Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
1993. JANUÁR 13. Jászsági Extra—Jászberény A megyében nincs párja Nyereséggel zár a Kossuth-Téesz A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei közül a korábbi évektől eltérően csak egyetlen lesz nyereséges, ez pedig a herényi Kossuth Té- esz. A többi gazdasághoz hasonlóan itt is komoly érvágást jelentett az aszály és nem utolsó sorban a katasztrofális közgazdasági helyzet, ennek ellenére sikerült minimális nyereséget összehoznia a tagságnak. De vajon minek köszönhető ez a mostanság már kuriózumnak számító eredmény? - kérdeztük Pesti Gyulától, a nagyüzem első emberétől.- Visszatekintve a tavalyi aszályra, a nagymérvű imput áremelkedésre, a rendkívül kedvezőtlen közgazdasági közegre, a 2-3 milliós nyereséget jó eredménynek tartom, habár ez messze elmarad az elmúlt évek nyereségétől. A növénytermesztés reményei!' Teljesen szerte- foszlatta'az1 Sszály, a többi ágazat Viszont eredményt termelt.- Gondolom, hogy a nyereség nagyrészt az élelmiszeripari; efr á kereskedelmi tevékenységHelckö'szönhető.- Valóban, a tej- és húsüzemünk hozta a formáját, de az állattenyésztés is jövedelmező volt. Gondot okoz viszont, hogy 10 millió forintra rúgó kintlévőségünk van, melynek behajtása óriási energiát igényel majd.- Térjünk át a mai helyzetre. Úgy tudom, hogy az idei esztendő a belső vállalkozások kialakításának éve lesz.- Igen. Az új, átalakult formában belső vállalkozásokat kívánunk létrehozni, ehhez azonban szükséges, hogy tisztán lássunk, milyen kormány vagy parlamenti döntések segítik, netán akadályozzák ennek a rendszernek a kialakítását. A belső vállalkozásokban az egyéni érdekeltség lesz a motor, a dolgozóknak elemi érdekük lesz a takarékosság, a hatékonyság növelése, hisz a jövedelmük is alapvetően ettől függ majd. Persze nem feledkezünk meg az új földtulajdonosokról sem, korrekt együttműködésre törekszünk velük. A különféle szolgáltatás, sőt ha igény van rá, szaktanácsadás mellett elképzelhetőnek tartom, hogy közösen, nagy tételbe szerezzük be a termeléshez szükséges anyagokat. Hasonlóképpen együttműködhetünk az előállított termékek értékesítésében is. A SZETA a szegényekéit A SZETA (Szegényeket Támogató Alapítvány) jászberényi szervezetéről még maguk a város lakói sem tudnak sokat, pedig az alapítvány már 1990 óta létezik, aktívan és eredményesen tevékenykedik. Dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő még ebben az évben vetette fel, hogy létre kellene hozni valamilyen társadalmi szervezetet a rászorulók megsegítésébe.' Az ötlet után nem késett sokáig, á megvalósítás. Fülöp Lajos, mint nyugállományú vállalta magára a szervezést és 1990 második felében már bejegyezték az alapítványt. A Kossuth L. út 58. szám alatti helyiséget térítésmentesen, a rezsiköltségek felvállalása mellett kapták meg, mivel az elképzelést a polgármester, a hivatal és az önkormányzati testület is támogatta. Munkájuk nagy részét a ruhagyűjtési akciók szervezése, illetve a ruhák elosztása jelenti. Rendszeres a kapcsolatuk a SZETA budapesti szervezetével. Tőlük általában negyedévenként kapnak ruházati cikkeket a helyi igények minél jobb kielégítésére. Jelenleg 450 családot tartanak nyilván, de ennél többen vannak, akik rászorulnának segítségükre. Sokan azonban sértve éreznék magukat, ha ide kellene járni. Az elmúlt év végéig 3480 kiértesítést küldtek ki, s az értesítettek mintegy 65 százaléka jött el a meghatározott napon - tájékoztatott tevékenységükről Fülöp Lajos, aki az alapítás óta két-három társával együtt térítésmentesen dolgozik az alapítványnál. Az általuk vezetett névsort rendszeresen egyeztetik a Népjóléti Irodával. Levélben értesítik az érintetteket, hogy jöhetnek ruhákért. A posta a leveleiket térítésmentesen továbbítja. Az elmúlt közel két év alatt - 1991. február 11 -én kezdték a ruhaosztást - közel 1,5 millió forint értékű ruhaneműt kaptak, gyűjtöttek, illetve osztottak szét. Alapvető szándékuk továbbra is az, hogy tehermentesítsék az önkormányzatot, hogy a ruházati célra szánt pénzösz- szegeket más célra használhassák fel. Hetenként kétszer, általában csütörtökön és vasárnap délután van ruhaosztás. A tavalyi évben 244 gazdálkodó szervezetet, vállalkozót kértek fel adakozásra. Összesen tizenkét magán- és jogi személytől kaptak különböző összegű támogatást, s ez tette lehetővé, hogy karácsony előtt 41 család részére tudtak 1000 forintos, tartós élelmiszereket tartalmazó csomagot ajándékozni. Sajnos az elszegényedés Jászberényben sem egyedülálló jelenség, egyre többeket érint, s így a SZETA munkájára nagy szükség van, hiszen az önkormányzat erőfeszítései - a korlátozott anyagi lehetőségek miatt - önmagában nem elegendőek a helyzet enyhítésére. Néhány aktív, önzetlen embernek és természetesen a támogatóknak köszönhetően az alapítvány jól működik, sok család számára nyújt felbecsülhetetlen értékű segítséget. Továbbra is várják a ruha és pénzbeli adományokat. Utóbbiakat a Magyar Hitelbank jászberényi kirendeltségénél nyitott 451-11336-os számú számlájukra lehet befizetni. Szántai Tibor A Uj kollektív szerződés a Lehelnél Amikor a kettő meg kettő öt Az Elektrolux sok országban vásárolt már gyárat. A helyi sajátosságokkal mindenütt számoltak. Ám kétségtelenül egyedi eseteket produkált a Lehel, ami részben abból adódott, hogy itt „szocialista elven” működtetett cégről volt szó. Az elmúlt évtizedekben a szociális kérdések egy részét a vállalatok nyakába sózta az állam. így aztán tisztességes bér helyett óvodája, állatkertje, sportpályája volt a dolgozóknak. Ezzel a helyzettel megbékélt az Elektrolux. Az új Munkatörvénykönyv megszületése azonban új kollektív szerződés kötését vetítette előre. Itt pedig sok változás történt Jászberényben. Kertész Tibor elnök-vezérigazgató ennek lényegét így foglalta össze:- Egyszerű, áttekinthető kollektív szerződést szerettünk volna kialakítani. Csak azokat a kérdéseket szabályozza, amelyeket a Munkatörvénykönyve nem deklarál, vagy megengedi az eltérést. Mi azt céloztuk, hogy olyan kollektív szerződés szülessen, mely mindkét fél - a munkáltató, s' a munkavállaló - számára kölcsönösen előnyös. Amikor a kettő meg kettő eredménye öt. Nos, úgy gondolom, ez sikerült. Rögzítettük a kollektív szerződésben, hogy szociális célokra 162,886 millió forintot szánunk 1993-ban. Ez rendkívüli az Elektroluxnál, hisz nem a cégek feladata a szociális gondoskodás. Mivel Magyarországon eddig ez így volt szokás, egyelőre ettől nem térünk el.- Eljöhet az az idő, amikor a cég részéről megszűnik ez a gesztus?- A fejlett piacgazdaságokban a szociális gondoskodás a kormány, illetve az önkormányzatok feladata. A profitérdekeltség nem ismeri a segélykeretet, vagy a közlekedési költségek átvállalását. Remélem Magyarországon is helyükre kerülnek ezek a dolgok. Addig viszont tiszteletben tartjuk, hogy a Lehelnél volt a jóléti, kulturális alap, aminek felosztásáról a szakszervezet gondoskodott.- A kollektív szerződés megkötése során mi az, amiben a munkáltató engedett?- A végkielégítés mértékét szerettük volna a Munkatörvénykönyvében meghatározott szintre levinni. Ez úgy sikerült, hogy aki régebben, 15 év felett itt dolgozik, annak változatlanul magas végkielégítés jár. A bér kérdése nem kollektív szerződés téma. Ám végül is itt rögzítettük, hogy évente kétszer konzultálunk erről. Ez nem azt jelenti, hogy kétszer emelünk.- Hosszas tárgyalássorozat eredménye az új kollektív szerződés. Hogyan ítéli meg ezt?- Minden vezetőnek szüksége van jó partnerre az érdekképv ise- let részéről. Csak együtt lehet sikeres a vezetés. A szakszervezeteknek szerintem három feladata van, a képviselet, a különböző juttatások biztosítása, s a vállalat munkájában stratégiai fejlesztő szerep. Arról van szó, hogy a szakszervezet nem elégedhet meg azzal, hogy a béremelést kiharcolja. Ismerniük kell a vállalat teherbíró képességét, a piaci helyzetet, a célokat, s ennek függvényében segíteni a vezetők munkáját. Egyetlen cég sem lehet sikeres az érdekképviseleti és gazdasági vezetők együttműködése nélkül. Én úgy tapasztaltam, hogy ez a Lehelnél kezd kialakulni. A tulajdonos, a befektető, a beszállító, a dolgozó, a kormányzat, a város érdekeit kell olykor összhangba hozni egy- egy stratégiai döntésnél. Az érdekvédelmi szervezeteknél ezt kell látni, s felvállalni az együttműködést. Az új Kollektív szerződés három hónapos tárgyalássorozat eredménye, ahol a munkáltatói és munkavállalói oldal szakértők bevonásával jutott kompromisszumra.- Magyarországi viszonylatban elfogadható megállapodás született - mondja Herceg István, a Ligához tartozó szakszervezeti csoport ügyvivője. - Ez az ötfordulós tárgyalássorozat újdonság volt. Bebizonyosodott, hogy tudunk tárgyalni egymással. Bizonyos tárgyalási szisztémákat is most alakítottunk ki. A tárgyalófelek csapatai is most csiszolódtak össze tulajdonképpen.- Kétségtelen, hogy nem volt egyszerű egyik fél dolga sem - veszi át a szót Zsótér András, a Vasas Szakszervezet helyi csoportjának titkára. - A munkavállalói oldal hosszú időn át semmiben nem akart engedni. A Munkatörvénykönyv szintjén akart mindenben megállapodni. Végül is a végkielégítés, az évenkénti bértárgyalás, a minimálbér, az alkalmazottak túlmunka díjazása és a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye kérdésében sikeres kompromisszum született. A törzsgárda jutalmazást viszont megszüntették. Itt elértük, hogy a 25 éves jubileum alkalmával mégis kapjon elismerést a dolgozó. Ez más Elektrolux vállalatnál is megvan. Nálunk a jubiláló 25 ezer forintos vásárlási bont kap, amin Elektrolux termékeket ve-, hét.- A jóléti keret meghatározása is eredménynek számít?- Valóban, ez is egyedi dologj. Az 1993-ra biztosított összeg azt jelenti, hogy a szociális juttatások terén nem lesz visszalépés, a tavalyi szinten marad. Bár nincs olyan megállapodás, amivel mindenki elégedett, mégis az új kollektív szerződéssel elégedettek lehetünk. Egyszerű, közérthető, többletjuttatásokat biztosí- t. A Munkatörvénykönyvét viszont alaposan ismernie kell hozzá minden munkavállalónak. Kiss Erika Hobbija a népművészet A jászberényi Lankus Istvánná nyugdíjas gyakorlatilag gyerekkora óta kézimunkázik, úgy is mondhatnánk: hobbija a népművészet. Egyrészt szakkönyvekből, másrészt pedig különböző tanfolyamokon ismerkedett meg a népi motívumokkal, melyeket előszeretettel használ térítői, képei díszítésére. Tavaly nyáron a Munkás és Ifjúsági Házban rendezett tanfolyamon Tősér József képzőművésztől elsajátította a szalmakép készítésének fortélyait. A gá^on töb- bé-kevésbé megpörkölt búzaszalmából azóta rendszeresen ragasztja a képeket, melyeken elsősorban a természetet, valamint a jászsági falut jeleníti meg. Lankus Istvánná legkedvesebb időtöltése; a kézi- munkázás (felső kép) íme néhány, az eddig elkészült szalmaképekből (alsókép) Béremelés Jól kezdődik az év a Lehel Hűtőgépgyár 3200 dolgozója számára. A vállalat- vezetés és a szakszervezetek megállapodtak a minimálbér összegében. Ez Jászberényben 10 ezer forint. Idén január elsejével átlagosan 20 százalékkal emelik az alapbéreket. Megállapodtak abban is, hogy a béremelés odaítélésekor differenciálnak. Ez viszont csak a beosztott dolgozókra érvényes. Vezetői munkakörben a béremelés nem lehet több 20 százaléknál. Idén 722 ezer hűtőkészülék gyártását tervezik a Lehelnél. Ehhez az is szükséges, hogy a Bosch-üzemben beindítsák a harmadik szerelőszalagot. Erre várhatóan februárban kerül sor. Most keresik azt a 130 dolgozót, akiknek ezzel munkahelyet teremtenek. Síóra Bánkúton Január első két hetében jászberényi gyerekek a síelés „tudományával” ismerkednek a Bükkben, Bánkú- ton. A Bajcsy-Zsilinszky Úti Általános Iskola negyven testnevelés tagozatos diákja tíz pedagógus kíséretében el§sí,ör vesz részt sítábor- barj.- jCorcsolyázni Jászberényben megtanultak, de a téli sport más válfaját is nagy örömmel gyakorolják az alföldi gyerekek. A Tanítóképző Főiskola gyakorló általános iskolájának tanulói már második alkalommal sítáboroznak Bánkúton. Az alsó és felsőtagozatosok kü- lön-külön utaztak négy napra a Bükkbe a főiskola autóbuszával. Az.iskola hagyományossá kívánja tenni a téli sítábort, ezért a felszerelések gyűjtéséhez hozzákezdtek. Bánkút ideális terep a sízéshez, mivel a kezdők számára is van megfelelő pálya. A kellemes napok a tanulásban nem okoznak problémát, hisz mindkét iskolában úgy szervezték az oktatási programot, hogy a tanulmányokkal ne maradjon el senki. Tanfolyamok Kellő számú jelentkező ecsetén különböző képesítést adó tanfolyamoknak ad otthont a Munkás és Ifjúsági Ház. A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző tizenöt jelentkező esetén Jászberényben is beindítja tanfolyamait, melyekre ha munkanélküliek jelentkeznek, átképzési támogatást is kaphatnak. Felsőfokú képesítést idegenvezetői tanfolyammal lehet itt szerezni. Középfokú képesítést adó tanfolyamaik a következők: kereskedő (boltvezető), vendéglátó (üzletvezető), áruforgalmi ügyintéző-üzletkötő. Szakmunkásképzés területén a kereskedelmi eladó és vendéglátó eladó fog folyni. Szerveznek egy céltanfo- lyamot is fogyasztóvédelmi ellenőri ismeretek megszerzéséért. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a Munkás és Ifjúsági Házban (Bercsényi u. 1. Tel.: 11-823) kaphatnak á februárban kezdődő kurzusukról. Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán
