Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

2 Körkép 1993. JANUÁR 11. Készülnek a szlovák pénzek Pozsony. Az év elején önál­lóvá vált Szlovákia jelentős megrendelést adott a körmöc- bányai pénzverdének az önálló szlovák fémpénzek gyártására. A pénzverdében, amely eddig a csehszlovák korona előállítója volt, megkezdődött a szlovák korona és heller gyártásának előkészülete. A gyártás a máso­dik félévben indul be. A meg­rendelés egymillió darabra szól. Az év végére megjelennek új papírpénzek is: 20, 50, 100, 500, 1000 és 5000 korona név­értékben. Jóslás az olaj áráról Washington. Oroszország 20,1 millió dollár adósság visszafizetését halasztotta el abból az összegből, amelyet amerikai magán pénzintézetek kölcsönöztek. Az amerikai me­zőgazdasági termékek vásárlá­sára adott hitelt a washingtoni kormány szavatolja. Nem ez az első ilyen jellegű fizetési ha­lasztás. Az időben vissza nem fizetett összeg értéke november óta már 147,2 millió dollár. Javaslat vízumkényszerre Varsó. Vízumkényszer be­vezetését javasolta a lengyel parlament szombati ülésén a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZCHN) a FÁK állampolgárai­val szemben. Mivel a javaslat végleges elvetéséhez nem volt meg az elegendő többség, így azt az illetékes bizottságok elé utalták. A párt javaslatát azzal indokolta, hogy a műit évben közel 8 millióan érkeztek Len­gyelországba a volt Szovjet­unióból, s számuk az új útlevél- törvény következtében várha­tólag növekedni fog. Harcok Boszniában Belgrád. Tegnap reggel megszakadt a közúti kapcsolat a boszniai szerbek központja, Pale és Zvomik között. Szerb források szerint az út egyik sza­kaszát muzulmán fegyveresek csoportja kerítette ellenőrzése alá, azonban a szerbek körül­vették a diverzáns csoportot. Az SRNA boszniai szerb hír- ügynökség jelentése szerint Szarajevóban az éjszakai har­cok után vasárnap reggel óta viszonylagos nyugalom ural­kodik. Bratunac környékén vál­tozatlan hevességgel dúlnak a harcok. A következő választások tétje a demokrácia MSZP-fórum a szélsőjobb veszélyéről A szélsőjobb feléledésének okairól és következményeiről ren­dezett fórumot szombaton Buda­pesten az MSZP Szociáldemokrata Társulása. A rendezvényen a házi­gazdák mellett a másik két ellenzé­ki párt vezető politikusai: Pető Iván szabad demokrata pártelnök és Fodor Gábor, a Fiatal Demokra­ták Szövetségének választmányi tagja is kifejtette álláspontját. Vitányi Iván, az MSZP Orszá­gos Választmányának elnöke vita­indítójában a magyarországi, ille­tőleg a nyugati államokbeli szélső­jobb létrejöttének és tartalmának különbségeit világította meg. Rá­mutatott, hogy míg Nyugat-Euró- pában a demokráciák 1945 után szembenéztek saját múltjukkal, addig nálunk nem történt meg ténylegesen a fasizmusnak ez a belső feldolgozása. Nem alakult ki tehát az a stratégiánk, amellyel fel lehet venni a harcot a szélsőjobb ellen. Az 1990-ben kormányzatra került csoportok nem zártak a szél­sőjobboldal felé - miként a nyugati konzervatív pártok -, sőt sok eset­ben elválaszthatatlanul összefo­nódnak azokkal. Pető Iván a jobb és a szélsőjobb közti felfogásbeli különbségeket elemezve kiemelte: míg a stabil de- mokrciákban élesen elválnak, ad­dig nálunk sajnálatos módon ösz- szemosódnak a konszolidált kon­zervatív jobb, és a szélsőjobb kö­zötti határvonalak. Ezért úgy látta, hogy a szokványostól eltérő lesz a következő választások tétje. Ugyanis szerinte 1994-ben a kö­zött kell választani, hogy hazánk demokratikus ország lesz, és az marad-e, vagy sem. Fodor Gábor, miként az előtte szólók, szintén azon a véleményen volt, hogy Magyarországon a nyu­gatihoz képest görbe tükörként je­lennek meg a politikai irányzatok. Míg a stabil demokráciákban a jobboldal egyértelműen elfogadja a demokrácia játékszabályait, ad­dig a magyar jobboldal fő ideoló­gusai ennek a határmezsgyéjén mozognak. A magyar szélsőjobb előretöré­sének legfőbb okát a fideszes poli­tikus Bibó István gondolataival ha­tározta meg: a fontos történelmi pillanatokban a nemzet és demok­rácia eszméit ellentétpárként hasz­nálták. Fodor szerint hazánkban is­mét megkezdődött ez a típusú ér­velés, amely a nemzet érdekeire hivatkozik, amikor korlátozza a demokrácia bizonyos elemeit A további előadók sorában Sza­bó Miklós szabad demokrata kép­viselő elemezte a skinhead-jelen- ségeket. Rámutatott, hogy nyuga­ton főként utcagyerekek tagjai a mozgalomnak, amely ott nem kap­csolódik a politikai hatalomhoz. Nálunk viszont az értelmiségi-al­kalmazotti réteg gyermekei alkot­ják e csoportosulásokat. Hazánk­ban - meglátása szerint - álskin- head jelenségről van szó: mert fel­ülről szervezték e jobboldali ro­hamosztagokat, amelyeket azután bőrfejűnek állítottak be. „Magyarország irányában senki sem mutat agresszív hajlamokat” Szlovák lap a magyar fegyverkezésről A Národná Obroda című pozso­nyi polgári lap kommentárban fog­lalkozik a magyar fegyverkezési kiadásokkal, az Oroszországtól való legutóbbi fegyvervásárlással. A hírmagyarázó, Ivan Horsky sze­rint a fegyverkorlátozási egyezmé­nyek tekintetében - a közzétett adatok alapján - a magyar légierő és a helikoptertechnika még min­dig alatta van a megengedett felső határnak, de a páncélozott harci eszközök és a tüzérség felszerelt­ségének tekintetében meghaladja ahatárt. A szlovák szerzőt leginkább az nyugtalanítja, hogy Magyarország „orosz Patriot’ ’ rakétákhoz is hoz­zájut, s ezzel szerinte radikális mó­don a saját javára billenti a közvet­len térségében fennálló közép-eu­rópai erőviszonyokat. Egyelőre rejtély - írja -, hogy Moszkva csupán üzleti szempon­tok miatt döntött-e az ilyen fegy­verrendszerek eladásáról, és nem tartja alaptalannak Vladimír Meci- ar kormányfő ebből fakadó aggo­dalmait; annál is kevésbé, mivel Magyarország irányában senki sem nyilvánít agresszív hajlamo­kat. „Ilyen értelemben Magyaror­szág számos szomszédja panasz­kodhatna inkább” - így a Národná Obroda kommentátora. Ivan Horsky írásában úgy véli, hogy a Nyugaton egyre népszerűt­lenebb a fogadtatása annak, ha a magyar kisebbség elnyomásának kérdésében vájkálnak. Helytelení­ti, ha egy-egy posztkommunista ország szólót igyekszik játszani, hiszen semmiben sem tekinthető kivételezettnek, ezért önmaga túl­becsülése esetleg nem kifizetődő­vé is válhat - írja. Figyelmeztet, hogy minden védelmi-politikai egyensúly­helyzet felbillentését célzó kísér­let védelmi reflexeket vált ki - lásd a hidegháború négy évtize­dének tanulságait. „Úgy vélem, sokkal jobb lenne más, az embe­rek számára sokkal fontosabb ke­nyérgondokra összpontosítani” - fejezi be a szerző. KDNP-gyűlés Hatékonyabb munka a településeken A Kereszténydemokrata Nép­párt újszászi szervezete évzáró tag­gyűlést tartott szombat délután a nagyközség művelődési házában. A rendezvényen jelen volt dr.Szi­lágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöke, a női tagozat elnöke és a megyei vezetőség több tagja. A he­lyi szervezet elnöke, Deák Sándor szólt a szervezeti változásokról, is­mertette a vezetőség, a testületek múlt évi munkáját. Egy évvel ezelőtt itt tíz tagja volt a pártnak, számuk azóta het­vennyolcra emelkedett. Taglétszá­mát tekintve a település legjelentő­sebb pártjává vált. A képviselőtes­tületnek három keresz­ténydemokrata tagja van. Megala­kították a női és a vállalkozói tago­zatot. A KDNP jelenléte érezhető a nagyközség életében - mondotta Deák Sándor. Hozzátette, hogy eb­ben a választókerületben ország- gyűlési jelöltet kívánnak indítani. Az egyik felszólaló kiemelte a he­lyi politizálás jelentőségét. Utalt olyan - más településen is megol­dandó - feladatokban való részvé­telre és az emberek mozgósítására, mint a gázvezeték-építés, a szennyvízhálózat kiépítése vagy a telefonhálózat fejlesztése. Nem lehet nélkülözni a nők munkáját a politikában sem - utalt dr.Szilágyiné Császár Terézia arra, hogy az újszászi szervezet tagjai­nak több mint egyharmada nő. Az országos női tagozatról szólva pe­dig elmondta, hogy tagjai az Euró­pai Női Uniónak, amely az Európa Tanácsba választ képviselőket.- Ez a gyűlés - csakúgy, mint a többi hasonló az országban - már a választások jegyében zajlott - említette lapunknak. - El kell jut­nunk oda, ahol még fehér foltok vannak, s meg kell ismertetni prog­ramunkat. Ezért lényeges a helyi célok, a megfelelő emberek megta­lálása. A településnek, a közösség­nek kell döntenie saját ügyeiben. Gazdasági kérdésekről szólva elmondta:- Szükség van a nyugati tökére, de úgy, hogy a profit ne kerüljön ki teljes egészében az országból, ha­nem ittforgassák vissza. A vagyon­jegyes privatizációt támogatjuk. Minden állampolgárnak meg kell adni a lehetőséget a vállalkozásra. A külföldi-hazai vegyes tulajdonú gyárak magyar termékeket állítsa­nak elő, teremtsenek munkahelye­ket. Sajnálatosnak tartotta, hogy - a parlamenti frakcióban lévő tagok száma miatt - közvetlen hatásuk nem lehetett a gazdasági elképze­lések kialakításában. A költségve­tési keret korlátozza lehetőségei­ket, jóllehet képviselőik magasabb nyugdíjakat javasoltak; szerették volna a kétkulcsos áfa nagyobb összegű ellentételezését elfogad­tatni. A KDNP alelnöke jelentős eredményként említette az úgyne­vezett főállású anyaság megvalósí­tása felé tett lépéseiket. Sz.Z. Antall József szerint a koalíciónak legalább két parlamenti ciklusra van szüksége (Folytatás az 1. oldalról) Lezsák Sándor az MDF törté­nelmi szerepét elemezve a párton belül az utóbbi időben tapasz­talható belső zavar okát abban je­lölte meg, hogy a Demokrata Fó­rum nehezen tudja egyeztetni a rendszerváltás miatt rajta nyugvó történelmi felelősséget a napi, az életsorsok igazságával, hogy az or­szágot vezető politikai erőként megfeleljen a kihívásnak, és ugyanakkor igazságot is szolgál­tasson. Csurka István „Merre tart a Ma­gyar Út?” címmel tartotta meg nagy tetszéssel fogadott, tapssal többször is megszakított előadását. A „Magyar Ut” céljairól szólva kiemelte: az alapítványt a „rend­szerváltás forgalmi dugói” miatt hozták létre. Az MDF-et a rend­szerváltozásban ugyanis megálla­podások kötik, és bizonyos nem­zetközi nyomás is tapasztalható, szükség van tehát egy olyan szer­vezetre, amelyet ezek a paktumok nem érintenek. Végezetül megálla­pította: a magyar út egy új, teljes rendszerváltás felé tart. Az MDF két hét múlva megren­dezésre kerülő VI. országos gyűlé­sére is kitért a párt elnökségének tagja. Kifogásolta, hogy az elnök­jelölteket anélkül veszik fel a listá­ra, hogy programjuk ismertetését kémék tőlük, ezért ő az elnökje­löltséget - de nem az elnökségi tag­ságot - visszautasítja. Boross Péter belügyminiszter előadásában kifejtette, hogy Ma­gyarország bűnügyi helyzete, bel­biztonsága korántsem olyan rossz, mint amilyennek az állampolgárok találják, akiket számos más gond is nyomaszt. Elavultnak nevezte a miniszter a „gyenge állam” kon­cepcióját, majd síkraszállt az állam cselekvőképességének visszaállí­tásáért. A magyar nép és a magyar nem­zeti gondolat mindenkor vezérlő csillaga kell hogy lengyen a Ma­gyar Demokrata Fórumnak - mondta Antall József, az MDF el­nöke, miniszterelnök a népi-nem­zeti körök II. országos találkozójá­nak záró előadásában. Antall Jó­zsef kifejtette: ha egy nép ezeket a gondolatokat elhagyja, veszni hagyja saját történelmi múltját, és akkor nincs jövője sem. A miniszterelnök visszatekin­tett az MDF választási győzelme óta eltelt időre, amely alatt Ma­gyarország - az új demokráciákkal összehasonlítva - elöl járt az átala­kulásban. Példaként említette, hogy elsőként javasoltuk a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatá­sát. Magyarország ma független, önálló nemzetként él Európában. Visszautasította a miniszterel­nök azt a szabad demokrata filozó­fusnak, Kis Jánosnak tulajdonított vélekedéseket, miszerint ennek a köztársaságnak nincs legitimáció­ja, és a magyar nemzet nem rendel­kezik demokratikus hagyomá­nyokkal. Ha pedig nem legitim, akkor csak a következő másfél évet kell kibírni a hatalomváltásig. An­tall József a jelenlévők tetszésnyil­vánításától kísérve kijelentette: „Nem fogjuk hagyni!”