Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1993. JANUÁR 6. Jászsági Extra—Jászberény 5 Ismét drágul a buszjegy Jászberény önkormányzata, a korábbi évek gyakorlatától eltérő­en már decemberben döntött a he­lyi közlekedés jövő évi viteldíjai­ról. Korábban sok huzavona előzte meg az ilyen döntést, hiszen évek óta jelentős áremelkedés történt. A Volán Vállalat működését, haté­konyságát sokan szerették volna górcső alá venni, ám erre a közgyű­lésnek nem volt lehetősége. A Vo­lán helyi vezetői a racionalizálást ígérték, s ezt meg is valósították, járatokat szüntettek meg, csuklós buszok helyett szóló kocsikat állí­tottak forgalomba, hogy ráfizeté­süket csökkentsék. Ennek ellenére a viteldíjakat most is emelni kell, mert a sze­mélyfuvarozás kényszerű köteles­ség inkább, mint üzleti vállalkozás. Az árak emelkedése pedig most sem kevés. Január elsejétől Jászbe­rényben egy buszjegyért 22 forin­tot kell fizetni a tavalyi 18 helyett. Az egyvonalas bérlet ára 400-ról 490-re, az összvonalasé 520-ról 640 forintra nőtt. A tanulók és nyugdíjasok kedvezményes bérle­te januártól 130 helyett 160 forint­ba kerül. A hetijegyet 1992-ben a képviselő-testület határozata alap­ján vezette be a Volán. Ezután ezért is többet kell fizetni, 100 forint he­lyett 125-öt. Az áremelésekről két változat volt a képviselők előtt. A Volán illetékese azt jelezte, ha az „olcsóbb” változatot szavazzák meg - végül ez történt -, akkor to­vábbi racionalizálás fog bekövet­kezni. Azaz, a helyi közlekedésben ismét járatok megszüntetésével kell számolni. 1995-ben Jász Világtalálkozó A Sáros András Alapítvány már 1995-re gondol. Ebben az eszten­dőben lesz ugyanis a redemptió (önmegváltás) 250. évfordulója. A jász kiváltságok megváltásának történelmi szerepe máig meghatá­rozó a Jászság életében. Erre em­lékezni - mintegy a világkiállítás előprogramjaként - méltó módon szeretnének, ezért Jász Világtalál­kozót szerveznek. A Jászságból el­származott, esetleg a világ külön­böző részein élő személyiségek hazalátogatását szeretnék megva­lósítani. Kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítását, bővítését szeretnék elérni. A Jász Világtalál­kozó eseménysorozata a művé­szeti, sportrendezvények mellett a gazdasági fejlődést segítő progra­mokkal is rendelkezik majd, mely kiterjed az egész Jászságra. Az Alapítvány kezdeményezését Jászberény önkormányzata öröm­mel fogadta. Megalakult az a szer­vezőbizottság, mely a Jász Világ- találkozó előkészítését végzi, s biztosítja a jász települések méltó részvételét a közösen kialakítandó programban. Együttműködési távlatok Beszélgetés - egyelőre telefon nélkül. Különös megbeszélés színhe­lye volt az év végén Jászberény házasságkötő terme. Házasság egyelőre nem köttetett, ám még­is „született” valami. Egy sajtó- közlemény, amely azt adja hírül, a résztvevők ezután jobban sze­retik egymást. Hogy frigy, s annak gyü­mölcse mikor lesz, azt még nem lehet megjósolni sem. A résztve­vők a tanácskozás jó részén bí­rálták, kritizálták, csipkedték, szorongatták egymást. A „csa­ta” eredménye meglehet cse­kély, mégis biztató. Ugyanis azon a december végi napon tör­tént meg először, hogy egy asz­talhoz ültek a Matáv, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium, valamint a különbö­ző területi telefontársaságok képviselői, s az együttműködés lehetőségeit firtatták. 