Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
4 1992. DECEMBER 29. Az Uj Néplap kerekasztala S Dr. Andréka Bertalan Boros Lajos „Bajban van a kórház” címmel jelent meg lapunk december 15-i számában dr. Pécsi Lajos, onkológus főorvos levele segítségével írott cikkünk, amely a 150 milliós hiánnyal küzdő Hetényi Géza megyei kórház problémáiról, helyzetéről szólt. A cikk nagy visszhangja miatt szerkesztőségünk kerekasztal-beszélgetést szervezett a témáról. A beszélgetésen részt vett dr. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium államtitkár-helyettese; Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke; dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főrvos; dr. Böjthe Lajos, a kórház igazgató főorvosa, Gedei György, a kórház gazdasági irroT'frotniQ óc r\r Pppci T qiac fnr\r\/Ae Új Néplap : - Arra Hereiig dr. Böjthe igazgató urat, hogy a beszélgetés kindulópontjaként ismertesse velünk a kórház jelenlegi helyzetét, gondjait. Dr.Böjthe Lajos: - A működésképtelenség határán állunk, ky? fizetetlen számláink varinak, a. szállítók lassan már csak kész- pénzfizetés ellenében hajlandók behozni az árukat a kórházba. Különféle megoldásokkal próbáltuk a működést gazdaságosabbá tenni. Gondolkodtunk abban, hogy kórházrészeket átmenetileg vagy véglegesen bezárunk. Az egyik változat szerint a volt bábaképző - ahol a 33 ágyas onkológia és a 90 ágyas utókezelő található - működését hat hónapig szüneteltettük volna. Kiderült azonban, hogy így kb. 7 millió forintot lehetne megtakarítani, ami elenyésző a 150 millióhoz képest. Fölmerült, hogy érde- mes-e a kórháznak ilyen lépésre elszánni magát? Miből adódik a hiány? Új Néplap: - Amikor a_ hiány jóval kevesebb volt, mint a mostani 150 millió forint, már akkor is akadt olyan szakember a kórházban, aki azt mondta, hogy ebből még nagy baj lesz, hozzanak létre válságstábot. Dr. Böjthe Lajos: - A megyei önkormányzat 1991 januárjában 900 ezer forintot adott, hogy ezt a bizonyos válságot kezeljük - ha akkor egyáltalán lehetett válságról beszélni. Kiderült, hogy 15-20 százalákos ágyszámcsökkentést kell végrehajtani. Ez december végére megvalósul, durván 200 ágyat jelent. Iszonyú nehézségek árán, mert a szakma minden eszközt megragad arra, hogy az ágyakhoz ne kelljen hozzányúlni. Dr. Kicsi Jenő: - A kórház számára a kiadástól lényegesen eltérő költségvetést biztosítanak és adott egy belső gazdálkodási kérdés is. Tehát az okoknak van egy olyan része, amely megítélésem szerint nem kezelhető a kórház részéről. Dr. Andréka Bertalan: - Az egészségügyben megjelentek a nagy és drága műszerek, amelyek sokkal több pénzt kívánnak. Nőtt a gyógyszerek ára, a mosodai árak stb. Ezzel párhuzamosan nem történt meg a kórházak struktúrális átrendezése - az egész országban. Kiderült az is, hogy a kórházi ágyak közel 30 százalékban szociálpolitikai funkciót teljesítenek. Ezeket ki kellene venni a kórházakból; a méregdrága kórházi ágyon a súlyos beteg feküdjék! Egyébként a nagy kórházak jelentős része szintén „elcsúszott”, mert a tulajdonos, a megyei önkormányzat nem tudta kellőképpen támogatni; a megyei jogú város v viszont sehol nem támogatja jelentős összeggel a kórházat. Pedig a ' betegek 45-54 százaléka a székhelyvárosból való! Struktúrális váltásra is szükség van a kórházakban, annak a belátására is, hogy luxuskiadásokkal, pazarlásokkal dolgoznak! Dr. Böjthe Lajos: - Vannak „okos” emberek, akik azt mondják, hogy ők mindezt előre látták. Pedig senki nem tudja előre megmondani pl. az infláció mértékét. A kórházak között akadnak szerencsésebbek, amelyek az évek során több pénzt tudtak kicsikarni a társadalombiztosítástól. Új Néplap: - Miért az ágyaknál kezdik a Hetényiben a leépítést, miért nem az adminisztrációban? Nem biztos, hogy ilyen helyzetben egészségnevelési csoportra, környezetvédelmi munkatársra szükség van. A kórházi dolgozók nehezményezik azt is, hogy luxustelefonokat vettek az irodákba, videót az ügyeletes orvosi szobákba. Dr. Böjthe Lajos: - Ez a kérdés jíz elevenembe vágott. Ez az, amit i a sajtónak nem kell meghallgatni, mert alulinformált, többnyire rosszindulattól fűtött emberek árasztják el ilyen szövegekkel a környezetet. Az egészségnevelési csoport létezését törvény írta elő, amely hatályát vesztette - meg is szűnik a csoport. Mi vagyunk az egyetlen kórház az országban, amelynek környezetvédő szakmérnöke van - ezt inkább dicsérni kéne, mint kifogásolni, mert ez nyugati modell. Harmincezer forint a fizetése - ez nem megtakarítás! Dr. Andréka Bertalan: - Teljesen igaza volt, hogy megkérdezte az infrastruktúra racionalizálását, mert ezt is meg kell csinálni. Vannak kórházak, ahol bizonyos munkákat vállalkozásba adtak ki - és miliókat nyernek rajta. De párhuzamosan azt is meg kell nézni, hogy miért van szükség ennyi ágyra? Dr. Kicsi Jenő: - Két vizsgálatot értem meg az elmúlt időszakban; mindkettő adminisztratív oldalon is látott lehetőséget a megtakarításra. Boros Lajos: - Nincs is ösztönözve egy kórház arra, hogy takarékoskodjék. Minek? A TB-nek? Inkább “kibrusztolja” a pénzt. Gedei György: - Hová csökkentsen! le a két anyagbeszerzőt; Dr. Kicsi Jenő Dr. Böjthe Lajos Gedei György Dr. Pécsi Lajos A hiány 150 milliós, de válság nincs sírnak a dolgozóim a pénzügyön és a számvitelen a túlterhelés miatt. Dr. Pécsi Lajos: - Az egyik megoldás a bábaképző átmeneti bezárásából indult volna, ki, amelynek felújítása tavaly fejeződött be. Az épület bezárása az idén már harmadszor került napirendre. Az ország egyik legkorszerűbb onkológiai osztálya működik itt. Az osztály áthelyezése károsítaná, vagy majdnem lehetetlenné tenné ezt az ellátást. A csődhelyzet nem a bábaképző miatt alakult ki, és a bezárása sem oldaná meg a problémát! Az lenne a megoldás, ha ott egy szakkórházat tudnánk létrehozni, amely a krónikus ágyaira máshonnan kapná a finanszírozást. A Hetényi gondja, hogy több telephelyen működik, nehézkes, irányíthatatlan. Nem bezárni kell ezeket az intézményeket, hanem átprofilírozni, biztosítani az önállóságukat, és kiderül, hogy életképesek-e. Én egy egységes koncepciót tudnék elképzelni - az egész főorvosi kar bevonásával - a kórház helyzetének megoldására. Úgy érzem, hogy ez a párbeszéd elmarad, & gyakorlatilag utasítások formáját veszi. 'Nem ismerik el a válságot Dr. Böjthe Lajos: - Kértem a főorvosokat: gondolják át, hogyan tudnák a saját osztályukon a működést gazdaságosabbá tenni. Három válasz érkezett - ötvenkét orvostól. Most már érkeztek javaslatok, de az osztály vagy a funkció kiváltását senki nem ajánlotta föl, csak az ágyak átmeneti szüneteltetését. A döntések nem a főorvosi tanács egybehívásával, hanem igazgatótanácsi megbeszélésekkel történtek. De ha elfogadjuk azt a szót, hogy: válság, akkor az irányításban is el kellene fogadni ennek a következményeit; hogy ebben a helyzetben nem sok helye van a túl nagy demokráciának. Új Néplap: - Úgy tűnik, minden héten más „program” van a kórházban, és mindenki retteg, hogy mikor kerül sor az ő osztályára. Egyik héten az a hír, hogy bezárják a bábaképzőt, aztán mégsem - a másik héten két fertőző részleg közé akarják betenni a bőrgyógyászatot - aztán mégsem. Nem kellett volna egy koncepciót kidolgozni az egész kórházra, és azt egyszerre előterjeszteni? Dr. Böjthe Lajos: - Ez a kívülálló véleménye. A bábaképző háromszor került szóba - tehát ez eleve kizáija, hogy egyik nap ez a ,.program”, a másik nap az. A bőrgyógyászat megbeszélés szintjén van. Válságkezelő programot azért is nehéz csinálni, mert nem tudni, milyen válsághoz igazodjunk? Most tudom, hogy 150 milliót kellene ledolgozni, de a jövő évre hány millióra dolgozzak ki válságtervet - erről nincs fogalmam. Elképzelésem se, hogy mit lehet megcsinálni. Arra nézve van elképzelésem, hogy milyen feltételeket kellene megteremteni ahhoz, hogy a kórház gazdaságosabban működjön. Vagy a társadalombiztosítás a valóságos hiányt egyszer és mindenkorra hozzászámítja az alapfinanszírozáshoz és akkor nincs többé válságprobléma. Ha nincs rá pénze, akkor le kell építeni 600 ágyat. Ha ezt kimondták, osztályokra lebontva ki tudom dolgozni a válságtervet. Dr. Kicsi Jenő: - Szerintem egy kórház vezetésének a normál működés feltételeinek kell megfelelni, olyannak, amikor nincs válság- helyzet. Új Néplap: - Most van válság- helyzet? Dr. Kicsi Jenő: - Van. Dr. Andréka Bertalan: - Szerintem az ország egészségügyi ellátásában nincs válsághelyzet! A 166 kórházból ilyen adóssággör- getéssel, mint a szolnoki kórház, egy se rendelkezik. Mi kell ahhoz, hogy ebből a helyzetből kikerüljünk? Kell, hogy legyen a kórháznak - és van is - elképzelése, hogy hogyan akarja a jövőjét. Ha a kórház tulajdonosa és vezetése úgy érzi, hogy ezt a helyzetet záros időn belül nem tudja megoldani, készséggel hozunk szakembereket a megyébe, akikkel meg lehet beszélni, hogy mit kellene tenni. Új Néplap: - Mit szól ehhez a kórház és az önkormányzat? Kimondják-e, hogy válság van és igénybe veszik a segítséget? Boros Lajos: - Finanszírozási gondok vannak, de válság nincs! A TB nem fizeti ki az adósságot Új Néplap: - Igaz, hogy nem tudnak munkabért kifizetni a kórházban? Gedei György: - A munkabért ki tudjuk fizetni. A társadalombiztosítási főigazgatóságot többször is tájékoztattuk a helyzetünkről. A december 2-án keltezett levelük után kezdtünk el azon gondolkozni, hogy most már kívülről segítségre nem számíthatunk. Dr. Andréka Bertalan: - Levélváltás történt, de belső struktú- raváltás, gondolkodásváltás mennyit hozott vissza a hiányból? Gedei György: - A kórház szerkezeti átalakítással próbálja megoldani a gondokat. ;A főorvos nem akkor tiltakozik, afnikor elveszik a 10-12 ágyát, hantíbí‘amikor megszűnik az osztálya vagy beleolvad egy másik osztályba. És a kórház ezt az utat választatta. Ez hozhat megtakarítást a műszaki oldalról is. Dr. Andréka Bertalan: - A társadalombiztosítás nem tudja és nem is fogja fölvállalni, hogy a görgetett és összegyűjtött adósságot utólag megtérítse! Odafigyelve, spórolva, struktúrát átalakítva kell gazdálkodni! A miskolci kórházban például a gyógyszerfogyasztás racionalizálásával milliókat takarítottak meg. Boros Lajos: - A társadalombiztosítás is rossz helyzetben van. Kivár. Ezt a cehhet azonban ki kell fizetnie, ha azt akarja, hogy ez a kórház Szolnokon működjék! Biztos, hogy a jó szervezésben vannak még tartalékok, de ezek töredékét tehetik ki annak az összegnek, amely most problémát jelent, és amelyről megkezdődtek a tárgyalások a társadalombiztosítással. , Dr. Böjthe Lajos: - Nekünk most nem az a feladatunk, hogy a 150 milliót „behozzuk”, hanem, hogy a működésünket úgy folytassuk, hogy később ne legyen hiányunk. A jelenlegi hiány sem ennyi a valóságban, hanem mondjuk 70 millió, de a kamat és egyéb terhek miatt duzzad önmagától is. A működésből annak a hetven milliónak ki tudom hozni az egyhar- madát, a többi már alku tárgya a társadalombiztosítással. Dr. Andréka Bertalan: - Ennek az összegnek egy részét „ki lehet brusztolni”, de jó részét igenis ki kell szorítani az intézetből, amely rossz vagy gyengébb gazdálkodásából hozta létre ezt a hiányt. Gedei György: - Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy egy adott intézmény, gazdálkodása okozza ezt a hiányt. A kórházak finanszírozása között nagy különbségek vannak. Dr. Andréka Bertalan: - Körülbelül a középmezőnyben finanszírozott Szolnok is. Gedei György: - Nem értek vele egyet! Új Néplap: - Van-e olyan kérdés, amelyről nem beszéltünk, de szeretnék, ha nyilvánosságot kapna? Fegyelmi eljárás indult Dr. Böjthe Lajos: - Ma, ha valakinek baja van, az egészségügyön elverheti a port. Szeretném, ha Szolnokon olyan sajtóorgánum lenne, amely nem az orvosokat tekintené fekete bárányoknak, akik egyébként is egzisztenciális gondokkal küszködnek. Ma egy osztályvezető főorvos két-há- rom szakvizsgával, olykor tudományos fokozattal 40 ezer forint álatti bruttó összegből tengeti az ’élétét. Egyszer véget kellene már Vetni az orvosellenes kampánynak! És a lakosság gondolkodását is átformálni, hogy nem muszáj beféküdni a kórházba, ha háziorvos is meggyógyítja otthon; hogy nem a kórház feladata a szenilis nagymamát eldajkálgatni szilveszterkor, karácsonykor! Ezekkel a gondok egy részét le is vennék a kórházról. Dr. Andréka Bertalan: - Nem kell a sajtónak feltétlenül egészségügypártinak lenni. De írjon sokat az egészségügyről. Az ilyen beszélgetéseknek, mint a mai, nagyon örülök. Amit szeretnék még elmondani: a jövő az, hogy a beteg csak néhány napot fog a kórházban feküdni, megnő az ambuláns betegellátás jelentősége. Boros Lajos: - Szeretném leszögezni, hogy szerintem ez a finanszírozási probléma, amely a kórházban van, döntő mértékben az ország, a társadalombiztosítás jelenlegi helyzetéből adódott. Tehát többségében nem a kórház jelenlegi vezetésének a hibája! Dr. Pécsi Lajos: - El kell mondanom még, hogy mivel a „vihar’ ’ keverésében jelentős szerepet játszottam, ezért fegyelmi eljárás indult ellenem. Felolvashatom? „Értesítem, hogy a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségének vétkes megszegése alapos gyanúja miatt ön ellen fegyelmi eljárás lefolytatását rendelem el. A kötelességszegés alapos gyanúját azzal alapozta meg, hogy jogtalanul az intézet hátrányos megítélésére alkalmas információ széles körben való terjesztésében közreműködött...” Dr. Böjthe Lajos: - Nyílt értekezleten elmondtam a kórházban, hogy aki az intézet vezetésének megkerülésével magasabb fórumokhoz fordul, én azt fegyelmi vétségnek tekintem. Új Néplap: - Nem tudom, miért nem közügy az, hogy a kórház nem tud számlákat kifizetni? Dr. Kicsi Jenő: - Azóta megyei közgyűlés taglalta ügyet. Ebből én azt látom, hogy lehet ezzel foglalkozni, tudhatja a lakos, a sajtó, hogy vannak gondok. A problémák ellenére megfelelően ellátják majd a lakosokat a kórházban, és az egészségügyi dolgozóknak továbbra is lesz munkahelye. Az a kérésem, hogy a fegyelmi ügyben a kórház vezetése vegye figyelembe Pécsi főorvos betegeinek, munkatársainak, a szakterületén dolgozóknak az aggodalmát és megnyugtatását. Paulina Éva ✓ Az Uj Néplap kerekasztal-beszélgetése a Hetényi Géza megyei kórház helyzetéről