Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
1993. január 28., csütörtök KUNHEGYES 5 KUNSÁGI EXTRA Üres a református templom szószéke Bővítik a (telefon)központot Elköltözött a város református papja. Nyolc esztendeje, amikor idehelyezték, úgy tűnt: holtig tartó a kapcsolat. Nem lett, és most jelképesen üres a nagytemplom szószéke, jobban mondva helyettesítik a távozót. Sokféle mendemonda kering menetele okairól, hiszen végtelenül művelt, mindenkivel szóba álló fiatalemberként ismerték. Igaz, akadt egy nagy bűne: nem idevalósi volt, de hát Istenem... Közben a helyi képviselő-testületbe is beválasztották, mégsem bírt tartósan gyökeret verni a kemény kun sziken. Hírlik, a presbitériumban sem haladt minden zökkenő- mentesen: ott is akadtak segítői, ellenzői is. A kaput szerintem mégis a Kossuth iskola visszaadása körüli vita tette be. Ugyanis a régi, neves református intézményt az Országgyűlés határozata, döntése alapján visszakérte az egyház. Tette ezt gondolom azért is, mert magas támogatói akadtak. Hiába voltak azonban befolyásos személyek, az emberek, a szülők azért is nemet mondtak. Talán túl gyorsnak, mohónak tűnt az előterjesztés? Ebben is lehet igaz, meg abban is, hogy ez az iskola neves volt református intézményként, de nagyon jó lett világiként is. Akkor meg minek éppen most hozzányúlni - érveltek sokan -, ha a városban ennél fontosabb dolgok is akadnak? Hogy melyek azok? Tönkremennek a munkahelyek, tömegesen utcára kerülnek az emberek stb. Elég az hozzá, akkorát bukott az ötlet, akár egy nagykapu. Hogy mennyi időre, erről fogalmam sincs. Amikor a távozó tiszteletes utoljára szólt egy temetésen a hallgatósághoz, Re- ményik Sándor versét idézte: miszerint ne hagyjátok a templomot és az iskolát. Én mint másféle veretű földi halandó megfordítom az egészet, valahogyan imigyen: ne hagyjátok az embereket! Bízzatok bennük, akkor is, ha nem hívők, akkor is ha igen, akkor is, ha a múltban sem érezték jól magukat, és most sem, akkor is, ha akkor és most is megbékéltek a sorsukkal. Velük kell először szót érteni, megnyerni őket, és ha az eszük, lelkűk a ti- eteké, tietek a templom meg az iskola is. Ha viszont nem, any- nyit ér az idézet, akár vak nézőnek a színes természetfilm. Eddig a kutyának sem kellett A BHG végnapjait éli, hiszen az ezemyolcvan korábbi dolgozóból mára negyven sem maradt. Ők jelenleg gyártásfelszámolók, vagyonkezelők, őrzők. A nagy műhelyek üresek, és bennük állítólag csak annyi a fűtés, hogy a rendszerek be ne fagyjanak. A teljes leállításról, felszámolásról még nem döntöttek, de minden valószínűség szerint eladják majd a gyártelepet. Tavaly is szerették volna, de ahogy hírlik, ez akkor, annyiért senkinek sem kellett. Még a kutyának sem, ámbár azért mi találtunk egyet, és ez a kis korcs még mindig ragaszkodik a céghez. Kutyahűségű, mert kenyeret adnak neki. Csak azt nem tudom, hogy mit kap majd az a sok-sok száz elbocsátott, ha letelik nekik a munkanélküli járadék, és addig nem bírnak elhelyezkedni. Már csak azért sem, mert a hasonló cipőben járók száma — mint hallottuk - a városban már sajnos meghaladta a másfél ezret. Huszonhárom kocsma Az egyik közismert csapiáros úr éppen ottjártunkkor számolta ki, írta le, hogy e hónap végéig huszonhárom kocsma, italbolt, kimérés, ilyen-olyan gurgulá- zóhely akadt a városban. Szóval, ennyi helyen kortyolgathatott jó vagy kevésbé jó falmel- lékit a betérő. Aki ezen szörnyűlközne és a kezeit összecsapná, kérjük, ne tegye! Mert ez a jóember azt is elárulta, hogy zugkocsma vagy szaknyelven szólva zugkimérés további háromennyi leledzik. Heves csuklások közepette mit tehetne mindehhez a szomjas ember? Hukk ... Mindezt nem kioktatásnak szántam, megbántani sem akartam senkit, csak mint az ittenieket ismerő vetem papírra gondolataimat. Éppen ezért a távozó tiszteletesnek friss helyén új sikereket, lelkeket, szíveket kívánok, és akkor jogos lesz az idézet. Hiszen szakmai felkészültsége, embersége alapján mindezt megérdemli. Nem tudom, merről, kit sodor a helyére a szél, de egyet megsúgok neki: a kunokat is meg lehet nyerni minden nemes, szép célra. De még véletlenül se azzal kezdje, hogy ez a mostani Országgyűlés, a jelenlegi kormány döntése. Ez itt kevés, mert ahogy én tudom, az volt régebben, meg most is, meg valószínű az lesz öt év múlva is. Ehhez ennek a sokat szenvedett, sokszor megbántott népnek több, sokkal több kell. Ehhez kívánok Önnek is, leendő tiszteletes úr, töretlen hitet, alázatot, sok-sok őszintén nyílt párbeszédet. És ekkor még azt a nagy-nagy „vétkét” is elnézik, sőt megbocsátják, hogy nem itt született. Ami, higgye el, errefelé nem akármilyen dolog, de van rá példa, mondjuk egy másik pap személyében ... Focigimi A Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközép- iskola az idén focigimi címen egy olyan első osztályt indít, amelyben csak labdarúgók lesznek. A húsz hely közül tizenhárom tulajdonképpen már foglaltnak bizonyult, hiszen a focigimi átvette a Dózsa iskola azon focistáit, akik 3,5-nél jobb tanulók voltak, és a középiskolai tanulmányaikat ebben az iskolában szeretnék folytatni. Nos, mint megtudtuk, a fennmaradó hét helyre az ország különböző részéből, Dunántúltól Tiszafüredig, Tiszaföldvárig, Szolnokig összesen hetvenhat jelentkező akadt. A képességvizsgálat - amelyet Szabó András igazgató-edző vezetett - játékból állt, bár volt, aki másfél órás edzésen vett részt. Néhány próbálkozónak furcsa elképzelése lehet a leendő magyar futball- ról, hiszen adódott, aki meccs közben a labdát sem találta el, míg mások inkább illettek félnehézsúlyú birkózónak, mint középpályásnak. Ők rövid úton-módon kirostálódtak, de még így is huszonhét diák tehetségesnek bizonyult. Végül hat szerencséset felvettek a focigimi első osztályába, és - ha vidékiek - ők kollégiumot is kapnak. A gimnázium tananyagán kívül heti hét-nyolc edzésük lesz, és elsőtől kötelező nekik a számítástechnika. Ebből negyedikig a megfelelő vizsgák letétele után középfokú számítástechnikai szakképesítést is kapnak. Ezenkívül lehetőségük nyílik majd sportszervezői, segédedzői szak letételére is. A diákok ezenkívül minden évben indulnak egy-egy jelentős nyugati focitomán. Földárverés A Kunság Népe Szövetkezet 10 ezer 600 hektáréból eddig a volt tulajdonosok 450 hektárt vittek ki. Március 5-én meg 8-án újabb árverések lesznek, mégpdig ezer hektárt meghaladó mennyiségben. A tagi létszám jelenleg nyolcszázhatvan- négy, és közülük akinek földalapja van, annak a szövetkezet a háztájiszerű művelést lehetővé teszi. Magyarul a saját földjén 12 ezer négyzetméteren, ami 1,2 hektár, úgynevezett pénzes növényeket termeszthet a próbálkozó. A munkálatok előkészítését a szövetkezet egyezteti, végzi, mégpedig önköltséges szolgáltatás ellenében. Az erre vállalkozóknak pedig a kézimunka marad. A korábbi ezervonalas telefonközpont hamarosan a duplájára nő, ami egy sikeres tárgyalásnak köszönhető. Ugyanis a BHG gyára az évek során majdnem 25 millió forinttal tartozott a településnek, amelyet a csatornaművek építésére kellett volna fizetniük. A leépülő cégnek pénze sem akadt, így másfajta üzlet köttetett. A központ vállalta, hogy a hiányzó milliókat olymódon törleszti, hogy a városi telefonközpontot a duplájára növeli. így jól járt az adós is, a város is, és legfőképpen azok, akik telefonhoz szerettek volna jutni. E célból a polgár- mesteri hivatalnál egy újabb társulás szerveződik, jobban mondva szerveződött. Mint hallottuk, a mostani előfizetők száma nyolcszázhetven körüli, így a bővítés befejezése után semmi akadálya annak, hogy további száz meg száz család jusson a várva-várt készülékhez. Hogy a számlákról is essék szó, ezekről kiderült: szeretnek telefonálni a kunhegyesiek. A városi csúcsot az egyik vállalkozó tartja havi 36(!) ezer forint értékű telefonálással, ámbár nem ritka a 8-10 ezer forintos összeg sem. Mindez természetesen rendhagyó, sőt, az átlagra sem jellemző, hiszen temérdek a havi pár száz forintos, ezer alatti telefonszámla is. A rádiókkal kötött házasságot Csete Lukács Máté az ötvenegyediket tapossa, és szavaival élve már gyermekkorában belesze- relmesedett ezen készülékekbe. Rokkantnyugdíjas, évtizedek óta neves gyűjtő, és ha a sors úgy hozza, egy-egy ritka példányért nem átall elutazni Debrecenbe vagy Pestre sem. Édesanyja olykor korholja: már lépni sem lehet ezektől a masináktól. Van benne valami, mert jószerével a lakás minden helyisége tele van az érdekesebbnél érdekesebb készülékekkel. Legtöbbjüket ő szereli, bütyköli, állítja össze, és a nyolcvan százalékuk szól is. Őket vettem el, mondja nevetve nekem. Beváltak, érdeklődöm. Be, mert ha unom a fe csegésüket, elzárom a gombot, és csend lesz, indokolta, amiben sok igazság akad. Napjainkra neki van az országban a legnagyobb rádiógyűjteménye, és ez lassan eléri az ezres nagyságot. Hobbijára legutóbb már a televízió is felfigyelt, így szerepelt a Kamera Varieté című műsorban, amely kockáit múzeumnak is beillő lakásukban vették fel. A televízióról jut eszembe, hogy ezeket is gyűjti. A régebbi, új készülékekből akad nála nem egy, nem kettő, de nem is ötven. Ennél sokkal több, ami majd egy másik cikk témája lesz. Jobban mondva, lehet... Üj Ságokra sokat áldoznak A postán megtudtuk, hogy a tavalyi áremelések ellenére a Néplap-előfizetők száma jelentősen nem csökkent. Addig 725-en járatták a lapunkat, most 701-en. Ezenkívül akad még napi 92 árus példány is, a sorsoláson pedig eddig egy embernek kedvezett a városban a szerencse. A napilapok második helyére a Népszabadság került 303-mal, majd őt követi a Népszava 38-cal, a Nemzeti Sport 26-tal. Kurírból 5-re, Magyar Fórumból 2-re fizetnek elő. A hetilapoknál a Szabad Föld vezet 820-szal; utána a sorrend: Rádió-TV Újság 551-gyel, TVR 7, Kiskegyed. Népszerűek a szerelmes regények, a drágább lapok is. A tíz Playboy borsos ára ellenére is mindig vevőre talál, a szexlapoknál pedig az ÖKM a legkeresettebb. Jellemző, hogy az előfizetőkön kívül a pavilon havi újságforgalma eléri a 250 ezret, a hivatalban pedig a 70-80 ezret. Ily- módon elmondható: újságokra sokan, sokat áldoznak. Szegények, de fizettek Kunhegyesen nem érheti vád a városházát, hiszen minden jaja, baja el? lenére kifizették a közalkalmazottak tizenharmadik havi bérét. Ez valamivel több, mint négyszáz emíeft érintett, és csak olyrrlódon vált lehetségessé, hogy a hatása az idei évre is áthúzódik, hiszen szaknyelven fogalmazva: kevesebb a pénzmaradvány. Akad még egy érdekes adat. Köztudomású, hogy a településen temérdek a munkanélküli, ráadásul igen alacsonyak az átlag- keresetek, mégis igaz, hogy ezek a spórolós, gürcölő, temérdeket dolgozó emberek közművekre, úgy mint: telefon, víz, gáz, szennyvíz és út — egy év alatt 32(!) millió forintot áldoztak. Csak áll az ember és csodálkozik: miből? Merthogy a keresetekből aligha. Talán a többletmunkából: a jószágtartásból, a növény- termesztésből, a háztájiból? Igaz, ez már második, meg,Jd|fudja, hányadik műszak r r n Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János
