Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
4 Körkép 1993. JANUÁR 19. Mentők: az idén sem lesz könnyű Várják a további segítséget A tartui egyetemen 75 éve magyarul Pezsgő nem durrant, a professzori dolgozószoba asztalán csak teáscsészék gőzölögtek, és ünnepi beszédek sem hangzottak el. A jelenlévők, köztük a tudósító, halk beszélgetéssel ünnepelték az évfordulót - 75 éve, hogy Kelet-Európa egyik legrégibb felsőoktatási intézményében, a 360 éves tartui egyetemen létrejött a finnugor nyelvek tanszéke, és elkezdődött a magyar nyelv oktatása. A II. Gusztáv Adolf svéd király alapította egyetem mindig is kiemelkedő szerepet játszott az észt nemzeti gondolat ápolásában, a kis nép öntudatának erősítésében. Magától értetődő hát, hogy a függetlenné vált Észtországban itt szerveződött meg az első olyan tudományos műhely, amely a rokon népek kultúrájának tanulmányozásával és oktatásával kívánta erősíteni az észtek identitás tudatát. A távoli rokon nép nyelvének tanítását eleinte saját erőből próbálták megoldani, de hamar kiderült, hogy hozzáértő segítség nélkül az oktatás vakvágányra fog futni. Négy évnek kellett azonban eltelnie, amíg a tartui- aknak sikerült felvenniük a kapcsolatot a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemmel, ahonnan Vizányi Elemér személyében kiválóan képzett nyelvészt küldtek a baltiak segítségére. Vizányi hat éven át tanított Tanúban, s nemcsak a magyar nyelv szabályaival, hanem a XVII1-XIX. századi magyar irodalommal is megismertette hallgatóit. Györke József és Fazekas Jenő követte még 1940-ig, amikor Észtország függetlenségének megszűnése után egy időre vége szakadt a magyar nyelv tartui oktatásának is.- Évtizedeknek kellett eltelniük, amíg ismét magyar szó hallatszott az öreg egyetemi épületben - mesélte Ago Künnap professzor, az uráli nyelvek szakértője, a finnugor tanszék vezetője. - A nyolcvanas években már ismét működött a tanszék, s a magyar nyelv, ha csak kis óraszámban is, az észt filológia szakos hallgatók tantárgyaként ismét helyet kapott az oktatási programban. Eddig évente mintegy száz hallgató ismerkedett a magyar nyelv alapfogalmaival, de a helyzet az idei tanév kezdetén megváltozott. Átszerveztük az egyetemi oktatást, s ennek kapcsán 61-re csökkent a magyart tanulók száma, de a csökkenés a minőség számottevő javulásával járt együtt. Ma már fcsak azok ismerkednek a magyarral, akiket valóban érdekel ez a nyelv, és elmélyültebben kívánnak foglalkozni vele. A tananyag négy évre szól, s országismeret és nyelv- történet is szerepel benne.- A baj csak az, hogy alig bírjuk a munkát - veszi át magyarul a szót Anu Nurk, a tanszék vezető oktatója. - Korábban a Kárpát- aljáról érkezett tanárok és Magyarországról jött vendégoktatók segítettek bennünket, de azóta, hogy tavaly a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről jött Nagy Judit is eltávozott, egyedül maradtunk.- Nagyon hiányoznak a magyar egyetemekkel fenntartott intézményes kapcsolatok, a tananyag felújításához, az oktatáshoz nyújtott segítség - bővíti ki az információt Künnap professzor. - Óriási szükségünk lenne Magyarországról jött lektorra, de akár az egész ország, mi is szegények vagyunk, nem tudunk megfelelő fizetést felajánlva erre alkalmas személyt meghívni. Szerencse, hogy a helsinki Magyar Kulturális Intézet a segítségünkre sietett, s közvetítésével, ha igaz, Magyarországon már ki is írták a pályázatot a lektori állásra. Türelmetlenül várjuk a jelentkezőt, nagyon nagy szükségünk van rá. Közös akadémia Közép-Európa rendőreinek Nehéz évet zárt tavaly az Országos Mentőszolgálat, s - úgy tűnik - az idén sem lesz sokkal könnyebb helyzetben. A múlt évben a finanszírozási problémák, ebben az esztendőben viszont elsősorban a közalkalmazotti törvényből adódó kötelezettségek okoznak majd fejtörést az OMSZ vezetőinek - mondta az MTI munkatársának Göbl Gábor főigazgató. A Mentőszolgálatnál tavaly évközben felmerült pénzhiányt december végére ugyan rendezte a társadalombiztosítás, mindez azonban az elmaradt beszerzéseket már nem pótolhatta. így azután - mutatott rá a főigazgató - az OMSZ jelen pillanatban gyógyszerekből, kötszerekből és járműalkatrészekből csupán a minimálisan szükséges raktár- készlettel rendelkezik. Mindezek ellenére bizakodva kezdi az évet A Nyírségben Harminc éves az ország legnagyobb hűtőháza, a békéscsabai, amelynek jubileumi ünnepségét nemrég rendezték meg. Az üzem 1963-ban a svéd Findus cég (a Nestlé mai leányvállalata) segítségével született meg; benne a hagyományos kézimunkára alapozott tartósítás helyett korszerű gépi feldolgozás feltételeit jelentették meg. Harminc éve két és fél ezer terméket gyártott, ma évente huszonháromezer tonnányit állít elő a Békéscsabai Hűtőipari Rt., amely elsősorban zöldségtartósítással foglalkozik, de félkész- és készételeket is gyárt, s hozzákezdtek a tengeri hal fel- dogozásához is. Az üzem korszerűsítésére jellemző, hogy a gyár alapításakor évente háromszáz tonna zöldborsó volt a kapacitása, ma ugyanennyit naponta termel az üzem. A kivitel is eredményesen fejlődött: évi kilenc - száz tonnáról tizenháromezerre nőtt. a szervezet, mert a finanszírozó, vagyis a társadalombiztosítás eddig nem tapasztalt segítőkészséget mutat. E konstruktív együttműködés minden bizonnyal segít majd a finanszírozási gondok megoldásában - vélekedett Göbl Gábor, aki ugyanakkor pesszimistább a beruházásokat illetően. Tavaly ugyanis mindössze a Toyota mentőautó-csereprogram folytatására és egyetlen nagyobb beruházásra, a székesfehérvári mentőállomás rekonstrukciójára futotta a 619 millió forintos központi beruházási juttatásból. Az viszont már több mint kétséges, hogy az OMSZ egy csapásra hozzájuthat-e ahhoz a mintegy 300 millió forinthoz, amely az egész- ségügyi gép-műszerpark - egyébként sürgető - cseréjéhez, felújításához kellene. A legnagyobb nehézséget mégis minden bizonnyal az okozza majd az Az évfordulós rendezvényen szóba került a hűtőház jövője is, amely az üzem hatszáz dolgozóját is izgatja. Kolarovszki Mihály vezérigazgató elmondotta, a decemberben rt.-vé alakult, eredményesen működő gyár privatizációja folyik. A Békéscsabai Hűtőipari Részvénytársaság jelenlegi tulajdonosai az ÁVU, az önkormányzat és a dolgozók; a versenypályázat a napokban zárul le. (MTI) OMSZ-nek: miként tegyen eleget a közalkalmazotti törvénynek a dolgozók érdekeinek sérelme és a szervezet működőképességének veszélyeztetése nélkül. A 10 nap betegszabadságot, a jubileumi jutalmat, a 13. havi fizetést mind-mind meg kell adni, ám ennél is nagyobb probléma, hogy a jogszabály korlátok közé szorítja a túlórák számát. Ez nemcsak a dolgozókat érinti hátrányosan - akik eddig csak túlórázással tudtak valamivel elfogadhatóbb megélhetést biztosítani családjuknak -, de a betegeket is. E szolgálatkorlátozó intézkedések ugyanis a betegszállításban növelték a várakozási időt. Ezek után hiába a betegek jogos panasza, a jelen helyzetben a szervezet képtelen egyszerre eleget tenni a törvény előírásainak és a lakossági igényeknek - mondta Göbl Gábor. (MTI) Az élelmiszeripar privatizációja A Földművelésügyi Minisztérium privatizációs koncepciója szerint az élelmiszer- ipari vállalatok csaknem teljes körben magántulajdonba adhatók. A 138 állami tulajdonú élelmiszer-ipari vállalatból eddig 71 alakult át, és 34 vállalatot privatizáltak részben vagy egészben. Folláth Györgyné, a szaktárca privatizációs főosztályának helyettes vezetője szerint csupán néhány vállalatnál maradna meg tartós állami tulajdon. A két szalámigyárban, a szegediben és a Herz szalámit gyártóban, valamint a két paprikafeldolgozó üzemben, továbbá néhány kutatóintézetben tervezik az állami tulajdon fenntartását. Ezenkívül valamennyi élelmiszer-ipari cég teljes körűen privatizálható. A szakemberek úgy vélik, hogy főként a belföldi befektetőket kell e- lőnyben részesíteni, azért, hogy kialakulhasson egy hazai tulajdonosi réteg._ Az