Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-28 / 23. szám

10 HAZAI KORKÉP 1993. január 28., csütörtök A kunszentmártoni Karmelita rendház Kunszentmártonban a Karmelita rendház most már teljes egészében birtokba vette azt az épü­letet, amely 42 év után újra tulajdonukba került. A háromszintes épületben megkezdték a felújí­tási munkákat. Az alagsorban ebédlő, konyha, hitoktató terem, társalgó és raktárhelyiségek lesz­nek. Szeretnének újból bekapcsolódni az ifjúság nevelésébe. A rendnek egyébként kétszer működött itt főiskolája, filozófia tagozata 1943-44 és 1948-50-es tanévben. _________________________________________________________________________________________Tarpai A z egészségügyi rendszerváltás Magyarországon Az egészségügyi rendszer- váltás nem lehet sikeres a fősze­replők - a dolgozók - bérhely­zetének javítása nélkül. A szak­tárca véleménye szerint, annak a többletpénznek a jelentős há­nyadát, amelyet a szakellátás­ban bevezetendő teljesítmény­finanszírozásra kapott az egész­ségügy, a bérek rendezésére kell felhasználni. Ezt Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Miniszté­rium államtitkára mondta az Egészségügyi rendszerváltás Magyarországon címmel szer­dán Budapesten megkezdődik. Pusztai Erzsébet a 12. Nem­zetközi orvostechnikai kiállítás keretében megkezdett három­napos szakmai fórumon az egészségügyi rendszerváltás alapkérdéseiről szólt a SOTE oktatótermét zsúfolásig meg­töltő hallgatóság előtt. Alá­húzta: a társadalombiztosítási, illetve finanszírozási reform nem végső cél, csupán eszköz. Ez azonban olyan alapvető vál­tozást indíthat el, amelynek eredményeként végre a beteg­közeli, és nem a kórházköz­pontú ellátás élvez majd elsőbb­séget. A reform egyik alapvető problémájának Pusztai Erzsébet az ellátás bázisfinanszírozásból eredő területi és minőségi kü­lönbözőségét nevezte. Ezen a területen csak a teljesítményfi­nanszírozás eredményezhet po­zitív elmozdulást - mondta. Az a tény, hogy az intézmények a jövőben valóban munkájuk el­lenértékét, és nem valamiféle központilag meghatározott ösz- szeget kapnak a finanszírozótól, remélhetőleg megszünteti majd az eddigi pazarlást. El kell ugyanis ismerni, hogy az egész­ségügy struktúrája rosszul fi­nanszírozott, ám ugyanakkor rendkívüli mértékű ä belső pa­zarlás is. Az egészségügy jó működé­séhez viszont a jövőben nélkü­lözhetetlen egy hosszú távú egészségvédelmi p|ogram. A lakosság rossz egészségi álla­pota ugyanis olyan súlyos ter­heket ró az egészségügyre, amellyel nem tud megbirkózni - mondta az álllamtitkár. Ezért az ellátások fokozatos fejleszté­sével, korszerűsítésével azonos hangsúlyt kell helyezni az em­berek egészségének védelmére, a megelőzésre is. Hasonlóan sarkalatos kérdés a szociális el­látórendszerek fokozott átalakí­tása. A kórházi ágyakon ápolt, ám valójában szociális ellátásra szoruló idős emberekről való gondoskodás ugyanis ma még hatalmas nyomásként neheze­dik az egészségügyre. (MTI) Szabadlábon a 8 bőrfejü Szabadlábon védekezhetnek azok a fiatalok, akik január 23- án éjjel Budapesten, az I. kerü­letben, a Döbrentei téri villa­mosmegállóban bántalmaztak egy ismeretlen szakállas férfit, majd a megsegítésére odaérke­zett két másik személyt. A BRFK csoportos garázdaság bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt folytatja az eljá­rást az érintett nyolc személlyel szemben. Mint az MTI érdeklő­désére a BRFK illetékese el­mondta: a rendőrség kezdemé­nyezte a nyolc fiatal előzetes le­tartóztatását. Az ügyészség azonban még nem adott választ, hogy kezde- ményezi-e bíróságnál az előze­tes letartóztatás elrendelését. Miután lejárt az őrizetbevél 72 órás, törvényes határideje, ezért a rendőrségnek szabadlábra kel­lett helyeznie a fiatalokat. Egyébként mind a nyolcán bün­tetlen előéletűek. A vizsgálat eddigi megállapí­tásai szerint mindhárom sértet­tet a csoport tagja közül két személy, W. Béla és S. Krisz­tián bántalmazta. A többiek kö­rülvették a verekedőket. A cso­port több tagja horögkeresztes karszalagot és halálfejes sapkát viselt. M -Gazdaságok, szövetkezetek, kistermelők, FIGYELEM! A MEZŐVÍZ Kft. gépértékesítési börzét rendez 1993. február 1-5 között, MAGAS ÁRENGEDMÉNY MELLETT. Mezőgazdasági talajművelőgépek, öntözőgépek, szivattyúk és ezek alkatrészei nagy választékban! Megfelelő fedezet mellett részletfizetés is lehetséges! Várjuk kedves vásárlóinkat munkanapokon 9-14 óráig. Szolnok, Téglagyári út 13. (Zöldért-teíep) Telefon: 56/377-355/27-es mellék *17046/1H*­A bűnügyi főigazgató nyilatkozata „Alvilágjárás” vidéken is? — Egyelőre nincs esély a bűnözési hullám apadására Napjainkban két súlyos teher­tétellel is küzd a társadalom: a munkanélküliséggel és a bűnö­zéssel. A kettő alighanem ösz- szefügg egymással, ám vidéken nagyobb arányú a munkanélkü­liek tábora, mint a fővárosban. Fenyegeti-e a növekvő bűnözési hullám a falvakat, vidéki telepü­léseket? - erről beszélgettünk Kacziba Antal vezérőrnagy, bűnügyi főigazgatóval. — Igaz, a munkanélküliség nem rendőrségi „ügy” - annyi­ban azonban mégis az, hogy kimutathatóan szerepe van a bűnelkövetők számának alaku­lásában. Meggyőződésem sze­rint a munkanélküliséget külön­féle eszközökkel partok között lehet tartani, és ugyanez áll a bűnözésre is. Az persze illúzió, hogy a bűnözés eltűnik, egyszer s mindenkorra kihal, mert bű­nözők voltak, vannak és lesz­nek. Együtt kell velük élnünk - persze nem békésen, hanem szüntelen küzdelemben. — Milyen tendenciák tapasz­talhatók? — A bűnözés hazánkban ha­gyományosan városi „műfaj”, s elsősorban a fővárosra összpon­tosul. Az utóbbi időben azon­ban a vidéki városokban is meg­figyelhető efféle koncentráció. Az elmúlt tíz évet figyelembe véve: az ismertté vált bűncse­lekmények 45 százalékának színhelye vidéki városaink vol­tak, köztük elsősorban Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecs­kemét, Pécs és Szeged. — Eszerint a falvakba még nem hatolt be az alvilág? — Falun csak látszólag ala­csonyabb a bűnözés, noha a sta­tisztikákból csökkenő tendencia olvasható ki. De régi tapaszta­lat, hogy a színhely és a lakhely az esetek nagy részében nem esik egybe. Ismeretes az is, hogy mivel falusi környezetben nehezebb rejtve maradni, a bű­nözők jelentős része innen ori­entálódik a városok felé. Mindent egybevetve: krimi- nalisztikailag veszélyes tenden­ciák kezdenek kialakulni vidéki településeinken, többek között azért, mert a föld privatizációja, a téeszek átalakulása átmeneti munkanélküliséget, gazdasági problémákat okoz. Ennek kö­vetkeztében megjelent a falvak­ban az úgynevezett megélhetési bűnözés. Annak idején a közös dézsmálása nemigen számított főbenjáró bűnnek. A magántu­lajdon előtérbe kerülésével, a tulajdonos megszemélyesülésé- vel mindez személyes sére­lemmé vált. A lopások, egyéb bűncselekmények nyomán könnyen lábrakap a gyűlölkö­dés, ami akár véres konfliktu­sokba is átcsaphat. Ezért a fal­vak közbiztonságára a jövőben mind nagyobb figyelmet kell fordítani, a rendőri jelenlétet fokozni kell. Ismeretes, hogy a megyei fő­kapitányi posztokat mindenütt pályázat útján töltötték be. Hogy azonban egyes főkapitá­nyok meddig maradnak a he­lyükön, az nagy mértékben attól függ, milyen színvonalú és eredményes a főkapitányság te­rületén a bűnözés elleni harc! — Végül is számít hatunk-e a bűnözési hullám apadására? — Az őszinte válasz csak nemleges lehet. A bűncselek­mények valamikori évi 100-120 ezres szintje nem fog visszaállni - ez a szám 300-400 ezer körül fog stabilizálódni. Egyebek közt azért, mert demokratikus államrendben a polgár szaba­dabb, kevésbé ellenőrzött. Úgy is fogalmazhatok, hogy a de­mokráciának, a szabadságnak ára van. Az nem várható, hogy a bű­nözés súlypontja a falvakba te­vődik át, de a megélhetési és szociális problémák nyomán ott is számolni kell a helyzet rosz- szabbodásával. Hozzáteszem: megvannak az elgondolásaink e folyamat föltartóztatására, de a kivitelezés nemcsak rajtunk, hanem a költségvetésen is mú­lik. B. Szabó László Ferenczy Europress BEMUTATKOZIK A TANÍTVÁNY. Az Ifjúsági Iroda rendszeresen otthont ad fiatal képzőmű­vészek kiállításainak. Nyolczas István, a Széchenyi István Gimnázium negyedikes diákja Pogány Józsefnél és Sárkány Sándornál tanulja a mesterséget. Első kiállítása január 22-én nyílt meg, a festmények, vázlatok és tanulmányok február végéig láthatók. Kereskedelem *93 Szakterületek szétválasztása A következő ülésén tájékoz­tatja az Országgyűlés Környe­zetvédelmi Bizottságát Keresz­tes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a környezetvédelmi és vízügyi szakterületek szétválasztásáról. Erről a testület szerdai tanács­kozásán volt szó, amelyen a múlt évi munkát értékelték, il­letve az idei feladatokat hatá­rozták meg. A bizottság hamarosan fog­lalkozik a bányatörvénnyel, az energiapolitikai koncepcióval, egy kihelyezett ülésen a vasúti törvény tervezetével, valamint ismét tárgyalnak a közlekedés- politikai elképzelésekről. Gyurkó János (MDF) a bi­zottság hétfőn elfogadott önálló indítványának sorsáról érdeklő­dött. Ebben törvényjavaslatot terjeszt elő a bizottság az 1992. december 30-án elfogadott, a földrendező és földkiadó bizott­ságokról szóló törvény módosí­tására. A módosításra javasolt törvény a zárórendelkezések között — több képviselő szerint - mintegy elrejtve helyezte ha­tályon kívül a különösen fontos természetvédelmi területek ne­vesítésbe, kárpótlásba történő bevonásának tilalmát. (MTI) Az elmúlt évben tovább csökkent a lakosság 100 forintra jutó vásárlása és mérséklődött a 250 millió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító kereske­delmi szervezetek forgalma. Ennek oka elsősorban az, hogy megjelentek a kisebb cégek, részvénytársaságok, amelyek rugalmasabbak és gyorsan fel­futó forgalmat értek el - mon­dotta Csapiár Gábor, az Orszá­gos kereskedelmi Szövetség el­nöke a Kereskedelem ,93 cím­mel szerdán Budapesten rende­zett konfnerencia bevezető elő­adásában A továbbiakban rámutatott: a lakótelepeken is megjelentek a magánkereskedelmi üzletek, noha a boltok nem mindig a legmodernebbek, betöltik sze­repüket. Az üzletek áruválasz­tékát elemezve az elnök megje­gyezte: a szövetség tapasztalatai szerint az újonnan alakult élel­miszerüzletek szívesen vásárol­nak hazai termékeket, ha az élelmiszergyártók időben és egyenletes jó minőségben szál­lítanának. A tanácskozáson kifogásol­ták, hogy a 100 millió dolláros világbanki kereskedelmi fej­lesztési hitel felhasználása aka­dozik. A szövetség, mint mond­ták, nem ért egyet azzal, hogy noha a Világbank ezt a hitelt is ugyanolyan feltételekkel nyúj­totta, mint a nemzetgazdaság más ágazatai számára, a keres­kedelem mégis kedvezőtlenebb feltételekkel kapja a hazai ban­koktól. Kifejteték azt is, hogy kevés a látszata az illegális kereskede­lem visszaszorítására tett erőfe­szítéseknek. A szövetség véle­ménye, hogy ez hatósági kér­dés, nem elegendő, hogy a köz­terület felügyelők 500 forintra bírságolják a zúgkereskedőket. A tanácskozáson Pohánko- vics István, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium államtit­kára szólt a kereskedelem in­formációs rendszerének hiá­nyosságairól. Elmondta: a ke- reskekedő kisvállalkozóknak még egy százaléka sem kerül bele a statisztikai mintába, s nem lenne szabad, hogy a rend­szer kiépítéséhez szükséges egymilliárd forintos többlet- költség ilyen információs prob­lémákat okozzon. Azt is el­mondta, hogy véleménye sze­rint az igazi verseny még nem jellemző a kereskedelemre, to­vábbá, hogy jogosan nem nép­szerű az irányított privatizáció. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents