Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. január 21csütörtök 5 KUNSÁGI EXTRA----KARCAG Ó vónőváltás zökkenőkkel A III-as számú óvodai egy­séghez három óvoda tartozik. A Kinizsi úti, a Takács Péter úti, valamint a Zöldfa úti. Ez utóbbi vezetői állására kiírt pályázatra három jelentkező volt. Nem miniszteri bársonyszék, nem jól jövedelmező állás, mégis mintha az lenne, olyan csatákat vált ki egy-egy vezetői kineve­zés szerte az országban, akár óvodáról, akár iskoláról legyen szó. A Zöldfa úti óvodában be­szélgettünk a pályázat nyertesé­vel, Szarka Lászlóné - immáron vezető óvónővel. — Voltak, akik megkérdője­lezték az Ön kinevezésének szakszerűségét. Helyesebben azzal érveltek, veszélybe került Karcagon az óvodai hitoktatás. — A másik pályázó egyházi csoportot akart indítani az óvo­dában, mivel a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián m.ásodéves hallgató. Nem hi­szem, hogy az én kinevezésem akadályozná az óvodai hitokta­tást. Annál is inkább, mert je­lenleg is van, és ezután is lesz egyházi oktatója az óvodai egy­ségnek. Heti két alkalommal napi fél órát Nagy Ilona hitok­tató foglalkozik azokkal a gye­rekekkel, akiknek a szülei igénylik a hitoktatást. A kollé­ganő, aki rajtam kívül még pá­lyázott a katolikus egyházban az ifjúsági csoport vezetője, nyilvánvaló, ő is alkalmas sze­mély az óvodai hitoktatásra is. Ezt nem is vitatja el tőle senki. Olyannyira nem, hogy amikor tudomásomra jutott, hogy ő a cigány gyerekek hitre nevelésé­vel szeretne foglalkozni, föl­ajánlottam neki, hogy a Kinizsi úti óvodában azonnali hatállyal kinevezem, s ott terveit megva­lósíthatja, hiszen annak az óvo­dának nagy százaléka cigány gyerekekből áll. — Ön milyen terveket fogal­mazott meg pályázatában? •— Megfogalmaztam azokat a feladatokat, melyek segítik a gyerekek iskolára való szociális előkészítését. Fontosnak tar­tom, hogy nyugodt, derűs, játé­kos hangulatban töltsék idejüket az óvodában. Ez azért is fontos, mert ebben az intézményegy­ségben a gyerekek egyharmada hátrányos helyzetű. Emellett nehezíti a helyzetet, hogy ez a Zöldfa úti óvoda egy 75 férőhe­lyes épület, ahová 90 gyerek jár. Ez a város legfeltöltöttebb óvo­dája. El lehet képzelni, mekkora a zsúfoltság, mikor az ideális 15-20 helyett 30-35 fő jár egy csoportba. Én azt szeretném, éppen ezért, hogy vegyes cso­portok legyenek: jó, ha kicsik és nagyok együtt vannak, a testvé­rek is együtt maradhatnak, vé­leményem szerint ez is fontos. Végül még egyszer ki szeret­ném hangsúlyozni, véletlenül sem igaz, hogy elzárkózom az intézményünkben történő hitok­tatás elől. Hol szorít a cipő? Az Eltex Kft. elődje, a volt Cipőipari Szövetkezet elsőként alakult szövetkezet volt a me­gyében. Az azóta is jóhírű cipőüzem jelenleg az osztrákoknak gyárt sícipő-felsőrészt, valamint ha­zai piacra hagyományos láb beliket. Híresek gyógycipőik, melyek közül a képünkön látható gyógypapucsot a SOTE Orthopéd Klinikájával közösen fejlesztettek ki. Különösen jó egészség- ügyi dolgozók, állómunkát végzők ré­szére, ráadásul orvosi műtő­ben is használ­ható, mert kéz­zel varrott, le­het sterilizálni. Az Eltex egyébként új­kori társait jó­val megelőzve termékei ki­lencven száza­lékát postai csomagküldő szol­gálat útján értékesíti. A tárgyalóteremből Rasszizmus, fajgyűlölet és hasonló fogalmak sajnos ismét erőteljesen jelen vannak hazánk életében. Ez odáig fajult, hogy nem egyszer a bíróságnak kell igazságot szolgáltatni az elva­dult érzelmekkel szemben. Ilyen jellegű bűncselekmény ügyében hozott ítéletet nemré­giben a Karcagi Városi Bíróság is. A sértett fél ebben az ügyben, akinek, az ellene támadó Szabó Sándorral szemben egyetlen, de Szabó Sándor szerint „megbo- csájthatatlan bűne”, hogy ci­gány családból származik. F.J. ugyan magyar nevelőszü­lőknél nőtt fel, vér szerinti szü­leit nem is ismeri, származásán azonban ez mitsem váloztat. Mezőgazdasági gépszerelő szakmájával a Városgazdálko­dási Vállalatnál gépkezelő. Munkatársai, szomszédai tör­vénytisztelő, rendes embernek ismerik. Szabó Sándor 19 éves fiata­lember azonban másképp méri az értékeket. Egyik szép májusi estén 9 óra tájban barátnőjével andalgott a Vasút úton, kint a műúton. A nagy idillt „zavarta meg” az a tény, hogy FJ. kerékpárjával elhaladt mellettük. Szabó Sán­dor még így is látta, hogy ci­gány .ember ül a biciklin. Rá is kiáltott) íziben:„Állj meg ci­gányt’ FJ le is szállt a kerék­párról bátran a maga 150 centis magasságával együtt. Szabó Sándor viszont szóhoz sem hagyta jutni, hanem odaug­rott hozzá és vasalt orrú cipőjé­vel FJ. arcába rúgott. Ezután ököllel kezdte verni a kister­metű, védekezésre képtelen F.J.-t. A jóval magasabb Szabó Sándornak csak akkor akaró- dzott abbahagyni az ütlegelést, amikor egy közelben lakó sze­mély F.J. segítségére sietett volna. A bíróságon Szabó Sándor azt hangoztatta: „a cigány nép­csoportba tartozókat gyűlöli” és ez indítota erre a „bátor” csele­kedetre, hogy a nálánál jóval gyengébb, alacsonyabb F.J.-t bántalmazza. Kíváncsi vagyok, ha F.J. egy kétméteres cigánygyerek, Szabó Sándor vajon akkor is ilyen bátran állt volna elő faj­gyűlölő elveivel? Mindenesetre a bíróság egy évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, va­lamint kötelezte a „bátor” faj­védő^?) az eljárás során felme­rült költségek megtérítésére. Nem ez az első eset, hogy mostanában ilyen, és ehhez ha­sonló perekben kell döntenie a bíróságnak. Elgondolkodtató, hogy ma, amikor sokak anyagi helyzete a létminimumhoz közeleg, amikor szerte az országban létbizonyta­lanság fenyeget, vajon miért támadt fel ennyire a gyűlölet a kisebbségben élő népcsoportok ellen? Az a gyanúm, hogy szkín- hednek is születni kell. Azt ugyanis el sem tudom kép­zelni, hogy egy szeretetben ne­velkedett gyermek, ifjúvá cse­peredve ennyi gyűlöletet tudna magában hordozni azok ellen, akik nem „echte” magyarok, de itt élnek e hazában, s Uram bo- csá', ugyanolyan magyarnak ér­zik magukat, mint a Szabó Sán­dorok, vagy Kovács Jáno­sok. Aki szeretet tanul, maga is szabad lesz másokat becsülni. A vállalkozás művészet, hobbi, tudomány? A Rózsabokor Étterem és a mellette levő ABC Elek József magánkereskedő tulajdona. A belépő akár az étteremben, akár az ABC-ben rögtön észre­vette: gondosabban terített asz­talok, gazdagabb árukínálat jel­lemzi mindkét területet. Az árak is kedvezőbben alakultak, s ez­után a Rózsabokorban még kedvezőbben fognak, mert Elek József január végére megveszi az egész éttermet szőröstül-bő- röstül, így az árakból ki lehet vonni az eddig belekalkulált bérleti díjat. A terv szerint az eddigi meleg pultokat nyugati, korszerűbb pultokra cserélik. — Önök itt a környék legna­gyobb vállalkozói közé tartoz­nak. Mi a titka egy ilyen jól menő vállalkozásnak? A nagy vállalkozó Elek Jó­zsef és felesége egymást fel­váltva válaszolnak a kérdé­sekre. — Napi 26 órát kell dolgozni például. Ez a dolog egyik titka. Reggel 4-kor jövök, este 9-ig itt vagyok. Elek Józsefné így folytatja: — Ha a férjem megfárad, én csak biztatom: ne félj, nem baj, ha van konkurencia, az csak jó nekünk, inspirál a még nagyobb előre lépésre. Alapvető éle­lemre mindig szükség lesz. Nagy terveink vannak. Szeret­nénk egy hatalmas bevásárló- központot, egy nagy gyönyörű üzletet, mindenből még többet és még többet.-— Biztosan sok az irigye egy ekkora vállalkozásnak. ■— Irigyelni - így a férj -, azt lehet. Főleg azt, hogy tíz éve nem voltunk szabadságon, nem voltunk szabadnapon. Nem merjük, meg nem is akarjuk be­zárni a boltot, mert mit mond a vevő? Zárt ajtó a mi üzletünk­ben? Olyan nincs. Karácsony­kor is kinyitottunk, de nem bán­tuk meg. Volt tej, kenyér, min­den, a vevők elégedettek voltak, mi meg nagyobb forgalmat bo­Az étterem is a vállalkozás része. nyolítottunk le, mint máskor. Nekünk nem mindegy, hogy mit mond a vevő, mi viszont nem mondhatjuk a vevőnek, hogy „nincs”. — Lehet még ennél több dol­got csinálni? — Szeretnénk még többet. Hét vállalatnak szállítunk ebé­det, három iskolát látunk el. Sűrű fillér, ritka forint - így gondolkodunk. Most az isko­lákban azt tervezzük, hogy száz gyerekből ötnek ingyen adunk ebédet. — Nem fáradtak? — Nem vagyunk fáradtak. Csinálni kell, itt kell lenni. Másképp nem megy. Szerdán megoperáltak - mondja Elek József - szombaton már itt vol­tam úgy, hogy tizennégy varrat­tal volt összevarrva a sebem. — Luxus, szórakozás, gyere­kek? — Éhezni nem éhezünk. Mindenünk megvan. Van há­rom gyerekünk, 21-22-23 éve­sek. Luxus? Például bejárónő otthon? Nincs. Én szégyellném, hogy azt mondják, milyen nagy kisasszony, hogy még takaríta­nak is neki. Van két lízingelt Renault-nk, két teherautónk, egy saját lakásunk. Nem pa­naszkodunk. Ez az életünk, ez a vállalkozás, amely művészet, hobbi, de tudomány is egyben. Papás szülés — több boldogság Donkó Ferenc erdész, 25 éves, felesége Éva 23. Erdő szé­lén, tanyán élnek, ahogy jó er­dészhez illik. Az istállóból a fazekas fel­eségnek már műhelyt alakítot­tak, de a kemence még hidegen várhat egy darabig, Évának ugyanis most született első gyermeke, s amíg a kis Kata na­gyobb nem lesz, nem jut idő a fazekasságra. Nem a romantikus erdész- munka, nem is az idilli tanyasi •cörnyczet vonzott minket a kel- emes ifjú párhoz, hanem hogy <ata lányuk születésénél mind- cetten jelen voltak. A karcagi kórház egy idő óta tevezette az ún. papás szülést, ímely nemcsak népszerűségnek irvend, de pótolhatatlan örömöt id úgy a gyermeknek, mint szü- einek. Hallgassuk csak, mit nond erről Donkó Ferenc: — Én azt vallom, minden pának ott kellene lennie gyer­meke születésénél. Jó pont ez a gyerek előtt, ha majd elmon­dom neki, én is segítkeztem a világrajövetelénél. Mikor meg­hallottam az első sírását, mikor megpillantottam a szép barna haját, ez az öröm semmihez nem fogható. Ha én itthon ül­tem volna, nem tudnám, mit je­lent megszülni egy gyereket. Nekem nagyon jó, hogy ott le­hettem. Azt ugyan elismerem, nem mindenki bírná lelkileg. Én az állatokat foglalkozásomnál fogva nyugodtan kizsigerelem, de az emberi vér látványától rosszul vagyok, s most ott, a szülőszobán, ahogy tudtam, igyekeztem, hogy ne legyek na­gyon útban. Győrfi János dok­tor úr amennyire lehetőség nyí­lott rá, még be is vont a mun­kába. Adta a csipeszt, hogy csípjem el az infúziót. . Magyarországon, mintha szégyellni kellene a szülést, pe­dig az nem szégyen, hanem az egyik legnagyobb dolog a vilá­gon, így pedig kibeszélhetetlen nagy öröm, hogy én is ott lehet­tem, amikor gyermekem a vi­lágra jött. Éva: — Ott állt mellettem végig, fogta a kezem, törölgette a hom­lokom, kérdezgette, jól va­gyok-e. Biztonságérzetet adott. Nagyszerű, közös csoda volt, hálás vagyok a doktor úrnak, amiért bent lehetett a férjem is. Kata: Nyugodtan, biztonságban jött a világra. Jól esett neki, hogy míg édesanyja kipiheni a fára­dalmakat, édesapja biztonságos jelenléte kíséri élete első sírását, fürösztését, öltöztetését. Éde­sapja végigkísérte, amikor ke­zére ráírták az összetéveszthe­tetlen Donkó Kata nevet, s vele volt, amíg édesanyja életében először kézbe vehette, s az apai biztonságot az anyai szeretet és táplálék is kiegészíthette. A Nagykunság területén élő zsidóság 1855-ben hitközséget alapított "Nagykunság" néven. A közösség első zsinagógája 1872-ben Karcagon épült. Ezt az épületet azonban később le­bontották, s a ma is látható, a hitközség tulajdonában levő zsinagógát 1899. március 20-án avatták fel. Az épületet karcagi születésű építész tervezte mér­téktartó romantizáló stílusban, vezérmotívumként lóhereíves ablaknyílásokat alkalmazott. Az utóbbi évtizedek városfejlesz­tési elképzelései a zsinagóga környékét átformálták.A meg­lehetősen leromlott állapotú épületet az új önkormányzat műemlékké nyilvánítottá. A templom állagának megőrzé­sére ezzel megnyílt a lehetőség. Visszakövetelik pozícióikat A szeptemberben lemondott MDF frakció tagjai visszaköve­telik pozícióikat, melyet Dr Horváth József képviselő így indokolt: . . .nem önként, ha­nem okkal mondtunk le, és mi­vel az ok megszűnt, kérjük vissza pozicióinkat.” • A református egyház visszakéri A református egyház igényt jelentett be arra az ingatlanra, amelyben jelenleg a Szolgáltató ház működik. Az épület azon­ban nem állami tulajdon, ezért az önkormányzati testület azzal értett egyet,hogy a Református Egyház ezért az épületért kárté­rítést kapjon. Tiltott fakivágás Az egyre romló anyagi kö­rülmények, a létbizonytalanság is közrejátszik abban, hogy el­szaporodtak a tiltott fakivágá­sok. Emiatt Karcagon nagyon sok szabálysértési és büntető el­járás van folyamatban. Biciklitolvajok A már-már elképesztő mére­teket öltött kerékpárlopások tet­teseit ritkán csípik fülön. Jó hír,hogy egy 10 ezer forint ér­tékű lezáratlan kerékpár eltulaj- donítóját mégis sikerült elfogni, egy szemtanú jó személyleírása alapján. N.L.karcagi lakos ek­korra már 200 forintért eladta a kerékpárt, amelyen új, jogtalan tulajdonosa olyan átalakításokat hajtott végre, hogy eredeti gaz­dája is alig ismert rá. Az év első újszülötte Január 3-án, vasárnap látott napvilágot a város 1993. évi első újszülötte. Borsós Adrienn. A Dr Herskó Gyula adjunctus vezette szülés gyorsan, problé­mamentesen zajlott le. A szü­lők, a két nagyobbik .testvér Mónika és Lőrinc boldogan fo­gadták a 3,6 kilogramm súlyú, barna hajú Adriennt. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Korényi Éva és a szerző

Next

/
Thumbnails
Contents