Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
.10 Társadalmi tükör 1993. JANUÁR 11 Jász-N agy kun- S zolnok a népszámlálások tükrében A/ 1990. évi, sorrendben a tizenharmadik népszámlálás megyei eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatban teszi közzé. E.gazdag számanyagból az 1870 és 1990 közötti időszak legfontosabb megyei adatait, mutatóit adjuk közre. A visszatekintő adatok - a lehetőségek szabta határok között - a jelenlegi fogalommeghatározások szerint kerültek közlésre, így néhány esetben eltérhetnek a korábban nyilvánosságra hozottaktól. Az adatfeldolgozás az 1990. január 1-jei államigazgatási beosztásnak megfelelően történt, a korábbi népszámlálások eredményei is ezzel összhangban kerültek átdolgozásra. A népességadatok 1870-1960 között a jelenlévő, azt követően a lakónépességre vonatkoznak és az 1870-1890-ig terjedő időben csak a polgári, 1900-1990 között pedig az összes népesség számát foglalják magukban. A népesség és a népsűrűség Ev Népesség Népsűrűség egy négyzet- kilométerre Népesség az 1870 évi az előző az országos népszámlálás százalékában 1870 277.474 49,5 100,05,5 1880 299.401 53,4 107,9 107,9 5,6 1890 342.254 61,0 123,3 114,3 5,7 1900 376.080 67,1 135,2 109,6 5,5 1910 400.165 71,4 144,2 106,4 5,3 1920 414.598 73,9 149,4 103,6 5,2 1930 442.077 78,8 159,3 106,6 5,1 1941 454.378 81,0 163,8 102,8 4,9 1949 451.005 80,4 162,5 99,3 4,9 1960 462.755 82,5 166,8 102,6 4,6 1970 442.287 78,9 159,4 95,6 4,3 1980 446.708 79,7 161,0 101,0 4,2 1990 426.491 76,1 153,7 95,5 4,1 A megye anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint II Év T Magyar Szlovák Román ! Német Cigány Horvát j Szerb | Egyéb Összesen Anyanyelv 1930 440.647 550 80 492 10 19 17 262 442.077 1941 452.559 388 200 381 342 12 15 481 454.378 1949 450.059 104 71 57 510 10 14 180 451.005 1960 461.829 76 122 68 452 34 15 159 462.755 1970 440.749 124 50 48 1.10532 179 442.287 1980 445.580 39 28 141 676 26 12 206 446.708 1990 424.400 68 39 172 1.397 48 10 357 426.491 Ebből : férfi 1930 218.374 266 49 162 6 10 14 176 219.057 1941 224.012 216 188 149 172 7 9 407 225.160 1949 219.680 44 36 9 258 5 9 101 220.142 1960 225.189 26 27 16 255 13 8 73 225.607 1970 213.521 60 32 6 54215 62 214.238 1980 217.360 19 9 35 336 9 3 68 217.839 1990 205.879 21 23 45 691 19 3 128 206.809 Nemzetiség 1941 451.909 127 149 234 1.311 5 14 629 454.378 1949 448.398 51 34 35 2.024 12 15 436 451.005 1960 460.948 49 41 52 1.475 29 15 146 462.755 1980 446.136 29 39 102 166 4 6 226 446.708 1990 416.728 64 110 154 9.112 20 8 295 426.491 Ebből : férfi 1941 223.708 68 135 95 650 4 10 490 225.160 1949 218.865 27 24 12 1.000 4 8 202 220.142 1960 224.749 19 25 15 706 14 9 70 225.607 1980 217.637 12 17 23 71 3 3 73 217.839 1990 202.091 26 56 46 4.480 9 4 97 206.809 Az iskolázottság területi különbségei A megye népességének iskolázottsági színvonala különböző okok miatt mindig alacsonyabb volt az országosnál. A legutóbbi, 1990. évi népszámláláskor például a 7 éves és idősebb népességnek 14,2 %-a rendelkezett befejezett középiskolai végzettséggel, illetve 4,9 %-a szerzett diplomát, országosan ezek az arányok 17,3,továbbá7,0% voltak. A megyén belül az egyes települések-településcsoportok iskolázottsági szintje ennél is differenciáltabb képet mutat. A megyében 1990-ben a 10 éves és idősebb népesség 1,6 %- a, összesen 5.900 személy az általános iskola első osztályát sem végezte el, s így gyakorlatilag analfabétának tekinthető. Hányaduk nem érte el az egy százalékot sem Jászboldogházán, Két- pón, Martfűn (0,4 %), Örményesen (0,6 %), Rákóczifalván, Szolnokon, Tiszavárkonyban (0,7 %), Jászalsószentgyörgyön, Kisújszálláson és Tiszasason (0,9 %), legmagasabb pedig Ti- szaburán (9,0 %), Tiszabőn (8,0 %) és Tiszaugon (7,7 %) volt. Legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte a megyében élő 15 éves és idősebb népesség 72,8 %-a, mintegy 243.400 fő. Az előbbi mutató településenként igen széles határok (49,7-88,1 %) között mozgott. Nem érte el az 50 %-ot Tiszabőn, a 60 %-ot pedig Abád- szalókon, Csépán, Jászfénysza- run, Jászszentandráson, Jásztelken, Kőtelken, Nagyivánon, Nagykörűben, Öcsödön, Tisza- derzsen, Tiszagyendán, Tisza- igaron, Tiszapüspökiben, Tisza- roffon, Tiszasason, Tiszaszent- imrén, Tiszaugon, Tomajmo- nostorán. Hetven-nyolcvan százalék közötti volt Szolnok, Jászapáti, Kunhegyes, Martfű kivételével a városokban és Be- senyszög, Jászboldogháza, Rá- kóczifalva, Rákócziújfalu, Sza- jol, Tiszajenő, Tiszavárkony, Tószeg és Újszász községekben, 80 % feletti pedig Szolnokon, valamint Martfűn. A legutóbbi népszámlálás időpontjában legalább középiskolai végzettséggel rendelkeztek 74.000-en, a 18 éves és idősebb népesség 23,5 %-a. A településenkénti különbségek igen nagyok, a két szélső érték 5,4, illetve 43,7 %. Tíz százalék alatti az arány Jásziványban, Kengyelen, Kétpón, Nagyréven, Tiszabőn, Tiszaburán, Tiszaderzsen, Ti- szaigaron, Tiszainokán, Tomaj- monostorán és Vezsenyben. Ugyanakkor meghaladja a 40 %- ot Szolnokon, 20-30 % közötti a többi városban, Kunszentmárton, Túrkeve és Jászárokszállás kivételével, valamint Jászalsó- szentgyörgy, Jászboldogháza, Rákóczifalva, Tószeg és Ujszász községekben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1990 elején mintegy 21.400 diplomás lakott, arányuk a 24 éven felüli népességen belül 7,2 %-os. E mutató településenként erőteljesen, 0,6 és 16,1 % között szóródott. A két százalékot sem érte el Jásziványban, Kengyelen, Mezőhéken, Puszta- monostoron, Tiszaderzsen, Tiszainokán, Tiszapüspökin, és 5 % feletti is csak Túrkeve és Jászárokszállás kivételével a városokban, valamint a községek közül Jászboldogházán és Tisza- földváron volt. A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nem haladta meg a 10-et Jásziványban (2), Mezőhéken és Tiszainokán (6-6). A települések népességnagysága alapján képzett település- csoportok iskolai végzettségre vonatkozó adatait összehasonlítva megállapítható, hogy a kisebb és a nagyobb települések, a városok és a falvak színvonalmutatói lényegesen eltérnek. A kistelepülések, falvak hátránya lényegében minden iskolafokozatban kimutatható, de legnagyobb az eltérés a felsőfokú végzettség tekintetében. Tüzesetek Jász-Nagykun-Szolnok megyében Az elmúlt, 1988 és 1991 közötti négy esztendőben a megyében közel 2.200 tűzesetet regisztráltak, amelynek során 32- en életüket vesztették és 75-en sérültek meg. Általános tendenciaként jelezhető, hogy ebben az időszakban - a korábbi évekhez képest - nemcsak az események száma növekedett számottevően, hanem következményei is súlyosabbá váltak (emelkedett a tűzesetek során meghaltak, illetve megsérültek száma, nőtt az okozott károk értéke stb.). A tűzesetek döntő része, a vizsgált években csaknem fele lakossági ingatlanokat érintett, s számuk az 1988. évi mintegy 230-ról folyamatosan emelkedve 1991-re 330-ranőtt. Ezekben az esztendőkben a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban következett be a tűzesetek csaknem 13, az iparban pedig a 6 %-a. Az előbbiek relatív előfordulása némileg, az utóbbiaké erőteljesen mérséklődött. Az említetteken túli tűzesetek száma 1988 és 1991 között ugrásszerűen megnőtt, elsősorban a szabadban keletkezett erdő, avar és más tüzek következtében, s amely egyrészt emberi figyelmetlenségre, mulasztásra, másrészt természeti-időjárási okokra vezethető vissza. I 1988 1 989 I i 1991 1992 1990 A tüzesetek száma havonkénti bontásban Az iskolai végzettség nemek szerint (A megfelelő korúak százalékában) Év A 10 éves és idősebbek közül „0” osztályt végzett A 15 éves és idősebbek közül legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte A 18 éves és idősebbek közül legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik A 25 éves és idősebbek közül befejezett felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik FÉRFI 1930 11 ,5 7,8 3,6 1,6 1941 7. ,8 9,1 3,3 1,4 1949 6 ,2 12,6 3,8 1,4 1960 4 ,0 23,7 6,1 2,2 1970 2. ,3 45,6 12,1 3,8 1980 0. ,9 64,5 18,0 5,4 1990 1. ,2 78,1 22,5 8,0 NŐ 1930 15 ,9 6,3 1,0 0,1 1941 10 ,9 7,1 0,5 0,2 1949 8. ,1 10,8 1,5 0,2 1960 5. ,6 21,5 3,6 0,5 1970 3. ,6 38,4 9,7 1,6 1980 2, ,4 54,0 17,5 3,4 1990 1. ,9 67,9 24,4 6,6 A megye gépjárműállománya (darab) MEGNEVEZÉS 1980 1985 1989 1990 1991 Motorkerékpárok Személygépkocsik Autóbuszok Személyszállító gépjárművek összesen Tehergépkocsik Egyéb rendeltetésű gépjárművek Teherszállító és különleges célú gépjárművek összesen Összesen 17.782 14.761 11.661 11.854 11.480 28.865 43.986 53.715 60.350 59.396 947 973 976 1.066 994 47.594 59.720 66.352 73.270 71.870 4.485 6.396 .. 8.844 9.445 1.608 2.222 .. 2.904 2.110 6.093 8.618 10.982 11.748 11.555 53.687 68.338 77.334 85.018 83.425 A vizsgált években némileg megváltozott a tűzesetek tűz oka szerinti összetétele. Erőteljesen, több mint kétszeresére nőtt az egyéb és ismeretlen eredetű, továbbá kismértékben emelkedett a gyújtogatásra, az öngyulladásra, az elektromos áramra, a súrlódásra, a szikrára és a szabadban tüzelésre visszavezethető tüzek aránya. Az előbbi táblázatban kiemelt többi ok esetében csökkenés következett be, mely leggyorsabb a villámcsapásnál és a hőátadásnál volt. A tűzesetek abszolút számát tekintve azonban csak négy oknál (villámcsapás, hőátadás, gyermeki tevékenység és a nyílt láng használata) volt mérséklődés. Ezzel szemben az átlagosnál lényegesen gyorsabban emelkedett az egyéb és ismeretlen (35- ről 120-ra), a szikra (7-ről 19-re), a súrlódás (5-ről 13-ra), a szabadban tüzelés (8-ról 16-ra), az öngyulladás (6-ról 12-re), a gyújtogatás (18-ról 34-re) és az elektromos áram (71 -ről 119-re) előidézte tűzesetek száma. A legtöbb tüzet 1991 -ben az egyéb és ismeretlen okok (120), az elektromos áram (119), a tüzelő- (fűtő- és szárító) berendezések (73), valamint a dohányzás (55) idézte elő. Számottevő változás következett be három év alatt a tűzesetek számának településtípusok szerinti megoszlásában is. Addig, amíg 1988-ban a tűzesetek a városokban és a községekben csaknem ugyanolyan arányban fordultak elő, 1991-ben már a tüzek 61 %-a a városokban volt. A népességszámhoz viszonyítva a legtöbb tűzeset a múlt esztendőben a városok közül Tiszafüreden, Szolnokon és Törökszent- miklóson következett be. Tízezer lakosra számítva az előbbi településeken sorrendben 22,15 és 14 tűzeset jutott, míg legkevesebb Kisújszálláson (5), Martfűn (5) és Kunhegyesen (6) történt. A tűzesetek előfordulása az adott időszakban nem volt egyenletes, nagyobb hányada augusztus, március, július és szeptember hónapokra esett. Áz év első kilenc hónapjának adatai szerint 1992-ben az előző négy évet jellemző alapvető tendenciák folytatódtak. Az I-III. negyedévben a megyében 1040 tűzeset fordult elő, csaknem kétszerese az 1991. teljes évinek. Ebben nagy szerepet játszott a rendkívül száraz, csapadékszegény időjárás. Nagyrészt ennek következtében a tüzek több mint felének eredete már ismeretlen volt. Kedvező, hogy az előző évinél eddig lényegesen kevesebb elektromos áramra, tüzelőberendezésre visszavezethető tűz keletkezett. Elgondolkodtató viszont, hogy a gyújtogatás, az öngyulladás, a szabadban való tüzelés, az ismeretlen, továbbá a gyermeki tevékenység okozta tűzesetek száma a kilenc hónapban meghaladta (estenként többszörösen) a tavalyit. A KSH megyei igazgatóságának adatait és elemzéseit felhasználó Társadalmi tükör rovatát negyedévenként adja közre az Új Néplap. Szerkeszti: V. Szász József
