Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-10 / 34. szám
8 Gazdasági tájoló 1993. február 10., szerda Hitelezési kilátások a kereskedelemben A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. tanulmánya szerint 1993-ban a kereskedelem finanszírozásának kilátásai - banki szemszögből nézve - összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek, mint a korábbi években. Mire azonban a bankok nyitottá váltak a kereskedelem beruházási hiteligényeinek kielégítésére, a kereskedő cégek többsége nem képes új beruházásokra, hosszabb távú tervezésre - állapították meg a szakértők. A kereskedők energiáit a napi túlélés, az átalakulás és a privatizálás kérdései kötik le. Hosszú távra csak a vállalkozások szűk rétege, a magántulajdon alapján újjászerveződött, vagy újonnan alakult cégek tervezhetnek. Ám az ő lehetőségeiket is korlátozza a privatizálással járó tőkeszükséglet, a vállalatok megvásárlásánál az eladósodás, valamint a biztosítékok hiánya. A hazai fogyasztás esetleges további visszaesése mellett bizonytalanná válhatnak a már megtervezett beruházások is. A tanulmány szerzői szerint a kormányzatnak sürgősen lépnie kell a hitelgarancia és a jelzáloghitei intézményrendszerének mielőbbi működtetése érdekében. Azoknak a kereskedelmi bankoknak pedig, amelyek tartósan a piacon szeretnének maradni, túlzottan vagyon- és fedezetcentrikus hitelezési gyakorlatukon mielőbb változtatniuk kell. Szükséges lenne, hogy a beidegződön hagyományos vállalatfinanszírozás helyett az átalakulás realitásaihoz igazodó új termék-, vállalkozás- és projekt-finanszírozásra rendezkedjenek be. A kereskedelmi bankok akkor lesznek a helyzet magaslatán, ha az egyes projektekre nem ■ „hitelsablonokat” húznak, hanem az összes hitelezési lehetőséget számba vevő hitelcsomagot alakítanak ki, és testre szabott hitelkonstrukciókat ajánlanak. Háromszor több turistavaluta Az elmúlt évben háromszorosára növekedett a lakossági turistavaluta-felhasználás - közölték az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bankban. Tavaly a magyar állampolgárok 344 millió dollár értékben vásároltak a pénzintézeteknél éves keretükből konvertibilis valutát, míg 1991-ben csak 114 millió dollár értékben. A jelentős növekedés oka, hogy az 1992 közepén a korábbi 50-ről 300 dollárra növelték meg a lakossági turistakeretet. Az első félévben még csak 53 millió dollár volt a felhasználás. Az MNB adatai szerint 1992—ben 2,5 millióan váltottak ki konvertibilis valutát. Figyelemre méltó, hogy 1989-ben még 450 millió dollár volt a lakossági felhasználás. Mint emlékezetes, 1989 novemberében szűkítették 50 dollárra az éves keretet. Abban az esztendőben 350 millió dolláros passzívum keletkezett az idegenforgalmi egyenlegben. Tavaly az előzetes adatok szerint viszont mintegy 600 millió dollár aktívumot termelt ki az idegenforgalom. Bizakodik a belga tulajdonos Hatszázmillió csomagolóanyagokból Csaknem hatszázmillió forintos forgalmat tervez erre az évre a UCB Packaging, a volt Novapack Rt., így megdupláznák a cég tavalyi forgalmát. A következő évtől újabb, mintegy százmilliós forgalomnövekedésre számítanak, és várakozásaik szerint bevételeik a későbbiekben is dinamikusan emelkednek majd - jelentette ki Thierry de la Hamaide, a cég belga tulajdonosa, a UCB Films and Packaging vezérigazgatója. A csomagolóanyag-gyártással foglalkozó Novapackot tavaly decemberben vásárolta meg a UCB. A másfél milliárd USA-dolláros évi forgalmat lebonyolító belga