élelmiszer-ipari vállalatok vagyonából 20 százalékot a kárpótlási jeggyel történő vásárlásokra tartalékolnak. Cél az élelmiszeripar privatizációjakor a monopolhelyzetek megszüntetése. Ez értendő nemcsak egy vállalat monopóliumának megszüntetésére, hanem arra is, hogy regionálisan se alakulhassanak ki egyeduralkodói helyzetek. Az adatok szerint - amelyet a szakember nem konkretizált - az Állami Vagyonügynökségnek igen jelentős bevétele származott az élelmi szer-ipari cégek privatizációjából az elmúlt évben. Főként a szesz-, a dohány- és az édesipari vállalatok értékesítéséből folyt be igen tetemes összeg. (MTI) Tegnap kezdődött Bécsben az első tanfolyam a közép-európai rendőrakadémián, jóllehet időegyeztetési okokból az akadémia ünnepélyes megnyitója csak február elsején lesz. A most megvalósuló ötlet Fontányi Gábortól, a Magyar Köztársaság rendkívüli követétől származik, aki az MTI tudósítójának nyilatkozva beszámol az ugyancsak általa kezdeményezett magyar-osztrák rendőrakadémia tapasztalatairól is. Tíz magyar és tíz osztrák rendőrtiszt járta ki az egy évvel ezelőtt kezdődött hat hónapos tanfolyamot - mondja a magyar diplomata. A két országban felváltva büntetőGallup-jelentés jogot, az emberi jogok kódexét tanulmányozták az elméleti képzés keretein belül. A gyakorlati munka a krimináltechnika és a nyomozás területére összpontosult. Ez az egyedülálló kezdeményezés nagyon fontos eredményt hozott a személyes kapcsolatok kialakításában: azóta több alkalommal bebizonyosodott, hogy mennyivel jobb, ha egy-egy határon átnyúló bűncselekmény felgöngyölítésében ismerőshöz fordulhat a nyomozó a másik országban.- - Hogyan következett akétoldalú képzésből a közép-európai rendőrség ötlete?- A határok átjárhatósága a bűnözés terjedésének is kedvez. Sajnos, nem múlik el nap olyan hír nélkül, hogy egy-egy autótolvaj-, leánykereskedő-, heroin- vagy uráncsempészbanda zsákmányát villámgyorsan a szomszédos ország területére menekítette. így vetődött fel több ország bevonása a közös munkába: most Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Lengyel- ország rendőrtisztjei is bekapcsolódnak az újonnan induló akadémiai tanfolyamba. Az együttmű- 'ködés magva a Közép-európai Kezdeményezés. Olaszország közös piaci tagországként marad ki - legnagyobb sajnálatára - az együttműködésből, Bosznia és Horvátország a délszláv válság miatt.- Hogyan alakul a gyakorlatban az oktatás?- Az első tanfolyam helyszíne váltakozva Bécs, Pozsony és Budapest. Mindig a vendéglátó ország gondoskodik a húsz résztvevő elhelyezéséről és ellátásáról. Huszonhárom héten át a részt vevő országok legrangosabb szakmai előadói oktatják a már ismertetett tárgyakat, amelyek értelemszerűen bővülnek, hiszen több ország jogrendjébe engednek bepillantást. Az oktatási nyelv egységesen a német.- Van-e a résztvevőkön kívül is érdeklődés az akadémia iránt?- Konkrét részvételi igényt jelentett be több olyan kelet-európai ország, amelyben igen nagy gond a bűnözés. Egyelőre azonban nem látszik célszerűnek túlduzzasztani a létszámot. Brüsszel igen nagy figyelemmel kíséri a közép-európai rendőrakadémia fejleményeit, hiszen az Európai Közösség tervei között is előkelő helyen szerepel az egységes bűnüldözés. Meggyőződésem, hogy 1995-ig létre fog jönni a közös európai rendőrség, meglehet, a most induló közép-európait véve mintául - mondja befejezésül Fontányi Gábor. Növekvő munkanélküliség a fővárosban Budapesten tavaly az országos ütemnél jóval gyorsabban nőtt a munkanélküliség - erről Nagy Imre, a Fővárosi Közgyűlés foglalkoztatási bizottságának elnöke tájékoztatta az MTl-t. Hozzátette: az év végén már 65 ezernél is több munkanélkülit regisztráltak, s ez több mint háromszorosa az egy évvel korábbi adatnak. A nyilvántartásba vett munkanélküliek 75 százaléka munkanélküli ellátásba részesült, de több ezer azok száma is, akik a munkanélküli járadékra való jogosultságuk lejárta után sem tudnak elhelyezkedni, illetve semmilyen garantált jövedelemmel nem rendelkeznek, csak szociális járadékot kaphatnak. A munkanélküliek közel fele 35 évesnél, negyede pedig 25 évesnél fiatalabb. Különösen gyorsan nő közöttük a pályakezdők aránya, s elgondolkodtató, hogy a fővárosi munkanélküliek egytizede még soha nem dolgozott. Rossz hazánk környezeti állapota A jelen átalakulási folyamatnak, a számtalan súlyos gazdasági, társadalmi és politikai gondnak tudható be, hogy a magyarok a környezeti problémákat a magas megélhetési költségek és a bűnözés után „csak’ ’ a harmadik helyre sorolják - hangzott el a Magyar Gallup Intézet sajtótájékoztatóján. A Gallup Nemzetközi Intézete koordinálásával az elmúlt év elején a világ több mint 30 országában azonos kérdőívvel és módszerrel kutatták azt, hogy az emberek mit gondolnak a környezeti problematikáról helyi, országos és globális szinten, illetve mi a véleményük a környezetvédelemmel összefüggő kérdésekről. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a környezeti gondok fontosságának megítélésében a középmezőnyben foglal helyet. A magyar vizsgálat 1992 januárjában folyt, és ezer állampolgárt kérdeztek meg, akik reprezentálták az ország teljes felnőtt lakosságát. A megkérdezettek többsége az ország környezeti állapotát rossznak minősítette. Legfontosabb problémák között említették a levegő és a vizek szennyezettségét, majd a mérgező vegyi hulladékok, a köz- tisztaság és a hulladékkezelés problémái következtek. Viszonylag gyakran említették az elavult autópark és a korszerűtlen technológiával dolgozó ipar okozta környezeti ártalmakat. Az ország környezeti állapotáért a megkérdezettek fele a kormányt tartja felelősnek, mindössze 25 százalék gondolja azt, hogy a környezetvédelem elsődlegesen az állampolgárok felelőssége. Arra a kérdésre, hogy a környezet védelme vagy a gazdasági fejlődés fontosabb-e, a többség azt válaszolta: a környezetvédelem akkor is elsődleges fontosságú, ha emiatt a gazdasági fejlődés lelassul. A megkérdezettek csaknem fele hajlandó lenne anyagi áldozatot is vállalni és többet fizetni a kömyezetbaráttermékekért. (MTI) Munkanélküliek közhasznú foglalkoztatása Több mint 2300 munkanélküli közhasznú foglalkoztatását oldja meg - az érintett önkormányzatokkal együttműködve - a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ. A közfeladatokat ellátók fizetésének 70 százalékát az intézmény, 30 százalékát annak a településnek a polgármesteri hivatala fizeti, ahol az állástalanok dolgoznak. Juhász Gábor, a térségi munkaügyi központ igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a közhasznú munkán foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka köz- tisztasági és környezetvédelmi tevékenységet végez. Jelentős, csaknem 250 azoknak a száma, akik szociális gondozói feladatokat látnak el, a támogatásra szoruló idős embereket segítik. Több mint száz érettségizett fiatal dolgozik pedagógusasszisztensi munkakörben, az iskolák oktató-nevelő munkájából elsősorban a tanárhiánnyal küszködő, apró nyírségi falvakban vállalva részt. Hetvenen a régió gyermek- és ifjúságvédelmi intézetétől kaptak megbízást, az állami gondozottak nevelőszülői lettek. A szakképzett munkanélkülieket a közintézmények építésén, felújításán és karbantartásán foglalkoztatják a helyi ön- kormányzatok. Ezzel jelentős beruházási összeget takarítanak meg, hiszen az elvégzett munkákért jóval többet kellene fizetniük, ha azokat építőipari cégektől rendelnék meg. A munkaügyi központ és az önkormányzatok együttműködése révén tavaly Szabolcsban megháromszorozódott a közhasznú munkán foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek ellátására alapított hivatal - amely az idén még jobb eredményekré számít - napi kapcsolatot tart a helyi képviselő-testületekkel. Az önkormányzatokat már az 1993-as költségvetés tervezése idején ellátta információkkal, hogy a közhasznú munka pénzügyi feltételeit megteremthessék: (MTI) Harmincéves a legnagyobb magyar hűtőház
