Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

1992. DECEMBER 28. Hazai krónika 3 Szolnoki aeelomeráció ■Iliwm ■ olllu,v* MwBBI■Ilim lllllili 1 Az idegenforgalom épített elemei A vidék képben - hangban Az MTV Szeged jövő évi műsorairól Elsők a sorban az emberi te­vékenység tájban rögzült kultu­rális, történeti, építészeti vala­mint gazdálkodási emlékei. A szolnoki agglomeráció, hasonló­an Alföldük más területeihez, meglehetősen szegény műemlé­kekben. A körzet települései kö­zül Szolnok rendelkezik a leg­több műemléképülettel, épít­ménnyel vagy egyéb ilyen alko­tással, bár mindösszesen három­mal. Műemlék jellegű épület, építmény tizenöt található itt. A többi a kutatók által vizsgálatba vett településből, szám szerint huszonegyből tizenegynek van ilyen emléke. Az érintett műem­lékek egyike sem rendelkezik országos hírnévvel, s így az ide­genforgalomban csak mint ki­egészítő programpontok szere­pelhetnek. A vonzáskörzet mú­zeumai közül kiemelésre érde­mes a gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteményű Damja­nich Múzeum Szolnokon, vala­mint a szintén helyi kötődésű Ti­szazugi Földrajzi Múzeum Ti- szaföldváron. Egyedi és jelentős vonzástényezőnek számíthatók a terület művészeti, népművé­szeti alkotótelepei. Ilyen műkö­dik Szolnokon és Tiszavárkony- ban. A szolnoki agglomeráció te­lepülései város, illetve faluké­pükkel eltérő vonzást gyakorol­nak a turizmusra. Általános vo­násuk a már említett műemléki szegénység, s csak Szolnok, Tö- rökszentmiklós, Abony és Tisza- földvár rendelkezik kisebb-na­gyobb egyedi hangulatú telepü­lésrészlettel. Szolnok legutóbb évtizedekben kialakított eklekti­kus toronyházakkal „hangula­tossá tett” városképében nem ér­vényesülnek kellő súllyal a mű­emléki elemek. A falvakra jel­lemző a belterületek fátlansága. Kivételt jelent a hagyományosan cseresznyéskertekbe ágyazódó Nagykörű. A falvak legtöbbje ráadásul mára már uniformizáló­dott. A népi építészet emlékei a Tisza mentén, kiváltképpen az elzártabb Tiszazugban maradtak fenn. Pedig éppen ezek a hagyo­mányos épületek képezhetnek alapot az idegenforgalom egyik reménybeli formájának, a falusi turizmusnak. A mérleg másik serpenyőjébe a javuló lakásvi­szonyokat, az alföldi parasztház - stílus felelevenítését tehetjük. Idegenforgalmi szempontból fontosak a már általunk is tár­gyalt átalakított parasztházak, vízparti üdülőtelepek, hétvégi házak, az üdülési célra átalakí­tott tanyák. A felújítás előtt álló vagy már átalakított egykori ne­mesi kúriákat már felfedezték az idegenforgalmi szakemberek. Az idegenforgalom a fogadó- képesség nélkül elképzelhetet­len. Ennek két alapeleme a szál­lásadás és a vendéglátás. Keres­kedelmi szálláshely csak néhány településen található. Termé­szetesen a centrum, Szolnok ren­delkezik a legtöbb minőségi és egyéb férőhellyel, mintegy négyezerrel. Ehhez képest a kör­nyező Törökszentmiklós, Tisza­földvár és Martfű összességében is csak kisszámú, mintegy 300 szálláshelyet mondhat magáé­nak. A szállásadásban a magán­szféra már ma is jelentős súlyt képvisel, és szerepe a jövőben még tovább erősödik. Törekvé­sek vannak a falusi és tanyasi turizmus megteremtésére. Az idegenforgalom széleskörű ke­reslete sokféle magánvállalko­zás indítását segíti elő. Ezek azért is kedvezőek, mert vi­szonylag kis tőkével is indítha­tók, saját tulajdon is mobilizál­ható bennük, így a lakóhelyen is folytathatók. Fontos szempont, főleg faluhelyen, hogy mellék- foglalkozásként, idényjelleggel is lehet vállalkozni. Kedvezőnek ítélhető az a tény, hogy a terület huszonkét Szolnok megyei tele­püléséből tizenkilencnek van­nak ilyen jellegű vállalkozásai. Szolnok szerepe ebben is meghatározó. Nagyszámú és sokféle üzlet van a városban. A körzet nagyobb településein kí­vül Újszász és Zagyvarékas ren­delkezik nagyobb számú és szé­les kínálaté üzlettel. Tanulságos azonban - a felmérés idején - a „vállalkozáshiányos” település elhelyeákédéífe. Ezek éppen a ki­váló adottságokkal rendelkező északi, tiszai sávban találhatók. Várhatóan a turizmus fellendü­lése és a helyi lakosság igényei itt is vállalkozásra ösztönzik a helybelieket, vagy a városokból ide érkezőket.-f. e.­Januártól mindennap jelent­kezik a TV 2 programjában az MTV Szeged. Van, amikor több alkalommal is. Ez azt bizonyítja, hogy a televízió műsoraiban egy­re nagyobb szerepet kap - és rendszeresen jelen lesz - a vidéki Magyarország. Esztendeje még arról beszél­gettünk, hogy jó lenne, ha végre lenne regionális, napi híradó. Im­már több, mint fél éve hétfőtől péntekig, mindennap felcsendül az Alföldi Mérleg szignálja. Jö­vőre regionális híradónk később­re kerül, az országos híradó után 18,10-kor kezdődik az Alföldi Mérleg, és 18,20-ig tart, majd utána három perc regionális rek­lámra van lehetőségünk. Januártól az eddigi egy órával szemben - sokkal kedvezőbb mű­soridőben és műsoridő-felosztás­sal - kétszer fél órában jelentke­zik a régió. A csütörtöki Alföldi Napló közvetlenül a regionális híradó után folytatódik. Közér­dekű, szolgáltató műsortípus ki­alakítására törekszünk, amely­ben helyet, szerepet kap a térség mindennapos élete, gondja és fel­adata; s természetesen a térség­ben élők is a maguk gondjaival, elképzeléseivel. Változatlanul folytami akarjuk a fórumokat, az aktuális kérdések megvitatását a közönséggel. A stúdióból az ed­diginél többször kimozdulunk és közvetítőkocsinkkal különböző helyszínekről jelentkezünk. Vasárnap is lesz műsorunk a képernyőn. Méghozzá „fejedel­mi” időben: 18 órától 18,30-ig. Műsorunk címe Alföldi Tükör lesz, és az alcím magában hor­dozza a tartalmát is: a térség mű­vészeti és tudományos televíziós hetilapjával jelentkezünk min­den vasárnap. Szombaton délelőtt változat­lanuljelentkeznek a Szegedi Stú­dió nemzetiségi műsorai. Egyetlen műsorunk marad változatlan kezdéssel: a Szieszta. Minden péntek délben megszólal a harang, és a szórakoztató, in­formációs magazinunk a TV 2 műsorkezdéséig - Dunán innen, Tiszán túl - hagyományosan gaz­dag választékkal várja a pénte­ken televíziózókat. A Sziesztán belül elképzelé­seink szerint rendszeresen jelent­kezik a Tátika, sztárok kicsiben című összeállítás, amelynek első szegedi bemutatkozását a nézők nagy tetszéssel fogadták, és nem csupán a gyermekek, hanem a felnőttek is. Ugyancsak szeret­nénk helyet szorítani a Minőség utca című műsornak is, amely a vásárlók érdekvédelmi adása, és egyben lehetőséget ad új termé­kek bemutatására. Bán János stúdióvezető Nemzetközi kiállítás A Duna menti népek művészeinek Európában egyedülálló úszó ki­állítás szervezéséhez látott hozzá a Duna Art Művészeti Szövetség képviseletében Dusanek János fes­tőművész és Vinkovics László a nagymarosi Jacht Klub elnöke. El­képzelésük szerint a Duna menti népek képzőművészeinek valami­lyen formában a folyó ihlette alko­tásaiból időről időre olyan kollek­ciót válogatnak össze, amely a mű­vészet közvetítésével kifejezésre juttatja a népek összetartozását, kö­zös szellemiségét, függetlenül a festő, a szobrász vagy fotóművész állampolgárságától. A különleges nemzetközi állandó kiállítást egy hajón rendezik be, amely a rango­sabb kikötőket járva egyfajta vízi vándorkiállításként hirdeti a művé­szet nemzeteket összekapcsoló ere­jét. Elsőként magyar művészek al­kotásaiból rendezik meg jövőre a vízi kiállítást, ezután osztrák, né­met, román és más országbeli fes­tők, szobrászok jelentkezését vár­ják. Szó van arról is, hogy a bemu­tatót kibővítik és a Rajna-Majna menti országok művészeinek is le­hetőséget teremtenek a csatlako­záshoz. Az 1996-os budapesti expo idejére már egy nemzetközi hírű rangos kiállítás ringhat majd a Du­nán. (MTI) Az IKR Rt. Kazahsztánban Az egymással versengő külföldi Befejeződik a Mól Rt. minőségjavító programja Az év végéig fokozatosan át­állítják a Mól Rt. 300 benzinkút- jának töltőoszlopait, hogy alkal­massá váljanak a 91-es oktán­számú ólommentes benzin ada­golására is. Ezzel befejeződik az rt. többéves üzemanyag minő­ségjavító programja, amelynek keretében a Százhalombattai Kőolajfinomítóban a környeze­tet kevésbé károsító, csökkentett ólom- és kéntartalmú benzint ál­lítanak elő. A programhoz tartozóan legutóbb a Dunai Finomítóban adtak át összesen 7,2 milliárd forintba került két új üzem­részt, ezekben a benzin és gáz­olaj kéntartalmának nagyobb hányadát szűrik ki, vagyis ezentúl európai minőségű ben­zint tankolhatunk. Karácsonyra jelent meg Nagykun Kincses Kalendárium A karácsonyi ünnepekre meg­jelent a karcagi Nagykun Kin­cses Kalendárium a városi ön­kormányzat gondozásában. A 250 oldalas kötet színes, gazdag ünnepi olvasmányt kínál, és az új esztendőben is mindennap for­gatott könyve lehet a családok­nak. A 76 írás szerzői között mu­zeológusok, papok, pedagógu­sok és mások szerepelnek. Talál­hatók a kalendáriumban híres személyiségek portréi, vallástör­téneti, néprajzi, történeti, a nép­hagyományokat tükröző írások, rajzok, a város régi hangulatát tükröző fényképfelvételek. A gyermekek megismerked­hetnek a régi népi játékokkal, a pásztorok, csikósok, bojtárok és mások szokásaival, életével. A közismereti témák köztöt szere­pel az orvosi tanácsadó, a házi­patika, a népi termé­szetgyógyászat. A könyv forga­tói ismerkedhetnek a házikertek művelésének teendőivel, a ha­gyományos kunsági ételek ké­szítésével. A legifjabb generáció tagjai válogathatnak az eredeti népmesékben, népi törté­netekben. Külön fejezetet alkot a honatyák kalendáriuma. Közvé­leménykutatást közöl 1992-ről és arról, hogy egyes állampolgá­rok mit várnak a jövő évtől. A tatabányai közalkalmazottaknak Nyolcvanhárommillió forint Több fordulós tárgyalás után úgy döntött a tatabányai önkor­mányzat, hogy a jövő évi költ­ségvetés terhére kifizeti a közal­kalmazottak 13. havibérét. A tatabányai önkormányzat­nál komoly gondot okozott az az év közben hozott törvényi rende-. let, amely szerint az idén egyha­vi plusz bér illeti meg a közalkal­mazotti dolgozókat, miután erre az önkormányzat nem kapott ki­egészítő költségvetési juttatást. A mintegy 4000 dolgozónak 83 millió forintot kellett előterem­teni. A források keresése közben a képviselők először azt javasol­ták, hogy az intézményeknél meglévő pénzmaradványokat egészítse ki 27 millióval a testü­let, s így teremtse elő a szüksé­ges összeget. Végül is, miután ezt igazság­talannak tartották, más megol­dás mellett döntöttek: az önkor­mányzat arra vállalt kötelezett­séget, hogy január 31 -éig a jövő évi költségvetés terhére fizeti ki a 13. havi illetményt, a teljes 83 millió forintot. Nemzetközi nyelviskola Szolnokon A közelmúltban új színfolttal gyarapodott megyénk nyelvis­kolai palettája. Augusztus 1-től az International Language School Nyelviskola kezdte meg működését Szolnokon, a Sza- páry úton.-Mi a különbség Önök és más nyelviskola között? - kérdezem Fenyves Lászlónét, az iskola ve­zetőjét.- Iskolánk nevéből is kitűnik, hogy eltér az eddig megszokot­taktól. A nevében lévő „nemzet­közi” azt jelenti, hogy a nálunk vizsgát tett hallgatók bizo­nyítványára Oxfordban kerül rá a hitelesítő pecsét. Ott javítják, értékelik és minősítik a beküldött vizsgamunkákat. Ez egy nemzet­közileg ismert és elismert nyelv­vizsgát ad, amely kiválóan fel­használható többek között kül­földi munkavállaláshoz vagy külföldi továbbtanuláshoz. Az úgynevezett basic vizsgák egész évben folyamatosan, míg a kö­zép- és felsőfokú minősítők már­ciusban, májusban és november­ben vannak. A vizsgán lényege­sen nagyobb szókincset feltéte­leznek, jellegüket tekintve pedig nem elmélet ieskedő, hanem kéz­zelfogható, hétköznapi dolgokat kérdeznek a vizsgázóktól. Az oktatásunk is kissé eltér a hagyo­mányostól. Elsősorban beszéd­centrikus, ami azt jelenti, hogy az óra háromnegyed részében a diák beszéli, gyakorolja a nyel­vet. Természetesen mi is haszná­lunk könyvet, de ez csak egy for­rás a sok közül. Főként angol anyanyelvű tanáraink vannak, így még szünetben is ezen a nyel­ven tudnak társalogni diákjaink.-Más jellegzetessége is van ennek az iskolának?- Örömmel mondhatom, hogy igen, hiszen nálunk olyan óvodáscsoport is van, amelynek a tagjai az Európában és Ameri­kában is jól ismert módszertan alapján tanulják a nyelvet, ami hasonlítható egy angol óvodás óvodai játékdélelőttjéhez. Ter­mészetesen foglalkozunk iskolá­sokkal is, hiszen ez a következő lépcső az óvodás kor után. Talán fantasztikusnak tűnik, de 12-13 éves gyerekek ezzel a módszer­rel basic vizsgát tehernek.- Augusztus óta milyen tapasztalatokat szereztek?- Nagyon jókat. A tanulók fantasztikusan szorgalmasak. Biztos vagyok benne, hogy a jö­vőre is előremutató sikeres ered­mények születnek. P. Á. cégek közül az IKR A Termelésfejlesztési és Keres­kedelmi Részvénytársaság termel­te az idén a legeredményesebben a kukoricát a távoli Kazah Köztár­saságban. A Független Államok Közössége második legnagyobb területű államának több termelő- szövetkezete ugyanis az év elején amerikai, jugoszláv, izraeli és ma­gyar cégeket kért fel e fontos takar­mánynövény hozamainak növelé­sére. A biztosan fizető piacért ver­sengő cégek közül a bábolnai lett az első a hozamok és a költségek arányában. A 3.200 hektárnyi ve­tésterületről 8,1 tonnányi termést, vagyis az eddigi eredmények több, mint kétszeresét takaríthatták be a kísérletben részt vett gazdaságok. A silónak betakarított terméssel sem kellett szégyenkezni: 40-55 tonna volt az átlag. A kiemelkedő eredmények alapján további gazdaságok kér­ték az IKR Rt. segítségét, így 1993-ban többszörösére nő a ma­gyar termelési technológia alkal­mazási területe. „De sseep ez a pulóver! • ’ Egy nő akkor lesz igazán nő, ha... Szönyl Kinga sztármanöken. Akik odafi­gyelnek a divatra, azok a kifutóról ismerik, akik viszont nem forognak a divat világában, azok számára is ismerős az arca: szerepel a Knorr-, valamint a Perwol (De szép ez a pulóver! Perwollal mosva!) reklámban is. Kingával, aki egyben a Modell Ügynökség ügyvezető igazgatója, Törökszentmiklóson találkoztunk, a Csillag Divatház divatbemu­tatóján.- Megismerik az utcán az emberek?- Igen, különösen mióta a Knorr- és a Perwol-reklám megy a tévében. Sokszor, ha vásárolok a Közértben, odajönnek hozzám azzal, hogy: „De szép ez a pulóver!”- Hogyan határozta el, hogy modell ügy­nökséget hoz létre?- Korábban Ausztriában dolgoztam. Azonban, amikor megszületett a kisfiam, ez a kétlaki élet nem ment tovább; hogy én kint, a család, a gyerek meg itt. Tehát haza kellett jönnöm. Ugyanakkor az is fölmerült ben­nem, hogy miért ne lehetne olyan modell ügynökséget létrehozni itthon is, amilyene­ket Nyugaton láttam.- Tehát az ügynökségben ön tanítja a lá­nyokat a mesterségre.- Igen. Hát ennek nagyon sok összetevője van, például a zene, a koreográfia, amelyben nagyon sokat segít Tőke Szilvia. Szeretek tanítani és szeretem a manökeneket.- Nem nehéz velük bánni? Hiszen sok manöken hajlamos a hisztire.- Olyanokkal én nem dolgozom. Lehet akármilyen sztár...- Azt hallottuk, a Modell Ügynökség ter­vezi, hogy Szolnokon is tanfolyamot indít.- Igen, nagyon szeretnénk. Azt hiszem, hogy az a szülő, aki látja a divatbemutatóin­kat, nyugodt szívvel engedi hozzánk jönni a lányát. Sokan úgy jelentkeznek, hogy nem is akarnak modellek lenni, hanem csak egy kis önismeretre szert tenni. Nagyon sok lány nem tudja, hogyan sminkeljen, hogyan öltöz­ködjék. Pedig ez nagyon fontos. Mert egy nő akkor lesz igazán nő, ha rájön, hogy mi az, ami még nőiesebbé teszi. P.É. Fotó: Korényl Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents