Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
p 4 Munkavállalóknak 1992. DECEMBER 1. Munkanélküliekért Jászberényben, Jászapátin, Mezőtúron, Törökszentmiklóson Mára már tapasztalatok igazolják - és maguk az érintettek is egyre határozottabban, elszántabban fogalmazzák meg - azt az igényt, hogy a munkanélküliek tömegeinek egyenként sokkal nehezebb, kiszolgáltatottabb helyzete miatt összefogásra, valódi önszerveződések kialakítására van szüksége. Ezt az igényt felismerve kezdték meg az önszerveződések létrehozásának támogatását, a munkanélkiüliekkel feltétlen szükséges kapcsoaltok kialakítását a munkaerőpiaci helyzet értékelésében, enyhítésében fontos szerepet játszó, döntési lehetőségekkel is rendelkező megyei munkaügyi tanács, munkavállalói oldalán helyet foglaló szakmai szakszervezetek - minden szakma iránt érzékenyen, elsősorban a legsújtottabb szakmák: a vasasok, a mezőgazdaságiak, a kereskedők. A kezdeményezők nevében szándékunkat úgy fogalmaznám meg - elnézést kérve azoktól, akik számára ez ismétlésként hat -, hogy az érintettekkel közösen akarunk -, mert másként nem is lehet - választ találni a ma legégetőbb kérdésekre. Ügyeikben akkor tudunk tiszta lelkiismerettel állást foglalni, dönteni, ha be tudjuk vonni őket ezek előkészítésébe, ha minden lehetséges és szükséges fórumon segítjük érdekeik korrekt, határozott megjelenítését, ha nem csupán tanácsadásra, de kifejezetten érdek- védelemre hivatott szakértők támogatását biztosítj jk - és ha mindezekhez nélkülözhetetlen kapcsolataik kialakítását elő tudjuk segíteni. Mi érdekvédelm szervezetben gondolkodunK. Ez remélhetően nem szorul magyarázatra, hiszen alakulóban lévő - majdan civilként emlegethető - társadalmunkban a polgár számára elképzelhetetlen az életét meghatározó, önszerveződések nélküli létezés. A polgár sokféle társadalmi szerepéből következően természetesen nem mindig marad meg egyetlen civil szerveződésnél. De aem lenne jó, ha már lennének az elit számára úri kaszinók, partik, fogadások, a ma még alig és valljuk be, szoronga ottan létező és szűk középosztálynak kegyeltjei, gazdakörei - és nem lennének a legk iszolgál- tatottabbaknak, komoly feladatok megoldására elszánt és alkalmas érdekvédelmi szervezeteik. Az egesz társadalom életképessége - és főleg az egyenként mindig is kisebb eséllyel rendelkező, kiszolgáltatott munkavállaló, munkanélküli és nyugdíjas élethelyzete múlik ezen. Előfordulhat olyan település, ahol van már egyfajta - bár lehet, hogy nem 1 ifejezet- ten érdekvédelmi jellegű - szerveződése a munkanélkülieknek. Például munkanélküliek és álláskeresők egyesülete. Meggyőződésem, hogy velük is nagyon jó esélyeink vannak az együttműködésre. A találkozás, a kapcsolatteremtés lehetőségét kínáljuk nekik is - épp úgy mindazoknak, akik munkahellyel rendelkeznek ugyan, de ott nincsenek érdekvédelmi szervezetek. Hívásra személyesen is szívesen megyünk, de az MSZOSZ megyei képviseletének címén (5000 Szolnok, Szapári út 23.szám) vagy az 56/379- 055-ös telefonszámon bármely szakma képviselője elérhető. Ezt a lehetőséget természetesen felkínáljuk bárhol a megyében minden értelmes önszerveződésre képes kisebb munkanélküli csoport számára is. Mindezek után hová várjuk a napokban az önszerveződés az érdekérvényesítés szándékát remélve mindazokat, akiket az előzőekben szerettünk volna baráti hangon, jó szándékkal megszólítani? Személyes találkozásra hívjuk a munkanélkülieket, illetve azon munkahelyek dolgozóit, ahol nincs érdekvédelmi szervezet: Jászberényben a munkás és ifjúsági házba december 2-án 14 órára, Jászapátiban a művelődési házba december3-ánszintén bórára, Mezőtúron a szabadidő' központba december 4-én 13 órára és Törökszentmiklóson a városi művelődési házba december 7-én Mórára. Terjéki Ferenc vasas megyei szervező Jog és szakszervezet Vajon tudjuk-e, hogy az új munkajogi szabályok szerint már nem a munkáltató kötelessége, hogy kioktasson bennünket arról, hogy a munka törvénykönyv és az egyéb jogszabályok szerint milyen jogaink vannak, és mit kell tennünk azok érvényesítése érdekében. Az új Munka Törvény ve sok hasonlóságot mutat a régivel, ezért könnyen azt a látszatot keltheti, mintha olyan lényeges változás nem történt volna. Pedig sok minden megváltozott: a felmondási idő legkisebb mértéke 15 napról 30 napra emelkedett, megszűnt a fegyelmi eljárás, bevezették a rendkívüli felmondást, a leltárfelelősség szabályai a törvényből kikerültek (a kollektív szerződésben lehet szabályozni), hogy csak néhány változást említsek. Az új szabályozás egyik lényegét abban kell látnunk - és minél előbb alkalmazkodunk hozzá annál jobb -, hogy a munkaszerződést közelíti a rendes polgári jogi szerződéshez (mint például az adásvételi vagy bérleti szerződés). Ez abban nyilvánul meg, hogy mindkét szerződő felet egyenjogúnak és „felnőttnek” tartja ahhoz, hogy szerződést kössön és csupán azokat a garanciális jogokat szabályozza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ^egyenlőtlen erejű felek - erősebb munkáltató és gyengébb munkavál- i laló - között alapvető igazságtalanságra ne kerüljön sor, hogy a „munkabéke” fennmaradjon. , Mit jelentenek a munkavállalókra ezek a változások? 3' Először is, hogy a munkaszerződésre, a munkaviszonyból eredő jogainkra nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Engedjenek meg egy példát: ha valaki vásárol egy 100 ezer forintos ingatlant, azzal ügyvédhez fordul, vagy ha nem, akkor sem írja alá látatlanban az eladó által készített szerződést, hanem figyelmesen elolvassa és ha valamilyen kételye támad, ügyvédhez fordul. Ezzel szemben - az évek viszonylatában - több százezer forintos következménnyel járó munkaszerződést ol- vasatlanul írják alá. Előfordult, hogy a munkavállaló azt sem tudta, hogy a munkaszerződése szerint más a munkáltatója, mint akivel ő tudomása szerint munkaviszonyban áll. (A korábbi cégéből átalalakulás során több munkáltató alakult és ő nem azzal kötött szerződést, akivel kívánt volna.) Másik fontos következménye az új szabályokhoz való alkalmazkodásunknak, hogy a jogainkra magunknak kell vigyázni. Rendszeresen fordulnak hozzám jogaikban súlyosan megsértett munkavállalók, akiken már azért nem lehet segíteni, mert elmúlt az a határidő, amíg orvosolni lehetett volna. Amikor ezt tudomásukra hozom, felháborodottan mondják, hogy őket erről a jogukról a munkáltató nem világosította fel. Mások azt sérelmezik, hogy nem hívták fel a figyelmüket arra, hogy korkedvezményes nyugdíjba mehetnének, vagy ismét mások a nyugdíjazásuk előtt a munkáltató kötelességeit firtatják, amiből látszik, hogy meggyőződésük szerint az ezzel kapcsolatos feladatok a munkáltatót terhelik. Tudomásul kell vennünk, hogy az új Munka Törvénykönyv lényegesen csökkentette a munkáltatókat terhelő kioktatási, felvilágosítási, de mondhatnánk: gyámkodási kötelezettségét. Ez nagyon sok munka- vállalót váratlanul, készületlenül ért, amiről nem ők tehetnek, mert arra voltak szoktatva, hogy a Munka Törvénykönyv és a számtalan munkajogi jogszabály minden jogukat és kötelességüket szabályozza, amit meg nem szabályoz, azt a munkáltató köteles a munkavállaló édekeire is tekintettel megoldani. Bízhattak abban, hogy a szinte kizárólagos állami munkáltatók nagyszámú apparátusa mindent elvégez és nagyobb jogsértéstől nem kell tartani, mert a személyes felelősségre vonástól való félelem miatt erre nem igen került sor, másrészt a munkáltatóknak nem nagyon fűződött anyagi érdeke ahhoz, hogy megrövidítse a munkavállalókat, mert nem a sajátjukból adtak. (Természetesen itt is voltak kivételek.) Az új helyzetben azonban nemcsak a munkáltatók apparátusa csökkent le, hanem nagyon nagy súllyal esik latba a munkáltatók anyagi érdekeltsége is. Ezért nem várhatjuk el, vagy ha elvárjuk, keservesen csalódunk, hogy a munkáltató a munkaviszonyunk megkötésekor vagy az alatt a mi munka- vállalói érdekünket is szem előtt tartsa, mert őt a saját érdeke fogja irányítani. Tudom, hogy nem szívesen olvassák ezeket a sorokat, de - mint Illyés Gyula mondta - „tetézi, aki elfödi a bajt”. Minél tovább áltatjuk magunkat, annál több - elkerülhető - sérelem ér bennünket, és minél előbb alkalmazkodunk az új viszonyokhoz, annál inkább meg tudjuk védeni jogos érdekeinket. Ebben a nehéz helyzetben azért nem vagyunk teljesen egyedül. A szakszervezet útján nemcsak közös jogainkat, de az egyéni érdekeket is hatékonyabban tudjuk érvényesíteni. Ezért a szakszervezetet is újra fel kell fedeznünk, magunknak. dr. Szegedi Károly PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet közhasznú foglalkoztatás támogatására A pályázattal a Foglalkoztatási Alapból nyerhető el támogatás, az 1993. I. negyedévben felmerülő feladatok megoldásához. / > A pályázat célja: elősegíteni a telepi lés szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, területfejlesztési és mezőgazdasági feladatainak ellátásához az átmeneti, vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzdő munkanélküliek ideiglenes jellegű foglalkoztatását. Pályázatot nyújthat be - a módosított 1991. évi IV. törvény szerint - az a munkaadó, aki munkanélkülit a 1 lkosság, vagy a település általános szükségleteit kielégítő területen közi asznú munka keretében foglalkoztat és a szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. Elsősorban önkormányzatok, oktatási, művelődési, egészségügyi intézmények, non-profit érdekeltségű költségvetési szervek, egyesületek, karitatív szervezetek, egyházak igényelhetik a támogatást. A támogatás formája: a foglalkozta:ásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70 %-ának megtérítése. Közvetlen költségként (a 4/1991. /TV. 13./ sz. MüM rendelet értelmében) az alábbiak vehetők figyelembe:- munkabér és az azt terhelő járulékok- munkaruha- utazási költség- szerszám, munkaeszköz- egyéb költségek közül a közhasznú foglalkoztatásból eredő, irányításban felmerülő munkabér-költség. A kérelemnek tartalmaznia kell:- a foglalkoztató nevét, címét,- a foglalkoztatni kívánt létszámot,- a dolgozók munkakörét, alapbérét,- a foglalkoztatás időtartamát,- a program teljes költségét, ebből a saját erő mértékét, illetve az igényelt támogatás összegét,- a foglalkoztatás jellegét,- a közhasznú munkavégzők által elvégzendő legfontosabb feladatokat,- nyilatkozatot arról, hogy a. / a foglalkoztatás során felmerült közvetlen költségek minimum 30 %-ával rendelkezik, b. / a tevékenységért a munkáltató más szervtől díjazásban nem részesül, c. / a munkáltató a támogatással többletfoglalkoztatást valósít meg. Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy az elbírálásban kizárólag a vonatkozó 4/1991. (IV. 13.) MüM sz. rendelet alapján készített költségvetést tartalmazó pályaművek vesznek részt. A pályázók az elbírálás eredményéről 1992. december 23-áig értesítést kapnak. A pályázatokat 1992. december 18-án 14 óráig lehet benyújtani 3 példányban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci Programok Osztályához (Szolnok, Kossuth L. u. 11. Levélcím: 5001 Szolnok, Pf.: 183) *13897/1H* - . --------------- •