. Kifejtette: a koalíciónak legalább két ciklusra van szüksége, hogy stabil alapokat teremtsen, tehát még egy választá­si időszakban ennek a nemzeti-kö­zépnek kell kormányoznia. A külföldi tőke nagymértékű magyarországi szerepvállalásával kapcsolatos - a délelőtti ülésen is hangot kapott - aggályokat a mi­niszterelnök túlzónak tartja. Ma ugyanis mindössze 8 százalékos a külföldi tőke részesedése, itthon pedig nem állnak rendelkezésre megfelelő források. A privatizáció során gondolni kell azonban arra is, hogy a magyar tulajdon marad­jon többségben, a külföldi tulajdon a 35-40 százalékot ne haladja meg - hangsúlyozta Antall József, majd a nemzeti középosztály megterem­tésének fontosságáról szólt. Antall József - mint kifejtette - bízik abban, hogy a Magyar De­mokrata Fórum VI. országos gyű­lésén - a viták ellenére - a magyar­ság szolgálatának felelőssége, a nemzeti gondolat és az európai szabadságeszmék - a párton belül is létező három irány értékei - ve­zérelnek majd mindenkit. Az MDF-nek már csak azért is egysé­gesnek kell lennie, mert enélkül a koalíciós partner, az FKGP sem lesz egységes. A koalíciónak pedig azért is fenn kell maradnia, mert Antall József szerint a másik olda­lon, az ellenzékben nincs olyan párt, amelynek nyugodt szívvel át lehetne adni a kormányzást. Veszélyben a garanciális szervizelés (Folytatás az 1. oldalról) esetben már sem a forgalmazó, sem a garanciát vállaló nem ér­hető utol. A Fogyasztásvédelmi Főfelü­gyelőség illetékese az MTI ér­deklődésére elmondta: a gyártók a szavatossági és garanciális kö­telezettségeket és jogokat a for­galmazóknak adják át, s e szer­vezetek kötöttek szerződéseket a javító cégekkel. A javító cégek megszűnése miatt - hiszen már a Gelka és a Ramovill szervizek is csak elvétve találhatók meg, s megszűnésük rövidesen várható - a főfelügyelet az illetékes tár­cáknak azt javasolta, hogy alkos­sanak új jogszabályokat, a garan­ciális kötelezettségekre vonatko­zóan. Javasolják továbbá azt is, hogy azt a három-négy évvel ezelőtt megszüntetett jogsza­bályt is fel kellene eleveníteni, miszerint ha nincs megfelelő mi­nőségtanúsítás, illetve alkatrész utánpótlási garancia, a vámható­ságok ne vámkezeljék a behozott árukat. A felügyelőség egyelőre taná­csot sem tud adni a vásárlóknak, akik a forgalmazókhoz is csak akkor fordulhatnak a hibás ké­szülékekkel, ha a cég nem jog­utód nélkül szűnt meg. (MTI) FEHER HETEK SZÍNESBEN A CENTRUMBAN Minden ágynemű»garnitúra 30 %-os kedvezménnyel január 15-ig. * * * ’93-ban is Centrum Hétfő. Ajánlatunk: női csizmák 30 %-os kedvezménnyel. AZ UJ EVBEN IS VARJA ONT A CENTRUM ÁRUHÁZ SZEGEDI SZÉKHELYŰ KFT. SZOLMOKI ÜZLETÉNEK BEINDÍTÁSÁHOZ szakembert keres. PROFIL: k | SZÉLVÉDOELAEÁS * -BESZERELÉS. LEGRLRBB UOZEPFOUU VÉGZETTSÉG SZÜUSEGES. Hg3EEE3 PRLVRZni LEHET LEVELBER RÖVID ÉLETRAJZZAL. C-P AUTOGLAS SZEGED, RIS-TISZR U. 10. TEL.-06/62/314-926. 'mm 1 KERESKEDELMI KFT Orosz fizetési halasztás Athén. Az iráni olajipari miniszter szerint az idei évben, akár már tavasztól, a kőolaj hordónkénti ára 16,3-17,3 dol­lár közötti lesz. A becsült ár 4-5 dollárral elmarad attól a szint­től, amit az OPEC irányadónak tűzött ki. A nyersanyag ára - fajtától függően - jelenleg 17.50 és 19 dollár között van barrelenként.

Next

/
Thumbnails
Contents