Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
1993. január 28., csütörtök KUNSÁGI EXTRA 7 I U R K E V E Vállalkozókat szolgálnak Számítástechnikai, szolgáltató és kereskedelmi csoport működik Túrkevén, Quick Data BT. néven. A szervező Gál Imre, elmondta, hogy elsősorban számítástechnikai eszközöket forgalmaznának, felnőtteket és gyerekeket oktatnának, számítástechnikai programokat dolgoznak ki, nyomdai tevékenységet végeznek, és különböző gazdasági vállalkozásoknak könyvelnek. Ez utóbbi talán a legfontosabb a betéti társaság ténykedéseiből, mivel a vállalkozók munkáját könnyíti meg, új vállalkozások beindulását segíti, tanácsokat ad a könyvelésre, az adózásra vonatkozóan és más hasonló témákban. A felnőttek és gyerekek tanítására létrehoztak egy oktatótermet, amelyben öt darab gép van. Mivel nagy volt az oktatás iránti igény, ezért egy klubot létesítettek a gyermekek számára, ahol két napig reggel kilenctől délután hat óráig nyitva tartottak, a gyerekek hoztak gépeket, programokat, egész nap lehetett játszani, több mint hetven gyerek fordult itt meg a két nap alatt. Többen jelentkeztek programozásra, és már sok olyan gyerek is van, aki megtanulta a gép kezelését. A mezőtúri főiskola is szervez ugyanilyen oktatást, ők két-három hétre, 32 órában határozták meg a tanfolyamot, és kértek érte tízezer forintot - számolja ki Gál Imre -, a túrkeveiek viszont megcsinálták ugyanezt húsz órában, és kértek érte kétezer forintot. Itt, Túrkevén egy gépnél nem tíz ember ül, mint máshol. A céget, melynek a másik beltagja Árvái László, a kültag Molnár Lajosné (mindenkinek pénzügyi-számviteli főiskolája van), először azzal a szándékkal hozták létre, hogy segítsék azokat a túrkevei vállalkozókat, akiknek már számítógépük van. A gépek kiszolgálása, javítása, karbantartása nagy munkát jelentett, és máshonnan kellett kijöjjenek karbantartani, orvosolni az időközben fellépő bajokat. Erre fel gondolták azt Gál Imréék, miért ne csináljanak egy ilyen szolgáltató céget a városban, hiszen itt bárkit gyorsan el lehet érni gépkocsival, de még kerékpárral is. A számításuk bevált, most már nem kell feltelefonálni Pestre, hogy rossz a program, ezt vagy azt kellene módosítani rajta, vigyék el, hozzák vissza... Hogy helyben mindez megoldható, Túrkevén nagy dolog. A könyvelésért is Szolnokra kellett járni hetente kétszer, a benzinköltség nagymértékben megnövelte a művelet árát. Ez a túrkevei bt. ezt a plusz terhet is levette a vállalkozók válláról. A cég legnagyobb gondja az volt, hogy nem rendelkeztek egy megfelelő, központi fekvésű irodával a városban. Egy hónapja ez a gond is megoldódott. Hogy kevesebbet utazzon a beteg Azt beszélik, hogy a túrkevei orvosi rendelő fejlesztéséért az utóbbi időben és jelenleg is sokat tett és tesz dr. Tóth Ferenc főorvos, aki viszont — talán szerénységből - meglepődik, amikor közlöm vele ezt az értesülésemet. Aztán „bevallja” mindazt, ami az általam felvetettekhez tartozik: — Az utóbbi két évben sikerült néhány bővítéssel gazdagítani a város egészségügyi ellátottságát. Fizioterápiás kezelés indult be, szakorvos ugyan nincs, de szakasszisztens van. Ultrahangos, rövidhullámos kezelést helyben el tudunk végezni. A tavalyi év derekától a háziorvosok kötelessége lett a nem hivatásos gépkocsivezetők alkalmasságvizsgálata. A hivatásos gépkocsivezetők alkalmasságvizsgálatát csak munkaegészségügyi szakrendelés láthatja el, ey ilyen rendelést is beindítottunk, s ugyanez végzi a munkaalkalmassági vizsgálatot más szakmák esetében is. A cukorbetegek ellenőrzése eddig Mezőtúron történt, most heti egy alkalommal itt van nálunk szaktanácsadással egybekötve. Tíz éven át egy gyermekszakorvos dolgozott, ezt a lakosság különösen megszenvedte. Az új képviselő-testűit úgy látta, hogy egy gyermekszakorvos ennyi feladatot ellátni nem tud, és a testület felvállalta, hogy maga működtet még egy gyermekszakrendelést. Ezt működtette is két éven át, ettől az évtől a Társadalombiztosítási Főigazgatóság átvette ennek a működtetését, és január elsejével két gyermekkörzetünk van. — Mi az, amin