Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. JANUÁR 25. Megyei körkép 3 avul a környék húsellátása Jászkiséri földárverés Uj vágóhidat avattak Tiszaőrsön Az új vágóhíd belülről... Egy kis falu életében mindig fokozottabb jelentőséggel bír, ha a település új létesítménnyel gaz­dagodik. így volt ez Tiszaőrsön is, amikor a múlt hét szerdáján megtörtént a község új vágóhíd- jának átadása. Azzal, hogy a je­lenlévő illetékes hatóságok, szer­vezetek képviselői midnent rend­ben találtak, egy hatmillió forin­tos beruházás végére került pont. A tiszaőrsi önkormányzat a ki­vitelező cég anyagi támogatásá­val építette meg a vágóhidat. A tiszafüredi Bizalom Kft. tavaly augusztusában készült el a mun­kával. Ezután az épület felszere­lésére, valamint üzemeltetésére kellett vállalkozót keresni. Több jelentkező közül Máté Lajos, kunmadarasi magánvállalkozó ajánlatát találták a legalkalma­sabbnak. Az új tulajdonos egy­millió forint saját tőkével bizto­sította a szükséges összes felté­telt. A vágóhíd magyar viszonylat­ban korszerű; képes nemcsak Ti- szaörs, hanem a környék ellátá­sára is. Máté Lajos Tiszaőrsön kívül Tiszafüreden is tervezi hús­bolt megnyitását. Minden re­mény megvan tehát arra, hogy javulni fog a térség húsellátása. „A kisközségben, ahol a varro­da és egy vasipari cég jelent csak munkalehetőséget, a lakosság ki­emelt figyelmet szentelt az ese­ménynek. Alig tehető többre száznál azoknak a száma, akik hó elején fizetést vehetnek fel. Saj­nos a nagy többség munkanélkü­li. Nem mellékes tehát, hogy a jövőben milyen lehetőség nyílik azok számára, akik földdel, állat- tenyésztéssel kívánnak foglal­kozni. A vágóhíd megnyitásával - ha közvetve is - javulnak a ma­gángazdák, mezőgazdasági vál­lalkozók esélyei. Ez az új létesít­mény hosszú távon biztos piacot jelent a termelőknek’ ’ - említette az átadást követő szerény ünnep­ségen Bordás Imre, Tiszaőrs pol­gármestere. Ezt látszik igazolni, hogy az új tulajdonost már sok érdeklődő felkereste. Termelők nélkül el­képzelhetetlen a folyamatos üzem. P.M. Fotó: Mészáros János ...és az épület külső képe Húsz százalékkal Nőtt az idegenforgalmi bevétel Az elmúlt évi idegenforgalmi bevétel minden bizonnyal eléri az 1,2 milliárd dollárt, ami 20 szá­zalékos növekedést jelent a megelőző esztendőhöz képest . Erre lehet következtetni a Magyar Nemzeti Bank tavalyi 11 havi idegenforgalmi mérlegéből, amely szerint a bevétel 1 milliárd 141,9 millió dollár volt. Ez 22 százalékos növekedés 1991 ha­sonló időszakához képest. A kiadás 550,4 millió dollár volt, és ez 34 százalékos emelkedés. A mérleg így 591,5 millió dolláros aktívumot mutat. A megnövelt lakossági turistakeret tehát nem „borította fel” az idegenforgalmi mérleget, mint 1989-ben, amikor 350 millió dolláros passzí­vum keletkezett az utazási keret növelése miatt. .(MTI) Aranykoronánként ötszáz Háromezer! - kiáltják. Száza­sokkal csökkennek az összegek, mígnem elérik az aranykoronán- kénti 500 forintos alsó határt. A földárverés vezetőjének villog a szeme, hátha valaki még a lega­lacsonyabb szint fölött felemeli tárcsáját. De nem jeleznek. Meg­várják az utolsó ajánlatot, a kala- pácskoppanást. A jászkiséri művelődési ház­ban 60-70 vásárló és érdeklődő gyűlt össze. A héten tartották a második árverést. A Jászkiséri Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet kárpótlásra kijelölt földje­ire novemberben licitálhattak először. Az összes terület arany­korona értékének hetede talált új gazdákra. A múlt évben mind­össze hatan jutottak földhöz. Szántók, legelők, erdők kerül­nek új tulajdonosokhoz. Kilenc órára hirdették meg az árverés kezdetét, ám ahogy az lenni szo­kott, az adategyeztetések, az ér­tékpapírok ellenőrzése miatt csúszik a kezdés. A kárpótlási hivatal három alkalmazottja végzi az adminisztrációs mun­kát, a számítógépnél egy munka­társuk dolgozik, az árverés veze­tője Nagy István, rutinosan irá­nyítja az eseményeket. Az író-olvasó találkozókkal vagy a közös kény­szerbeszélgetésekkel ellentét­ben itt megtelnek az első sorok. Azok a kárpótlási jegy- tulajdo­nosok ülnek oda, akiknek életbe­vágóan fontos a föld. Fojtott be­szélgetések hallatszanak, mérle­gelnek, számolnak a legtökélete­sebb kompjuterek, az agyak. Hátrább kevesebb résztvevő ül. Ők csak érdeklődnek. Szeré- mi Ferenc 35 éve költözött el Jászkisérről. Apjának volt itt földje, de a hivataltól még nem kapta meg a végzést. Ő majd csak a következő árverésen lici­tálhat.- Nem 70 évesen kezd el gaz­dálkodni az ember, nem ilyen korban lesz vállalkozó - szögezi le. - A földet én már bérbe adtam a téesznek. Igaz, nem tudom még melyik táblában lesz a részem. A szerződés akkor lép életbe, ami­kor megszerzem a területet.- Mekkora földre számít?- Ez a licit nagyságán múlik. Az állam azt szerette volna, ha az aranykoronánkénti érték megha­ladja a 3 ezer forintot. Azt hitték, annyira kapós lesz a föld, hogy nem is jut minden jogosultnak. Mégis jut. Úgy látom, nincs nagy keletje. A fiatalokat nem érdekli, az idősek pedig mit kezdenének vele? Hallottam olyan vidékek­ről, ahol a bérbe adó 15 kilo­gramm búzát kap aranykoronán­ként; itt 8 kilogramm árára szá­mítok. Ez nem sok, de több a semminél. Tóth Zsigmond lekéste a határidőt. Kárpótlási kérelmét későn jelentette be. 1959-ben 10 holddal lépett be a termelőszö­vetkezetbe. Két „gumikocsit”, két lovat vitt a közösbe, négy hold vetése volt.- Ezekért nem kárpótol senki - jegyzi meg lemondóan. - Az agyvérzés elvitte a jobb lábam és kezem. Bénák maradtak. Ezért nem tudtam utána járni az ügye­imnek. Amikor megnősült, másfél holdat vett egy éven belül. Fel­esége terhes volt, ’47-ben dol­gozni járt, de hónapokig csak ke­nyeret ettek. Nem szórták a pénzt, hanem földet vásároltak.- Nagyon örültem neki. Nem kellett 15 holdat learatni, hogy legyen búzánk. Kubikus voltam, összegyűjtöttem annyit, hogy vettem még két holdat. Akkor már pénzünk is maradt. 1959- ben összesen 10 hold földet vit­tem a téeszbe. Most 460 ezer fo­rint értékű vagyonjegyem van. Mit kezdhetek vele? Nem válto­zik át se ökörré, se traktorrá, csak papír marad. Őszülő gazdák ülnek a széke­ken. Jól ismerik a szabályokat. Más településről is jöttek érdek­lődni, a helybeliek közül többen jártak már a környező falvak földárverésein. A fal mellett tér­képek, a kárpótlási hivatal mun­katársa mutatja, mely parcellák kerülnek kalapács alá, mi lesz az osztási irány. A számítógép monitorját a kö­zönség felé fordítják. Vannak, akik az árverés előtt már meg­egyeznek a föld értékében, „nem verik egymásra” az árakat. - A parasztnak is legyen már esze - mondja az egyik résztvevő - ne csak az eresz alá álljon. A kárpótlási hivatalban né­gyen foglalkoznak árverések ve­zetésével. Nagy István, az árve­rési osztály vezetője, hivatalve­zető-helyettes. A rendezvény kezdetén részletesen ismerteti a szabályokat. A licitálások előtt felteszi a kérdést: ezer forint ala­pul vételével van-e egyezség. Ezen a napon nem volt.