Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

1992. DECEMBER 28. Sport —hirdetés 7 vfx^x+xx^+x^x-xürüfx^x-x:::;:: X'X-XvX^'X-x-x-XvXvX'X-X'Xxx Ünnepi TeremfóiSfrála 1*92 gwwwwws Nem az eredmény számított- * ■ — Mintha beoltották volna a fehérmezes MÁV MTE öregfiúit gól ellen. Felvé­telünkön Repka veszi célba a kaput, ám a labd a kivételesen sem jut el a hálóig. Fotó: I.Cs. Szolnok város sportcentruma az óesztendő búcsúztatása alkal­mával egésznapos ingyenes te­remfocira invitálta a megyeszék­hely apraját-nagyját. A nyolc éves korú gyerekektől a nagypa­pákkal bezárólag bárki részese lehetett az egész napon át tartó önfeledt játszadozásnak. Ahogy illik, vasárnap reggel a legfiatalabbak kezdték, hiszen nekik kevésbé jelentett gondot a korai kelés, mint esetleg szüleik­nek. A városi diákolimpia III. korcsoportos kisdiákjai közül a Széchenyi Á.I. és a Szandasző- lősi Á.I. együttesei tartottak visszavágót, ők vívták ugyanis a diákolimpia helyi döntőjét. Már­ki Gábor és Gönczöl Ferenc csa­patában számos olyan tehetség bontogatja szárnyait, akik közül hamarosan az egyesületek fog­nak válogatni. A városi labdarúgó szövetség A-csoportjának első két helye­zettje a NEFAG és a Bercsényi SE folytatta a focinapot. A NE­FAG várakozáson felüli szerep­lésével áll a táblázat élén, annak ellenére, hogy évek óta már a I. liga tagja. Ä Bercsényi rokon­szenves fiatal katonacsapat, eredményeit rendkívüli küzdő- szellemüknek (ezt most is meg­tapasztalhattuk) és kiváló fizikai adottságuknak köszönhetik. Ugyan ezt a csatát elvesztették, ám ők a háború megnyerésére törekednek. A középiskolás diákok kép­viseletében a Baross Gábor SZKI és a 633.sz. ISZMKI diák­olimpikonjai mutatták be tudo­mányukat. A Baross évek óta meghatározó szerepet játszik a város diáklabdarú­gásának életében, Kiss György és Ko­vács Sándor keze alól számos tehet­ségesjátékos indult el pályafutásának útján. Ellenfelük Rózsa József tanár úr vezetésével szorgoskodik évről évre, olyannyira, hogy ezen a talál­kozón sok borsot törtek riválisuk or­ra alá. Aztán jöttek a II. osztályba tarto­zók, élükön a Piz­zákért Tabán SE- vel (az első profi kispályás csapat). Az egykori MÁV MTE portással, Gyémánt Attilával felálló Tisza Taxit próbálta „tésztába göngyölni”. Mint ahogy a többi mérkőzésen is, itt sem az eredmény volt a fontos, hanem a játék, az együvé tartozás érzésének megerősítése. A senior korosztályban a 35 éven felüliek léptek színre, őket a Bontóker szedte apró darabokra, tíz győzelemmel, veretlenül vár­ja a tavaszi folytatást, míg a Rá- kóczisok gárdáját a hajdani csar­nok és piacintézmény futballis­tái alkották. A nap egyik legérdekesebb összecsapásának ígérkezett a MÁV MTE öregfiúk - Játékve­zető válogatott találkozó. Kez­detben nem volt különbség a fe­lek között, bár már ekkor látni lehetett, hogy a piros-kékek né­hány játékosa még nem pihente ki az ünnepeket, és azt sem sza­bad elfelejteni, hogy az előző fellépésük óta eleit már egy esz­tendő. A tudósítónak, mint vala­mikori labdakergetőnek, elég nehéz leírni a valóságot: a síp­mesterek leiskolázták az öregfi­úkat! A presztízscsatának ígér­kező, ám üzemi meccsé degradá­lódott viadal után felmerült a kérdés, vajon ha a játékvezetők