Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

AzUj Nélap Kunszentmártonban 1993. JANUÁR 18. A városé lesz a Zsinagóga Kunszentmárton város képviselő­testülete január 12-i ülésén jóváhagy­ta a Volán javaslatát, a helyi közleke­désben alkalmazott tarifa változásá­ról. Eszerint a helyi vonaljegy ára 22 forint lesz, a bérletek ára pedig átlag 23 százalékkal emelkedik. Ugyancsak jóváhagyta a képvise­lő-testület az étkezési nyersanyagnor­mák változásáról hozott rendeletet. Továbbá hozzájárult a Kunszentmár­ton és Vidéke Afésszal kötendő ingat­lan-csereügylethez, melynek legfon­tosabb eleme az, hogy a korábban Áfész tulajdonban álló Zsinagóga épület az önkormányzat tulajdonába kerül, és így vélhetően nagyobb lehe­tőség kínálkozik majd az ingatlan fel­újításához, közcélú hasznosításához szükséges műemlékvédelmi és egyéb állami támogatások igénybevételére. Az önkormányzat döntött arról is, hogy a Dél-Magyarországi Regioná­lis Befektetési és Fejlesztési Társa­ságba 200 ezer forint készpénzzel és 2 millió forint névértékű részvénnyel belép. Az idei költségvetésből Fejlesztésre nem, legfeljebb csak a szintentartásra futja Akkor kié a városi művelődési ház? A tulajdonviszonyok rendezet­lensége Kunszentmártonban is furcsa szituációkat szül. Ugyanis hogy kié a helyi művelődési ház? - nos, ez a kérdés egyre inkább foglalkoztatja az ott élő embere­ket. A válasz persze nem egyér­telmű, s ennek megértéséhez csaknem száz esztendővel vissza kell pergetnünk az idő kerekét. Mert a szóbanforgó terület - ahol most a kultúrház áll - az eredeti dokumentumok tanúsága szerint 1898-ban a helyi ipartestület tu­lajdonába került. S azon a föld­darabon a kunszenti iparosok a kor szokásainak és színvonalá­nak megfelelően felépítették székházukat, amely 1927-ben készült el. Aztán 1948 januárjában egy belügyminiszteri rendelettel az zetnek soha semmilyen köze sem volt. Még a szakszervezeti ren­dezvényeket is máshol tartották. Az eltelt időben a szakszervezet a nevét többször is megváltoztat­ta, jelenleg a számuk is megsza­porodott, ám ugyanakkor arra az épületre az elmúlt évtizedek so­rán egy huncut fillért sem költöt­tek. Bonyolítja a helyzetet, hogy valamikor a hetvenes években a művelődési ház végébe a BVM Kunszentmártoni Gyára, a helyi Áfész és az UNISZÖV közösen felépített egy ifjúsági klubot. S annak működtetésére kötöttek egy fiktív bérleti szerződést a BVM szakszervezeti bizottságá­val, hogy azt majd vendéglátó- helyként üzemeltetik. Mára már igazi kocsma vált belőle. Nemré­sebb területe - az, aki az ifjúsági klubból átvedlett kocsmát üze­melteti, szeretné potom pénzért megvenni. Tulajdonképpen ez volt az utolsó csepp a pohárban, s Réz László polgármester a napokban tollat ragadott, s levelet írt a Szakszervezeti Vagyont Ideigle­nesen Kezelő Szervezet elnöké­nek, hogy mihamarabb tisztáz­zák a dolgokat.- Nagyon jól tudjuk - mondta a polgármester -, hogy jelenlegi törvényeink reprivatizálást nem tesznek lehetővé, s az is köztu­dott, hogy a különböző szakszer­vezetek között most folyik a nagy osztozkodás. Nagyon fur­csa lenne, ha újból idejönne az a szakszervezet, amelyik a kultúr- házunkat „hadizsákmányként” kunszentmárton vARO! ,stérkép ■ STAOTPt-<U* TISZAZUGI ka lendá RI um 1993 nxu* Hosszú idő óta igényként merült fel a helybeliek, meg az odaláto­gatók körében is, hogy szükség lenne egy városi térképre. Erre a legalkalmasabb pillanatnak az mutatkozott, amikor az új utcanevek is megszülettek. A szervezők elindultak, s a pomázi Paulus Térképé­szeti Magánvállalkozás 350 ezer forintos ajánlatát fogadták el. Ezt az összeget a képviselő-testület meg is szavazta. A térkép előkészítő munkáival és az azzal kapcsolatos szervezéssel a városi művelődési központot bízták meg. Nemrégiben elkészült a térkép, ugyanúgy, mint a Tiszazugi Kalendárium is, amely e sajátos tájegység törté­netével, szokásaival foglalkozik. épületet a hozzátartozó telekkel együtt akkori szokás szerint álla­mosították, és „juttatás” címén a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének tulaj­donába adták. De ugyanakkor az az intézmény mindig is valami­lyen városi célt. szolgált, és mű­velődési házként funkcionált. Szóval, a „bekebelezés” óta már negyvenöt esztendő telt el, s a létesítményt a város üzemeltette, és fenntartásáról is gondosko­dott. Tehát ahhoz a szakszerve­giben az Áfész lemondott a klub üzemeltetéséről, s ugyanakkor a helyi BVM és az UNISZÖV is felszámolás alatt áll. S amikor a kunszentmártoni önkormányzat érdeklődött az MSZOSZ-nél, vá­laszul kaptak egy durva hangú levelet, hogy mit képzelnek, és ha nagyon ugrálnak, birtokhábo­rítás miatt beperelik az önkor­mányzatot. Közben a képviselők tudomására jutott, hogy a műve­lődési házhoz tartozó parkot - ami egyébként a város legértéke­kapta meg, s továbbra is tulajdo­nosi jogait gyakorolná. Tehát a korábbi jogtalanságot mihama­rabb meg kell szüntetni, és mi mindent megteszünk azért, hogy az ingatlan mielőbb a város tulaj­donába kerüljön. Az ügy további fejleményeire még visszatérünk.- Hogy zártákat 1992-es eszten­dőt? - kérdeztük Réz László pol­gármestertől.- Az elmúlt év nagyon nehéz volt. Hisz városunkban is szaporo­dott a munkanélküliek száma, mi­vel a BVM is bezárt. Pedig az a nagyüzem volt, amikor 800 em­bert is foglalkoztatott. Ugyanak­kor a többi kisebb cég jórésze is átalakult, vagy éppen felszámolás alatt áll. Tehát az a gazdasági re­cesszió, ami az egész országban tapasztalható, nálunk talán még in­kább érezteti hatását. Lassan halad a mezőgazdaság átszervezése, s a keleti országok cégeivel régebben kiépült gazdasági kapcsolataink is megszakadtak, és még hosszan folytathatnám a sort. De azért arra tavaly rendkívüli figyelmet fordí­tottunk, hogy intézményeink - óvodáink, iskoláink, a művelődési ház és könyvtár - működőképes maradhasson. A nehézségek elle­nére örvendetes, hogy az ittlakók magukénak érzik a várost, amit bi­zonyít, hogy az elmúlt esztendő­ben lakossági pénzekből 17 ezer négyzetméter útalap készült el, s ugyanakkor bevezették legalább száz lakásba a gázt, meg a telefon­nal rendelkezők száma is mintegy kétszázzal nőtt. Persze az önkor­mányzat is igyekezett a lehetősé­Réz László polgármester geihez mérten beszállni a fejlesz­tésekbe. így készítettünk el körül­belül két és fél kilométer hosszú­ságú útalapot, ami Istvánházát és Károlytelepet köti össze a város­sal. Intézményeink egynémely iké- ben megoldottuk a fűtés korszerű­sítését, elkészült a gondozóhá­zunk, s az idősek napközi otthoná­ban olaj helyett ma már gázzal me­legítenek.- Tavaly mennyi pénzből gazdál­kodtak.?- Négyszázmillió forintból, s egy picit túl is költekeztünk, mivel már az idei esztendő terhére tudtuk csak elkészíteni az előzőekben már szóbahozott két és fél kilomé­teres útalapot.- És az idén hány forint áll ren­delkezésükre?- Úgy 350 millió körüli összeg­ről van szó.- Ez jóval kevesebb az előző évi­nél.- Igen, mert időközben Szele- vény önállóvá vált, s addig, míg hozzánk tartozott, az ő pénzükkel is mi gazdálkodtunk.- Ebből az összegből mire futja ’93-ban?- Fejlesztésre semmiképpen, legfeljebb csak a szintentartásra. De intézményeinket az idén is mű­ködtetni fogjuk, tehát egyiket sem zárjuk be. A bűncselekmények számának emelkedése ellenére Javultak felderítési mutatóik Annak ellenére, hogy az el­múlt évben emelkedett a bűncse­lekmények száma, a felderítési mutatók javultak, ami egyértel­műen a jobb és hatékonyabb ren­dőri munka eredménye. Termé­szetesen szeretnék, ha ez ajavu­ló tendencia az idén sem torpan­na meg. Ennek érdekében egye­bek közt kiemelten foglalkoznak a rendőrök képzésével, s mivel az utóbbi időben alaposan meg­nőtt az utazó bűnözés, így gya­koribbá tették a közúti ellenőr­zéseket is (képünkön). Persze a bűnözés visszaszorítására több­féle lehetőség is kínálkozik. így például nagy súlyt fektetnek technikai berendezéseik korsze­rűsítésére, s felhívják a potenci­ális áldozatok - bolttulajdonosok - figyelmét arra, hogy megfelelő riasztó- és jelzőberendezésekkel védjék üzleteiket. A kérés egyre inkább meghallgatásra talál, mi­vel ma már a kereskedelmi egy­ségek vezetői közül sokan anya­gilag is áldoznak arra, hogy kor­szerű biztonsági szerkezetekkel lássák el boltjaikat. Az oldalt szerkesztette: Nagy Tibor Fotó: Korényi Éva Mikor válik önállóvá a kábeltévé? Kunszentmárton város önkor­mányzati képviselő-testülete ja­nuár 12-i ülésén többek között tájékoztatót hallgatott meg a vá­rosi televízió működéséről és a fejlesztés lehetőségeiről. A településen két évvel ezelőtt épült ki - igaz, csak a Széchenyi lakótelepen - a kábeltelevíziós hálózat, amelybe egyelőre 280 lakás van bekapcsolva. A Városi Művelődési Központ és az üze­meltető Lénia Kft. megegyezett abban, hogy a kft.-sek mindenfé­le térítés nélkül lehetőséget ad­nak a városról szóló híranyagok, valamint a szórakoztató jellegű filmek vetítésére. A művelődési központ saját forrásból, majd pá­lyázati pénzekből, illetve önkor­mányzati támogatásból megte­remtett egy nagyon minimális feltételrendszert, amellyel heten­te egy-egy órás műsor összeállí­tása és sugárzása vált lehetővé. A kezdeti botladozást követően a kábeltévének rendkívül lelkes társadalmi segítői akadtak, akik­nek a támogatásával ez a média mára már kinőtte az intézmény kereteit. Az önálló gazdálkodás, a szakmai fejlődés, a műsorpoli­tika lehetőségei, a független és állandó csatorna üzemeltetése mind-mind olyan tényező, amely indokolttá tenné a városi televízió önálló intézményként történő üzemeltetését. Nos, a város képviselő-testüle­te ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy az illetékes szakem­berek dolgozzák ki a szétválás és az önálló működés feltételeit, ké­szítsenek szakmai és gazdálko­dási programot, s majd az idei költségvetés ismeretében újból napirendre tűzik a helyi televízi­ózás ügyét; A Kunszentmártoni Városi Rendőrkapitánysághoz 13 tisza­zugi település tartozik. Mint Lu­kács István városi rendőrkapi­tány kérdésünkre válaszolva el­mondta, tavaly a területükön összesen 741 bűncselekmény ’ f.'i • * :''Vtö i történt, ami egészen pontosan 84-gyel több, mint az előző esz­tendőben volt. S ezek jelentős részét ugyanúgy, mint az ország­ban, a vagyon elleni bűncselek­mények tették ki. Hisz J992-ben 250 lopást és 168 betöréses lo­jf> lo­pást regisztráltak a rendőrök. Az viszont jó hír, hogy a városi ren­dőrkapitányság területén tavaly emberölés nem történt, mind­össze hat rablás volt, s ebből öt- nek a tettese ma mar rács mögött csücsül. • Ili .

Next

/
Thumbnails
Contents