Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

12 Képriport 1993. JANUÁR 16. A fiúk falramászás közben is tüzelnek , jüBF ‘"ÍmF- . «st. *•' Ez még csak a felkészülés... A Bécsi Erdő felderítő verseny harmadik helyezett csapata: Torma József főhadnagy, Videvenyecz Attila hadnagy. Drága Attila törzsőrmester, Búzás László szakaszvezető. De ez már az ejtőernyős ugrás élesben Hiába csűröm, csavarom - önvédelmi gyakorlat A nagy hadi titkolózás időszaká­ban, ha Szolnokon megláttak egy barettsapkás, terepruhás, szép szál kiskatonát az utcán az emberek, összesúgtak a hátamögött és és ilyenkor elhangzott valamiféle ti­tokzatos utalás a távol-keleti önvé­delmi harcra és Furkó Kálmánra. Mára ennél többet tudunk, már az sem titok, hogy a szervezett és ke­mény kiképző munka eredménye­ként Szolnokon olyan felderítő­zászlóalj kerekedett, amelyik a Bercsényi László nevét viseli, hogy csodájára járnak. És erre minden okuk meg van még a kül­földi szakmabelieknek is, hiszen elég legyen említeni a Bécsi Erdő néven rendezett felderítő versenyt, melyre tavaly került sor és ahol a „bercsényisek” - Mátyás király fantázianéven - 64 hasonló katonai egység közül a harmadikok lettek. Pedig voltak ott kanadaiak, ola­szok, németek, osztrákok, hogy csak a legfejlettebb katonai kultú­rával rendelkező országokat említ­sük. És amint Keresztúri László őrnagy, kiképzési parancsnok-he­lyettes elmondta, igazán csak kis szerencse kellett volna hozzá, hogy a fiúk elsők legyenek. Mond­juk annyi, hogy Torma József fő­hadnagynak ne mondjon csütörtö­köt a rendező osztrákoktól kapott versenyfegyvere. Legutóbb a Kapos ’93 hadgya­korlaton volt a szolnoki Rambo ne­vétől hangos a Bakony és a szak­ma. Csütörtökön pedig német ven­dégek előtt adtak számot fekészü­És Furkó Kálmán alezre­des mosolyog lésükről a fiúk. Mit mondjunk? Olyan hadijátékot rögtönöztek, ami miatt elnézést is kémek a Ré- > kasi út lakóitól, akik joggal gyana­kodhattak akár űrháborúra is. Ro­pogtak a gépfegyverek, robbantak a gránátok, a távirányítású bom­bák, majd következett az ejtőer­nyő-bemutató, melynek során éles helyzet is adódott. Az egyik kiska- tona a sportrepteret övező jegenye­faerdő legmagasabb fájának he­gyén landolt, ám felkészültségéről akkor sem adhatott volna reálisab­ban számot, ha a programban tuda­tosan iktatódik ez a kis malőr. Mert bebizonyosodott, hogy a jó katona a fa tetején is jó katona, különös képpen, ha a parancsnoka - Furkó Kálmán alezredes - a földről diri­gálja földreszállását. A fiú lemá­szott persze, ám mi lenti nézők bi­zony éltünk át szívszorító pillana­tokat. A parancsnok, Nagy István alez­redes nem tagadja, büszke fiaira. És azt kéri Szolnok polgáraitól, hogy bátran legyenek ők is büsz­kék ezekre a felderítőkre, akik a haloványabb technikát képesek nagyobb tudással és katonai szak­értelemmel pótolni. A landolás néha a fa koronájába sikeredik Palágyi Béla Fotó: Tarpai Zoltán Ma már nem titok: híresek a szolnoki felderítők!

Next

/
Thumbnails
Contents