Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

1992. DECEMBER 23. Hazai körkép 3 ✓ A Mezőtúri Állami Gazdaság Maradhatott volna egyben? Az állami gazdaság központi épületének a legtöbb irodahelyi­sége kong az ürességtől. Régeb­ben 88-an dolgoztak itt „irodis­ták’ ’, most vannak vagy harmin­cán (amíg tart a szétszedéses át­alakulás), utána, ha létrejön a „maradék-kft.”, elegen lesznek hárman. Innen lassan mindent eladnak: berendezéseket, könyvtárat, Váncsa Ildikó festményeit, me­lyekből - mint egy jelkép - ott lóg a szoba egyik falán a „Szomorú juhász”. A gazdaság fő embere (még?) nem szomorú. Vagy kedélyes ember, vagy csak magára erőlte­tett kedélyességgel leplezi a be­lül fortyogó indulatokat. Lendü­letesen mutatkozik be: Nagypál Ferenc, igazgató- Nagypál Ferenc, a Mezőtúri Állami Gazdaság igazgatója va­gyok, ezt a megbízatást kaptam vissza. Az voltam korábban is, ’89 óta. Idén szeptemberben át­vett bennünket az Állami Va­gyonügynökség, és november 1- től kaptam újabb megerősítést, munkaszerződést kötöttek ve­lem a gazdaság átalakulásáig, de legkésőbb 1993. március 31-ig.- A csődeljárás mikor indult meg és miért?- A ’91-es évi veszteségek, az alacsony árbevétel miatt likvidi­tási problémáink jelentkeztek már az év elején, és a ’92-es évi hatalmas aszálykár miatt láttuk előre, hogy gondok lesznek. 1992. július 30-án jelentettünk öncsődöt. A tárgyalásokat el­kezdtük a 14 hitelezőnkkel, és a harmadik fordulónál sikerült egyezséget kötnünk úgy, hogy mindkettőnk számára viszony­lag kedvező feltételeket alakítot­tunk ki. Mi garantáltuk, hogy a törzstőke száz százalékát vissza­fizetjük, ők elengedték a kama­tok ötven százalékát. Két év alatt fizetjük vissza a hiteleket, ami 70 millió forintot jelent, a gazda­ság vagyona 420 millió, tehát nagy veszély nincs. A decentra­lizációból származó jövedelem 140 millió forint. Ezenkívül van 32 millió forint kintlévőségünk, amit majd csak behajtunk vala­hogy, tehát ültünk mi az asztal másik felén is.- Hogy néz most ki a gazda­ság: decentralizálták, eladták, maradt is valami?...- Az Állami Vagyonügynök­ség döntése alapján el kellett ké­szítenünk az állami gazdaság de- centralizációs-privatizációs koncepcióját, nagyon szépen hangzik... Ezt a Privatizációs Koordinációs Bizottság jóvá­hagyta. Tehát egy csomó dolgot leválasztunk a gazdaságból és azt értékesítjük, s marad egy olyan rész, amely életképesen fog majd tovább üzemelni. Ez a megmaradó rész átalakul egy vállalkozói formává, és azt is privatizáljuk. Állami gazdaság itt 1993-ban nem lesz.-Ön és a közvetlen munkatár­sai maradnak az átalakult,.vál­lalkozási formában’ ’ ?- A megbízatásom, mint mondtam, március 31-ig szól.- Ezt értettem, de Ón hosszabb távra tervez, vagy csak erre a rövidre?- Ezt a feleségem is megkér­dezte. Azt mondtam erre: soká megyek még nyugdíjba. Tehát, gondolkodnom kell hosszú tá­von, elvileg a létrehozandó kft.- ben. Ha a javaslatainkat elfogad­ják, akkor lehet, hogy itt mara­dok.- Arra még nem válaszolt, hogy a leválasztott (decentrali­zált) részeket eladták-e?- Hát ez érdekes. Kétszer már meghirdettük, nyílt pályáztatás volt az ingatlanokra és nyílt lici­tálás a gépekre, berendezésekre. Egy részük már elkelt, a másik­nak folyamatban van az értéke­sítése. Belföldi tőkések nagyon kevesen vannak, külföldiekkel tárgyalunk jelen pillanatban, két olasz és egy német csoporttal. Odáig már eljutottunk, hogy alapcélként a dolgozókat is be kívánják venni, ezt kértem egyébként: 99 százalékban visz be tőkét a külföldi, 1 százalék­ban a dolgozók, mert nekik több pénzük nincs, de képletesen tu­lajdonossá válnak a dolgozók is.- A külföldiek milyen vagyont vásárolnának?- Alapvetően a föld körül mo­zog minden,-ez most alaptevé­kenységeket jelent, A gond ben­ne, hogy a föld nem eladható, hanem csak tartós bérletbe lehet adni. Hogy ne legyen olyan egy­szerű a dolog, mellette van a kár­pótlás. 5500 hektár szántóból ki­jelöltek 3300 hektárt kárpótlási területnek. De látjuk, hogy az nem fog elmenni. Nem egy tele­font kapok naponta, hogy ő ak­kor veszi ki a földet, ha én azon­nal visszaveszem tőle bérbe. Most ez a játék...- Sokan mondják, hogy az ál­lami gazdaságokat nem lett vol­na muszáj szétverni, lehetett vol­na (újformában, de egységesen) gazdaságosan tovább üzemeltet­ni. Ön szerint ezt a gazdaságot szétverték? És muszáj volt?- Nehéz a kérdés, de könnyen tudok válaszolni rá. 1989-ben, amikor ezt a munkakört felaján­lották, én írtam egy pályázati anyagot. Akkor még sehol nem volt szó ilyen jellegű átalakulás­ról, és én abban az anyagban azt írtam, hogy akkor lesz gazdasá­gosabb a termelés, hogyha vala­milyen szinten tulajdonosokká válnak a jelenlévők. Mert az „enyém” és a „mienk” fogal­mak összetéveszthetők. „Mi­énk” a gazdaság, „enyém”,ami otthon van. Azt szerettem volna, ha eltűnne a „miénk’ ’ és csak az „enyém” lenne. Most kiadták kormányprogramban. Egyrészt jó, hogy tulajdonosokhoz fog ez kerülni, a másik, ami szerintem kedvezőtlen, hogy nem a dolgo­zók tulajdonába kerül, akikre mi ezt az egészet szerettük volna alapozni. Ók a legkevésbé lesz­nek tulajdonosok. A jelenlegi hi­telek nem alkalmasak arra, hogy a dolgozók is tulajdonosok le­hessenek. A folyamatban lévő kormányprogram már megcéloz egy erős tulajdonos középréte­get. Amennyiben ez tényleg megvalósul, akkor megpróbál­hatjuk a maradékkal, új formá­ban azt, amit ’89-ben megcéloz­tam. A Szomorú juhász- Egyben maradhatott volna az állami gazdaság?- Hát hogyne maradhatott vol­na! Minden további nélkül. Ki kellett volna alakítani egy érde­keltségi rendszert. Ami nagyon fáj: az állami gazdaságok érzé­sem szerint ki lettek semmizve a bennük dolgozókkal együtt. A program egyáltalán nem foglal­kozik az állami gazdasági dolgo­zókkal. A téeszeknél más a hely­zet: bár generációváltás volt, így a jelenlegi tagok 80-90 százalé­ka nem vitt be vagyont, ennek ellenére megkapták a részüket. Itt, bár ’62 óta tőkefelhalmozás volt, nem kaptak semmit. Nem szociálpolitikai intézmény va­gyunk, az biztos. Ettől viszont a törvények és programok lehetnének „szociál- politikusabbak”... Molnár H. Lajos Fotó: Tarpai Zoltán Az emberség gyarapításáért A szolnoki civitanok cukorkásdobozai „A szeretet, a tudás, a segítő­készség, az önzetlen barátság az ember személyiségét, méltósá­gát gyarapítja. ’ ’ Ezt hirdeti a het­venöt esztendeje az USA-ban, Birminghamben alapított CIVI- TAN szervezet. Klubjai 25 or­szágban, mintegy 60 ezer taggal vállalták ezt a szolgálatot. A kelet-európai országok kö­zül elsőként hazánkban alakul­tak CIVITAN klubok. A török­szentmiklósi után az országban hatodikként, CIVITAN CLUB SZOLNOK néven városunkban is létrejött a nemzetközi szerve­zethez való csatlakozás. < A 45 főből álló klub azóta szá­mos segítő akcióval járult hozzá hátrányos helyzetű embertársa­ink körülményeinek jobbításá­hoz. Szolgálatuk kiterjed a rá­szoruló családok ruhaneművel történő segélyezésére, a mozgás- sérült emberek munkalehetősé­geinek feltérképezésére, a nagy­létszámú iskolák alapítványai­nak támogatásán keresztül egé­szen a kárpátaljai alakuló klubok segítéséig. Decemberi program­jaik keretében elindították „Cu- korkásdoboz” akciójukat. A vá­ros több forgalmas helyén elhe­lyezett kék dobozka bevétele jó­tékonysági céljaik megvalósítá­sát szolgálja. A karácsonyi ünnepek alkal­mával a város összes általános iskolájában és a Hetényi Kór­házban mintegy százhúszezer forint értékű könyvet ajándékoz­tak a gyerekeknek. A művelő­dési házban két alkalommal tar­tottak számítógépes napot, je­lenleg pedig a CIVITÁN IN- TERNÁTIONAL segítségével egy agykárosodást szenvedett kisfiú amerikai gyógykezelését szervezik. Decemberben a szolnokiak voltak a házigazdái a Hl. Orszá­gos Civitan Találkozónak, ame­lyen az országban működő 11 klub vezetői vettek részt. A szol­nokiak munkájáról mindannyian elismeréssel szóltak. A klub nem létezhetne csupán a jószándékból. A városi önkor­mányzat erkölcsi támogatás mellett anyagilag is segítette a klub megszületését. A támoga­tók közül kiemelkedik még a Hozam Rt., aki a karácsonyi könyvakciót finanszírozta. Jövő évi munkatervük már ké­szül. Mottója: „Cselekedj mindenkivel annyi jót, amennyit te szeretnéd, hogy veled tegyenek. ” (ksz) Már Kelet-Magyarország szépe A három legszebb, középen a nyerőszám életkorú szolnoki versenyző A szolnoki Agócs Andreáról már korábban hírt adtunk, mivel a 21 éves, 178 centi magas koz­metikustanuló kétszer is bejutott az ország legszebb lányainak a seregszemléjére. Ott mindkét al­kalommal éppen hogy lecsúszott a dobogóról, ezért úgy gondolta, három a magyar igazság. Az Új Néplapban feltűnt neki az a hir­detés, amelyik közhíreké, hogy lehet jelentkezni a Miss Univer­se Hungary versenyre. Egészala­kos fényképet, rövid, bemutat­kozó levelet kellett küldeni. Az országos elődöntőket hat helyen tartották, ahonnan a három-há­rom legszebb került a döntőbe. Harmincketted magával őt Deb­recenbe osztották, ahol az Arany Bika Szálló volt a helyszíne a versenynek. Először fürdőruhá­ban, majd estélyiben kellett vé­gigvonulni a szigorú ítészek előtt. Nem szaporítom a szót, Andrea minden létező díjat elho­zott. Toronymagasan győzött, és elnyerte a Kelet-Magyarország szépe díjat. Ráadásul a nézők szintén rávoksoltak, így a közön­ségdíjat is átvehette. Mindez 50 ezer forintot, egy remek pulcsit, pólót, farmert, kosztümöt, koz­metikai táskát, továbbá bárme­lyik európai szállodában kétsze­mélyes, egyhetes üdülést jelen­tett. (Csak mellesleg jegyzem meg, hogy jelenleg az üdüléshez még nincs második személy.) Közben Veszprémben sajtótájé­koztatóra utazott, majd Pesten fogadták őket, és mindkét he­lyen elismerő észrevételeket ka­pott. Az országos döntőt márci­us 27-én tartják Budán, a Vár­színházban, amelyet másfél hó­napos, bentlakásos felkészítés előz meg. O már most is erre készül: naponta edz a Tiszaliget- ben, mert ott dolgozik az apuká­ja. Ha délelőttös délután, ha dél- utános délelőtt. Nem tagadja, harmadszorra szeretne a dobogó valamelyik fokára felkerülni. Elvégre ha már kétszer éppen hogy lemaradt róla.. . D.Sz.M. Kft. lesz a Járműjavítóból A munka marad, csak kevés embert kell elküldeni A 136 éyes MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem törté­netében január 1-től új feje­zet kezdődik. A patinás tnunkásbázist a MÁV egy­személyes kft.-vé alakítja át. Hogy ténylegesen mi is változik a Járműjavító éle­tében, arról Sándor János igazgató nyilatkozik.- 1993 január 1-től a MÁV egyszemélyes kft.-t alakít nem­csak a Szolnoki Járműjavítóból, hanem a nem közvetlenül alapte­vékenységet folytató összes egy­ségeiből, beleértve a járműjaví­tókat (hat van belőlük az ország­ban - a szerk.), építési főnöksé­geket is.- Miért van erre szükség?- A MÁV racionalizálási programjában és a MÁV 2000 című tanulmányban, valamint elképzelésben kidolgozottak szerint történik mindez. Elsősor­ban a fő tevékenységre való kon­centrálás, az állami támogatás, illetve az állam és a vasút tevé­kenységének tisztázása érdeké­ben van szükség az átalakításra.- Ez a lépés egy leválással ér fel. Lesz-e majd a következő években munka, hogy majd már nem a MÁV szárnyai alá tartoz­nak közvetlenül?- Alapvetően a járműjavítást - tehát amit itt régebben csinál­tunk, elsősorban a dízelmozdo­nyok, kocsik és vasúti mérlegek javítását - változatlanul a szolno­ki Járműjavító fogja végezni. A kft.-nél annyi biztosítékot kap­tunk a szakmai szerződésekben, hogy a teljes kapacitásunk mint­egy 80 százalékát tölti ki a MÁV megrendelése. Úgy gondolom, ha a mostani létszámmal nem is, de nem túl sokkal kevesebbel tudjuk, illetve lehet ezt a felada­tot elvégezni.- Tehát biztos munka várható a következő években is?- Igen, még ha nem is ennek a létszámnak egészen. Nagyon szeretnénk, ha lehetőség nyílik rá, akkor korkedvezményes nyugdíjjal azt a létszámot leren­dezni, amire szükség van a kft. indításánál. Azoktól a dolgozó­inktól, akikkel valamilyen oknál fogva nem vagyunk egészen megelégedve vagy munkakörük megszűnik az átalakulásnál, csak azoktól szeretnénk más mó­don megválni.- Meg lehetne pontosan mon­dani, hogy hány embert kell mégis elküldeni?- Jelenleg körülbelül 1340 dolgozót foglalkoztatunk. Ebből 60 munkás továbbra is MÁV- cégnél marad, s várhatóan 1200 körüli létszámmal fog a kft. megindulni. Vagyis nyolcvan ember sorsa az előbbiekben el­mondottak szerint alakul.- Mi lesz a többévtizedes szak­munkásképzés sorsa?- Szolnokon nem szűnik meg a szakmunkásképzés. A jelenleg jól felszerelt szolnoki Járműjaví­tó szakmunkásképző részét a MÁV magánál tartja, és a kft.- vel olyan kapcsolata lesz, hogy hasonló módon, mint eddig, a másod-, harmadéves tanulók képzésébe az üzemrész is bekap­csolódik, és a szakmunkáskép­zési alap nagyságrendjéig mi is támogatjuk az intézetet. A többi részét pedig a MÁV tartja fenn, és közvetlenül a budapesti igaz­gatóság oktatási osztályához fognak tartozni.- Mi lesz a szociális létesítmé­nyekkel és a Járműjavítóhoz tar­tozó sportegyesületekkel?- Tudvalévő, hogy a MÁV- nak ilyen irányú elkötelezettsé­gei az országban nagyon na­gyok. Ebben a gazdasági hely­zetben biztos, hogy mindegyiket nem tudja fenntartani. A MÁV MTE sportegyesületnek a jövő évi támogatása biztosított. A művelődési ház egyesület for­májában fog tovább működni. Az óvoda-bölcsődének a műkö­dése március 31-ig MÁV-költ- ségen biztosított, és addig kell eldönteni, hogy a további idő­szakban mi lesz a sorsa, hogy önálló alapítványként vagy {le­dig valaki mással, mondjuk ön- kormányzattal együtt fogjuk működtetni.- Ha megvalósul az egyszemé­lyes kft., lesz-e rá esetleg külföldi vevő?- Nem lehet kizárni, de igazán ezeket a járműjavítókat, nem­csak a szolnokit, hanem az or­szágban mindet, hosszú időn ke­resztül dízelmozdonyok, illetve mozdonyok, kocsik javítására tervezték, építették, alakították ki. így a piacon más területen megjelenni nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy piacképesek legyünk más területen is, beren­dezések átalakítása, illetve beru­házások kellenének, amire pilla­natnyilag nincs módunk. Tehát várhatóan a közeljövőben nem nagyon leszünk kapósak. Azért nem elképzelhetetlen, hiszen a vasút piaci hányadából lehet, hogy egy külföldi cég is szeretne részesedni.- Mit szól az átalakuláshoz a szakszervezet?- Miután nemcsak a szolnoki Járműjavító átalakulása történik meg, így a szakszervezeti igény­jogosultság központilag, az úgy­nevezett intézőbizottságon ke­resztül érvényesülhet. Én úgy gondolom, hogy ha a MÁV ve­zetése meg tudja ésszerűen ma­gyarázni, hogy a gazdasági át­alakulás miért szükséges, akkor nem lesz akadálya arról a részről sem. tóth

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents