emlékmű készítését, felállítását mutatja be és emléket állít a hősi halottaknak.- Készül-e új film?- Jelenleg forgatókönyv készül egy másfél órás dokumentumfilmhez, mely a város határában történt háborús eseményeket dolgozni fel. Nagy segítségemre van ebben ' Elek György. Nagyon fontos, hogy ezt most dolgozzuk föl, hiszen még vannak élő tanúk, akiket megszólaltathatunk.- Milyen terveid vannak?- Szeretnék stúdióba kerülni, hogy hol, még nem tudom. Jó lenne a városi tévénél dolgozni majd. Az emberek nem is tudják, mennyi lehetőséget takar a kábel. Vannak konkrét javaslataim is, amit megpróbálok „eladni” a tévének. - Vetíted is filmjeid? - Egyelőre még néhány apróbb dolgot újra kell felvenni, aztán a nézők is megnézhetik. Áprilisban részt vesz egy országos versenyen is, ahová előzsűrizés nélkül jutott be.- Hol tanultad meg a szakmai fogásokat?- Szolnokon végeztem el egy videó-szerkesztői tanfolyamot. Egyelőre a legalapvetőbb technikai dolgokkal rendelkezünk. Az anyagot sem tudom itt megvágni, csak Szolnokon. Ez sok plusz energiát jelent. Ha valahol elakadok, a szolnokiaktól kapok szakmai tanácsot: hogyan lehet jól rrfegvalósítani. Kovácsműhely. Szondi utca. Míg ideérek, megjelenik szemem előtt a lópatkoló kovács alakja, aki a paripák járását könnyíti meg egy-egy új patkóval. Kovácsoltvas kerítések, lámpák, ezek mindmind kovács által készített tárgyak. Varjú Mátyás kovácsmestert kédeztem a szakmáról:- Miért pont ezt a szakmát választotta?- Eredetileg kereskedő szerettem volna lenni, de ide irányítottak. 1950-ben szabadultam föl.- Hová került az iskola elvégzése után? '- A KÁTISZ-nál dolgoztam lakatosként 39 évig. ’91-ben felépítettem ezt a műhelyt, s azóta nyugdíjasként dolgozom.- Ahogy körbenézek a műhelyben, megtalálható itt minden, ami kell. Itt az asztal fölött katonás rendben sorakoznak a kulcsok, szerszámok. A polcon kis üvegekben a szegek, csavarok. Van itt lámpa, ajtódísz. Mi mindent készít még?- A vetőgéptől kezdve a szerszámokig mindent. Rengeteg a megrendelésem. A sok új gazdának szüksége lesz szerszámra, hogy művelni tudja a földjét, így télen is rengeteget dolgozom. Ennek a szakmának most lesz jövője.- A családjában van-e utánpótlás?- Négyen voltunk testvérek, ott senkinek nem tetszett meg ez a szép szakma. Nekem pedig lányom van, s az unokák sem e felé tekingetnek.- Mit gondol, miért nincs utánpótlás?- Mert nehéz szakma. A régi öregek már kihaltak, a fiatalok pedig inkább a vonzóbb szakmát választják, mint például az autószerelés. Régen 30 kovácstanuló is volt a városban.- Hogyan telik el egy napja?- Általában hatkor kelek, de ha a munka megkívánja, akkor akár háromkor is.- Milyen nagyobb megrendelései voltak?- A bíróság tetőszerkezetét készítettem el, a telefonszerelőknek szerszámokat, a templomnak kerítést, az ipartestületnek székeket csináltam. Sokan keresnek meg vidékről is.- Én úgy látom, ön elégedett ember. A régi álma is valóra vált, hiszen bálásruha-árusítással is foglalkozik. Ez már jobban hasonlít a kereskedői munkához. Mit csinálna másképpen, ha újra kezdhetné?- Nem választanék másik szakmát, ha lenne rá lehetőségem, akkor sem. Én már megszerettem ezt a szakmát, leköteleztem magam mellette. S hogy meddig folytatom? Ha kezemlábam is engedni fogja, s még sokáig ég a tűz a műhelyben. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva Földkiadó bizottság alakult Nem kis feladatot rótt az önkormányzatra az 1993. évi II. törvény. A karcagi határ az egyik legnagyobb, legkiterjedtebb széles e hazában a maga 41 ezer hektárjával. A részarány-földtulajdonosok száma is igen sok, közel négyezren voltak érdekeltek a két szövetkezethez tartozóan. A Május 1. Tsz-hez tartozók közel 514-en, a Magyar Bolgár Tsz-éhez 973-an mentek el. A földkiadó bizottság tagjainak megválasztása sem volt egyszerű feladat, ugyanis sokan visszaléptek a jelöléstől. Nagyon fontos, hogy nem lehet egy talpalatnyi földterületet sem tulajdonos nélkül hagyni, legyen az közös vagy egyéni művelésben. A földkiadó bizottság ma kezdi meg munkáját. Lehetőség nyolcadikosoknak A Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskolában 1993 szeptemberében közbiztonsági gimnáziumi osztály indul. Az oktatás a gimnáziumi tantervre épül, a fakultációs keretben idegen nyelv, számítástechnika és testnevelés lesz. Harmadik évtől és az érettségi utáni ötödévben a közbiztonsághoz kapcsolódó szakmai tárgyakat oktatják. Követelmény: jó tanulmányi eredmény, jó egészségi állapot. Újjáéled a SZIM-ipartelep Minden műhelyre van jelentkező a SZIM-ben. A belső utak és a tanműhely az önkormányzat tulajdonába fog kerülni, így a gyáregység újra működőképes lehet. A vállalkozókkal történő szerződéskötés az ÁVÜ jóváhagyásától függ. Különdíj A Fekete István Irodalmi Társaság által meghirdetett országos pályázaton Soós Viktória, a Györffy István Általános Iskola 7.c osztályos tanulója különdíjat kapott. Dolgozatában egy csóka történetét írta le, amely az udvaron lakott, s békésen megfért a cicákkal, kutyákkal. Sítábor A Györffy István Általános Iskola 28 kisdiákja Szlovákiába ment 1 hetes sítáborba. A tábort az úszószakosztály szervezte meg. A legfiatalabb másodikos, a legidősebb nyolcadikos a csoportban. Köztemető A legutóbbi testületi ülésen felvetődött egy városi köztemető létrehozásának gondolata is. Az elképzelést remélhetőleg megvalósulás fogja követni. Tehénkilövés Nemrég egy szabadban tartott tehén került be városi tartásra. A tehén megvadult, áttörte a kerítést és megszökött. Több kábító lövedéket lőttek rá, amitől úgy látszott, sikerült megfékezni, de a tehén nem adta meg magát. A helyszínen lévő rendőrök lőtték le az állatot. Farsang idején Itt a farsang, áll a bál. Február 19-én, pénteken délután fél 3-kor a Györffy István általános iskola tanulói tartanak farsangi mulatságot a sportcsarnokban. A műsorban fellép az iskola tánccsoportja és a Puszta Szalonzenekar. Szombaton a Déryné Művelődési Házban lesz koncert és bál este fél 7-től.