jobban futballoznak, akkor en­nek egyenfeS* következménye­ként az öregfiúk jobban bírás­kodnak? Válasz egyelőre nincs, csu­pán azt lehetne még hozzátenni, hogy a játékvezetők jóval egysé­gesebb, taktikusabb és fizikailag felkészültebb kollektíva benyo­mását keltették. Nehogy valaki azt gondolja, hogy a gyengébbik nem képvise­lői kimaradtak a buliból. Üde hölgyek váltották az elcsigázott öregfiúkat. A Szolnoki TE ellenfele az Olajbányász Baráti Közösség csapata volt, utolsó előtti felvo­násként a körcsarnokban. Itt sem a tényleges tudás és az erő­viszonyok fitogtatása volt a cél. Végül a városi sportcent­rum dolgozóiból válogatott elit társaság az Olajbányász hason­szőrű garnitúrájával zárta a hosszúra nyúlt tömegsportna­pot azzal a felkiáltással: jövőre veletek ugyanitt! / Evbúcsúztatók Immár hagyomány Szol­nokon, hogy az Olajbányász SE az esztendő utolsó nap­jainak valamelyikén vendé­gül látja a város társegye­sületeinek sportolóit és ve­zetőit egy egy sportbállal végződő görbe délutánra. Az idei program sem akármilyen. Huszonkilence- dikén (kedden) délután négy­kor lesz az első teremfoci összecsapás a piros-kékek csarnokában. Az elsőséget a hölgyek­nek átengedve a Vegyimű­vek röplabdásai az olajosok­kal vívnak nem késhegyre menő csatát, aztán ugyan­ebben a műfajban az Olaj­bányász vezetői a B-közép tagjait próbálják jobb belá­tásra bírni, végül a fociprog­ramot Berkicsék fellépése tetézi a Vízügy RC-Cola pólósaival szemben. Rezá- kék állítólag gólkülönbség javítására törekszenek, míg a másik oldalon a fiatal erőkből álló Cseh-legénység a meg nem erősített hírek szerint az emberelőnyös helyzetek kihasználására összpontosít. Hogy a vacso­rának legyen helye, vala­mennyi csapat még utoljára néhány sorversenyben méri össze majd a tudását, előtte a versenybírók szondázása V ___________________ n em kötelező. Este nyolctól discótáncot lejthetnek a me­gyeszékhely kiválóságai, zá­rásként tízkor tombola hú­zására kerül sor. Hogy lesz-e benne újévi malac? Majd a helyszínen kiderül. Jöjjenek el, majd meg­látják. Jászberényben szintén hagyomány már, hogy a sportbarátok az esztendő utolsó előtti napján össze­jönnek egy kis közös moz­gásra. Délelőtt a hűtőgépgyári sporcsamokban meghívásos teremlabdarúgó tornát ren­deznek, amelyen öt együttes vesz részt, délután kettőtől ugyanitt játékos ügyességi versenyekre kerül sor. Összemérik tehetségüket az iskolák tanulói, családok, de természetesen lesz olyan ve­télkedő is, amelyben bárki részt vehet, fiatal, idősebb egyaránt. Színesíti a programot a mazsorettek műsora, lesz totó és tombolasorsolás, be­fejezésül az ifjúsági és sport- bizottság legjobbjai az ön- kormányzat kispályás focis­tái ellenében döntik el: ki a jobb? ___________________________/ A NYAGI ELISMERÉS A LEGJOBBAKNAK Megtartotta idei legutolsó és egyben kibővített elnökségi ülé­sét a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei Labdarúgó Szövetség. A napirendek közül a legfontos- sabb érdemel említést, amely a megyében eredményesen dolgo­zó szakemberek anyagi elisme­rését hivatott szolgálni a jövő esztendőtől kezdve. Varga Fe­renc főtitkár előterjesztésében javasolta, hogy a sportágban ki­magasló teljesítményt elérők a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Labdarúgásért Díj elismerést kaphassák meg a jövőben. A bronzból készült és fa talpazaton nyugvó emlékplakett azok érde­melhetik ki, akik elméleti, gya­korlati munkájukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a megye labdarúgásának korszerűsítésé­hez, alkotó tevékenységükkel segítették az utánpótlás nevelé­sét, az egészség megvédését, ne­tán az egész megyét átfogó, a labdarúgással összefüggő élet­művet alkottak. A kitüntető cím egyéneknek és közözsségeknek egyaránt adományozható. Javaslatot te­hernek: a megyei szövetség el­nökségének tagjai, egyesületek szakosztályai, a körzeti szövet­ségek képviselői, a megyei sportigazgató. Legfeljebb éven­te három díj adományozható, melyeket augusztus húszadikán adnak át ünnepélyes keretek kö­zött, tízezer forint jutalommal egyetemben. Közösségek részé­re történő odaítélés esetén a pénzösszeg legfeljebb harminc­ezer forint lehet. Miután az előterjesztést az el­nökség egyhangúlag elfogadta, Horváth Lajos utánpótlásfelelős is „pénzes” ötlettel állt elő, ame­lyet szintén elfogadott a kibőví­tett elnökségi ülés. A jövőben emelik az 1987- ben alapított Kolláth Ferenc em- léktoma (serdülő bajnokcsapa­tok részére) győztesének és he­lyezettjeinek pénzjutalmát. Az első tíz, a második hat, a harma­dik helyezett négyezer forintot nyerhet az érem mellé. Az ifjú­ságiak (megyei I. osztály, me­gyei II. osztály két csoportjának bajnokai és a Tisza-csoport kör­zeti győztese) a Horváth Ferenc vándorserlégért szállhatnak „ringbe” kilencvenhárom júni­us 27-én (vasárnap), szintén pénzdíjas torna keretében. Díjazás: Első helyezte« tíze­zer, a második hat, a harmadik négy, a negyedik háromezer fo­rintot kaphat. A vándorserleg ak­kor kerül véglegesen egy egye­sület tulajdonába, ha három egy­másutáni évben tornát nyer vagy összesen öt alkalommal került ki győztesen. Kosárlabda NB II. Elvesztett veretlenség Férfiak: Szegedi Postás - Szolnoki TE 103-63 (55-33) SZTE: Szalay 9/3, Földvári 9/3, Molnár 15, Tóth Z. 19/6, Pór. Csere: Abonyi 2, tatai 3, Stumpf 3, Pál Szabó 3/3. Edző: Szalay Ferenc A Postás legjobb dobói: Les­tár 29/18, Thuma 14. A bajnokság egyértelmű esé­lyese ellen jól kezdtek a vendé­gek, hiszen Szalay hárompon­tossal nyitott. Még néhány per­cig jól tartották magukat a szol­nokiak, azonban a kimaradt zic­cerek után jött az ilyenkor szoká­sos „büntetés” a szegediek ré­szésről. Tulajdonképpen már az első játékrészben eldőlt a találkozó sorsa, több mint húsz pontos Postás vezetéssel tértek pihenőre a csapatok. Szünet után is a le­vélhordók irányították a játékot, jól védekeztek, több lepattanót szereztek, a ziccereket pedig kí­méletlenül bedobták. így nem csoda, ha a különbség folyama­tosan nőtt a két együttes között, az első félideihez képest csak­nem a duplájára. A bajnokesé­lyes rangjához méltó játékkal, magabiztos győzelmet aratott a szerencsével is hadilábon álló SZTE-vei szemben, amely ezen a találkozón elvesztette veretlen­ségét. A fiaskó ellenére játékosai­nak nincs oka a szégyenkezésre, hisz tizenkét „zsinórban” szer­zett győzelem után kikapni nem egetverő kudarc. Ennek ellenére a Postással azonos pontszámmal vezetik a táblázatot.

Next

/
Thumbnails
Contents