Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
12 Mi legyek, ha nagy leszek? 1992. DECEMBER 17. Két éve nincs hivatalos állásfoglalás Oktatás és közművelődés Tiszafüreden Nem gondoltam, hogy ilyen „nagy falat” lesz számomra az oktatás tiszafüredi helyzetéről írni. No nem azért, mint ha az illetékesek nem álltak volna szívesen a rendelkezésemre. Sőt... Minden adathoz hozzájuthattam. Rendelkezésemre álltak a száraz tények: hány tanuló jár általános iskolába, hány közülük a nyolcadikos, ki fog idén érettségizni, hányán szereznek szakmát, milyen speciális tanfolyamok vannak, mennyi az esti és levelező iskolában tanulók száma. De engem nem ez érdekelt! Arra voltam kíváncsi, hogy rendel- kezik-e a város, a város önkormányzata hosszútávú oktatási, közművelődési koncepcióval? A hivatalban azt tanácsolták, hogy Bódi Györgyöt, az oktatási és kulturális bizottság elnökét keressem meg. A Zrínyi Általános Iskola igazgatója - miután munkahelyén felkerestem - készséggel válaszolt kérdéseimre.- Mielőtt hozzákezdenénk az oktatásügy ,,kivesézéséhez’ ’, bemutatná röviden a bizottságot?- A bizottságban heten dolgozunk. Négy képviselő mellett három kívülálló van. Két éve dolgozunk együtt. Hatan szakmabeliek vagyunk. Kéthetes rendszerességgel ülésezünk, itt beszéljük meg az aktuális feladatokat. Legfontosabb feladatunknak azt tartottuk az induláskor, hogy minden intézményt ismerjünk meg. Úgy érzem, hogy ennek eleget is tettünk. Eljutottunk mindenhová. Nem kullogunk az események után: információink naprakészek.- Akkor van körbehatárolható koncepciójuk is az elkövetkező időszakra? Rendelkeznek ’93-ra tervekkel?- Nincs ilyen. De engedtessék meg nekem, hogy azonnal visszakérdezzek! Szabad-e egyáltalán most városi célokat kitűzni?- Ezt hogy érti?- Soha nem voltam híve a „fiskális” szemléletnek. Meggyőződésem, hogy Tiszafüred rendelkezik jól felkészült szakemberekkel, akik képesek lennének egy városi koncepció kidolgozásához, de ehhez kell egy alap, amiről el lehet indulni. Ez az alap lenne a közoktatási törvény, ami lassan két éve csak tervezet formájában létezik. Ez az egyik ok, ami miatt nincs terv.- Kíváncsi lennék a másikra is...- Nem dőlt még el az egyház és az iskolák ügye. Városi szinten csupán sejtések vannak. Gyorsan tisztázni kellene, hogy mikor lesz belőle valóság, hány iskolát fog érinteni, mekkora a lakossági igény erre? Meggyőződésem, hogy ez és a törvény megszületésének késedelme okozza a legtöbb gondot Tiszafüreden. Mostanában jogilag és pszichikailag itt olyan helyzet alakult ki, hogy az intézmények nem tudnak lépni. Ennek ellenére minden iskolának vannak tervei, elképzelései, de túl sok a bizonytalansági faktor.- Térjünk vissza a sejtésekre. Bevallom, hogy nem készültem, de azt tudom, hogy éppen az ön iskolája az egyik érintett az egyházi oktatás bevezetésében. Kifejtené nézeteit ebben a témakörben?- Az egyházi oktatás bevezetése ügyében két iskola érintett. Egyik valóban a Zrínyi. Többé-kevésbé megalapozott véleményem, hogy Tiszafüreden nem igényel két iskolát az egyházi oktatás. Azt is nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a szülők nagy többsége nem igényli. Álljon itt egy példa: mi az iskolában rendeztünk egy fórumot. Tizenhat osztály szülői munkaközösségeinek képviseletében harmincketten vettek ezen részt. Egy szülő nyilatkozott az egyházi oktatás mellett, 25 ellene. A többiek tartózkodtak. Ez csupán egy számadat. Mindezek mellett az a szülő, aki egyházi iskolába szeretné járatni gyerekét, tegye. Csak még egyszer mondom: gyorsan tisztázni kell, hogy mikor és milyen formában.