Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

1993. január 23., szombat SZOLNOKI EXTRA 5 Ez a bolt jól megy Nem párt-, hanem várospolitizál Az igazi gyűjtő szeret bogarászni Van egy jellegzetes boltja vá­rosunknak, ami még a megyé­ben is ritkaságnak számít. Egy öreg házban található, méltóan tevékenységéhez. Benne ugyanis a könyvantikvárium található, ahol szintén régi könyvekkel - is - foglalkoznak. Egy éve privatizálták. Vezetője Bedö Péter, tőle kérdezem, mi­lyen tapasztalatokat szerzett ezalatt, megérte-e belevágni maszek alapon? Válasza egyér­telmű: jól megy a bolt, nem pa­naszkodhat.- Mivel foglalkoznak egy ilyen boltban, az antikvár köny­vek adásán-vételén túl?- Azonkívül használt köny­vekkel, valamint új és használt lemezekkel, régi képeslapokkal, kottákkal. Korábban voltak kül­földi színes újságok is, de eze­ket leadtuk, mert egyrészt nincs rá helyünk, másrészt ma már gond nélkül kaphatók az újságá­rusoknál.- Engem mindig is foglakoz- tatott, hogy honnan kerülnek ide a régesrégi könyvek?- Ma már egyre ritkábban hoznak be padláson talált köny­veket. Inkább öröklés vagy ha­gyaték útján jutunk kiadvá­nyokhoz. A múltkor például egy Széchenyi lakótelepi illető állított be egy hungaricával, ami nagyon értékes. Fel is ajánlot­tam a Széchenyi Könyvtárnak, meg is vették.- Honnan tudja, hogy meny­nyit ér egy kötet?- Gyakorlat kérdése. Egy könyv értékét mindig a kereslet határozza meg. Én antikvár szakeladói tanfolyamot is vé­geztem, tehát becsüs is vagyok.- Mi történik akkor, ha be­hoznak egy igen értékes köny­vet? Én úgy tudom, hogy már előre van vevője rá.- Bizonyos könyveket csak bizományba tudok átvenni. Elő­fordul azonban, hogy valóban van már rá jelentkező, de az igazi gyűjtő böngészni szeret, vagyis rábukkanni egy szép ér­tékes, általa keresett példányra. Ezért nem is vállalok úgymond felhajtást, ezt a szenvedélyes gyűjtők nem szeretik, mert ak­kor drágább is a portéka. Az igazi csemegére valójában min­dig van vevő.- Miből lehet tudni, hogy a behozott könyvek nem lopot- tak-e, vagy olyan ritkaságok, amelyeknek nem is volna sza­bad közkézen forogniuk?- Úgynevezett élő könyvtár­ból nem veszek át, azok darab­jaiban benne találhatók a könyvtári bélyegzők. Ha ez hi­telt érdemlően megszüntetett, csak akkor foglalkozunk vele. Ha pedig egy értékes darab va­lahonnan eltűnt, körlevélen tu­datják. De én is felhívhatom azt a helyet, ahonnan származik a könyv, hogy keresés alatt van-e vagy sem. Egyébként vannak védett könyvek, amelyekben ta­lálható egy lap. Ezen van feltün­tetve a védettség. Ezt minden esetben be kell jelentenem a Széchenyi Könyvtárban, hogy ki vette meg. Most is van ilyen könyvünk, Füst Milán: IV.Hen- rik-je, amelyben a szerző dedi- kációja található.- Jelenleg milyen szép, érté­kes, ritka könyvek találhatók Önöknél?- Ajánlhatom Tóth Béla: Magyar anekdota kincs című könyvét, valamint Heinrich Gusztáv szerkesztésében az Egyetemes irodalomtörténet című többkötetes, 1903-1911 között kiadott művet.- Végezetül még egy kérdést engedjen meg. Beváltak-e üzleti számításai?- Erre csak azt tudom felelni, hogy terveinknek megfelelően alakul az üzletmenet. Szeren­csére eddig jól ment a szekér.- Kívánom, továbbra is így legyen! tóth r Tóth Béla, Magyar anekdota- kincs címlapja Tenyérnyi eladóhelyiség Kórusmüvek CD-n Elsőlemezes lett a Bartók kamarakórus Nem mindennapi esemény­ről számolt be lapunknak Molnár Éva, a Szolnoki Bar­tók Béla Kamarakórus veze­tője. A napokban elkészült első lemezük, amely mindjárt CD, vagyis a legkorszerűbb technológia felhasználásával jött létre. A jövőre 25 éves fennállását ünneplő együttes a lemezt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a városi ön- kormányzat hathatós segítsé­gével valósíthatta meg. A 45 percnyi hanganyagot tavaly tavasszal és ősszel vették fel, méghozzá három helyszínen: a szolnoki Tiszaparti Gimnázi­umban, a pécsi Ferences és Pius templomban, valamint a jászberényi Barátok templo­mában. A felvételeken - amelyeket a pécsi Do-la stúdió készített - közreműködnek a Pécsi Szim­fonikus Zenekar tagjai, vala­mint Rigó Éva. Molnár Éva vezényletével G.B.Pergolesi, F.Mendelssohn, J.Brahms, Kodály Zoltán, Petrovics Emil, Kocsár Miklós és Bartók Béla művei csendülnek fel. A CD gyártását a székesfehér­vári Glória Kft. vállalta el. Ér­dekesség, hogy a felvételké­szítő Do-la-nak ez volt az első CD hanganyaga. Mint Molnár Éva elmondta, az 1000 példányban elkészült lemezzel nem az anyagi ha­szonszerzés volt a céljuk, ha­nem hogy bemutatóanyagot tudjanak szolgáltatni a kon­cert- és menedzserirodáknak, hogy ezáltal előadásokat tud­janak lekötni. A kórusnak ezévi terveiről a vezető annyit mondott, hogy sok program még szervezés alatt van. Viszont az már biz­tos, hogy többször is fellépnek a Belvárosi Nagytemplomban, a Galériában és a városháza dísztermében, továbbá a buda­pesti Nemzeti Galériában, a Szent István Bazilikában, va­lamint Kőröshegyen, míg Szombathelyen szakmai be­mutatót tartanak. Szeretnének külföldre is el­jutni, amihez nagy segítséget szolgáltat a héten megjelent lemezük. A kórusműveket tar­talmazó CD-t a kereskedelem­ben a fent említett okok miatt nemigen lehet majd kapni, de a Skálában és a Színház és Je­gyirodában hozzáférhetnek februártól az efféle zenét ked­velők. ta A tulajdonosi szemléletnek jobban kell tükröződnie a munkában Az elmúlt héten megismer­tettük olvasóinkat az IKV új igazgatójának. Füzes Tamás­nak terveivel. Most ezen válla­lat korábbi igazgatójával be­szélgettünk. Stefanik László ez év január elsejétől immár a polgármesteri hivatal város­üzemeltetési irodájának irá­nyítója. A 49 éves vezető egy évig - 1991-92 között - volt az IKV igazgatója. Hogy mik a tervei az új helyen, tőle is megkérdeztük. Miért jött el az IKV-tól? - tettem fel az első kérdést. Ki szervezte maga alól a vállalatot - válaszolja a maga természe­tességével. Hogy ez mit is je­lent? Azt, hogy a vállalat általa elkezdett átszervezése után a maga számára nem hagyott he­lyet. Mindjárt le is csaptak rá a város vezetői. Nem érzi kezdő­nek új helyén személyét, hiszen 1968-ban az akkori városi taná­cson, a tervosztályon kezdett fi­atalemberként. Itt dolgozott 10 évet, majd máshova került. Igaz, más az itteni tevékenység, mint az IKV-nál, de az anyagi helyzet hasonló: egyiknél sin­csenek elengedve a pénzzel. Most éppen belecsöppent az idei költségvetés készítésébe. Sajnos az iroda igényei messze túlmennek a lehetőségeken, így aztán alaposan meg kell fon­tolni mindent. Hogy mivel fog­lalkoznak? Még felsorolni is sok, de próbáljuk meg: város- üzemeltetéssel, út- és parkfenn­tartással, beruházással, köztisz­tasággal, közlekedéssel, ener­giaellátással, vízgazdálkodás­sal, környezetvédelemmel, ál­lat- és növényegészségüggyel, ár- és belvízvédelemmel, föld- művelési igazgatással. Éppen elég feladat, nemde? Még átte­kinteni is sok, nemhogy irányí­tani, sőt, pénzt is szerezni ezek­hez! Stefanik László azonban azt vallja, hogy amihez nem kell pénz, azt kell „erőltetni”. Például a meglevő rendeleteket be kell tartatni. Erre megadatott a lehetőségük. És ha ez sikerül, máris rendesebben nézhet ki a város. A felbontások, felújítá­sok után például helyre kell állí­tani a területet, ennyire egy­szerű. A kollégáitól is megkö­veteli, hgy tulajdonosainak érezzék a területüket, és tisztá­ban legyenek azzal, hogy a vá­ros adófizetőinek pénzével gaz­dálkodnak. Mint őshonos szol­noki, ő nem pártpolitizál, ha­nem a városért politizál. Ő is szivén viseli a város tiszatságát, parkjainak kinézetét, de hogy ezt igazán jónak lehessen mon­dani, ahhoz az kell, hogy a Kommunális Vállalat tervezett átalakulásával a feladatok elha­tárolásai, szükség szerinti át­csoportosításai megtörténhes­senek. És ezzel már át is tértünk a tervekre. Amiben a legna­gyobb falatot, a városi szenny­víztisztító-telep jelenti. Ez ret­tenetesen hiányzik a 80 ezer la­kosú városnak, mert mégis mi­csoda dolog az, hogy naponta 40 ezer köbméter szennyvizet beleengedünk csak úgy a szőke Tiszába! Ennek megvalósításá­hoz azonban rettenetesen sok pénz kellene, ami nem áll ren­delkezésére a városnak. Mégis valamit megpróbálnak tenni, pályázaton próbálják elnyerni a szükséges pénz egy részét, A többi feladat pedig? Csak a lé­nyegesebbek. A kevesebb át- áramló jármű miatt új forgalmi rendet kell kialakítani. A városi utak minél nagyobb részét kell leburkolni. A csatornázott terü­letek hányadát növelni kell (például a Kertvárosban és Szandán). És még lehetne so­rolni. Tervei között szerepel, hogy a drága vízdíj ellenére ah­hoz, hogy locsolhassák a nö­vényzetet a polgárok, támoga­tást adjanak a közösségeknek. A közművállalatokkal (a Tigáz- zal, a Vízművekkel, a Titász- szal) is szorosabbra kívánja fonni a kapcsolatokat. Stefanik László tudja, az em­berek manapság nehéz körül­mények között élnek, sok a gondjuk, érzékenyebbek, mint bármikor. Ennek ellensúlyozá­sára akar szebb várost terem­teni. Bár úgy véli, hogy nehéz a lakosokat meggyőzni, pláne azokat, akik nem érzik igazán otthonuknak ezt a települést, mert gyökértelenek, és csak át­menőhelynek tekintik. Rengeteg teendője van tehát az új vezetőnek, aki tudja, töké­letes soha nem lesz a tervek megvalósítása, de a kevesebb pénz ellenére reméli, jobb kör­nyezetet tud teremteni. Számára nem szokatlan a pénztelenség, ehhez hozzáedződött az IKV- nál. Úgy van ezzel, mint a jó háztartásokban, ahol szigorúan beosztják a pénzt. Ha azonban mindenki komolyan veszi a tu­lajdonosi jogokat és kötelezett­ségeket, akkor túljutunk a leg­nehezebb időszakokon is - hangsúlyozta az irodavezető. T.A. JAPÁN TÁJ - címmel ren­deztek fotókiállítást a Városi Művelődési Központ fotóga­lériájában, a japán Workshop Honda Fotóműhely képeiből, így viszonozva a Jászkun Fo­tóklub Japánban tartott kiállí­tásait. Ezzel párhuzamosan tekinthetők meg Csabai Ist­ván és Kardos Tamás szol­noki fotóművészek alkotásai Japán Múlt és jelen címmel. A két párhuzamos kiállítás alkalmat ad arra, hogy meg­figyelhessük a japán és ma­gyar fotóművészek szemlé­lete közti különbséget: a ja­pán fotósok a precíz szépsé­get, a mieink egyéni stílusuk „szűrőjén” keresztül rögzítik az élet jellegzetes pillanatait. A két kiállítás január vé­géig tekinthető meg. Fotó: Illyés Cs. Eszmecsere a két fotóklub vezetői között Takagi Shigemi - Parasztasszony délen

Next

/
Thumbnails
Contents