Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

1993. JANUÁR 12. Hazai krónika 3 JÁRHATATLAN ÚTON Feltehetően egyetlen önkormányzat sem örül an­nak a törvénymódosításnak, mely szerint a tulajdo­nukba kerülnek az eddig szövetkezeti kezelésű külte­rületi utak. A Mesterszállási Önkormányzat így körülbelül 50 kilométer hosszú (többségében föld) úttal „gazdago­dik’ ’. Ám, hogy ezeket hogy tartják majd karban, arról fogalmuk sincs, ugyanis az egész évi fejlesztési lehe­tőségük csak másfél millió forint. A legnagyobb gondot az alsórészi tanyaközpontba vezető 2,5 kilométer hosszú makadámút jelenti, amely harmincnyolc embert köt össze, illetve zár el a külvi­lágtól. Az út ugyanis már egy éve olyan rossz állapot­Ma már csak a tábla jelzi, hogy erre autóbusz járt. ban volt, hogy a Jászkun Volán megszüntette ajáratot. Az élelmiszer-szállítók sem hajlandók a tanyasi bolt­ba árut vinni. Az önkormányzat magára vállalta a tej, kenyér, ivóvízszállítást, s a gyermekek iskolába utaztatását, s ez magában sem olcsó mulatság. S most megkapják az utat is - eddig a Mezőhéki Táhcsics Tsz-é volt - melynek felújítása 17 millió forintba kerülne. Sajnos pályázni sem tudnak, mert önerőből még 6,5 millió forint előteremtése is lehetetlen. Pedig nagyon szeret­nének segíteni az ott élő embereken.- korányi ­Taxisoknak és közúti árufuvarozóknak A kamara a megváltozott feltételek megismertetésére törekszik Sok minden változik manap­ság az életünkben; nem kivétel ez alól a taxis- és közúti árufuva­rozó „társadalom” számára elő­írt új jogszabályok sora sem. Hogy mi minden foglalkoztatja manapság a megyei közúti köz­lekedési szolgáltatók kamaráját, azt megtudhatjuk az alábbiak­ban. Magántaxis vállalkozók­nak fontos tudnivaló, hogy a si­keres minősítő vizsgát tett taxi gépkocsik tulajdonosai a taxien­gedély iránti kérelem nyomtat­ványát átvehetik a kamara irodá­jában. A taxiengedély 1993. de­cember 31-ig lesz érvényesítve, és csak abban az esetben hosz- szabbítható meg annak érvé­nyességi ideje, ha a vállalkozó vállalkozói szaktanfolyamot vé­gez és eredményes vizsgát tesz. 1994. január 1. után személy­taxit csak az vezethet, aki a ko­rábban megszerzett jogosultsá­gát kiegészítő vizsgával megerő­síti. Ez pedig: elsősegélynyújtás, vezetési gyakorlat, etikai alapis­meretek. A tanfolyamra és a vizsgára jelentkezni lehet a ka­maránál. Ugyancsak jövő január 1. után a tevékenység gyakorlásá­nak további feltétele a 100.000 Ft vagyoni biztosítékról szóló igazolás. Az a vállalkozó, aki a kamara készfizető-kezességvál­lalását igényli - s azt szerződés­ben rögzített feltételek mellett megkapja - mentesül a százezer forint letételétől. A készfizető­kezesség vállalás iránti igényt most február hó 20-ig kell a szer­vezetnél személyesen bejelente­ni. A közúti árufuvarozók jó, ha tudják, a 20/1991. (1.29.) Korm. sz. rendelettel módosított 89/1988 (XII.20.) MT. sz. rende­let értelmében a közúton, illetve közterületen tilos tárolni a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveket és járműszerelvé­nyeket! Szolnok önkormányza­tával együttműködve a telep­hellyel nem rendelkező jármű­vek tárolásának megoldását ké­szíti elő a kamara. A létesítendő telephely az érintett vállalkozók közreműködésével valósítható meg, ezért elsőként a tervezés­hez megfelelő adatokra van szükség. Kérjük azokat a közúti árufuvarozókat, akik saját vagy bérelt helyen nem tudják tárolni autóikat, telephely-igényüket je­lentsék be a kamaránál. A kamara valamennyi szállí­tói egyéni vállalkozó részére tá­jékoztatót tart a nyilvántartási, könyvvezetési, adózási és társa­dalombiztosítási jogszabályok változásáról. A tájékoztatók idő­pontjai: Szolnok: január 14. (csütörtök) 9 óra, Iparosház; Kunhegyes: január 19. (kedd) 15 óra, Művelődési Ház; Fegy­vernek: január 19. (kedd) 18.30 óra, kultúrház. E tájékoztatókon az érdeklődők választ kapnak a közúti közlekedési szolgáltatá­sokról és a közúti járművek üzembentartásáról szóló kor­mányrendelet végrehajtásával illetve a személytaxi-szolgálta- tás egyes feltételeit szabályozó KHVM-rendelet végrehajtásá­val kapcsolatos kérdéseikre is. A kamara irodájának címe: Szol­nok, Szapáry út 24.1/7., telefon: 342-406. Víz, víz, tiszta víz Az ötlettel már sokan házal­tak, jómagam már legalább féltu- catszor írtam zseniális feltalálók­ról, akiket nem hagyott aludni a gondolat. Most viszont beállított ä szerkesztőségbe Laczkó János okleveles mérnök-közgazdász a Lakisz-Thermtől, és letett az asz­talra egy tetszetős készüléket.- Hát ez az... Nos, a vízcsapra tekerhető szerkentyű egy családi házban megoldja a víztisztítás problé­máját. Megszűri a homokot, a rozsdát, kiszűri a kalciumot és az egyéb üledéket. Az izraeli szaba­dalom - ezt állítja Laczkó János - véget vet annak, hogy a víz­csapból váratlanul rozsdás folya ­dék zúduljon elő, de azt is meg­akadályozza - mint amire Karca­gon volt példa néhány évvel ez­Képiinkön Laczkó János az okosnak mondott készülékkel előtt -, hogy ivóvíz helyett gáz ömöljék a lakásba, ami aztán az első szikrára levegőbe röpíti a konyhát. Igazán nem szándékozunk reklámot csinálni az ügynek, de emlékeztetni kell arra, hogy Kar­cag környékén bizony égető probléma a víz arzénmentesíté­se. A szakember szerint egy na­gyobb és más filterrel ellátott ké­szülék azt is tudja. Ha így van, akkor alighanem az utóbbi évek legnépszerűbb találmányát üd­vözölhetjük ebben a berendezés­ben. A szerkentyű egyébiránt 2500 forintot kóstál, s filtert cse­rélni félévenként illik benne, 600-ért. Ki-ki osszon, szoroz­zon, megéri-e. Mindenesetre ezt a berendezést, mint kósza ötletet, egy időre alighanem kipipálhat­juk.-pb­Keddi jegyzet Ott lenni Európában! Gyakorta halljuk, hogy a nyugati világ segí­teni akar rajtunk. Biztos, hogy így van, hiszen ezt diktálja az önös érdeke is, mert egy konti­nensen, egy bolygón élünk, így a problémáink elé - bebizonyította már ezt a történelem - nem lehet vasfüggönyt ereszteni. A remélt segítség viszont nem sült galamb. Ahhoz, hogy egy tér­ségről tudomást szerezzenek, nyüzsögni, vagy ha úgy tetszik, lobbyzni kell. Január 7-én és 8-án tartotta Brüsszelben so­ros ülését az Európai Régiók Közgyűlésének Felzárkóztató Bizottsága, melyen részt vett Bo­ros Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei köz­gyűlés elnöke is. Mint elmondta, Magyaror­szágról tizenhárom megye képviselője volt je­len, de ott voltak Bulgária, Románia, Lengyel- ország és Szlovénia küldöttei is. Az utóbbiak megfigyelői minőségben. Hát persze, hogy a keletről érkezett résztvevők elsősorban kapni akartak. Hogy ki, mit? Nógrád megye például szabadegyetem kialakítását javasolta, ami idő­vel népfőiskolává alakulna át. Pest megye a környezetvédelem témájában kíván képzést szervezni középiskolai tanárok részére. Baranya megye egy kelet-európai regionális központ lét­rehozásához kéme támogatást, míg a mi szű- kebb hazánk az Alföld ismert fejlesztési prog­ramjával kívánt kirukkolni az Európai Régiók bonni közgyűlése előtt. Egyszóval vége-hossza alig van a kívánság- listának - szerencsére sokan vannak azok is, akikben őszinte segítőszándék buzog. Boros La­jos például meglepődött azon, hogy egy olyan parányi földrajzi egység, mint Vallónia mennyit vállal magára abból, hogy térségünk ne váljék egy Nyugattól elsodródó földdarabbá. Vannak u I n ]. , ,c pers-ze konkrét programok is, így az Ouvejfurc (Nyitás) programja, amely kis- és középüze­mek, regionális és helyi önkormányzatok, me­zőgazdasági cégek elképzeléseinek megvalósu­lásához nyújtja a szükséges összeg nagydbbik felét. Az iroda által elnyert támogatás mértéke kelet-európai országok részére a bekerülés 75 százaléka, de legfeljebb százezer ECU. A nyitá­si zónák, az Európai Közösségek régiói, városai, valamint Bulgária, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, majd később Románia, Szlovénia, Horvátország és a balti köztársaságok. A sorrendiség itt szigo­rúan pénzre váltható. Miként alighanem ECU-ra válthatók a személyes kapcsolatok is, amelyek csak úgy jöhetnek létre, ha egy térség képvise­letében valaki mindig jelen van, és érvel, és érvel, és érvel régiója érdekében. Aztán meghí­vás és visszahívás, de nem értelmetlen, kínke­servesen letudható, vodkás vendégségekre, kre­ált „testvérekkel ’ ’, hanem nyitott szemmel járó, látni, hallani és talán befektetni is szándékozó partnerekkel. Merthogy ilyenek is kerültek Brüsszelben, akik közül hamarosan néhányat Jász-Nagykun-Szolnok megyében is üdvözöl­hetünk. Természetesen „képben kell lenni” ál­landóan, így dr. Rédei István közgyűlési alelnök kapta feladatul a rendszeres kapcsolattartást az Európai Régiók közgyűlésével. Végezetül áll­jon itt egy sportból vett hasonlat: nem a győze­lem a fontos, hanem a részvétel, mondta az olimpia; megnyitójában London püspöke. Nos, a részyétel valóban nagyon fontos. De aztán persze a győzelem is, ami arany pénzérmék formájában realizálódhatik majd. Palágyi Béla ^ ^ > S, .fa Jól fölszerelt rendelőben A doktor urak vállalkozók lettek Cibakházán vállalkozó lett a község két háziorvosa. Mivel ez a forma még nem elterjedt, nagyon sokan érdeklődnek iránta: önkormányzatok és orvosok. Ezt tettük mi is, amikor „beálltunk az érdeklődők sorába”, hogy megkérdezzük: Hogyan lehet vállalkozásban gyógyítani? \ _______________________________________________/ A polgármesteri hivatalban dr.Őze Sándor polgármesterrel és dr. Tóbiás Ferenc jegyzővel beszélgettem. Megszűnt a munkaviszony- Mit jelent az, hogy a házior­vosok vállalkozásban dolgoz­nak?- Az egészségügyi alapellátás biztosítása az önkormányzat fel­adata, de ezt kiadhatja vállalko­zásba. Nálunk olyan orvosi ma­gánvállalkozás létezik, amely te­rületi ellátást is biztosít. Vagyis a doktorok a körzeti feladatokat is ellátják és vállalkozói felada­tokat is vállalnak.- Az orvosok munkaviszonya tehát megszűnt az önkormány­zatnál.- Ez így van. A doktorok két szerződés szerint dolgoznak: az egyiket az önkormányzattal, a másikat a társada­lombiztosítással kötötték. Az ön- kormányzat az orvosok rendel­kezésére bocsátotta a rendelők fölszerelését, a gépeket; a társa­dalombiztosítás pedig közvetle­nül az orvosnak utalja át a műkö­dési költséget, és a rendelőben dől el, hogy mennyi lesz a bér, mennyit fordítanak fejlesztésre, eszközök vásárlására. A legelső lépés az volt, hogy az orvosok­nak felelősségbiztosítást kellett kötniük arra az esetre, ha a beteg például bepereli őket mulasztá­sért, hibáért.- Mi a jó a betegnek az új rendszerben?- Eddig, ha valami baja volt az orvossal, és panaszkodni ment, eltévedt az íróasztalok dzsungelében, mert az orvosok­nak az önkormányzat volt a mun­káltatója, de a szakmai irányítás a megyei kórházhoz tartozott. Most viszont, ha panasz van az orvosra, és az önkormányzat úgy látja, hogy a doktor tevékenysé­ge nem megfelelő, egyszerűen megszünteti a szerződést vele. Eddig ezt nem tehette meg, mert a szakmai felügyelet az egész­ségügyé volt, és ott általában mindig „kimagyarázták” a hi­bát. Most tehát az orvosnak ele­mi érdeke, hogy a tőle telhető legjobb ellátást kapja meg a be­teg. Ez pedig sokkal nagyobb gondosságot és odafigyelést igé­nyel. Egyébként a szerződéses vállalkozói formát szeretnénk kiterjeszteni később a fogorvo­sokra is. Érdeke, hogy beruházzon A beteg közérzetét persze el­sősorban az orvos munkája és a rendelő fölszereltsége határozza meg. Szerencsére Cibakházán ebben is sikerült előrelépni az utóbbi időben. Két év alatt 3 mil­liósfejlesztést valósítottak meg a rendelőkben. A polgármesteri hivatalban állítják, hogy náluk van a megye legkorszerűbben fölszerelt háziorvosi rendelője. Minilabort vásároltak, amely a vérből 51 féle vizsgálatot képes elvégezni. EKG-készüléket kap­tak a doktorok, amely 6 ezer diagnózist ismer. A betegnyil­vántartás természetesen számí­tógépen történik. De mit szólnak mindehhez a háziorvosok:dr.Maczkó Péter és dr.Litkei Tamás?- Megkaptuk a lehetőséget és éltünk vele-, mondja dr.Litkei Tamás. - Sokféle tapasztalatunk van eddig. Sok helyen valódi vállalkozónak tekintettek ben­nünket /holott mi szerződésesek vagyunk/, és a vállalkozót min­denütt úgy fogadják, hogy azért vállalkozó, hogy tapossa ki ma­gának az utat.- Milyen változást jelent a be­teg szempontjából az, hogy önök vállalkozók lettek? Dr.L.T.:- Szerjntem igazán nagy vál­tozást nem jelent, hiszen ugyan­úgy folyik a betegellátás, mint azelőtt. A változás abban van, hogy önállóan gazdálkodunk, mi döntjük el, hová tesszük a pénzt, és természetesen a legszüksége­sebb feladatokra költünk. A beszélgetésből aztán kide­rül, hogy ez a rendszer sokkal rugalmasabb, mint a régi, hi­szen, ha valamit szeretnének megvalósítani a rendelőben, nem kell végigjárni a hagyomá­nyos, bürokratikus utat. Ok dön­tik el, hogy mit kell kigazdálkod­ni, és azt hogyan lehet kigazdál­kodni. A kártyapénzt ugyanúgy megkapják, mint a többi házior­vos, csak itt saját maguk rendel­keznek fölötte és nem az önkor­mányzat.- Hozott-e valami változást a vállalkozás a bérekben? Hiszen az egészségügyiek nagyon alulfi­zetettek. Dr. M. P.:- Nekem az az érdekem, hogy beruházzak, pl. műszert vásárol­jak. A bért ugyanis sok költség /pl.TB-járulék/ terheli. Bár az is igaz, hogy először inkább az al­kalmazottak bérére ügyelünk. Ebben a formában nagyon fon­tos, hogy az orvos milyen kap­csolatban van az önkormányzat­tal. Véleményem szerint az ilyen vállalkozásoké a jövő. Kény­szeríteni viszont senkit nem sza­bad arra, hogy vállalkozzék. Paulina Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents