Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
1993. JANUÁR 6. Hazai tükör 3 Drágább lett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás A pénzügyminiszter január 1-jén hatályba lépett rendelete szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja az idén átlagosan 14 százalékkal emelkedik. 1993. január 1-jétől december 31-éig az alábbi biztosítási díjak érvényesek: Személygépkocsik forint 850 köbcentiméter hengerűrtartalomig 6360 851-1150 köbcentiméterig 8640 1151-1500 köbcentiméterig 10200 1501-2000 köbentiméterig 16920 2000 köbcentiméter fölött 28080 Motorkerékpárok: 150 köbcentiméterig 1620 151-350 köbcentiméterig 2220 350 köbcentiméter fölött 4800 Autóbuszok: 10-19 férőhelyig 14940 20-79 férőhelyig 26400 80 férőhely fölött 22260 Trolibusz: 5000 Tehergépkocsik: 2 tonna teherbírás alatt 12120 2-6 tonnáig 17760 6 tonna fölött 23820 Vontató: 26100 Pótkocsik: nehéz pótkocsi 1860 könnyű pótkocsi 2220 személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi 1260 motorkerékpár utánfutó 1140 Mezőgazdasági vontató 1980 Lassú jármű ^ -,3 1380 segédmotoros kerékpár 1260 >1 < 1 Ugyancsak január 1-jétől lépett életbe a bonus-malus rendszer, ami azt jelenti, hogy a balesetmentesen vezető autósok díjkedvezményt kapnak, a balesetet okozók pedig pótdyal, -fizetnek. Az autósok kezdetben az alapdíjat fizetik, a későbbiedbe!) különböző kategóriákba sorolják őket aszerint, hogy baleset,nélkül vezettek-e, avagy egy esetleg több balesetet okoztak. Az osztálybasorolás a következő biztosítási év díját határozza meg. így 10 év alatt az elérhető legalacsonyabb díj a mindenkori alapdíj 50 százaléka, míg a legrosszabb besorolásnál az alapdíj 200 százalékát kell fizetni. (MTI) Nyugdíjemelés volt katonai munkaszolgálatosoknak Fel kell emelni a nyugellátását, baleseti nyugellátását, továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását annak, aki 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munka- szolgálatot teljesített. A nyugdíj- emelést a kormány január 1 -jén hatályba lépő 174/1992. (XII. 29.) rendelete írja elő a szabadságkorlátozás tényleges tartamától függően. A munkaszolgálat tényleges időtartamát és az emelés összegét az érintett személy (hozzátartozó) kérelmére az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal határozatban (hatósági bizonyítványban) állapítja meg. A katonai munkaszolgálat után járó emelés összege egy évet meg nem haladó munkaszolgálat esetén havi 500, a második évtől kezdve minden év után havi 250 forint. A kormányrendelet szerint az első hat hónapot a nyugdíjkiegészítés alapjául szolgáló időtartam számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A rendelet értelmében a munkaszolgálatban töltött időt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapításánál szolgálati időként, munkajogi szempontból pedig munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni. A munkaszolgálat időtartamát a területileg illetékes katonai hadkiegészítő parancsnokság által kiállított igazolással kell bizonyítani. A szerv az igazolást nem tagadhatja meg. (MTI) Tények, adatok a Magyar Honvédségről „Biztonságpolitikai, honvédelmi kérdésekben elengedhetetlennek tartjuk a hitelességet, a korrektséget, a tényszerű tájékoztatást.” Egyebekközt ezt írja Für Lajos honvédelmi miniszter a Honvédelem ’92 című kiadvány beköszöntőjében. Továbbiakban a miniszter egyebek közt arról ír, hogy remények szerint a nyilvánosságra hozott tények egyértelműen bizonyítják: a Magyar Honvédség nem fenyeget senkit. Nem irányul egyetlen ország ellen sem, sőt, a térség egyik olyan, technikailag korszerűsítésre szoruló hadseregéről van szó, amelynek fenntartására a költségvetésből az utóbbi időben egyre kevesebb, fejlesztésére pedig alig jut valami. A kiadvány részletesen közli a fegyveres erők irányítási rendjét békeidőszakban, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeti felépítését, vezetésének rendjét. Térképen mutatják be a katonai kerületi parancsnokságok elhelyezkedését. A kiadványból megismerhető a szárazföldi és a légvédelmi csapatok szervezeti felépítése és főbb fegyvernemei is. A Magyar Honvédség létszáma az 1989. évi 155 ezer 700-ról az elmúlt év végére 100 ezerre csökkent. Ezen belül a tisztek létszáma 17 800-ról 14400-ra, a tiszthelyetteseké 12 700-ról 8 500-ra, a sorkatonáké 91 900-ról 51 100-ra a polgári alkalmazottaké pedig 33 300-ról 26 ezerre mérséklődött. Az elmúlt év júliusában regisztrált adatok szerint a Magyar Honvédség 1345 harckocsival - T-34,7'-54, T-55, T-72 típusok - rendelkezett. A páncélozott harcjárművek száma 1731, a tüzérségi eszközöké 1047, a harci repülőgépeké - Mig-21, Mig-23, SZU-22 jelzésűek -143, a speciális támadó helikoptereké pedig - Mi-24 - 39 volt. A repülőgépek és a helikopterek száma jócskán elmarad a haderőcsökkentési tárgyalásokon megállapított mennyiségi plafontól, míg apáncélozott harcjárművek száma lényegében megegyezik az engedélyezett mennyiséggel. Csökkenteni kell viszont a harckocsik és a tüzérségi eszközök számát. Az adatokból az is kiderül, hogy a honvédelmi kiadások reálértéke 1989 óta 40 százalékkal csökkent. Míg négy éve a honvédelmi kiadások 24 százalékát fordították fejlesztésre, addig tavaly már csak 11 százalék jutott korszerűsítésre. (MTI) BANKJEGYGYÁRTÁSTÓL A FESTŐPALETTÁIG.. . Füle Mihály festő és grafikus 50 esztendeje van a művészi pályán. Tiszteletére a Bélyegmúzeumban nyílt kiállítás. A kiállítás látogatói a művész grafikáival, festményeivel, bélyeg-terveivel, valamint azokkal a bankjegyekkel ismerkedhetnek meg, melyeket a művész készített. Képünkön a művész alkotásai előtt (MTI Fotó - Balaton József) Ne az ágyak száma után járjon a pénz úr* , A tényleges gyógyítást támogassák Magyarországon mind többen és mind többször fordulnak orvoshoz. Tavaly minden! jjoléá- runk - beleértve a csécséníőket és az aggastyánokat is - átlagosan tizenötször járt orvosnál. A növekvő igények kielégítését viszont nehezítik a folyamatosan csökkenő anyagiak. Ezt erősítette meg nemrégiben a kórházszövetség is, amely mint érdekképviseleti szervezet „szektorsemlegesen” működik. Az állami és önkormányzati irányítás alatt álló kórházakon kívül immár az egyházi tulajdonban lévő intézetek vezetőit is tömöríti, de remélik, hogy nemsokára a magánkórházak képviselői is tagjai lesznek a szövetségnek. Mint mondják, nem az fontos, ki a tulajdonos - az önkormányzat, egyház vagy magán- személy -, hanem a gyógyítás. A kezelt betegek után a magánkórházak is igényt tartanának a társadalombiztosítás támogatására. A működési feltételek finanszírozásában talán sikerül dűlőre jutni a tb-vel, viszont az amortizációs költségeket illetően még nem -dr. Mikola István a kórházszövetség elnöke, maga is gyakorló kórházigazgató főorvos szerint.- A kevés pénz - és még mindig fölösleges kiadások - teremtette ellentmondásos helyzetet csak a mostaninál racionálisabb finanszírozási rendszerrel lehetne enyhíteni. A terv, hogy nem a kórházakat kellene általában támogatni, hanem a betegek tényleges gyógyítása után járna „fejkvóta” - nem aratott osztatlan sikert. A gyakorlati megvalósítást hátráltathatja, hogy a belgyógyászati ágyak jelentős részén - a derűlátók 20, a pesszimisták szerint viszont akár 70 százalékán is - szociálisan rászorultak, inkább ápolásra, mint gyógyításra váró egyedülállók, idősek fekszenek. Amíg az ő elhelyezésüket nem oldják meg, addig nehezen kerülhet sor a kórházak mainál jóval racionálisabb kihasználására. Pedig egy-egy kórházi ágy napi költsége háromezer forint körül mozog, a szociális otthoni ellátás ennél jóval kevesebbe kerül. Ha sikerül bevezetni az új, a tényleges teljesítményt finanszírozó rendszert, könnyen elképzelhető, hogy néhány kisebb kórház kénytelen lesz bezárni. Az viszont csaknem száz százalékos biztonsággal megjósolható, hogy egyes osztályok megszűnésére, az ágyak számának csökkenésére szinte mindenütt számítani lehet. Például a gyermekosztályok egy része - a jól szervezett védő-megelőző hálózatnak köszönhetően - már most kihasználatlanul működik. Az az intézmény viszont, ahol a betegeket valóban gyógyítják és nem csak ápolják - a tényleges kezelések, ráfordítások után a társadalombiztosítástól kapott pénzből talponmarad. Nyilvánvalóan ilyen helyzet nem alakulhat ki a területi ellátási kötelezettséggel bíró fekvőbeteg-intézményekben. Míg az úgynevezett presztízs-kórházak - jó néhány kisebb településen építettek külön kórházat például a bányászoknak - a betegek számának tényleges csökkenése, és így a finanszírozási források elapadása miatt idővel megszűnnek.. ,1. r - szabó p r1' Ferenczy Europress Szolnoki agglomeráció Idegenforgalommal a jövőbe A terület elérhetősége, amelyet már a korábbiakban is elemeztünk, idegenforgalmi szempontból is kedvező. A körzet belső közlekedési kapcsolataira is jellemző a jó megközelíthetőség, ami - az agglomerációs jellegű települési kapcsolatokat figyelembe véve - természetesnek mondható. A problémát inkább csak a tiszai kompok okozzák. Ezek helyi önkormányzati kezelésben működnek Nagykörűnél, Ve- zsenynél és Tiszapüspökinél. Közülük állandóan csak az első van üzemben. A vonzásterület központi fekvése nagyszámú átutazót, köztük sok hazai és külföldi turistát valószínűsít. A Budapest felől érkező turistáknak Szolnok környéke az első igazán alföldi tájrészlet. Szolnok az első jelentős - bár nem egészen tipikus - alföldi város. Ez a tény megállásra ösztönözheti az átutazókat, különösen, ha figyelembe vesszük a Tisza varázsát. Éppen ezért a körzet idegenforgalmának legfontosabb adottsága és egyben feladata ennek az átmenő forgalomnak a kihasználása. Kétféle megoldás létezik. Egyrészt ki lehet szolgálni az átutazók igényeit, másrészt az átutazókat meg kell állítani. A lehetőség adott, hiszen hasznosítva a földrajzi közelségből származó előnyöket, a helyi idegenforgalmi központok felvehetik a versenyt az Alföld híresebb és távolabbi centrumaival. Ehhez azonban néhány feladatot rövid távon meg kell oldani. Az egyik a termál- és gyógyfürdő fejlesztés, a másik a kulturális, sport és szabadidős programok megszervezése, a harmadik pedig a Tisza kiaknázása. A Tisza lehet az idegenforgalmi image kialakításának kulcsa, mivel a konkurens központok egyike sem rendelkezik ilyen jellegű vízi, vízparti adottságkomplexummal. Szolnok központi fekvését kihasználva - amelynek jelentősége bővülne a repülőtér polgári hasznosításával a körzet és a megye turizmusának nagyvárosi igényeket kielégítő centrumává válhat. Erősödő idegenforgalma az egész térségre jótékonyan hatna. A körzet idegenforgalma a kishajó-forgalom feltételeinek megteremtésével a Tisza-tóra is felfűzhető. Tervek, elképzelések már léteznek, például Nagykörűn, Kőteleken, Tiszavárkony- ban. A körzet idegenforgalmi helyzetének értékelésénél végezetül, de nem utolsó sorban foglalkozni kell a tervezett világkiállítás helyi konzekvenciáival is. Szolnok és környéke az egyik potenciális vidéki helyszín. Ami nagyon fontos: 1996-ban az idelátogatók száma robbanásszerűen növekedni fog, ennek levezetésére nemcsak szolnoki szálláshelyekre, hanem egy addigra kiépülő teljes térségi idegenforgalmi háttérre van szükség. Ez a helyi önkormányzatok feladata is. A mutatók külön vizsgálat tárgyává tették ezzel kapcsolatosan az önkormányzatok önmagukról kialakított véleményét is. Eszerint az agglomerációban három csoport látszik elkülönülni. Az elsőbe az idegenforgalmi adottságokkal nem rendelkezők tartoznak. Újszász, Zagyvarékas, Szászberek, Rákóczifalva, Kö- röstetétlen és Tiszatenyő vélte magát ebbe a csoportba. A második csoportba a vonzerővel igen, de ennek kiaknázására anyagiakkal nem rendelkező települések tartoznak: Vezseny, Tiszajenő, Cibakháza, Rákóczi- újfalu, Kengyel és Jászkarajenő. Ok várják az erre vállalkozó befektetőket. A harmadik csoportba tartoznak azok, amelyek már léptek is a megvalósítás útján. Kőtelek, Nagykörű, Tiszapüspüki, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszaföld- vár és Törökszentmiklós tartozik ide. Szolnok külön kategória. Vonzereje - saját kategóriájában - nem túl nagy, adottságai jprészt kihasználatlanok. Jelen- ’ tős feladat a várost megkerülő 4-es szakasz idegenforgalmi hasznosítása. j A turizmus alapvető változást a jövőben sem hoz a város életé- : bep, de nyitottabbá és ismertebbé teheti, ami a gazdaság más területein is hasznot hozhat. Mindez akkor igaz, ha figyelembe vesszük a környezeti hatásokat is. Az agglomeráció ugyan nem tartozik az ország legszennyezettebb területei közé, mégis - elsősorban Szolnokon - sok feladat adódik itt is. Ezek megoldása nem csak a turisták érdeke.- fe AZ OTP ES KERESKEDELMI BANK Rt. JÁSZ-NPGVKUN SZ0LN0U MEGVEI IGAZGATÓSÁGA /5Q00. SZOLNOK, SZAPÁAV UTCA 31./ Pelvételt hirdet egy Pő SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKEMBER RÉ5ZÉRE. ALKALMAZÁSI FELTÉTEL: FELSŐFOKÚ SZPKIAÁNVÚ KÉPZETTSÉG. JELENTKEZNI LEHET A SZEMÉLVÜGV! FŐELŐADÓNÁL. óId [pl _rAJffl. m i
