Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

2 Körkép 1992. DECEMBER 22. Még nyitva van, de ___ A fasizmus ellen harcoltak Nem fénylik az „aranykapu” (Folytatás az 1. oldalról) Hideg ellen nem, de az eső ellen legalább védenek. Sok ke­reskedő elmondta, hogy szíve­sen kialakította volna maga az elárusítóhelyet - ízlésesebben. Panasza mindegyiknek van. 15.000 forint a terület bérleti díja (24 napra) a fóliabódékban nincs áram, a koránjövő szürkületkor a Antall József a 36-os frakciónál Antall József miniszterelnök tegnap részt vett a Szabó János vezette 36-os parlamenti frakció ülésén. A másfél órás eszmecse­re után a kormányfő elhárította az újságírói kérdéseket, mond­ván: „Nem nyilatkozom, ez kis­gazda-ügy”. Szabó János a sajtónak kije­lentette: a témák között szerepel­tek a koalíciót, a frakciót érintő kérdések, valamint napi politikai események, köztük a média-kér­dés és a koalíció belső ügyei. A frakcióvezető arra hivatkozva, hogy zárt ülés volt, nem bocsát­kozott részletekbe. Szabó János szerint nem volt szó a földműve­lésügyi tárca helyzetéről, sem pedig az esetleges miniszter­vagy államtitkárcserékről. f \ Jut eszembe! Gyermekkoromban még a halottaktól féltek az élők. Mára az eltávozott hozzátar­tozóink szelleme riadozhat, ha az éj leple alatt elvetemült emlékgyalázók keresik fel a sírkerteket. A napokban a szolnoki köztemetőben járt egy haramiabanda és a sír­emlékek tartozékait találta üzleti szempontból figye- lemfelkeltőnek. Több tucat márvány emléktábláról ver­ték le a fémvázákat, melyek­be a hozzátartozók a kegye­let virágait helyezték. Vala­hol majd ismét feltűnnek ezek a kelyhek, hogy a piaci igényeknek megfelelően áruvá váljanak, a károsultak pedig mind e Földön, mind pedig a túlvilágon eltűnőd­hetnek azon, hogy a gonosz­ság eszkalációjában miért nincs legalább karácsony, a szeretet ünnepe közeledtével fegyvemyugvás? V ~pb~ J megváltó fényt egy villanyosz­lopról kapják. így sokan már ko­ra délután elpakolnak, de van, aki már megunta az egész herce­hurcát, és végleg elvonult. Üres fémvázak jelzik ezt. Az már végképp felbőszítette őket, hogy míg ők kinn 15 ezer forintért áznak, fáznak, addig a - román, lengyel, olasz - „kollé­Az Országgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról) Bánffy György felszólalásá­ban indokolatlannak tartotta a 40 millió forinttal gazdálkodó Vad­gazdálkodási Alapnak az Erdé­szeti Alappal közös kezelését, hiszen a földterületeknek csupán 18 százaléka erdő, míg 82 száza­léka mezőgazdasági terület. Lakos László (MSZP) frakci­ója nevében elmondta: bár támo­gatni fogják a törvényjavaslatot, ők is szerencsésebbnek találnák, ha a földtulajdonosnak is lenne beleszólása a vadászati jog hasz­nosításába. Pap János (Fidesz) frakciója véleményét ismertetve elmond­ta: néhány módosítással támo­gatják az alapokról szóló javas­latot a vadgazdálkodás kérdését kivéve. Helytelennek ítélik a vadgazdálkodás jogát az állam­nál tartani, csorbítva ezzel a terü­letek tulajdonosainak jogait. Az erdőt pedig a Fidesz szerint egy­séges egészként kell kezelni. Rótt Nándor (KDNP) egyene­sen humorosnak tartotta, hogy az alap kezelője a minisztérium, ho­lott az alapok felett általában egy kuratórium rendelkezik. A terve­zet koncepcióját tévesnek tartot­ta, a jelenlegi szöveggel nem ja­vasolta elfogadásra a javaslatot. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) szintén az érdekvédel­mi szervezetek részvételére és a nyilvánosság szükségességére hívta fel a figyelmet. A Tisztelt Ház tegnap meg­kezdte az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosításáról Műholdas műsorsugárzás gák’ ’ potom pénzért vagy feke­tén a fedett csarnokban kínálják portékáikat. De azért van itt még kínálat: játékok, könyvek, kazet­ták, cipők, édességek, elektro­mos cikkejc, diyatbóvlik. De­cember 24-ig „Tvjyitva van az aranykapu. Csak bújjatok raj­ta!” rendelkező törvényjavaslat álta­lános vitáját. Az országos közúthálózat mű­ködőképességének megőrzését szolgáló útalapot a kormány évente köteles a költségvetési törvénnyel párhuzamosan jóvá­hagyásra az Országgyűlés elé be­terjeszteni - emlékeztetett expo­zéjában Rajkai Zsolt. A Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára leszö­gezte: az útalap bevételeinek nö­velésével lehetővé válik jóné- hány, égetően fontos, a közleke­déspolitikával kapcsolatos fel­adatellátása. 1993. január 1-jétől a tervek szerint a motorbenzin, a gázolaj, a sűrített földgáz eseté­ben 6 forintot, a propán-bután gáz esetében 8 forintot kell lite­renként, illetve köbméterenként az útalap számlájára befizetni az üzemanyag árából. Szendrei László (MDF) egyet­értve az útalap mértékének növe­lésével, arra hívta fel képviselő- társai figyelmét, hogy a gazdasá­gi megújulás egyik alapfeltétele a közlekedési struktúra fejleszté­se. Kocsenda Antal (36-ok) az országos közúthálózat szemléle­tes ismertetése után - utalva az 1996-os világkiállításra - ki­emelte: Magyarország a nemzet­közi tranzitforgalom egyik fő le­bonyolítója, ezért különösen fontos szerepe van közutaink ál­lapotának. Mivel több képviselő nem kí­vánt hozzászólni, az elnöklő Dombach Alajos az általános vi­tát lezárta. Karácsonytól kibővített műsoridő A hazai műholdas tévéműsor-sugárzás meghonosításáért novem­bertől megindított kísérleti adásokat, karácsonytól kibővített műsor­időben lehet majd látni - tájékoztatta az MTI-t Nagy Albert, az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. osz­tályvezetője. A jelenlegi, este 19 és 22 óra közötti műsoridőn kívül, december 24 és január elseje között délelőtt 9 és 12 óra, valamint december 24-e és 27-e között továbbá január elsején délután 15 és 17 óra között is fogható lesz a kísérleti adás. Az első tapasztalatok alapján a vételhez hazánkban 1 méter körüli átmérőjű, míg határa­inktól keletre ennél nagyobb méretű parabolaantenna szükséges. Vita a földművelésügyi alapokról és az útalapról Zászlót és fejet hajtottak a hősök előtt (Folytatás az 1. oldalról) Kövesdi Albert alezredes, a kiegészítő parancsnokság pa­rancsnoka kapta feladatul azok­nak a honvédeknek a felkutatá­sát, akikről méltatlanul hallga­tott a történelem, pedig katona­ként derekasan harcoltak azért, hogy a progresszív erők győze­delmeskedjenek 1945-ben. Nagy Szilveszter is őket kö­szöntötte, amikor azt mondta:- Zászlót és fejet hajtunk az elesettek előtt, és megkövetjük azokat, akik elsőként lettek tag­jai a demokratikus magyar had­seregnek. A katonai szövetség szorítása kényszerítette az orszá­got a tragédiába, és 1944. októ­ber 15-e, a kiugrás napja nem a békét hozta, hanem sajnos a nyi­las csőcseléket juttatta hatalom­ra. Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés, az új magyar had­sereg megteremtésén fáradozott, ami a nemzeti lét továbbélését fejezte ki. Azok a katonák, akik akkor a zászló alá álltak, megér­demlik a ma nekik kijáró elisme­rést. Az ünnepség végeztével fo­gadáson látták vendégül a szer­vezők a kitüntetetteket,közül B. Kiss Gyula, szajoli honvéd el­mondta, azok között volt, akik a budai vár visszavételéért harcol­tak. Nem voltak könnyű helyzet­ben, hiszen mindkét oldalon azo­nos egyenruhában álltak a front­vonalak mögött a magyar kato­nák, őket az különböztette meg az ellenségtől, hogy köpenyük hajtókája alatt nemzeti színű szalagot viseltek. Órájuk mond­ták az orosz fegyvertársak, hogy „harasó magyar szoldáf ’. A sors fintora persze, hogy közülük is többen jutottak fogságba, s éve­ket töltöttek „málenkij robo­ton”. Többen kaptak posztu­musz emlékérmet, vettek át hoz­zátartozók elhunytaknak járó el­ismerést, de azért, hál’ isten, szép számban voltak, akik meg tudtak jelenni e kedves hangulatú meg­emlékezésen. Azok, akik most nem kapták meg az emlékérmet, március 15-én egy újabb ünnep­ségen elégtételt nyerhetnek, ha katonamúltjukat igazolják a hadkiegészítő parancsnokságon Súlyos pénzügyi gondok közepette Változások előtt a megyei kórház 1992. november 27-én a me­gyei közgyűlés megtárgyalta a megyei kórház-rendelőintézet elmúlt két évi tevékenységéről szóló beszámolót. A testület fel­adatként határozta meg a kór­házfinanszírozás problémái is­meretében, hogy a kórház veze­tése készítsen a financiális prob­lémák kezelésére alkalmas pénz­ügyi-szakmai intézkedési prog­ramot. Továbbá felhatalmazta a megyei közgyűlés elnökét arra, hogy a kórház illetékességi (ellá­tási) területén működő (elsősor­ban városi) önkormányzatok részvételét kezdeményezze a kórház gép- és műszerfejleszté­seinek finanszírozásában. A súlyos pénzügyi gondok je­lei már az elmúlt években is je­lentkeztek. Ezért a megyei ön- kormányzat és a kórház vezetése többször megkereste a Népjóléti Minisztériumot és a működést finanszírozó Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóságot, póttámogatást kérve a bizton­ságos működés pénzügyi feltéte­leinek megteremtésére. Ezekre eddig gyakorlatilag elutasító vá­lasz érkezett. A kórház működéséhez szük­séges pénz hiányának elsősor­ban az az oka, hogy a hasonló ágyszámú és feladatú kórházak­hoz képest a működési költsége­ket alacsony szinten állapították meg. Ez döntően annak követ­kezménye, hogy már a ’80-as évek második felében is rendkí­vül alacsony szinten volt a me­gyei egészségügyi intézmény működési költségkerete. Ez a hátrány napjainkban fokozottan jelentkezik, tekintettel, hogy a gyógyszerek, gyógyászati esz­közök, energia stb. árában bekö­vetkezett változásokat a finan­szírozó nem fedezi teljes mérték­ben. Mind a megyei önkormány­zat, mind a megyei kórház veze­tése keresi a hiány pótlásának olyan lehetőségét, amely a bete­gek ellátását nem vszélyezteti, ugyanakkor pénzügyi megtaka­rítást eredményez. Termé­szetesen a kórházi kezelést igénylő beteg gyógyító ellátás nélkül nem maradhat, és szociá­lis ok miatt sem kerülhet senki a kórházból az utcára! Ennek egyik megoldási módja lehet, hogy akik szociális otthoni - és nem kórházi krónikus osz- tályi - elhelyezésre szorulnak, azok vagy szociális otthonba ke­rüljenek, vagy a kórházi ágyak átszervezésével szociális ellátást biztosító részleg alakuljon. A szociális otthoni helyek biztosí­tása jelenleg nehéz helyzet elé állítja mind a megyei, mind a települési önkormányzatokat - a helyek kialakítása, illetve szá­mának növelése az ő feladatuk. Ez azonban a mindenkori műkö­dési költségek mellett beruházá­si költséget is igényel. Ugyanak­kor, ha a kórház meglévő épüle­teiben szociális otthoni részleg alakulhatna, csak a mindenkori működési költség fedezetének megszerzése jelentkezik. Ez utóbbi elismertetése sem lesz könnyű, de a helyi önkormány­zatok, a megyei közgyűlés és a kórház vezetésének együttes szándékával ez járható út. Csak olyan szervezeti, illetve műkö­dési változások hajthatók végre, melyek összességükben a beteg- ellátást nem veszélyeztetik. En­nek érdekében tevékenykedünk és ehhez kérjük a megye lakosa­inak megértő támogatását is. Dr. Györgyi Lajos Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Állásfoglalás Betegek nem maradnak elltatlanul A Néplap 1992. december 14- i számában megjelent „Bajban van a kórház” című írás kapcsán a Hetényi Géza kórház vezetői a következő állásfoglalást teszik közzé. A Hetényi Géza kórház való­ban olyan súlyos pénzügyi gon­dokkal küzd, amely veszélyezte­ti a további működését. A költ­ségvetés hiányának pótlására a kórház vezetői az illetékes szer­veknél és az érintett önkormány­zatoknál eljártak, de az erőfeszí­tések ez ideig eredménytelenek maradtak. A jelen gazdasági helyzetben a hiány más forrásból nem pótol­ható, ezért a kórháznak a megyei közgyűlés folyó év november 27-i határozata alapján - a továb­bi működés érdekében - szük­ségintézkedések megtételére is fel kell készülnie. Ennek egyik lehetséges változata a volt bába­képző épületének átmeneti bezá­rása. Bármilyen szervezeti átalaku­lásra kerül is sor, kórházi keze­lést igénylő betegek ellátatlanul nem maradnak. Ennek érdeké­ben kerül sor minden intézke­désre. A gazdasági számítások szerint azonban a kórház belső intézkedései végleges megoldást nem eredményeznek, a fennálló hiány csak töredékében gazdál­kodható ki. A lapban közölt írás több pon­tatlanságot tartalmaz, egyebek között a megszüntetett és meg­szüntetésre váró krónikus ágyak vonatkozásában. Az új egész­ségügyi rendszerben nem a kró­nikus ágyak számának növelése, hanem a szociális ellátás és a szociális otthoni férőhelyek biz­tosítása a cél. Ezért a megyei ön- kormányzat szociális gondozó kialakítására törekszik a kórház területén, ami áttételesen javítja az egészségügyi ellátás körül­ményeit, közvetlenül pedig je­lentősen csökkenti a kórház mű­ködési kiadásait, mivel a szociá­lis gondozó működtetése más pénzügyi forrásból történik. Hasonlóan valótlan a szerve­zeti és működési szabályzat hiá­nyára utaló állítás. Nem a sza­bályzat teszi lehetővé a profilok kialakítását, hanem azt kell a profilok működéséhez formálni. A korábbi szabályzat - amely je­lenleg is érvényben van - korsze­rűsítés alatt áll. Összegezve, a kórház vezeté­se megállapítja, hogy a kórház képviseletére nem jogosult sze­mélytől származó nyilatkozat lá­tott napvilágot. Az intézmény még kiforratlan belső ügyei ke­rültek a nyilvánosság elé, a nél­kül, hogy ennek közlésére felha­talmazást kapott volna a levél írója. Ennek hatása mind a köz­véleményben, mind a kórház belső életében félreértéseket, bi­zonytalanságot, zavarokat okoz­hat. A kórház vezetése hangsú­lyozza, hogy a kórház működé­sére vonatkozó minden változta­tást a megyei önkormányzattal és a megyei tisztifőorvosi hiva­tallal egyeztetve hajt csak végre. Megyei Hetényi Géza Kórház vezetése Dr. Böjté Lajos orvos-igazgató * A témával kapcsolatban a mai napon kerekasztal-beszélgetést szervez szerkesztőségünk. A be­szélgetésen - amelyről a lapban tájékoztatjuk Olvasóinkat - részt vesznek a Népjóléti Minisztéri­um, az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság és a megyei önkormányzat illeté­kesei.

Next

/
Thumbnails
Contents