jelenleg munkálkodik, mint orvos-képviselő? — Egy szemész szakrendelés beindítására körülbelül két éve indítottuk el az igényünket a Társadalombiztosítási Főigazgatóság felé, ugyanis ezen a településen tudomásom szernt soha, de legalábbis huszonhat éve, amióta itt vagyok, szemészet még nem volt. Mindig utazni kellett vagy Szolnokra vagy Mezőtúrra, még akkor is, ha csupán egy szemüveget szerettek volna csináltatni, vagy a szemüket megvizsgáltatni. Kétéves intenzív utánajárás eredményeként úgy néz ki, hogy a TB financiálisán befogadta ettől az évtől kezdve a szemész szak- rendelés működtetését, de csak a működtetését! Ugyanis a fejlesztés az állami, illetve önkormányzati feladat. A képviselő-testület kell hogy megszavazza azt a körülbelül másfél milliós összeget, ami egy közepes szintű műszerezettséghez szükséges. (A gépkocsikhoz hasonlítva kb. ennyibe kerülne egy Lada a nyugati autókhoz képest.) Ahhoz, hogy a szakmai etikája a műszerezettség etikája meglegyen, minimum ennyi pénz kell. — Szakorvos már van? — Hogyne. A Hetényi Kórház egyik adjunktusnője fog kijárni, egyelőre heti két alkalommal, ha a lakossági igények így alakulnak. Helyiség is van erre a célra a rendelőintézetben. — Mi lesz a következő fejlesztés, azaz milyen szakrendelésre van még fokozott igény? — Ha az élet és az egészségügy úgy alakul, akkor belgyógyász szakorvossal bővítenénk a rendelőt. Ugyanis egy éve az itteni termálvizet gyógyvízzé nyilvánították, és ezzel a gyógyvízzel kapcsolatos kezeléseknek kellene a belgyógyászati előfeltételeit biztosítani. Ez egy külső használatú gyógyvíz, ízületi megbetegedésekre, nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas, de mielőtt ebbe a vízbe valaki belemegy, feltétlen szükséges egy általános belgyógyászati vizsgálat. A következő, ami ebben az évben szintén beindul: a fogászati röntgen. Ha egy felvételt kellett készíteni, azzal is Mezőtúrra kellett utazni, ez évtől nem kell. Ezt biztos be is indítjuk egy hónapon belül, már csak egy-két elvi engedély szükséges, pénz nem, minden készen áll. Lehet így „költséget vetni”? Ma tárgyalja az ez évi költségvetést a túrkevei képviselő-testület, ami elég sok feszültséggel és gonddal terhes. Nagy László, a pénzügyi és adóosztály vetítője azt is megemlítette, hogy a források jelentős csökkenése * miatt vált nehézkessé a tervezés. A személyi jövedelemadónak az állam és az önkormányzatbk közti megosztásában egy l1^ millió forintos csökkenéssel kell számolni. A normatív állami támogatás ösz- szege nőtt ugyan, de a szociálpolitikai törvénynek még nem körvonalazódott a tartalma any- nyira, hogy pontosan ismerhessék, milyen plusz feladatokkal terhelődik az a bizonyos 14 milliós többlettámogatás. Ilyen plusz feladat lehet, hogy a munkanélküli járulékból kilépőknek az önkormányzat kell, hogy biztosítsa a további 4.800 forintos támogatás felét. Az idén körülbelül 650 főnek szűnik meg a munkanélküli járadék folyósítása, ez már akkora teher, hogy az a bizonyos plusz is kevés. Ilyen körülmények között a hivatalhoz tartozó intézmények ellátása fog majd különösebb gondot okozni, illetve ezek fejlesztése. A tavalyi erre szánt összegnek körülbelül 72 százalékát tudják csak tervezni erre az esztendőre. Nehézségekbe ütközik az intézményeknél a közalkalmazotti törvény betartása is, így például a bérek rendezését az önkormányzat nem tudja pénzzel támogatni, ezt az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Ebből adódóan nyilván csöklami támogatások, ez annyi amennyi, a másik része a saját bevétel, ami viszont mindig bizonytalan. Megpróbál a város is gazdálkodni a saját eszközeivel, vagyonával, de - mint mondta a pénzügyi osztály vezetője - mindig felmerül, hogy az értékesítés vagy a vagyon működteDélelőtti hangulat a kocsma előtti bicajparkolónál. (Odabenn állítólag legtöbben a segélyt isszák el.) kennek a működési eszközök. Felvetődik a kérdés: ilyen körülmények között, hogy még nem tisztázódtak bizonyos törvények, egyáltalán hogy lehet költségvetésről tárgyalni? Nagy László szerint bizony nagyon nehezen. A bevételeknek csak egy részét adják a normatív áltése a jobb megoldás. A működtetés azt jelentené, hogy hosz- szabb időn keresztül egy kisebb bevételhez jut a hivatal, az értékesítés viszont rövid időn belül hozna hasznot. Nem lehet az a cél, és ezt a hivatal is feltétlenül el szeretné kerülni, hogy a város kiárusítsa a vagyonát. Nem sok itt a mozgássérült? Egy okos ügyintéző búbánata Különös'jjanasszal fogadott Talpalló Piroska, a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének túrkevei csoportvezetője (aki úgy tudja, ő az egyetlen ilyen csoportvezető, aki nem mozgássérült): — Az a bajom, hogy több mint ötvenen kapták meg Túrkevén a lakáscélú támogatást a Mozgássérültek Országos Szövetségétől. Fejenként 100-150 ezer forintot kaphat az, aki bizonyíthatóan 67 százalékos mozgássérült, és azt állítja, hogy a lakása átalakításához, felújításához szüksége van az egyesület segítségére. Szolnok megyében a múlt évben 202 fő kapta meg ezt a támogatást, és ebből több mint 50 túrkevei! — A mozgássérült sok-e Túrkevén vagy a rászoruló? — Nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy Túrkevén különösen sok a mozgássérült, vagy pedig itt a legjobban felderített az ügy. Most már mindenki tud mindenféle kedvezményről, ami a mozgássérülteknek jár. Arról, hogy ilyen lakáscélú támogatást kaphatnak, a múlt év januárjában közzétettem egy tájékoztatót, sokan hivatkoztak is rá, de ideüldi a mozgássérülteket a gázszerelő is, a polgármesSzabádon ténykednek a vétkesek , ,, Decemberben szabadult - januárban ölt A túrkevei rendőrőrs parancsnoka, Kaszanyi András rendőr hadnagy nem egy vidám ember. Mostanában igencsak megvan az oka a szomorko- dásra. A legtöbb esetben sikerült az elkövetőket elfogni, de a hadnagy úr sajnálatára ezek a személyek továbbra is folyamatosan követnek el bűncselekményeket. A visszaeső és ítélet előtt álló bűnözők itt sétálnak a város utcáin, a rendőrök nagy-nagy búbánatára. Mert miután kiszabadultak az előzetes letartóztatásból, szabadlábon védekezhetnek, a bírói ítélet manapság egy-másfél év alatt születik meg. Példát is mond az őrsparancsnok: tavaly tavasszal történt itt egy taxisrablás, az elkövető páros most is szabadon van, még ítélet nincs az ügyben. Megszaporodott az elővezetések száma, mert a sértettek vagy az elkövetők nem mennek el a bírósági tárgyalásra. Kaszanyi András szerint az első tárgyalásra az elkövető majdnem sosem megy el, így elnapolják; nem megy el másodszor sem, akkor is elnapolják; harmadszor már a sértett sem megy el, mert megunja. Az elővezetés is nehézségbe ütközik, mert általában több elkövetőről van szó, és egy öt-hat tagú banda esetében bizony elég nehéz őket összeszedni. Már-már a letargia környékezi a hadnagyot, amikor hozzáteszi: nevetségesen kevés benzin áll a rendőrség rendelkezésére, a napi 70 kilométerből ilyen egyidejű előállításokra nem futja. És akkor hogyan lehet jobb eredményeket elvárni a bűnüldözéstől? Pedig egy nemrég történt súlyos bűncselekmény esetében (melyet szintén egy visszaeső követett el) sikeres felderítésről számolhatott be - érthető mód, nem túl lelkesen - a hadnagy: — Január 12-én érkezett a rendőrőrsre egy bejelentés, hogy a Bálái úton egy sérült, vérző hölgyet találtak az út melletti árokban, a fürdő bejáratától kb. 150 méterre. A rendőrök kimentek a helyszínre, közben értesítették a mentőket, akik elszállították a sebesültet. Első látásra cserbenhagyásos gázolásnak tűnt, de hogy pontosan mi történt, azonnal nem lehetett megállapítani. Értesítettük a mezőtúri kapitányság bűnügyi osztályának vezetőjét is. Aztán megtudtuk, hogy a kórházba szállított 62 esztendős Bedő Istvánná minden orvosi beavatkozás ellenére 28 perc múlva meghalt. Mivel élet elleni bűn- cselekménnyé vált a dolog, ez már a megyei hatáskörbe tartozik, kijött a megyei rendőrfőkapitányság forró nyomos brigádja, addig mi biztosítottuk a helyszínt. Aztán közösen próbáltuk megállapítani, mi is történt... Itt, Túrkevén elterjedt, hogy különböző eszközökkel (fejszével, késsel) szétvágták az áldozat fejét, de mindezt a boncolás eredménye kizárta. Más, puhább