Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

4 A szerkesztőség postájából 1993. JANUÁR 4. A magyarság méltó képviseletéért Mint ismeretes, a következő labdarúgó világbajnokság az Egyesült Államokban lesz. En­nek tiszteletére az ott élő ma­gyarok egy zászlófesztivállal szeretnék az eseményt emléke­zetessé tenni. Mr. Charles Weiss menedzser engem kért fel a magyar kollekció összeállí­tására, kiküldésére. Terveik sze­rint meghívják a VB valameny- nyi résztvevő országának zász­lógyűjtőit és New Yorkban, a város legnagyobb sportcentru­mában rendeznék a kiállítást. A felkérés elsősorban a gyűj­teményemnek és a Weiss úr ál­tal irányított sportirodával fenn­álló jó kapcsolatomnak köszön­hető. A VB ideje alatt New York­ban lesz a magyar kollekció (közel 1000 db), majd körbe­járja azokat az USA és canadai nagy városokat, ahol jelentő­sebb létszámú honfitársunk él. A körút végén a gyűjtemény ál­landó kiállításként kerül a New York-i magyarok házának tu­lajdonába — az óhaza és az Új­világ magyarjainak javát szol­gálva. Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyében is sok nagy múltú spor­tegyesület működik, működött. Ezen egyesületek vezetőit sze­retném megkérni, küldjék el zászlóikat, jelvényeiket, fotói­kat, plakátjaikat, stb. a cí­memre: 8420 Zirc, III. Béla út 6/a. Biztos vagyok benne, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megye­iek is magukénak érzik a ma­gyarság méltó képviseletét, és segítenek a kollekció nívójának emelésében. Túri Tibor Zirc Helyszínelés December 18-án este felesé­gemmel a tiszaföldvári állomás után egy balesetbe botlottunk. Villogó rendőrségi autó, a men­tőbe rakták a sérülteket... Ször­nyű látvány volt. Állítólag a pi­ros Wartburg ittas vezetője for­dult a Fiat elé. Azóta is hangoz­tatom: tűzzel, vassal lépjünk fel az ittas vezetőkkel szemben! És azt is mondom, példamutatóan intézkedett a helyszínelő rendőr. A sérültek ellátása után ter­mészetes, hogy a helyszín biz­tosítása a következő lépés, majd az összetorlódott járművek to­vább juttatása —• esetleg kerülő úton, ha erre lehetőség van. A Tiszaföldváron intézkedő rendőr ezen a téren is példásan helytállt, pedig még egy maszek portán is át kellett hajtanunk. Köszönjük! Mint állampolgár, a lehető legmesszebb menőkig elma­rasztalom viszont azt a rendőrt, aki előző éjszaka Abony és Cegléd között, a 4—es főúton történt balesetnél helyszínelt, amikor egy teherautó és egy Lada ütközött. Szerencsére nem volt súlyos sérülés, de nem tud­tunk tovább menni, mert az út­testen térdig ért a törött pezs­gősüveg-halmaz. A helyszínelő rendőrnek bátorkodtam felaján­lani, hogy a ceglédi laktanya út­ján, mivel ismerem a járást, a feltorlódott járműveket elveze­tem Szolnok irányába, és ezt a másik oldalon is meg lehet ol­dani. A rendőr közölte velem, hogy neki a helyszínelés a dolga... majd rám kiáltott: Uram, ön nem érti, hogy mit mondtam!? Kellemetlenül érez­tem magam, és ezek után beül­tünk az autóba, megfordultam, és kiabáltam a várakozóknak, hogy segítek abban, hogy mie­lőbb Szolnokra jussunk. Sokan jöttek utánam. Az a véleményem, hogy minden helyzetben úgy jó, ha van, aki helyes irányba tereli az eseményeket, a teendőket. Egy balesetnél természetesen úgy jó, ha a rendőr vezényel! De ké­rem, ismerjék el a tiszaföldvári jó példát, és ne azonosuljanak az utóbbi helytelennel, mert a hosszú sorban várakozó autók­ban is emberek ültek! Tímár Miklós Mezőtúr Kis közösségek ünnepnapjai 0 Ajászjákóhalmi közösségi ház évtizedek óta büszkélkedhet honismereti szakkörével és kertbarát körével. Ez utóbbi a , Jákó” nevet viseli, s a múlt év 20 éves fennállásának jegyében telt el. Ezt koronázták meg zá­rórendezvényükkel, melynek vendége volt — mint minden je­lentősebb eseményükön — a tévéből is jól ismert Bálint gazda (egy osztrák üzletember társaságában) és Sass Pál pro­fesszor, Jászfelsőszentgyörgy szülötte. A tagság és a népes vendégsereg: a jászberényi, já­szárokszállási, jászkiséri test­vérkörök tagjai, kellemes órákat töltöttek együtt, visszaemlé­kezve a sokszor küzdelmes múltra. A honismereti szakkör is mindig valami meglepetéssel zárja az évet: most tejfölös lán- gost sütöttek — valódi kemen­cében. A képen is látható, ha­talmas lángostorony különösen azoknak a fiataloknak volt csá­bító, akik nem emlékezhetnek a kemencében sült finomságok ízére. Ez a szakkör, mely Hor­váth Péternek, a Jászkunság első történetírójának helyi szü­letésű alakjáról kapta nevét, az idén ünnepli 30. születésnapját. Fodor István Jászjákóhalma Köszönet A Szandaszőlősi Általános Iskolában színes, mozgalmas volt a téli szünet előtti két hét, hiszen az iskola fennállásának 100. évfordulóját ünnepelték a gyerekek, a nevelők — a szü­lőkkel együtt. Az esemény jegyében szer­veztünk alapítványi bált, iskola­történeti vetélkedőt, pedagógu­sok találkozóját, sportversenye­ket, diákönkormányzati napot, kulturális bemutatót, fenyőün­nepet.Elmondhatjuk, hogy na­gyon sok szandaszőlősi lakos számára feledhetetlen volt a két hét. A nyilvánosság előtt is sze­retnénk köszönetét mondani mindazoknak a cégeknek, ma­gánvállalkozóknak, akik isko­lánk eredményeit, az itt folyó munkát érdemesnek ítélték arra, hogy anyagilag támogassák. Név szerint a következők: Hozam Bt., Student Bt., Elektrosoft Kft., Tigáz Üzemi­gazgatósága, Városi Művelő­dési Központ, Solami Húsipari Vállalat, Arany Főnix Patika — Martfű, Tejipari Vállalat, Bella fodrászszalon, Amfora, Bőség ABC, Éva virágüzlet, Julius Meinl Csemege Vállalat, ÁB Egon, Kunság Füszért, Szanda­szőlősi Bevásárló Sarok, Kö­zép-Alföldi Sütödék, Mészáros Művek, Kerek-Perec Kft., SZVSE képviseletében Bíró Árpád, Golf butik, Kézsmárki és Társa, Bódi László + Szász akku, Robin Hood, Nagy István, Stork Sándor, Csepka Péter, Vincze István, Kesjár Pál, Kovács Jenő, Kovácsné Végh Gabriella, Aliczki János, Pankotai Béla, Samu Istvánné, Szász János, Kabankim Ger­mán, Majzik István, Szabari Miklós, Réti Mihály. Kállai Mária igazgató A Tiszajenöi Nagycsaládosok Egyesülete és harminc család nevében Bajnok Ferencné mond köszönetét az alább fel­sorolt adományozóknak, akik lehetővé tették, hogy a község minden nagycsaládos gyermeke ajándékot talált a közös kará­csonyfa alatt: Szezám bazár, Párizs parfü­méria, Szövőtexker, Garfield Kft., Gazella cipő, Grace Bt., Szabó Györgynél Kovács Je- nőné, Parti Kft., Őriné Czinege Zsuzsa, Gardénia, Color diva­táru, Sokszög Kft., Sára Bt.,- Telekné, Priméra Bt., Eliza di­vatáru, Gyerkőc-divat. Örömszerzés i . A bajok, a válsághelyzetek árnyékában, az idén is — kará­csony előtt — meleg szeretettel, és szép műsorral köszöntötték a Pedagógus Szakszervezet kör­zeti bizottságának nyugdíjasait. Ezúttal a szolnoki Kassai Úti Általános Iskolában láttak ben­nünket vendégül, ahol az alsó­tagozatosok színvonalas elő­adásában, tiszta, csengő éne­kükben gyönyörködhettünk. Csillogó szemmel, lelkesen ját­szottak, táncoltak, és csillogott a vendégek szeme is a megha­tottságtól. Az ünnepségen uzsonnával, ajándékkal kedveskedtek; a Vö­röskereszt városi szervezete is elküldte tartamas ajándékcso­magját, s egy délutánra feledtet­ték velünk az idő múlását, egy kis melegséget varázsoltak a szívünkbe. Az iskola vala­mennyi dolgozójának, a Vörös- kereszt szervezetnek ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki. __ A I '< :| ü d ( Úgy érezzük, most kell szól­nunk arról is, hogy a nagybá­nyai magyar barátainkhoz — a tavaly októberben elindított gyűjtési akciónk eredménye­képpen — december 4-én eljut­tattunk egy tévét és egy orgo­nát, karácsonyi ajándékként. Szolnoki barátaink segítségét köszönjük, és valljuk, addig ér­demes dolgozni a közösségért, míg másoknak örömet szerezhe­tünk. Az emberbaráti szeretet jegyében kívánunk Önöknek eredményekben gazdag, boldog új esztendőt és jó egészséget. Nyugdíjas társaim nevében: Ferencz Tiborné Szolnok Hozzászólás cikkünkhöz Gazdálkodás a belterületen Beszéljük meg... Az Új Néplap december 19—i számában okos és időszerű gondolatokat olvastam „Szol­noki agglomeráció — Élővilág, klíma és az idegenforgalom” címmel. A gondolatsort szeret­ném bővíteni azzal, hogy a bel­területen lakók, a jövőbeni gaz­dálkodók szándéka és lehető­sége közötti ellentmondás ho­gyan lenne — részben vagy tel­jesen — feloldható a kárpótlási törvény végrehajtása kapcsán. Elöljáróban hadd adjak han­got annak a véleményemnek, hogy ezt a kérdéskört nem be­széltük meg kellőképpen, s mintha túl sok automatizmust tételeznénk fel. Pedig e dolgok önmaguktól — az autentikus vezetés befolyása nélkül — nem formálódnak a kívánatos irányba. Időszerűségének fel­erősödését a kárpótlási törvény végrehajtása során szerzett ta­pasztalatok nyomatékosan su­gallják. A távolra látó döntéseket mindenekelőtt az motiválja, hogy egy belterületi környezet és az ettől távolabbi területek most kialakított viszonya a gaz­dálkodásból élők helyzetét, te­vékenységük sikerét hosszú év­tizedekre meghatározza. Ezért gazdasági, a gazdálkodási felté­telek megteremtése végett is foglalkozni kell e témával. Az elmúlt évtizedek alatt a tanyai életmód szinte megszűnt, az ott élő emberek belterületi te­lepülésen vettek, vagy építettek lakást. A kényelmesebb, maga­sabb komfortfokozatú életkö­rülmény állandósult, elfogadott lett. Ennek jövőbeni feladására nem lehet, nem is kell számí­tani. Az is nyilvánvaló, hogy ezeken a belterületeken nem tud olyan gazdálkodási körülmény kialakulni, amely a teljes család foglalkoztatását jelentené. A szűk tér mellett a lakott terület számtalan tecnnikai és jogi kor­látja is a belterületen folyta­tandó gazdálkodási tevékeny­ség ellen hat. Ezt a jövőbeni el­lentmondást kellene sürgősen és véglegsen feloldani. A legvaló­színűbb megoldás az lehet, hogy a földművelő (ne mondjuk már farmernek) és vele együtt családjának élettere, gazdálko­dásának helye elválik. Ezt még akkor is vállalni kell, ha jöve­delmük egy részét ennek az ál­lapotnak a fenntartására hasz­nálják fel. Úgynevezett „tiszta,, családdal soha sem lehet szá­molni, mert — lehetséges — ahány tagja van, annyi foglal­kozást folytatnak. A rendező elv a család legyen, de a termő­föld használatát a gazdálkodás­nak kell alárendelni. Az állatok tartására, kertészet KÜLDJÖN EGY KÉPET! Badár Balázs és leánya, Erzsébet A képen a világhírű mezőtúri Badár Balázs fazekasmestert és Erzsébet leányát láthatjuk — házi tárlatukon. Büszke vagyok rá, hogy szüleim kedves barátai közé tartoztak. Engem, aki ak­kor kislány voltam, nagyon szerettek. Ma is tisztelettel, szeretet­tel gondolok rájuk. Megfagyott a katona lába Ez a felvétel a mezőtúri hadikórház kezelőjében készült — 1943-ban, amikor dr. Szalai László felülvizsgáló orvos felügye­letével éppen egy fagyott lábú kiskatonát ápolnak. A háború végéig én ebben a kórházban voltam műtősnő. Kovács Károlyné Szolnok és belterjes növénytermelés folytatására a lakott belterüle­tekhez (a család lakásához) kö­zel fekvő területeket kellene biztosítani — mintegy 1-2 ha- os nagyságban. A nagyobb terü­leteken termesztendő növénye­ket a lakott belterületektől távol eső részeken kell megtermelni. E hármas tagolódást — a család lakóhelye, közeli ólastelek, szánföldi növénytermelés — a lehetőségekhez mérten, „vonal­ban” célszerű kialakítani. Ez az elhelyezés a következő előnyö­ket jelentheti: gazdaságosan felhasználható a család töredék munkaereje; gyorsabb és keve­sebb költséggel megteremthető az állattartás és belterjes nö­vénytermelés feltétele; jobban kiteljesedhet a gazdálkodók egymásra utaltsága; a szolgálta­tás (pl. oktatás, növény- és ál­lategészségügy, szaktanácsa­dás, vagyonvédelem stb.) ered­ményesebben és olcsóbban megszervezhető; a szántóföldi növénytermelés eszközeinek javítása, bérbeadása, a termékek tárolása megoldható lenne; s ami a legfontosabb, hogy a család mindig együtt lehetne. A falu jövőképe némileg vál­tozni fog, de nem lehet szá­munkra közömbös, hogy- mi­lyen lesz. A jövőkép formálásá­ban a mai generációnak kéll fel­adatot és felelősséget vállalnia. Ezért tartom aktuálisnak és sür­gősnek e téma, gondolatkör fel­vetését, s javaslom, hogy részle­tesen beszéljük meg! Tóth Lajos Környezetünk védelméért A Néplap december 16—ai számában megjelent „Zöld sa­rok” megszólította a környezet­védelem problémái iránt érdek­lődő polgárokat. A cikk tartal­mát vizsgálva, kibontakozódik egy komplex kérdéskör: Ho­gyan lehet kilábalni abból az ördögi körből, ami az egyre nö­vekvő hulladékmennyiség elhe­lyezése körül kialakult? Sokféle megoldási javaslat létezhet, ezekben általában az a közös vonás, hogy bármely megoldást vizsgáljuk, meghatározó a ja­vaslattevő hovatartozása. A mérnök műszaki, a politikus törvényi, a bankár pénzügyi jel­legű megoldással áll elő. Közös bennük az is, hogy önmagukban nem megoldják, inkább hal­mozzák a problémákat. Lénye­gében a bevásárlók kezében van a megoldás kulcsa. Ők képesek arra, hogy visszairányítsák azokra a problémát, akik való­jában okozzák, vagyis a gyár­tókra, a szennyezőkre. Vajon a gyártók a környezetszennye­zésben lennének érdekeltek? A profitot jobban kedvelik. Tehát, ha a „gyengébb” nem szokásos bevásárlásai „során figyelmesen vizsgálja, miféle „értékért” ad pénzt, rövid idő után tapasztalni fogja, hogy mindenféle hangos és nagyszabású demonstráció­nál jobban figyelembe veszik a gyártók a vevő választását. Per­sze nemcsak az apró játékautók gyártása során keletkezett hul­ladék az, ami a problémát okozza, sokkal inkább egy sajá­tos filozófia: „Csökkentsd a gyártási költ­séget úgy, hogy azt másodlago­san a vevőre hárítsd. A keletke­zett mérgekkel, hulladékokkal, csomagoló anyagokkal aztán nyugodtan azt kezdhet a vevő, amit akar.” De vajon ismeri ezt a filozófiát a vevő, a játékautót vásárló szülő, nagymami? Tud- ják-e, hogy a fenyőfa alá került drága kincsben megvettek va­lami mást is, amit nem akar­tak?! Veres István Szolnok Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents