Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1992. DECEMBER 16. Jászsági körkép 11 Értően olvasnak A jászboldogházi általános is­kolában Tolnai Gyuláné heurisz­tikus programozású olvasás- és írástanítási módszerét alkalmaz­zák az első és a második osztály­ban. Itt alakult meg a Jászság módszertani központja. A taná­rok szívesen adják át tapasz­talataikat a kollégáknak. Leg­utóbbi alkalomkor a megyéből több mint harminc pedagógus volt kíváncsi a gyakorlati alkal­mazásra, de videokazettán is rögzítik az órák anyagát.- Százhatvanhárom tanulónk van - mondja Zrupkó Ferencné igazgató. - A rendkívül jó eszű gyerektől a szerény képességűig a legkülönfélébb diákokat okta­tunk. Ezért fontos egy olyan módszer megtalálása, amely gyermekre szabottan alkalmaz­ható. E program segítségével a tanulók maguk is fejleszthetik képességeiket. Sok játékos ele­met használunk. A múlt évben kezdték alkal­mazni a Tolnai-módszert. Immár elsősök és másodikosok is így tanulják a magyar nyelvet. Meg­jelentek az ízléses tankönyvek, kiadás előtt áll a harmadik és negyedik osztályos tankönyv. Nagyné Bori Mária, a módszer szakértője elmondta, hogy van­nak olyan tanulók, akik koráb­ban nem tanultak meg olvasni, évet kellett ismételniük, ám ez­zel a módszerrel sikeresek vol­tak. Az oktatás egy úgynevezett programfalra épül. A termek fa­lát színes, játékos képek borít­ják, melyekre csak rá kell pillan­tani, hogy megtalálják a fogó­dzókat. A Kunságban két, Szolnokon egy iskolában, és itt Jászboldog- házán van megyei központja a heurisztikus programozású okta­tásnak. Ezeken az intézménye­ken túl már máshol is dolgoznak vele. Nem csak az új módszer alkalmazásában emelkednek ki. Tavaly, országos tanulmányi versenyen egyik diákjuk máso­dik lett biológiából, egy másik oroszból a 4. helyet szerezte meg. A technika és a rajz tantárgyak helyett környezetkultúrát taníta­nak. A nyáron képzőművészeti tábort szerveztek a strandon, ahová az ország minden részéről érkeztek. Említésre méltó, hogy 3-4 ezer forintos díj helyett mindössze 1200 forintba került a tábor egy gyermeknek. Az ott született alkotásokat november­ben és decemberben Jászberény­ben, a Déryné Művelődési Köz­pontban állították ki. Az önkor­mányzat is kitett magáért: erre az alkalomra egy képeslapot készí­tettek.- Az önkormányzat, Boldog­házi Gyerekekért nevű alapít­ványt hozott létre - jegyzi meg az igazgatónő. - Ennek köszönhető­en sok újdonságot, szakköröket tudunk indítani. Meghirdettük a kis kémikusok baráti körét, aho­vá a környező településekről is várjuk a gyerekeket. Két éve indították újságjukat, a Sulibulit. Farsang idején, az évzáróra, a szünetre és így Miku­lás környékén jelenik meg. Tanulás a programfal mellett Több és jobb víz Elkészült Jászboldogházán az új ivóvízkút. Négyszáznegyven­két méter mélyről jön a víz. A fejlesztéshez céltámogatást ka­pott az önkormányzat. A telepü­lésen korábban 3 kút működött, de az egyik beomlott. A beruhá­zás az ivóvízkészlet bővítését és javítását szolgálja. Elmondták. hogy gondok voltak a minőség­gel, különösen a nyári időszak­ban. Elégedettek a kivitelező, a debreceni VIKUV munkájával. A földmunkákat, a betonozást az önkormányzat építő-karbantartó brigádja végezte el. A csőháló­zatot még a múlt évben bővítet­ték, több mint ezer folyóméterrel hosszabbították meg, hogy a ki­jelölt új telkeken is legyen víz. Az előzetes számítások sze­rint fele annyiba kerül majd csa­ládonként a fűtés, miután beve­zetik a gázt, mint a jelenlegi tü­zelési móddal. Jól bizonyítja a lakosság érdeklődését, hogy a pénzt nem részletekben, hanem egy összegben fizették be. November 6-án kezdődtek a munkálatok, a Jánoshida és Jász- boldogháza közötti gázvezeték- rendszerben már megtörtént a nyomáspróba is. A község hatá­ráig tartó szakasz készült most el. A belterületre csak később vezetik. A tervek szerint 1994- ben, legfeljebb ’95 elején meg­történik a végleges átadás. A gázfelhasználási engedélyt már megkapták. A következő lépés­ben a Füzesabonyig tartó sza­kaszt építik ki, onnan érkezik majd a gáz Jászboldogháza 780 lakásába és a közületekhez. Az új kút kornyéke a száz köbméteres tározóval Profiltisztítás az Áfésznél A Jászsági Áfész tizenkét, Jászberénnyel együtt ti­zenhárom településen van jelen. Az idén nyolc ven­déglátóhelyet adtak el; en­nél is több konyhát, büfét vettek vissza az önkor­mányzatok, a korábbi üze­meltetők. A tendencia jól szemlélteti elképzelései­ket. Hosszú távon a vendéglátással nem kívánnak foglalkozni - tájé­koztatott Tiborcz Zoltán vállal­kozási osztályvezető. Ezt az irányelvet a küldöttgyűlés is jó­váhagyta. Tudatos profiltisztí­tásról van szó. Ennek megfelelő­en nem csak a vendéglátást nem akarják szakmailag kézben tarta­mi. Hasonlóan járnak el tüzép-te- lepeikkel, gázcseretelepeikkel. Ebből következik, hogy e felada­tok szerepének csökkenésével arányos központi apparátusra van szükség, illetve ezek helyett a fő profil, az élelmiszer-, az iparcikk-kereskedelemre helye­zik a hangsúlyt. Korábban több mint nyolcvan vendéglője volt a Jászsági Áfésznek. A tekintélyes szám el­lenére ez nem tükröződött az ágazat súlyában, a forgalom nagyságában. A profiltisztítási folyamat már évekkel ezelőtt el­kezdődött, ám az utóbbi időben - többek között a gazdasági kényszer hatására - felgyorsult. Az egyik hasznosítási forma az üzemeltetésbe adás; a másik az ingatlan eladása. Olyan ven­déglőket értékesítettek, melyek nem fejleszthetők, fekvésük mi­att kihasználatlanok. A küldött- gyűlésen leszögezték: az ingat­lanok ellenértékét fejlesztésekre kell visszaforgatni. Az élelmi­szer- és iparcikk-kereskedelem fejlesztése nem jelenti azt, hogy minden éttermüktől meg akarná­nak szabadulni. Van olyan épü­letük, amely új, vagy a későbbi­ekben átalakítható. Az áfész extenzív fejlődése véget ért. A forgalom növelését újabb községi boltok megnyitá­sával nem biztos, hogy el lehet érni. Két évvel ezelőtt befejező­dött az a program, melynek lé­nyege az volt, hogy a települése­ken olyan ABC üzleteket mű­ködtessenek, melyekben tőke­húst, zöldséget, élelmiszert kí­nálnak. Most a tizenhárom tele­pülés mindegyikén van egy vi­szonylag jó, 8-10 évesnél nem idősebb bolt. Jászberényben négy üzletük működik, itt jelen­tős részesedéshez jutottak az élelmiszerekből. A szövetkezetben a vagyon­nevesítés megtörtént, ez a va­gyon 70 százalékát érinti. - Min­denki tudja, hogy mennyi üzlet­része van - mondja Tiborcz Zol­tán. - A legutóbbi közgyűlések hozzászólásaiból is kitűnt, hogy a tagságnak megnőtt a felelős­ségérzete; a részvételi arány a korábbi 60 százalék helyett 80 százalék volt. Nem maradt a kaptafánál Jászárokszállási rímfaragó Levelet akartam írni, vers lett belőle - emlékszik vissza- A fogságban írni akartam egy levelet, és vers lett belőle - emlékszik vissza a majd’ fél év­századdal ezelőtti időkre a jász­árokszállási Szántó László. Negyvenötben Pozsony mel­lett született az első páros rímes alkotás. Kedvence Petőfi és Arany.- Olyanforma verseket írnék, mint ők - fűzi hozzá. - A család­ról, a szeretetről. Másfélszáz költeményt vetett papírra, fejből szavalja szinte mindegyiket. A nyugdíjas vetél­kedő Jászapátiban rendezett első fordulóján továbbjutott, atörök- szentmiklósi döntőn nívó-díjat kapott. Eredeti szakmája cipész, ké­sőbb lett vasbetonszerelő. - A Déli pályaudvaron legalább 30 vagon vasat szereltem be - jegyzi meg. Melyik költemény a kedven­ce? Ez is, az is. Az asztalt hama­rosan ellepik a papírok. A vastag iratgyűjtőben is versek lapulnak. A Metró Építők című újság min­dig számíthatott írásaira. Az Árokszállásiak Baráti Körének kiadványában is találkozni a ne­vével. Nem kezdődhet úgy nép­főiskolái, vagy kertbarát rendez­vény, hogy ne hangozzék el egy Szántó vers, mint például a Szü­lőhelyem című. Felette a Mátra kéklik Elhúzódva, messze szépen, Mikor a nap reávillan, Délibáb a messzeségben. Földje sík, még domb sincs rajta Aranyt érő búzát terem, Itt születtem! Szeretlek is Arokszállás szülőhelyem! Szántó László a Tolna megyei Újiregre, több mint fél évszázad­dal ezelőtt elköltözött 80 család meglátogatását eleveníti fel. Szinte magától értetődő, hogy a három évvel ezelőtti találkozás emlékét versbe foglalta. A kap­csolat nem szakadt meg azóta sem. Az iregiek templomot sze­retnének építeni. A baráti kör se­gít a munkában.- Mikor ír?- Többnyire este, amikor nyu­godt minden. Eszembe jut egy sor, majd körülírom, mint ahogy a kőműves a ház alapjára épít. De napközben is jár az agyam. Ami­kor a Határ úti metróállomáson dolgoztam, annyira belefeled­keztem az egyik gondolatba, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy furcsán néznek rám. Akkoriban ingázott, csak hét­végenként tartózkodott otthon. 1976-ban az egyik nagy mun­kásszálló elnöke volt. Nem lehet véletlen, hogy az ő szállójuk lett az első a kultúrális megmérette­tésen. Szó szerint idézi a katonaem­lékeket, társainak szavait.- A régi dolgokra emlékszem, de ha beteszem az ajtót, akkor vissza kell mennem megnézni, úgy van-e. Szántó László Környezetbarátok Született jászárokszállásiak között olykor olyan érzése tá­mad az embernek, mintha itt ke­resztezné egymást a nulla hosszúsági és szélességi kör, hogy valamihez mérni lehessen a távolságokat. A lokálpatrióták sem hiszik azt, hogy itt lenne a világ közepe, azért úgy tetszik, itt van egy olyan láthatatlan ki­lométerkő, amihez viszonyítha- tóak a méterek. Egy 1993-as naptárt ad át Nagy Ignác önkormányzati kép­viselő, melyen az Árokszállásiak Baráti Köre kíván boldog új évet. A csoport 1985-ben ala­kult, olyanok is tagjai, akik távol laknak szülőhelyüktől. Egri, gyöngyösi, pesti tagozat szerve­ződött. A fővárosiak hozták in­gyen a II. világháború áldozata­inak emlékművéhez a terméskö­vet. Hét évvel ezelőtt jött létre egy bizottság, amely 1970-től 1985- ig megírta Jászárokszállás törté­netét. Miután a tanulmány elké­szült, az alkotók megalapították a baráti kört. Nagy Ignác - ahogy ismerősei hívják - Náci bácsi sok munkát vállal, szinte minden napra jut egy értekezlet, egy összejövetel. Nyugdíjas kőműves, több polgá­ri csoport megszületésénél bá­báskodott. Tizennyolc éve a Kertbarátok Körének elnöke. Most szombaton lesz az évzáró gyűlés, melyre Jászberényből, Jászjákóhalmáról, Jászkisérről és Újszászról érkeznek majd vendégek. Rendezvényeikre mindig meghívják egymást. A legközelebbi összejövetelükön határozzák meg jövő évi prog­ramjukat. Jó nevű előadók for­dulnak meg náluk, aligha kell például bemutatni a televízióból jól ismert Bálint gazdát. Minden évben megtartják a borversenyt, a termékbemutató­kat. Havonta szerveznek gyű­lést. Nehéz lenne megmondani, mi is a fontosabb: a közösséghez tartozás, vagy a biológiai, termé- szetési ismeretek gyarapítása. A múlt évben Burgenlandiba láto­gattak. Az idén Sárospatakra mentek kirándulni. Ezeken az utakon kovácsolódik össze a több mint hatvan tagot számláló kör. Olyan tájakra jutnak el így együtt, ahová külön-külön talán nem is mennének el. Nagy figyelmet szentelnek a biogazdálkodásnak. Kiskerttu­lajdonosok, csak természetbarát növényvédőszereket használ­nak. A Kertbarátok Körének tagjai alapították meg a jászárokszállá­si népfőiskolát. Foglalkozásaik témája az egészséges élet, az egészséges környezet, a termé­szetgyógyászat. Múlt év októbe­rében tartották első összejövete­lüket. Amikor áprilisban véget ért a kurzus, Grazba utaztak el. Két autóbusz megtelt árokszállá­siakkal. Irigylésreméltó programot ál­lítottak össze az idén. A nyáron több százan vettek részt az egri teológusok előadásán; sok ér­deklődő hallgatta végig a re- demptióról és a város törté­netéről szóló tájékoztatót. Most készül a jövő évi terv. A kertbarátok kezdeményezé­se újabb követőkre talált. Tavaly hetvenketten fizették be a népfő­iskola 300 forintos évi tagdíját, ám most már nyolcvanketten vannak. Nemrég rendbehozták a település határában lévő keresz­teket - újságolja Nagy Ignác. Ahogy ezt megtették, másnap már friss virág volt rajtuk.- Mi ennek a munkának a gyü­mölcse?- Az, hogy összejön 50-60 em­ber, akik szívesen töltik együtt idejüket - mondja a népfőiskola vezetője. Az is fontos, hogy új* ismereteket szerezzünk, mert mit ér az a tudás, amit nem adunk át a többieknek. Az oldalt összeállította: Szurmay Zoltán Ezt a barackfát az unoka is feléri - mondja Nagy Ignác

Next

/
Thumbnails
Contents