holding gyógyszeriparral, vegyiparral, illetve fólia- és csomagolóanyaggyártással foglalkozik. A magyar üzem megvásárlásával a keleti piacot szeretnék meghódítani. A Novapack eddig csak a belföldi piacra termelt, a későbbiekben - főként lengyel és cseh piacra történő szállításokkal - könnyen elérhető lesz a 40 százalékos exportarány — mondta a belga üzletember. A forgalom erőteljes növelésének érdekében az UCB kétmillió dollárt szándékozik befektetni új kelet-európai gyárába. Több területen a minőség javulását eredményezhetik belga technológiák. Emellett a magyarországi cég termékei jól kiegészítik a UCB által már gyártottakat. A távolabbi jövőt illetően Hamaide vezérigazgató nem zárta ki azt sem, hogy az UCB más területeken is befektet majd Magyarországon. Rendeződhet a földtulajdon Akár évszázadokra is eldőlhet a földtulajdon kérdése hazánkban - mutatott rá Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára annak kapcsán, hogy a múlt év végén az Országgyűlés törvényt alkotott a földrendező és földkiadó bizottságokról. Az érdekképviseleti szervezet vezető tisztségviselője e törvényt tulajdonképpen pótföldtörvénynek tekinti, mivel eddig a kormánynak még ténylegesen nem sikerült megalkotnia az új földtörvényt. A legfontosabb, hogy lehetővé vált a földtulajdon kiadását mindazoknak, akik ezt igénylik. Emellett valóságossá teszi a tulajdont azzal, hogy az eddigi, inkább csak eszmei tulajdont konkrét művelési ághoz és táblához köti, amely helyrajzi számot is kap. A tulajdonosoknak a törvény hatályba lépésétől 60 nap áll rendelkezésükre, hogy a hely megjelölésével kérjék földjük konkrét tulajdonba adását. Aki ebben az időben nem kéri földjét csak a megmaradt területből részesedhet. Meg kell tehát jelölni a földtulajdont, ha nem a maradékból kívánnak kapni. A földtulajdon kijelölésének kérése nem jelenti azt, hogy azt a tulajdonosnak feltétlenül ki kell vennie a szövetkezeti használatból és magának kell művelnie. Megmaradhatnak a nagyüzemi táblák is, ha a tulajdonosok is úgy akarják. A földtulajdonosok ugyanis úgynevezett tulajdoni közösségeket alakíthatnak (maximum 20 fővel egy közösségben) és kérhetik, hogy számukra egy táblában adják ki azt, ami őket megilleti. (MTI) ✓ Áttekinthetetlen szövedék Eltűnt a BUDA-FLAX vagyona? Mire elindulhatna a valódi privatizáció, elképzelhető, hogy nem is lesz mit értékesíteni a BUDA-FLAX-ban, mert szinte teljesen eltűnik” az állami vagyon. A BUDAFLAX állami vállalat már korábban állami társaságokba menekítette át vagyona nagy részét, így a privatizáció a cég számára nem is volt sürgető, azt csak az ÁVÜ kifejezett felszólítására kezdte meg. A vagyoni helyzet vizsgálatakor több, nem várt tényre derült fény. Bár a BUDA-FLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál még folyik a pénzügyi vizsgálat, az máris világos, hogy az állami vagyon jelentős részének elvesztésére lehet számítani. A vállalat vagyoni helyzetének tisztázására egyébként február végéig adott határidőt az Állami Vagyonügynökség ügyvezetése. A BUDA-FLAX több önálló fonoda és szövődé egyesítésével jött létre még a ,60-as évek elején. A vállalat tevékenysége átfogta a teljes lenipart, a mezőgazdasági termeléstől a lenrost feldolgozásán, a fonáson és a szövésen keresztül a késztermék előállításáig. A BUDA-FLAX 1988-ban több társaságot hozott létre ipari telephelyeiből, illetőleg kereskedelmi szervezeteiből, ehhez külső befektetőket is bevont. Jelenleg egyébként öt részvénytársaságban és kilenc kft.-ben érdekelt. A BUDA-FLAX-ot korábban a magyar lenipar fellegváraként ismerte az ország. Most viszont a tények azt mutatják, hogy egy kiürült, vagyonát elvesztett, veszteségesen működő cégről van szó. A BUDA-FLAX-ot az ÁVÜ még az elmúlt év októberében szólította fel: nyújtsa be átalakulási tervét, ami nélkülözhetetlen a valódi privatizációhoz. Az állami vállalat már korábban megbízta a Pénzügykutató Rt.-t az átalakulási terv elkészítésével. Azt a Pénzügykutató elvállalta, nem vállalta viszont a vagyonmérleg elkészítését, így azt egy másik cég, a Racio-BM végezte. A független könyvvizsgáló a vagyonértékelést annyi fenntartással záradékolta, ami egyenlő annak elutasításával. A különböző vizsgálatok során mindenesetre az máris kiderült, hogy a vállalat vagyonának jelentős részét elvesztette. A BUDA-FLAX társaságaiban az állami vagyon értéke két évvel korábban még 1,3 milliárd forintot ért, 1992-ben ez 1 milliárd forintra apadt. Csakhogy ez a könyvszerinti érték és nem az üzleti érték. A vagyon 75 százaléka részvényekben testesül meg. E részvények azonban a csődben lévő vagy felszámolás alatt álló társaságok részvényei, illetőleg letétként helyezték el a BUDA-FLAX tartozásainak fedezetére. Csupán a maradék 25 százaléknyi vagyon testesül meg különféle üzletrészekben, ám ezek piaci értéke sem ismeretes. A BUDA-FLAX társaságai közül három csődben van, kettő felszámolás alatt áll, egy helyen pedig a Kapuvári Lenfeldolgozó Kft.-nél végelszámolás folyik, és ugyanez várható a BUDA-FLAX egy másik társaságánál is. Az ÁVÜ az eddigi vizsgálatok alapján úgy véli: a. magyar lenipar újjászervezése címén a vállalat vezérigazgatója, Honti László a BUDAFLAX-ból és társaságaiból egy áttekinthetetlen szövedéket hozott létre. Mivel Honti László munkaszerződése az év végén lejárt, a vagyonügynökség azt nem hosszabbította meg, helyette vállalati biztost nevezett ki. A pénzügyi vizsgálat folytatódik, lezárását követően megállapításainak függvényében személyi felelősségrevonás is várható. (MTI) Folyamhajózás — 1992 Kalóz fuvarozók a Dunán Annak ellenére, hogy a folyamhajózás számára az elmúlt évben több körülmény is kedvezőtlenül alakult, a szállítási teljesítmény megközelítette a megelőző év 1,3 millió tonna körüli mértékét. A hajózást tavaly hátráltatta a sokévi átlagnál is nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó alacsony vízállás a Duna alsó és felső szakaszán egyaránt. Ekkor az uszályokat csupán 50-60 százalékig lehetett áruval megrakni, ami ennek megfelelően növelte a fajlagos szállítási költségeket. A június elsejével életbe lépett, kis—Jugoszláviával szembeni ENSZ-embargó miatt a magyar-jugoszláv szállítások leálltak. .Ez azonban a Mahartnak csak csekély mértékű árukiesését jelentett, hiszen Jugoszláviával nem folytattunk jelentős kereskedelmet a Dunán. Több problémát okozott a Biztonsági Tanács novemberben életbe lépett rendelkezése, mely a jugoszláviai tranzitforgalmat is megszigorította, bizo-Vállalkozók! Már csak alig egy hét áll rendelkezésére annak a több mint félmillió adózónak, aki az 1992-es adóévben havonta, valamint az év végén adóbevallásra volt kötelezett. A korábbi évekhez képest gyökeres változást jelentő határidőmódosulással, a február 15- ig kötelező adóbevallással immár egységessé vált a bevallás határideje. Ennek fontos eleme, hogy a társasági adótörvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozóknak az úgynevezett 7-es, míg az áfás magánszemélyeknek a 8-as, a társaságoknak pedig a 3-as - 4—es nyomtatványon kell február 15-én éjfélig postára adni bevallásukat és teljesíteni a fizetési kötelezettségüket. A társasági adó hatáíya alá nem tartozó egyéni vállalkozóknak és az áfás magánszemélyeknek emellett még az 53- as számú nyomtatványt is ki kell tölteni. Lehetőleg ezt is a gazdálkodásukkal összefüggő éves bevallással együtt kell beadni. Az érintettnek az adóbevallásával egyidejűleg be is kell fizetni az általa kiszámított adót. (MTI) nyos áruk esetében engedélyhez kötötte. Az újabb embargó készületlenül érte a szállíttatókat, ami miatt néhány napra megtorpant a hazai export. Ezek után probléma már csak az embargó értelmezése körül jelentkezett a román és az ukrán kikötőkben. Előfordult ugyanis, hogy itt a Biztonsági Tanács által nem szabályozott termékekre is engedélyt igényeltek, és ez újabb, pámapos forgalomszünetet okozott. A két ENSZ-döntés közötti időszakban a bősi üzembehelyezési munkálatok miatt rendeltek el négyhetes hajózási zárlatot. Ennek hatása további'két hétig elhúzódott, hiszen az ez idő alatt feltorlódott hajók nem indulhattak egyszerre. így közel 6 hétre leállt a forgalom, ami az ilyenkor szokásos, év végi, megnövekedett szállítási igények mellett jelentős, a felső dunai forgalom éves bevételének 12-13 százalékos csökkenését okozta. A főosztályvezető bízik ab-A forint a sorozatos - összesen 60 százalékos - leértékelések ellenére az elmúlt négy év során mintegy 7 százalékkal felértékelődött reálértelemben. Mindez annak eredményeként következett be, hogy a hivatalos leértékelések eredményeként a nemzeti valuta értéke kisebb mértékben csökkent, mint ahogy azt a külföldi, illetve a hazai termelői árváltozások különbsége szükségessé tette volna. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban közzétett tanulmánya állapítja meg. Az elemzés szerint 1989-ben az árfolyampolitikában alapvető változás következett be. Míg korábban az MNB ténylegesen leértékelő árfolyampolitikát folytatott, ebben az időszakban a forint stabilizálása, antiinflációs lépések kerültek előtérbe. A felerősödő inflációt a forint reálértékének legalább szinten tartásával, illetve emelésével kívánták fékezni. Az ipar belföldi értékesítési árai 1991-ben 31,9 százalékkal emelkedtek. Ebben az évben azonban a forintot hivatalosan csak 16,4 százalékkal értékelték ban, hogy a hazai csökkenő termelés és az ezzel öszefüggő lanyhuló szállítási megrendelések ellenére is tartani tudják, esetleg meg is haladják az elmúlt évek teljesítményét. Reményét fejezte ki, hogy a DMR-csatoma nyújtotta előnyöket is megfelelően ki tudja majd használni a társaság. Ä hazai konkurencia jelenleg még nem jelentős. A külföldi társaságokkal folytatott verseny azonban már engedményekre, elsősorban árcsökkentésre szorítja a társaságot. Az így leszorított díjakkal azonban egy „normális” forgalmú évben is nehéz elfogadható mértékű haszonra szert tenni. Ráadásul a kétoldalú hajózási egyezményeket több „kalóz” is megsérti. A „kalóz” szállítók pedig olyan alacsony áron kínálják szolgáltatásaikat, amivel a magyar társaság nem tud versenyezni. A probléma közel másfél éve jelentkezett először, megoldásásról azonban még nem gondoskodott senki. (MTI) le. így alakulhatott ki az, hogy reálértelemben a magyar valuta erősödött, mégpedig a számítások szerint 10,8 százalékkal. Ez a helyzet a múlt esztendőben már nem ismétlődött meg, mivel az ipar belföldi értékesítési árai jóval kisebb mértékben emelkedtek. A drágulás a becslések szerint 10 százalék körül alakult. Ezzel szemben az MNB kisebb lépésekben összesen 5,4 százalékkal devalválta a forintot. Az előző éves leértékelések áthúzódó hatásaként a tényleges devalváció mintegy 8 százalékot ért el. A számítások szerint tavaly reálértékben már nem javult a forint, ám jóval kisebb mértékben, csupán 2-2,5 százalékkal értékelődött le. A tanulmány szerint a megváltozott árfolyampolitika nagyban hozzájárul az infláció csökkentéséhez, s ugyanakkor nem vetette vissza a gazdaság exportképességét. Sőt ebben az időszakban dinamikusan nőtt a kivitel. Két évvel ezelőtt. 1991— ben a magyar export dollárban kifejezett értéke 40 százalékkal bővült egy év alatt, s a növekedés tavaly 9-10 százalékos volt. Reálértékben felértékelődött a forint Hétről hétre Clinton megadóztatja a gazdagokat Bili Clinton amerikai elnök úgy döntött, hogy a tervezettnél is nagyobb jövedelemadóval sújtja az Egyesült Államok legtehetősebb rétegeit. George Staphanopoulos, a Fehér Ház hivatalos szóvivője kerek perec leszögezte: semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy még magasabb adót vetnek ki azokra, akik évi kétszázezer dollárnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Orosz olajcsempészet Tavaly összesen 2,4 milliárd dollár értékben csempésztek ki kőolajat Oroszországból. Ugyanezen idő alatt az orosz biztonsági minisztérium 1,54 millió tonna olajszármazék és 77 ezer tonna fém törvénytelen exportját jegyezte fel. Az orosz hatóságok több mint 200 olyan vállalatot tartanak nyilván, amelyeket csempészakciókban való részvétellel gyanúsítanak. Honda elektromos autók A Honda autóipari vállalat, amely nemrégiben határozta el, hogy hátat fordít a Forma 1-es versenyeknek, szakembergárdáját a versenyautókról az elektromos autók kifejlesztésére irányítja át - közölte a Honda elnöke. A Honda 1998-at jelölte meg az áttörés éveként. Holland műszaki iroda Irodát nyitott Budapesten a holland HV Holding, amelyet Európa tíz legnagyob műszaki tanácsadó cége között tartanak számon. A DHV Magyarország Kft. az amorsfoorti székhelyű holding leányvállataként, elsősorban a magyarországi környezetvédelem, vízgazdálkodás, közlekedés és az infrastruktúra fejlesztéséhez kíván hozzájárulni tervezéssel, szaktanácsadással, de részt vállal a szakemberképzésben is. Félelem a Skodáktól Életveszélyesek a Nagy-Britanniába importált Skodák - állította a brit fogyasztói szövetség lapja. A legtöbb Skoda-típusnak leesnek a hátsó kerekei nagy sebességnél. A hibát még 1991 szeptemberében fedezték föl, és a Skoda brit importőre megígérte, hogy 24 ezer kocsit viszszahívnak vizsgálatra. A brit fogyasztói szövetség szerint az elmúlt öt évben nyolc Skodának esett ki a hátsó kereke menet közben. OKFI-MGK együttműködés Együttműködési megállapodást kötött az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda és a Magyar Gazdasági Kamara. A két szervezet a tervek szerint összehangolja majd a gazdasági, jogi szabályozók előkészítésében, a nemzetközi kapcsolatok építésében, az oktatásban, továbbképzésben végzett munkáját. Számítógépes árháború Japán második legnagyobb számítógépgyártó vállalata, a Fudzsicu is csatlakozott az árháborúhoz, így az gyakorlatilag már a piac valamennyi fontos résztvevőjére kiterjed. A Fudzsicu a többiekhez hasonlóan felére csökkenti árait. 120 ezer forintnak megfelelő áron dobja piacra legolcsóbb, 386 SX-jelű gépét.______ A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József