- Ki ad érte 3 ezret? - szól hangosan. Csend. Ötszáznál emelik fel a tárcsákat. Az egyik táblára ketten jelentkeznek. Egyikőjük több mint félmillió forint értékben vásárolna, a má­sik tárcsa tulajdonosa 200 ezer forintot szán az ügyletre. Ki ad érte hatszázat? - hangzik a máso­dik kérdés. Kettejük között kel­lene eldőlni ta versenynek, ám ennyiért nem kell nekik a föld. - Itt még nem volt olyan, hogy ne kelt volna el - mondja az egyik résztvevő. - Igaz, nem olyan te­rületeket jelöltek ki a kárpótlás­ra,. amit a népek szerettek volna.- A mai napon már nem licitál­hatnak erre a táblára. Új terület»® tér át a hivatalvezető helyettes, ismét'az egyes és a kettes számú vásárló jelentkezik. Méregetik, figyelik egymást. A 600 forintra „felsrófolt” aranykoronái árért már csak az egyiknek kell a föld. Hangosan cirreg a számítógép nyomtatója. Pillanatok alatt el­készül a határozat. Egy kézfogás az új tulajdonossal, aki átveszi az okiratot. Jöhet ,a következő menet. Mészáros János boldogan tá­vozik a teremből. Mondja, ’59- ben alakította az Alkotmány té- eszt. A táblán Balogh Sándorral, volt főállattenyésztővel és még egy társsal osztozott. Attól tar­tottak, hogy felfelé kúszik majd az aranykoronánkénti ár. Sze­rencséjükre ez nem történt meg. Létkérdés volt számukra a lege­lő megszerzése. Eddig is bérel­ték a szövetkezettől. A követjkező árverésen min­den bizonnyal többen lesznek. A legutóbbin csak hatan jutottak földhöz. Mészáros János eddig a 268-ból csak 31 aranykorona ér­tékű földet szerzett. - A fennma­radóból csak két hektár kell ne­kem -mondja -, a többit bevi­szem az új téeszbe. Szurmay MSZH - megfigyelői tagság Egy kis lépés Európához A Magyar Szabványügyi Hivatal elnyerte a 25 európai országot tö­mörítő Európai Távközlési Szab­ványosító Intézet - ETSI - megfi­gyelői tagságát - mondta Bérezik Zoltánná, a hivatal illetékese. A Magyar Köztársaság teljes jogú tagságához a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium, vala­mint a Postai Távközlési Főfelü­gyeletnek is teljes jogú taggá kell válnia. További feltétel az MSZH és az ETSI közötti szerződés meg­születése is. Magyarország tagsága számos előnyt ígér a hazai felhasználóknak, gyártóknak és üzemeltetőknek. Az ETSI-ben kidolgozott egységes távközlési szabványok átvételével szinte keletkezésükkel egyidőben juthatunk korszerű, európai szintű műszaki szabályozáshoz a távköz­lés területén. (MTI) betört az autópiacra! Egy-két hónapos sze­mély- és haszongép­járművek fantaszti­kus kínálata: • vétel • eladás • szerviz Régi autóját nálunk cserélje újabbra! Kedvező részletfizetési lehetőség! Fordot, Mercedest, Volkswagent,- Hondát, BMW-t a Dafkéból, Tiszakécskéről! Cím: Dafke Kit., Tinakécske, Dóua-telep 71. TcL/laz: 71/141-171. Nyitva: h—p: a—17 óráié; no: 8—13 óráig. Vasárnap it várjuk vásárlóinkat! 2378 Ziccer & SCH'on reklám

Next

/
Thumbnails
Contents