- Túlságosan eltávolodtunk az oktatási és kulturális bizottság munkájától. Még azt hiszik az olvasók, azon kívül, hogy kéthetente összeülnek, nem csinálnak semmit. Mi haszna van a városnak a hét ember munkájából?- Direkt módon a mi munkánk nem mérhető. Ugyanígy az intézményeket sem kívánjuk központi direktívákkal irányítani. Munkánk azért van bőven. Elég súlyos a helyzet Tiszafüreden. A Széchenyi iskola beázik, a Kiss Pál iskolában nincs tornaterem, az óvodák többségének állaga rossz, a Kossuthban nincs megoldva az esővíz elvezetés, a gimnáziumban korszerűsíteni kell a fűtést, nálunk egy osztályterem falát gerendával kell előbb- utóbb kitámasztani. Ezek csak kiragadott példák! De ez is a mi asztalunk. Javaslattal élünk' az önkormányzat felé. Megtárgyaltuk pélául a 8 osztályos gimnáziumi oktatás bevezetését. Szakmai érveinket figyelembe veszik a költségvetés tervezésénél. Ismerjük mind a hat tiszafüredi intézmény életét. Felmértük az igényeket, egyeztetünk. Az önkormányzat lehetőségeit figyelembe véve intézkedünk. Sajnos legtöbbször az okozza a legfőbb gondot, hogy jut-e rá pénz, vagy az, hogy eldöntsük mikor és kinek adjunk először. Meggyőződésem, hogy bizottságunk hatékonyan csak akkor tudja támogatni az oktatást, ha a feltételek minimális szinten megteremtődnek hozzá. Füreden ez a legnagyobb probléma.- Ez is indokolná, hogy készüljön egy terv. Oktatási törvény ide vagy oda, ha csak megválaszolnánk a felvetett problémákat, összeállhatna egy városi koncepció.- Az, hogy nincs írásos anyag, nem jelenti azt, hogy nincs a jövővel kapcsolatos elképzelés. Hallgatólagos egyezség van a városban. A fő irányok kirajzolódtak. Szükség van egy gimnáziumra, a város elbír egy 12 osztályos, pontosabban 11+1 rendszerű iskolát. Ennek a feladatnak a Széchenyi felel meg a legjobban. Á terveket minisztériumi szinten kezelik. Össze kell kapcsolni az általános képzést a szakképzéssel. Marad a Kossuth, a Kiss Pál, a Zrínyi és a Szőlősi iskola. Szükség van mindegyikre. Most még 8 osztályos formában, később a törvénytervezet által lehetővé tett 10 osztályos formában. Mindenképpen el kell érni, hogy a tehetséges 12 éves gyerekeket meg tudja tartani a város. Szemléletbeli változásnak kell bekövetkezni. Az iskolák érzik és tudják ezt. Lépni és változtatni kell azért, hogy az oktatás színvonala emelkedjen. Minden iskola rendelkezik tervekkel. Mi nem akarjuk éldönteni, hogy az intézmények mit csiáljanak. Tudják ők azt maguk is! Csak a bizonytalansági tényezőket kellene rövidre zárni, mind a pedagógusok, mind a szülők igénylik ezt! Ha ez megtörténik, több konkrétumról tudok beszámolni. Percze Miklós Abonyban Gépírói képesítés az érettségi mellé Abony nagyközség két általános iskolájában - Gyulai Gaál Miklós és a Somogyi Imre - összesen nyolc 8. osztályból mintegy 250 tanuló jelentkezik továbbtanulásra. A többség Szolnok, Cegléd és Abony középiskoláiban folytatja 1993. szeptember 1-jétől tanulmányait. Néhá- nyan művészeti - zenei, katonai középiskolákba jelentkeznek.- Az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium és Gyors és Gépíró Iskola milyen lehetőségeket kínál az új első osztályosainak? - kérdezem Fodor László iskolaigazgatót. A Gyors és Gépíró Iskola gépíróterme 27 elsős tanulónak ad továbbtanulási lehetőséget. Olyan helybeli és környékbeli lányokat várunk, akik jó helyesírással rendelkeznek, közepes tanulmányi eredményűek. Újdonság: már nemcsak mechanikus, hanem japán elektronikus írógépekkel is megtanulnak bánni az elsősök. Ezen kívül idegen nyelvet - angolt - is tanulhatnak szakkörsze- rűen. Jövőre remélhetőleg a német nyelvtanulási lehetőséget is meg tudjuk teremteni. Újdonságnak számít szeptembertől az idegen nyelvű gépírás is. Ehhez nem kell perfekt beszélni. Elég, ha olvasni tudja a diák az idegen nyelvű szöveget. Ezt az iskolatípust 2-3 éven belül továbbfejlesztjük. Nem 2 éves, hanem 4 éves iskola lesz a gyors- és gépírói. Közismereti tárgyakból a gimnáziumi anyagot tanulják, csak kevesebb tantárgyat: a kémia, biológia, földrajz elmaradnának, vagy csökkentett óraszámban tanítanánk őket. Helyette gyors- és gépírást, alapvető gazdálkodással kapcsolatos tantárgyakat, ismereteket oktatnánk. Titkárnői, menedzserképző kísérleti iskola lesz az új iskolatípus, nem közgazdasági, nem gimnázium, hanem a kettő közötti, melynek tantervében idegen nyelvek oktatása is szerepel. Természetesen itt a fiúk jelentkezésére is számítunk. A tárgyi feltételek megteremtésén is munkálkodunk. Elkészült az épületbővítés terve. Az iskola 10 tantermes lesz, az új szárnyban helyet kap négy új, komoly előadóterem, korszerűen felszerelt szertárakkal, laboratóriumokkal és egy tágas aulával. 1993. szeptember 1-jén használatba vehetjük az új, korszerű sport- csarnokot. Végre lesz komoly tornaterme intézményünknek, amely nagyközségi igényeket is kielégít. A 70 millió forint értékben készülő sportcsarnok munkálatai szépen haladnak: túl vagyunk a betonozáson, a falak felhúzása folyik. 1993. szeptember 1-jétől egyelőre egy 30 fős első osztállyal bővül gimnáziumunk. Négyes, ötös bizo- nyítványú tanulók jelentkezését várjuk, elsősorban helybelieket. Itt megjegyzem, hogy a jelenlegi elsőseink megközelítően megtartják négyes, ötös tanulmányi szintjüket. Lesz néhány jeles rendű is köztük. Két idegen nyelv - angol és német - oktatása folyik. A harmadik osztálytól fakultációként plusz óraszámban bizonyos tantárgyakat tanulhatnak diákjaink, így magyart, történelmet, angolt, gépírást, matematikát, fizikát. A fakultáció célja: a továbbtanulásra - főiskolára vagy egyetemre - való felkészítés. Gépírásból alapfokú vizsga tehető. Ezzel és az idegen nyelv ismerettel könnyebben el tudnak helyezkedni végzős gimnazistáink. Bálint Zsuzsa — Építkezik? Átépíti, vagy felújítja fürdőszobáját? Nálunk komplett fürdőszoba-berendezést olasz fürdőkádakat és zuhanyzótálcákat nagy színválasztékban vásárolhat! — Azt is érdemes tudni! Áruházunkban különböző méretű (fagyálló) burkolok egyes típusa 10-30 %-os árkedvezménnyel kapható, amíg a készlet tart! DECEMBERI NYITVA TARTÁS: 20- án, 21-én, 27-én, 28-án reggel 8 órától 13 óráig, egyéb napokon 7.30 órától 15.30 óráig KELET-TÜZÉP RT. „FESZEK” Áruháza Szolnok, Piroskai út Telefon/fax: 56/375-310 A KELET-TÜZÉP RT. Kossuth tér 1. sz. alatti bemutatótermében és megrendelő irodájában teljes áruválasztékunkról informálódhat. Tüzelőanyagot és egyes építőanyagokat irodánkban kifizetheti és mi HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK! Telefon/fax: 56/340-606 374-437 Köszönjük, hogy eddig is nálunk vásárolt, szeretnénk 1993-ban is hasonló színvonalon és udvariassággal Önt kiszolgálni! r rr r F f GARANTALT MINOSEG! — GARANTALT AR!
