Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-01 / 26. szám
— n 1993. február 1., hétfő Gazdaság 11 Mindennapi pénzügyeink ... Erről se feledkezzék meg! Társadalombiztosítási kötelezettségek A vállalkozói tevékenység után kötelezően befizetett saját társadalombiztosítási járulék is költség. Az 1992. január 1-je és március 1-je közötti időszakban a járuléknak a 44/54-ed részét lehetett csak a költségek között elszámolni. Ekkor ugyanis a befizetett járulék nemcsak a társadalombiztosításra nyújtott fedezetet, hanem a nyugdíjjárulékra is, amelyet költségként nem lehet érvényesíteni. 1992. március 1-jétől a társadalombiztosítási járulék címén befizetett összeg teljes egészében költség, mivel nem foglalja magában a költségként nem érvényesíthető külön tételként fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot. Az alkalmazottak bére után a befizetett társadalombiztosítási járulék is elszámolható a költségek között. A segítő családtag juttatása és egyéb kifizetések után fizetett társadalombiztosítási járulék összegét az egyéb költségek között kell szerepeltetni. Új szabály, hogy a segítő családtag részére kifizetett juttatásnak felső korlátja van. A főállású segítő családtag (az, aki a tevékenység végzéséberi legalább heti 40 órában közreműködik) részére juttatásként a mindenkori minimálbérnek (jelenleg 8000 Ft) megfelelő öszszeg számolható el. A nem főállású segítő családtag (akinek a foglalkoztatása nem éri el a heti 40 órát vagy munkaviszony melletti foglalkoztatott) esetében a mindenkori minimálbérnek csak a foglalkoztatás idejével arányos része érvényesíthető. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem számolható el költségként:- az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére stb. fordított kiadás, amely nem közvetlenül a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merül fel;- a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítésből, egyéb jogszabály megsértéséből keletkező befizetés, késedelmi pótlék, bírság, továbbá az önellenőrzési pótlék, különbözeti pótlék;- a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg;- a személyes (családi) szükséglet kielégítésére fordított pénzbeni vagy természetbeni kiadás;- a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány; a nyugdíjjárulék összege és az egészségbiztosítási jáulék;- a magánszemélyek jövedelemadója és a földadó. Ebben az évben az egyéni vállalkozónak is lehetősége van arra, hogy a bizonylattal igazolt, tételes költségelszámolás helyett a kedvezményekkel csökkentett bevétel 10 százalékát érvényesítse költségként. A veszteség-elszámolás szabályai .Ha a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségek meghaladják a vállalkozásból származó, kedvezményekkel csökkentett bevételt, úgy a bevételt meghaladó költségek összegét a következő öt adóév bevételével szemben - döntés szerinti megosztásban - számolható el. Aki a vállalkozói tevékenységét 1988. december 31. napját követően kezdte meg, az a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő két évben keletkezett veszteség összegét korlátlan ideig elszámolhatja. Ez a szabály érintheti az 1991. évben és az 1992-ben keletkezett veszteséget egyránt. Az 1992. évben keletkezett veszteség esetében azonban ez a lehetőség csak akkor vehető igénybe, ha a tevékenységet 1989. december 31—ét követően kezdték meg. Az egyes évek elhatárolt veszteségeit a keletkezésük időrendi sorrendjében lehet elszámolni. Ez azt jelenti, hogy mindig a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény további speciális szabályokat tartalmaz a mezőgazdasági tevékenységet (termelést) végző egyéni vállalkozókra. E vállalkozók ugyanis az 1992. évi veszteséget a megelőző két adóévben keletkezett mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmükkel szemben is elszámolhatják, ha arra az adott évek ilyen jövedelme fedezetet nyújt. Ez a lehetőség a megelőző év(évek) adóbevallásának önellenőrzésével érvényesíthető. Az első idei adóviccek Adóvarázs Pénzügyminiszter: - Ön szerint minek tartanának, ha növelném az adóelvonást? Polgár: - Varázslónak. Meditáció Érdekes, az adóalanyok másként értelmezik a kettős könyvvitelt, mint a számviteli törvény. Az egyéni vállalkozók adózása A magánszemélyek közül v állalkozói adóbevallást kötelesek adni:- a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők;- akik a 113/1989. (XI.15.) rendelet, valamint a 30/1989. (XI.15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytatnak;- az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülök;- ajogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltetők;- az egyéni ügyvédi tevékenységet folytatók;- a közjegyzők;- azok a mezőgazdasági kistermelést folytatók, akiknek ebből a tevékenységéből évi 2.000.000 forintot meghaladó árbevételük származik. Fontos tudni, hogy a bevallástól függetlenül 1993. március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére annak, aki az alkalmazottja, vagy más magánszemély részére az év során öszszevonás alá eső jövedelmet fizetett ki. A folyamatos működés bevételei Az 1992. évben elért bevételek között az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban 1992. január 1. és december 31. napja között kézhez vett vagy jóváírt belföldről és külföldről származó összes - általános forgalmi adó nélküli - bevételnek szerepelnie kell. A bevételek részletezése A tevékenység naptári évben megszerzett bevételének minősül:- a tevékenységgel összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, természetbeni juttatás és bármely vagyoni érték;- a kapott kötbér, a fogyasztói és a termelői árkiegészítés;- a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat (ideértve az üzleti bankszámla alapján jóváírt kamatot is);- a vállalkozói tevékenység keretében előállított azon termékeknek és a végzett szolgáltatásoknak a forgalmi értéke, amelyeket a vállalkozó saját céljára felhasznált, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedett - ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el;- a lízingbe adás címén megszerzett bevétel;- az értékesített befektetett eszközökért és forgóeszközökért (az immateriális javakért, a tárgyi eszközökért - ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is, a készletekért stb.) kapott ellenérték, ha azzal kapcsolatban a vállalkozó bármely évben költséget számolt el (ide tartozik a kizárólag jövedelemszerző tevékenységhez használt ingatlan használati, vagy bérleti jogáról való lemondás miatt vagy ezen jog értékesítéseként kapott ellenérték is);- új szabály 1992-től, hogy az eszközöknek gazdasági társaságba történő, tulajdonosváltozást eredményező bevitele (apport) is értékesítésnek minősül. Bevételként a társaság által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell figyelembe venni. (ÁFA szempontjából az apport megítélése nem változott, ott a bevitel - ha az nem jár a vállalkozás megszűnésével - nem tekinthető értékesítésnek.);- a kártérítés, valamint az azt helyettesítő felelősség-biztosítási összeg, továbbá a biztosító szolgáltatása (ide nem értve az alkalmazott részére teljesített szolgáltatást), ha az arra jogosító szerződés alapján járó biztosítási díjat költségként elszámolták;- megszűnés esetén a vevők, megrendelők tartozását december 31-én bevételnek kell tekinteni, amennyiben a bevallás benyújtásának időpontjáig az a rendelkezésére áll;- a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggő kárigény alapján kapott kártérítés összege;- a tevékenység folytatására tekintettel kapott támogatások. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban külföldi pénznemben keletkezett bevételt az átváltáskor a pénzintézet által alkalmazott árfolyam alapulvételével kell forintban elszámolni és bevételezni. Ha erre az átváltásra az év végéig nem kerül sor, vagy nem pénzintézetnél váltják be, úgy a bevételnek forintban való elszámolását a Magyar Nemzeti Bank által az év utolsó napján jegyzett deviza középárfolyam alkalmazásával kell elvégezni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Világgazdaság napilap árfolyamközlésében (Világ valutái) meghatározott, az év utolsó napján érvényes USA-dollárban megadott deviza árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. A megszűnés miatti bevételek Ide tartozik a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő készletek (anyag, áru stb.) leltári értéke, illetve a 2000 Ft-nál magasabb, de 20.000 Ft-ot meg nem haladó beszerzési áru tárgyi eszközök leltár szerinti értéke. A Mindennapi pénzügyein cikkeit Túróczi Imre főiskolai adjunktus, adótanácsadó készítette. Szerkesztő: V. Szász József Értékcsökkenési leírás Az értékecsökkenési leírás elszámolásának szabályai 1992. évben lényegesen megváltoztak. Általános szabály, hogy a 20 ezer forint egyedi beszerzési értéket elérő tárgyi eszközök beszerzési költségét és az immateriális javak beszerzési költsége csak évenkénti értékcsökkenési leírás útján számolható el. A 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási költséget el nem érő tárgyi eszköz beszerzési értékét egy összegben a beszerzéskor (a tevékenységet kezdőknek a kezdés évében) el lehet számolni. A tárgyi eszköz fogalmába tartozik különösen a jövedelemszerző tevékenységhez használt épület, építmény és sportlétesítmény, a lakástól, üdülőtől műszakilag - az Országos Építésügyi Szabályzat szerint - elkülönült helyiség, valamint az üzemi (üzleti) célt szolgáló jármű, a gép, berendezés, felszerelési tárgy akkor, ha tartósan (legalább egy éven túl) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Üzemi (üzleti) célt szolgál az a jármű, amelyet kizárólag a tevékenységével kapcsolatban használnak. A személygépkocsi csak akkor minősül kizárólagos üzemi (üzleti) célt szolgáló járműnek, ha azt más célra nem használják és az azzal kapcsolatos üzleti nyilvántartások ezt tartalmilag alátámasztják. Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket kell szerepeltetnie, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A immateriális javak körébe tartozik például az üzlet, műhely megvásárolt bérleti joga. Figyelem! A személyi jövedelemadó rendszerében adózó vállalkozók körében ez új szabály, az 1992. évet megelőzően ugyanis a nem anyagi eszközök beszerzésére fordított kiadás a személyi jövedelemadó törvény alapján egy összegben elszámolható volt. Az értékcsökkenési leírás alapja az immateriális javaknak, illetve a tárgyi eszközöknek a beszerzési ára. A beszerzési ár a számviteli törvény szerint a megszerzés, üzembehelyezés érdekében közvetlenül felmerülő beszerzési költséget jelenti. Vagyis azt a ráfordítást, amely eszköz megszerzése, létesítése, üzembehelyezése érdekében az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. Nem foglalja magában a hatósági díjakat és az illetéket. Ez utóbbiak külön egyösszegű költségként érvényesíthetők. A meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével öszszefüggő kiadásokat is a tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni. Nem tartozik a beszerzési árba, ezért külön költségként kezelendő, a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka. A beszerzési ár számításával kapcsolatban fontos szabály, hogy a vállalkozó saját munkájának értéke nem növeli az értékcsökkenési leírás alapját. A saját készítésű tárgyi eszköz esetében (és ezen a már meglévő eszköz bővítését, átalakítását stb. is érteni kell) az értékcsökkenési leírás alapjául szolgáló beszerzési ár az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt költségének összege. A beszerzési költség (vagyis az értékcsökkenési leírás alapja) az általános forgalmi adót csak abban az esetben tartalmazhatja, ha az adott tárgyi eszköz, illetve az immateriális javak nyilvántartásba vételekor Önnek nincs ÁFA-levonási joga vagy az ÁFA-törvény tiltja az adott tárgyi eszköz esetében az ÁFA levonását. Ez utóbbi tiltás jelenleg a személygépkocsi esetében van, melynek a beszerzési árában lévő ún. előzetesen felszámított adót nem lehet levonni, illetve visszaigényelni (csak annak az adózónak van erre lehetősége, aki a személygépkocsit továbbértékesítési céllal vásárolja). Az értékcsökkenési leírást az üzembehelyezés napjától a kiselejtezés, illetve értékesítés napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembehelyezés, kiselejtezés vagy értékesítés az adóévben év közben valósul meg, úgy az értékcsökkenési leírás összegét arányosan kell kiszámítani arra az időszakra, amíg az eszköz használatban volt. Ez a szabály új, 1992. január 1-je előtt ugyanis a személyi jövedelemadó alkalmazásában nem kellett időarányos értékcsökkenési leírással számolni. A levonható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével, előállításával, illetve annak bővítésével, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket. Ha vállalkozó tárgyi eszközét értékesíti, kiselejtezi vagy az megsemmisül, lehetősége van a még le nem írt hátralévő értékcsökkenés összegének egyösszegű, mintegy terven felüli leírására. A lízing ára Az adózás szempontjából lízingnek az a bérlet tekinthető, amelynek a lejárta a 365 napot meghaladja, vagyis a tulajdonjogot legkorábban a szerződéskötéstől számított 366. napon szerzi meg a bérbevevő. Ez a szabály az 1992. január 1-je előtt kötött szerződésekre is vonatkozik. Tehát az 1992-ben fizetett lízingdíj nem számolható el egy összegben olyan esetekben, amikor a szerződés szerint a bérlet lejárta 366 napon belüli, függetlenül attól, hogy a lízingszerződést mikor kötötték. A 365 napot meghaladó futamidejű bérlet (lízing) esetén is van a költségelszámolásnak még további feltétele, illetve importlízing esetén kizáró szabálya is. Nem számolható el ugyanis költségként jármű lízingelése esetén az áfamentes (nélküli) bérleti díj adott évre jutó részének az eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része. Ha import lízingről van szó, akkor ezen belül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő öszszeg sem számolható el költségként- 1992janár 1. után kötött szerződések esetében. . .. év eleji adósságaink • v**i