tárggyal okozott sérülések voltak, feltételezni lehetett azt is, hogy rátapostak a fejre. Hajnalban fejeztük be a vizsgálódást, több személyt ellenőriztünk le, hogy abban az időszakban kik járhattak arra, azt lehet mondani, házról házra jártunk. Kivilágosodás után újra alaposan megvizsgáltuk a helyszínt, de semmi nyomravezetőt nem találtunk. Folytattuk az adatgyűjtést az elkövetkező két napon is, míg végre olyan adatok birtokába jutottunk, amelyek nagy valószínűséggel utaltak arra a személyre, akit mi az elkövetés után két nappal őrizetbe vettünk. Az illető most előzetes letartóztatásban várja a további vizsgálatot. —Az titok, hogy ki volt a tettes? — Végül is nem titok, Vass Ferencnek hívják, őrizetbe vétele után egy nappal a bűncselekményt beismerte. Az indíték az első vallomás szerint az volt, hogy azt gondolta az elkövető, pénz van az idős hölgynél. Egyébként '92. december 2-án szabadult a börtönből, ahol három év és nyolc hónapos büntetését töltötte betöréses lopásokért és egyebekért ez a fiatalember. Megdöbbentő eset több szempontból is. Azon fölöttébb megdöbbentem, hogy a bűncselekmény este negyed hét óra tájt történt, amikor - a hadnagy véleménye szerint is - viszonylag a legsűrűbb a forgalom ezen az útszakaszon. Félni tehát már nemcsak éjjel és kihalt utcákon kell? téri hivatal is, úgyhogy mindenki nagyon fel van világosítva. Ami miatt rossz kedvemben vagyok, az az, hogy egyre többen jönnek olyanok, akiknek nem jár. Az egyesület sosem vizsgálta, hogy ki milyen anyagi körülmények között van, hanem elsősorban a rászorultságot figyeli. Mondjuk, van egy száz százalékos, mindkét lábát elvesztett ember, az megkaphatja a támogatást függetlenül attól, hogy mekkora a havi jövedelme. — Ez a támogatás nem a lakás rendbetételére hivatott? A lakást nem kellene megnézni? — Hát a lakást megnézzük, de ebbe belefér, hogy a fűtést korszerűsítette, és nagyon sokan megkérték ezt a támogatást a gáz beszereléséhez. Végül is Budapesten döntik el, de mi teszünk javaslatot, mi nyújtjuk be a kérelmet is. Nem hiszem, hogy túl sok visszaélés történt volna ebben az ügyben, de mindig vannak „nagyon ügyes” emberek. Mostanában egyre többen jelentkeznek olyanok, akik semmiképp sem mozgássérültek. Ezt én próbálom nekik megmagyarázni, de nekem nem hiszik el. Vannak olyanok is, akik felemlegetik, hogy X. is kapott, pedig nem is mozgássérült, mindenki kapásból tudja, ki kapta meg a támogatást. Persze vannak olyanok, akik valami sokoldalú izomgyulladásban szenvednek, akiken nem látszik semmi, fenn járkálnak, de bármelyik pillanatban leeshetnek a lábukról. A szklerózis multiplex is egy nagyon súlyos betegség, de amikor megállapítják és „rokkantosítják” a beteget, akkor gyakorlatilag semmi sem látszik rajta. Nyilván, ezek is megkapták a támogatást, de én ezt hogy magyarázzam meg a másiknak. Összecsapnak a fejem fölött a hullámok... Én ezt társadalmi munkában csinálom, és nagyon rosszul esik, hogy úton-útfélen, lakáson, mindenhol megkeresnek. Le akarok mondani. Az az érzésem, hogy én rosszul látom el a munkámat, mert Túrkevéről megy be a legtöbb panasz a megyei bizottsághoz. A megyében kiutalt támogatásokból 18 százalék Túrkevére jött. Hát nem lakik itt a megye 18 százaléka! El tudom képzelni, hogy a megyei bizottságnál is feljelentenek minden héten vagy ketten, hogy Y-nak is bement a kérelme és megkapta, ő meg miért nem kapja meg. A múltkor bejön egy férfi, a gyomra alapján van leszázalékolva, tehát nem jár neki. Az mondja, de hát Z. is megkapta. Mondom, annak a fél karja hiányzik. Azért az enyémet is legyen szíves küldje már el, mondja erre, mert magácska olyan okos, mindent el tud intézni. — Ezek szerint Önnek lelki- ismeretfurdalása van amiatt, hogy valóban rászorultak nem kapják meg a támogatást, míg itt Túrkevén a kevésbé rászorultak is? — Igen, erről van szó! El tudom képzelni, hogy kis falvakban élnek nyomorult körülmények közt nagyon beteg emberek, és azok nem kapnak támogatást, mert nem igénylik, nem is tudnak róla. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Molnár H. Lajos.