Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-11 / 35. szám
8 1993. február 11csütörtöl A ) ; Kultúra Sok olvasónk jelezte, hogy nagyon tetszett az az operettgála, amit hétfőn tartottak a Szigligeti Színházban. Képünkön a hangerseny vendégművészei közül a primadonna, Pitti Katalin és bonvivánpartnere, Berkes János Fotó: I. Cs. Beszélgető partnerünk: a tűzről pattant énekesnő Mesekönyv születik Immáron ötödik alkalommal buzdítja ifjú olvasóit mese— és versírásra, a történetek illusztrálására a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. kerületi gyermekkönyvtára. Ezt az - eredetileg kőbányai - ötletet karolta fel a televízió Cimbora című gyermekműsora, s az 1993. évi „mesekönyv készítést” már közösen, országosan hirdetik meg. A pályázaton minden írói babérokkal kacérkodó tanuló részt vehet. A meseírás, rímfaragás iránt érdeklődő gyerekek április végéig a Cimbora szerkesztőségében jelentkezhetnek. A sokszerzős mesekönyv a tervek szerint a Gyermekkönyhéten jelenik meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyomdájának gondozásában. Az ifjú írók, költők és grafikusok versengését értékes jutalmakkal díjazza a bibliotéka, és szeretnék megnyerni a Magyar Könyvtárok Egyesülete gyermekkönytárosi szekciója és a művelődési tárca támogatását is. A kőbányai gyerekek meséi Éhen veszett tündér, Halljatok csudát, Út a csodavilágba címmel jelentek meg, a negyedik mesekönyv szerkesztésének munkálatait most végzik. (MTI) Kovács Kati a popfesztiválokról Ki kit ver át, s meddig? Nem jászberényi jelenség, hogy a közgyűlés egy-egy döntése után a leglehetetlenebb hírek kelnek szárnyra. S nőnek, dagadnak a félinformációkon alapuló történetek. Most is ez történt. Arról szól a fáma, hogy az iskolák pénzéből elvett az önkormányzat, hogy megfojtja az iskolákat, s azok októberben akár be is zárhatnak. A költségvetés tervezése során valóban az iskolák, művelődési intézmények működtetésére szánt összegből 13 százalékot tartalékalapba helyeztek. Ezt pedig azért határozták meg így, mert az önkormányzat évek óta tudja, a különböző intézmények között óriási aránytalanságok vannak. Ez a bérekben, a felszereltségben, a munka hatékonyságában egyaránt fellelhető. Ezen viszont változtatni akarnak. Döntött a közgyűlés arról is, hogy az általa működtetett intézményeket átvilágítja. Erre egy szakértő céget kémek fel. Tudni akarják ugyanis, hogy egy gyermek taníttatása, óvodai, bölcsődei ellátása melyik intézménynek mibe kerül, hol vannak indokolatlanul sokan, hol rossz a felszereltség, hol lehet osztályokat összevonni, hol kell esetleg létszámot bővítve segíteni a munka színvonalának javítását. Nem szakértői megállapítás, de ismert adat, hogy egy bölcsődés 180 ezer forintjába kerül a városnak évente, egy általános iskolás gyermek pedig 41 ezerbe. Az átvilágításra még az első félévben sor kerül. Az önkormányzat, s a polgármesteri hivatal szakemberei szerint előfordulhat, hogy lesz olyan intézmény, amely nem a tartalékba tett 13 százalékot, de ennél többet fog, úgymond „viszszakapni”. S lesz olyan, amely nem kapja meg a spejzolt 13 százalékot, csak kevesebbet. A pedagógusok, az igazgatók is tudják, hogy nem jó a nagykalapból való „gazdálkodás”. Ez ugyanis nem gazdálkodás. Mindig többet terveztek az intézmények, mert tudták, valamennyit úgyis lehúznak, s akkor marad annyi, ami elég lesz. Ha meg nem futotta ki a keret, a másik, vagy a többi intézmény rovására úgyis kifizették a számlákat a gamesznál. Most, hogy a költségek jobban szem előtt vannak, az egyik iskola például 700 ezer forintot takarított meg fűtési számláján, nagyobb odafigyeléssel. Persze a pletykacsatomák arról szólnak, hogy nem lesz béremelés, s a 13. havi fizetésre sincs megint fedezet. Csak azt is tudni kell, hogy Jászberény évek óta milliókat áldoz intézményeinek működtetésére. Az állami költségvetésből fejkvóta alapján megkapott összeget idén 50 millióval toldja meg! Ebből kell kigazdálkodni a béremelést, a 13. havi fizetést. Azt is tudják sokan, mennyi nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak az iskolák - sok esetben szociális okok miatt, a fiatal pályakezdők mej munkanélküliként kezdik a „pá lyát”. Az is előfordult - s nem csak Jászberényben -, hogy ta valy, a 13. havi fizetésről szólt hírek hallatán október-novem berben béremelést, jutalomosz tást tartottak költségvetési in tézmények. Utána pedig jelez ték, nem tudják a 13. havi bér kifizetni, oldja meg a város Meg is oldotta. Csakhogy a de cemberben „megelőlegezett’ 13. havi bért az adott intézmény idei költségvetésében visszavet ték. Nem azért, hogy bosszant sák a pedagógusokat, hanen azért, hogy az iskolák tanulja nak meg gazdálkodni, hogt megszűnjön végre a nagykalaj (fosztogatása. Hogy oda jussoi a pénz, ahol hatékonyan hasz nálják fel, s ne oda, ahol jobbat tudnak „sírni”. Egyszer ezt is meg kell ta nulni, még ha áldozatokkal jár akkor is. Arról nem is beszélve hogy remélhetőleg hamarosat elfogadja a parlament az új ok tatási törvényt, ami új helyzete teremt az önkormányzatol számára. Mivel a közalkalma zotti törvény hibái nyilvánva lóak, ennek módosítása sen reménytelen. Tehát szántóin kell új szituációval. Ha már ed dig - 2 év alatt - a rendszervái tás óta a költségvetés mókuske reke változatlanul tehetetlenü pörög, egyszer ezt is meg kel állítani, s új pályát szabni forgá sának. Ehhez kezdtek hozz; most Jászberényben. Kiss Erik: Vidéki színház jó színház Kérdések Újlaki Déneshez Vitathatatlanul a pop-szakma nagyjai közé tartozik. Állócsillag, ami a könnyűzene állandóan változó, új és új divatoknak hódoló világában keveseknek adatik meg. A Liszt-díjas Kovács Kati (49) számtalan fesztivál első díjasa, nemzetközi dalvereny győztese, s ami talán minden díjnál értékesebb: csaknem három évtizede egyhuzamban a legnépszerűbb táncdalénekesek egyike, a közönség kedvence.- A legutóbbi egri táncdalfesztivál mintha igazolta volna a mondást, hogy senki nem próféta...- Igaz, szülővárosomban nem nyertem, de ettől csöppet sem keserű a szám íze. Éredetileg eszembe sem jutott hogy elinduljak. Utóbb meggondoltam magam, részint épp azért, mert a helyszín Eger volt. Meg azért is, mert úgy tudtam, élő tévéközvetítés lesz, s az egyenes adás engem mindig „földob”. Amikor kiderült, hogy csak fölvett snitteket játszanak be, mit tagadjam, leeresztettem. Egyébként elhatároztam, hogy többé nem indulok semmiféle fesztiválon, pontozásos énekversenyen. Csak olyan bemutatók jöhetnek szóba, ahol nincs se zsűri, se pontozás.- Nem szereti az „ ítészeket” ? Számos érdekes külföldi, valamint nemzetközi és hazai bemutatónak adnak otthont az ideitavaszon a fővárosi múzeumok. A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának - február végén nyíló — tárlata áttekintést ad a várostörténeti osztály 1983-1992 közötti „új” szerzeményeiből. A múzeum barokk képzőművészeti alkotásaiból nyíló tárlat május közepétől várja a látogatókat. Schmidt Miksa nagyiparos gyárának szecessziós bútoraiból láthatnak néhányat az érdeklődők a Kiscelli Múzeum március végén nyíló kiállításán. Az óbudai bemutató érdekessége maga a helyszín is. Az eredetileg templom— és kolostorépület az 1700-as évek közepén készült el. Az épületegyüttes laktanyaként és katonai kórházként is szolgált a későbbiekben.- Nem a személyekről van szó... Sokszor fölkértek már engem is, hogy különféle versenyeken legyek zsűri-tag. Nem vállaltam, mert tudom magamról, hogy nem tudnék semmiféle értékelési „szemponthoz” vagy tekintélyes kolléga véleményéhez igazodva pontozni...- Ismerősei szerint ön nem kifejezetten szelíd, puhány típus, sőt - fölöttébb temperamentumos.- Ami igaz, igaz: nagy tűrőképességem, de ha betelik a pohár, bizony robbanok. Ha pedig azt látom, hogy valakivel méltánytalanság történik, „veszélyes" is tudok lenni. Ne mosolyogjon... Egyszer egy külföldi turnén az utcán belekötöttek egy kollégába, akinek épp pokoli derékfájdalmai voltak, nem tudta védeni magát. Ökölbe szorult a kezem, s nem sokat teketóriáztam - alaposan behúztam a támadónak. El is iszkolt... lehet persze, hogy nem az én egyenesem rendítette meg, hanem a tény, hogy egy nő vágta állón.- Evezzünk inkább vissza szakmai vizekre: a pop élvonalában nemcsak a szakmai, hanem anyagi megbecsülés is átlagon felüli?- Ha hiszi, ha nem, úgy vagyok, mint legtöbben ebben az Schmidt Kliksa lakberendezési vállalkozó 1912-ben vásárolta meg, majd végrendeletileg a fővárosra hagyta. Az épületben 1951-ben nyílt meg az első állandó kiállítás. A Legújabbkori Történeti Múzeumban Emlékek és dokumentumok 1848-49-ből címmel március közepétől a közgyűjtemény anyagából válogatott kiállítás tekinthető meg. Az elmúlt esztendő legjobb sajtófotóit vonultatja fel a World Press Photo ,92. Óriáshologramok a Budavári Palotában a címe az áprilistól látható különleges bemutatónak. A Ludwig Múzeum Budapest Veszélyeztetett fajok 2319— 2322 címmel Yoko Ono installációját mutatja be, márciusban. Az intézmény második (májusi) programja: A széttagoltságtól az újraegyesítésig. országban: amit megkeresek, fel is élem. Félre ne értsen, ez nem panasz. Amint azt sem dicsekvésként mondom, hogy számtalan műsorban szerepelek, amiért egy árva fillért sem kapok. Egy felkérés kapcsán legutóbb mondtam is, ne haragudjanak, legfeljebb évi ötven ingyen fellépést tudok vállalni, különben kifizetetlenek maradnak a számláim. Mellesleg: az a véleményem, hogy jobb volna, ha a pénzeket, amiket jótékonysági koncertek szervezésére fordítanak, odaadnák a rászorulóknak, mindenki jobban járna. Azt nehezen viselem, hogy ezek a „jótékonysági” pénzek ki tudja, hova kerülnek.- Régóta népszerű, a magánéletéről mégis keveset tud a publikum.- Nekem pont ellenkezőek a tapasztalataim. Akik szeretnek, hallgatnak, ismerik nótáimat, tudják, hogy a dalokban pontosan nyomon követhető magánéletem alakulása. (Kovács Katiról a Ki Kicsodá-ban az áll: „Dalainak szövegírója is)” - a szerk.) Különben is meggyőződésem, hogy aki előadóművészetre adja a fejét, annak személye a dobogón, a színpadon érdekes, nem a kulisszák mögött. Kornis Tamás Ferenczy Europress Gazdálkodó főiskola Visszakapta 170 hektár nagyságú tanterületét a szarvasi mezőgazdasági főiskola, amelynek jogelődjétől az 1950-60-as években vették el a Tessedik Sámuel által alapított egykori „gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági iskola,, oktatását segítő birtokot. A Szarvasi Állami Tangazdaság 100, az iskola hajdani földjét használó Öntözési Kutató Intézet pedig 70 hektár földet ad a főiskolának. A most visszakapott tanterületen a főiskola az új szemléletnek megfelelően a kisebb gazdaságokban is jól hasznosítható gyakorlati ismereteket sajátítják el a gazdászjelöltek. A 170 hektáron oktatási célú, ám a piac igényei szerint szervezett termelést folytat majd a főiskola. (MTI) Csiszár Imre IV. Henrikjét január óta játsszák a Szigligetiben. A színházkedvelők már bizonyár alátták és örülnek a régi kedves ismerősnek, Újlaki Dénesnek, aki Falstaff jelmezében vendégszerepei Szolnokon.- Hány évig is volt ennek a színháznak a tagja?- Tizennégy éve szerződtem ide és négy évet töltöttem itt. Akkor egészen más színház volt Szolnokon, külsőleg is és belsőleg is. Persze, mindig így érzi az ember, ha visszatér valahová. Székely Gábor volt az igazgatóm. Pál István és Csiszár Imre a két rendezőm. Nagyon szívós előadásokat csináltunk akkoriban. Jól éreztem magam itt.- A városra hogyan emlékszik vissza?- Nem sokat láttam belőle, ahogy általában a vidéki színészek. Azért szokott vidéken kialakulni jó színház - figyelje meg, minden 15-20 évben megerősödik valamelyik -, mert ezek a színházak belterjesen működnek, itt a színészek egymással vannak elfoglalva és egész életük a színház körül forog. Szerintem egyébként is az a fontosabb, ami a színpadon történik, és nem az, hogy bejönnek-e a bérlők vagy sem, kell-e tájra menni, vagy sem.- Itt Szolnokon még sokan emlegetik régi nagy alakítását Mrozek Tangójában, melyet Pál István rendezett. Ön melyikre gondol vissza legszívesebben?- Nos, én sok jó szerepet játszottam itt. Csiszár Imrének a Macbethjében a Macduffot, A ló halálában — melyet Kerrényi Imre rendezett - az istállómestert. Ezek mind kitűnő szerepek, talán a Tangóbeii a legkisebb, mégis neki köszönhetem a legtöbet. Emlékszem, egy előadás után Ljubimov a nyakamba ugrott és azt mondta, hogy én leszek a főszereplője, ha legközelebb Magyarországra jön. És meg is rendezte a Koldusoperát.- Melyet szerencsém volt látni. Szolnok után hová került?- Visszamentem Miskolcra. Nagyon ragaszkodtam Csiszár Imréhez, aztán közben voltak közöttünk nézeteltérések, melyek tíz éves szünetet eredményeztek. Most újra együtt dolgozunk, de hogy meddig, azt nem tudhatom, mivel mind a ketten elég „fortyanós” típus vagyunk.- A IV. Henrikbe is Csiszár hívta?- Nem, Spiró György, de nyilvánvaló, hogy Imre ötletére. Ez nehéz munka volt. Egy héttel később kapcsolódtam be a próbákba, a karácsonyt és a szilvesztert is szövegtanulással töltöttem. Mindez az első tíz előadáson meg is látszott. De most már úgy érzem, helyére rázódott a dolog és működik.- Pesten milyen darabokban láthatjuk?- A Katona József Színházban játszom, az Übü királyban, a Csirkefejben, a Roberto Zuc coban, a Hit, remény, szeretet ben.- A filmszemlén szerepelvalamelyik filmben?- Van néhány, amelyikbe benne vagyok, nem tudom biz tosan. Janis Attila az Árnyék havon című filmjében, Szomja György Roncsfilmjében, a Kol tai Robiéban, igaz, csak egy pil lanatra. Eléggé elfoglalt va gyök, hál’ istennek, ezekben szűkös időkben. Vannak kolle gáim, akik effektive nyomorog nak. S ha egy színésznek nine munkája, az elsősorban nem zsebét érinti, hanem a lelkét.- Kívánom, hogy ez önnt soha ne történjen meg.- Sajnos, bármi megeshet egyszer fent, egyszer lent.- Köszönöm a beszélgetést. Kerékgyártó Év (Akik szeretnék megnézni a darabot, pénteki előadásra még válthatnak jegye Múzeumi tavasz