1991/92-ben 17 olyan telefon- társaság, zömében rt. jött létre, mely telefonhálózat létesítését tűzte ki célul. Ehhez tőkét, vagy legalább annak ígéretét szerez­ték meg belföldön és külföldön. A Matáv nélkül azonban ezeket a területi hálózatokat nem lehet megvalósítani. Az országos ge­rinchálózatot - világbanki hitel­ből - a Matáv építi. Ez a gerinc­vezeték már Jászberényen túl Jászapáti, Heves térségét is elér­te. Jászberénytől Szolnok felé is „elindult” az építése. Megszüle­tett a távközlési törvény, tehát közeli a korszerű telefonrend­szer kiépülésének lehetősége. A Matáv viszont csak az időt húzza - hangzott el a vád a KHVM és mások részéről - s monopolhelyzetét továbbra is meg akarja tartani. Ezenkívül társadalmi kötelezettsége, hogy a távközlést európai színvonalra fejlessze. A Matáv illetékesei természetesen mindezt máshogy látták. Amikor egy vállalkozást, egy befektetést a megtérülés, a gazdaságosság mér meg, akkor szó sem lehet társadalmi elvárás­ról. Márpedig a Matáv nem álla­mi vállalat, hanem rész­vénytársaság! Tehát csak olyas­mire vállalkozik, aminek haszna van. A területi telefon-COM-ok gazdaságosságáról viszont nin­csenek meggyőződve a |vlatáv képviselői. Elhangzott, hogy a területi COM-okkal együtt akar­nak működni, de ezt konkrétan fogják vizsgálni, s a két fél fogja eldönteni majd, hogy mikor, s milyen téren működnek együtt. A tervezéstől az üzemeltetésen át a díjak megosztásán át sok területről lehet szó. A tanácskozás végül azzal zá­rult, hogy megalakult egy előké­szítő bizottság, mely a távközlé­si érdekegyeztető fórumot hozza majd létre. A bizottságban dr. Magyar Le­vente, mint az önkormányzati érdekszövetségek megbízottja van jelen. Deklarálták továbbá, hogy a Matáv együttesen és kü- lön-külön is tárgyal a helyi tár­saságokkal. Ez érinti az adat­szolgáltatást, a kölcsönös infor­mációcserét, megfelelő előké­szítés alapján akár közös társasá­gok alapítását is. •Ii2c Kényszerből, de jó szívvel Ölijb'f Magán háziorvos Jászberényben Ifi Amikor' háziorvost kellett vá- lasztartil biZony gondban voltak az emberek. Kit válasszanak, a „ré­gi” körzeti orvost, vagy mást. Jászberényben sokan - mintegy 2400-an - dr. Varga Aladár bel­gyógyász főorvost választották. Am úgy tűnt, ezzel nem tettek jót önmaguknak, sem a doktor úrnak. Kisebb „háború ” alakult ki ugyan­is az egykori körzeti orvosok, s közötte. Azt beszélték a városban, hogy Varga doktor betegeit a hét­végi ügyeleteken nem látják el. Persze minden csoda három napig tart. Azóta elcsitultak a kedélyek. Varga doktor is vállalta az ügyeleti szolgálatot, így betegei hátrányt nem szenvedhetnek. Azt pedig, hogy ő kapta a legtöbb betegkár­tyát, talán orvostársai is tényként fogadták el.- Hazánkban csupán 79 vállal­kozó háziorvos van a 6200-ból. Ónból hogyan lett magánlvállal- kozó háziorvos?- Tulajdonképpen kényszerből. Az egészségügy, illetve a társada­lombiztosítás reformja előrevetí­tette a felülvizsgáló főorvosi rend- szér megszűnését. Döntenem kel­lett, mihez kpzdek. Mivel 1988 óta magánrendelést is folytattam, s belgyógyász'szakvizsgám van, így magán háziorvos lettem. Mégpe­dig úgy, hogy nem az önkormány­zattal, hanem a társada­lombiztosítással kötöttem szerző­dést. Tehát lemondtam korábbi, megszüntetésre ítélt állásomról, és fix fizetésemről. Vállaltam a koc­kázatot, hogy a betegek által le­adott kártyák után járó pénzből tar­tom fenn a rendelőt, s magamat.- Tulajdonképpen Ön a korábbi körzeti orvosi hálózatból „csábí­totta” el az embereket, rontva ez­zel az önkormányzati háziorvosok beteglétszámát.- Végül is így igaz. Ám az ön- kormányzati háziorvosok most is kapnak fizetést, rendelőjüket az önkormányzat tartja fenn. Nekem viszont mindent magamnak kell biztosítanom. Fizetek egy asszisz­tenst, egy adminisztrátort, fenntar­tom a rendelőt, ellátok 2400 em­bert.- Megéri magán háziorvosnak lenni?- Remélem, hogy eljön az az idő, amikor meg fogja érni. Egye­lőre nagyon sokat dolgozom, s csökkent a jövedelmem. Zömében a magánbetegeim adták le hozzám a kártyájukat, így a magánpraxi­som mondhatni megszűnt. A hála­pénz még itt-ott megvan, de szin­Ajándék az iskolakönyvtáraknak Tavaly karácsony előtt hét jászberényi magánszemély je­gyeztette be az Örök Elet Beszé­de Alapítványt. Működésük so­rán a református egyházhoz kö­tődő programokat szerveztek. Az alapítvány a Biblia megis­mertetését tűzte ki céljául, ezért előadássorozatot, gyermektá­bort szervezett. Most karácsony előtt Jászberény általános isko­lái, s ajászteleki, egy-egy 15 kö­tetből álló „kiskönyvtárat” ka­pott az alapítványtól. Terveik szerint - az anyagi le­hetőségük függvényében - a Jászság összes általános iskolá­jának hasonló ajándékkal szeret­ne kedveskedni jövőre. Remélik, hogy a támogatók körét is sikerül bővíteni, akik között két önkor­mányzati képviselő - Jakus Zol­tán és Szentesi Mihály - is van. A „kiskönyvtár” egyébként gyermek és ifjúsági bibliákat, bibliaismertető könyvet, illetve ifjúsági regényeket tartalmaz­nak. tén nem jelentős. Napi 80-100 be­teget Iátok el. Ez nagyon sok. Mi­vel Boldogházáról, Pusztamonos­torról, a környező tanyákról, Alsó- szentgyörgyről is vannak betege­im, sokat vagyok úton. A jelenlegi finanszírozási rendszer elismeri a költségeimet, viszont a kártyapénz (ez átlagosan 28 forint - a szerk.), s a különböző szorzószámok, ame­lyet a biztosítottak életkora szerint határoztak meg, a teljesítményt nem honorálják. Ha egyetlen bete­get se látnék el, akkor is ugyan­annyit kapnék, mint most, amikor napi 14-16 órát dolgozom.- Hogyan tapasztalja, jobb ön- kormányzati háziorvosnak lenni, mint vállalkozónak?- Szerintem vállalkozó orvosnak jobb lenni. Nekem ugyanis egy fő­nököm van: a beteg. Ügyesen, de beoszthatom az időmet. A házior­vosi rendszer finanszírozása vál­tozni fog. Nagyon remélem, hogy a teljesítményt beépítik a rend­szerbe, s akkor elismerik a több munkát is. Remélem, az orvosok szemlélete, a kollegialitás is vál­tozni fog, s akkor igazán megvaló­sulhat a jobb színvonalú betegel­látás. Végül is nyugaton mindenütt a magán háziorvosi rendszer mű­ködik, s köztudottan bevált. Tehát ez az út a járhatóbb. Az elején kicsit nehezebb, hisz rendelő, felszerelés - azaz pénz - kell hozzá. Sok kolléga érdeklődött már nálam. Mások is kacsintgatnak a magán háziorvosság felé. Ha a teljesítmsényt is elismeri a TB, ak­kor nem lesz ez „ráfizetéses” vál­lalkozás. Református óvoda „született” Hétköznapi csoda Jászberényben A jászberényi Gólya oviról több emlékem is van. A hetvenes évek végén egy felújítás alkal­mával eltávolították róla a gó­lyafészket. Ezt megírtam akkor. Á fészek visszakerült ugyan, de a gólyák nem választották többé lakóhelyül, pedig a gyerekek na­gyon várták. Köztük az én kisfi­am is, aki itt töltötte ovis éveit, s nagyon szeretett odajárni. Ott őt, s a többi gyereket is termé­szetesen, okosan szerették az óvónők, dadusok. Irányították, tanítgatták, nevelték a rájuk bí­zott aprónépet. Most ismét szülői értekezletre invitáltak a Gólya óvodába. Amikor belépek, mindjárt meg­tudom, egy csoda részese lehe­tek. Ugyanis csoda az, ami az intézménnyel most történik. Megmaradnak, s együttmarad­nak az ott dolgozók. Á történet a Hűtőgépgyár privatizációjával kezdődött. A svédek módszere­sen átvizsgálták a gyárat, s intéz­ményeit. Mindenben a haté­konyságra, az ésszerűségre töre­kedtek. S bizony hamar terítékre került, hogy mi értelme van a Gólya ovi működtetésének. A gyár dolgozói közül csupán hu­szonnégyen hordják oda gyer­meküket, 41 csemetének nincs köze a Lehelhez. Ha ezt nézzük, logikus, hogy az óvoda fenntar­tása csupán humánus gesztus az Elektrolux részéről. A városban hamar szárnyra keltek a hírek, hogy bezárják az óvodát, vagy eladják, a dolgozó­kat szélnek eresztik. Az óvónők ekkor keresték meg a református egyházat, nem venné-e át az óvodát. Köztudott, hogy a kis létszámú reformátusoktól egy négyosztályos iskolát vettek el 1950-ben. Ennek „visszavívá­sa” azonban csak hosszú távon valósítható meg, mivel az épüle­tet azóta lebontották. Tariska ZoltáK lelkipásztor ezért tárgyalt az illetékesekkel a dologról. Az Elektrolux nagyon méltányos összegért az épületet átadta a re­formátus egyháznak, január el­sejétől tehát egyházi óvodaként működik. A címbeli csoda pedig az, hogy a 13 fős kollektíva együtt marad. Egyházi intézményeknél fel­merül a kérdés, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiket szüleik nem akarnak hitoktatásban ré­szesíteni. A szülői értekezleten erre is megvolt a válasz. Az óvo­dában, azok számára, akik ezt kérik, bibliaismertetés fog tör­ténni, természetesen a gyerekek életkori sajátosságainak figye­lembevételével. Tehát a katoli­kus, a református gyerekek egyaránt részt vehetnek ezen. Akik nem kémek ebből, azok ad­dig - heti fél óráról van szó - mással foglalkoznak majd. A Gólya ovi arról is híres volt, hogy „reggelit is kaptak a gyere­kek,, njeft saját konyhájuk van. Ezt sajnos az egyház nem tudja működtetni, mivel évi 2,4 milli­óba kerülne idei árakon számol­va. A központi óvodai konyháról kapjákpiajd a kosztot. Ä köz- popti, költségvetés évi 22 ezret ad gyerekenként. Ehhez az önkor­mányzattól - ígéretük szerint - mintegy 20 ezret kapnak, annyit, mint a város többi óvodája. Ta­riska Zoltán és az ovi kollektívá­ja bizakodó. Remélik, hogy ta­lálnak vállalkozót a konyha üze­meltetésére. Addig viszont jó szervezéssel megoldják, hogy a tízórait saját zsebből állják. így a gyerekek változatlanul négy­szeri étkezésben részesülnek. Befagyott a Zagyva k . - Hr tó ■Mg S1 $1 w*’ Jászberényben a Zagyva városi szakasza teljes hosszában befagyott. A gyerekek szünidőben vidáman korcsolyáztak, hokiztak az alkalmi jég­pályán. Január első napjaiban még a testnevelés órát is itt tartotta néhány osztály. Nyertes pályázók A Jászságért Alapítvány az el­múlt év végén pályázatokat bí­rált el és az alábbiaknak ítélt oda támogatást: Jászberényi Tanítóképző Fő­iskola (Dr.Farkas Ferenc) A Ti­szazug földrajzi nevei c. kiad­ványhoz 50 ezer forintot, a Jász­berényi Tanítóképző Főiskola (Fábiánné dr.Kocsis Lenke) a fő­iskola fennállása 75. évfordulós rendezvényei és kiadvány céljá­ra 30 ezer forintot, Jász Lovas Bandérium Egyesület (Jászbe­rény) a jász huszár egyenmha elkészíttetésére 100 ezer forin­tot, Történelmi Lovas Egyesület (Budapest) a Tavaszi hadjárat 1993 rendezvényhez 50 ezer fo­rintot, a Dózsa Diáksport Egye­sület (Jászdózsa) a jász íjász lö­vészverseny megrendezéséhez 10 ezer forintot, a Jászság ős­régészeti kutatásáért Alapítvány (Szolnok) az alapítványi cél megvalósításához 30 ezer forin­tot, Babucs Zoltán egyetemi hallgató (Jászberény) a jászkun katonák egyenruháit bemutató kiadványsorozathoz 10 ezer fo­rintot, Lázár Tibor egyetemi hallgató (Jászapáti) a jászsági ci­gányság körében folytatandó kutatómunkához 20 ezer forin­tot, Illési Erika zeneakadémista (Jászberény) szakmai tanul­mányúihoz 10 ezer forintot, dr.Szabó Ilona szakorvos (Jász­berény) oktatási célokra 50 ezer forintot, Kovács Andrásné tanár (Jászfényszaru) A színjátszás 60 éves története Jászfényszarun c. kiadvány megjelentetéséhez 20 ezer forintot, Sisa József képző­művész (Jászberény) a Jászsági Művésztelep és szabadiskola működéséhez 30 ezer forintot kapott. Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Baráth Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents