Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
1992. DECEMBER 16. Jászsági körkép 11 Értően olvasnak A jászboldogházi általános iskolában Tolnai Gyuláné heurisztikus programozású olvasás- és írástanítási módszerét alkalmazzák az első és a második osztályban. Itt alakult meg a Jászság módszertani központja. A tanárok szívesen adják át tapasztalataikat a kollégáknak. Legutóbbi alkalomkor a megyéből több mint harminc pedagógus volt kíváncsi a gyakorlati alkalmazásra, de videokazettán is rögzítik az órák anyagát.- Százhatvanhárom tanulónk van - mondja Zrupkó Ferencné igazgató. - A rendkívül jó eszű gyerektől a szerény képességűig a legkülönfélébb diákokat oktatunk. Ezért fontos egy olyan módszer megtalálása, amely gyermekre szabottan alkalmazható. E program segítségével a tanulók maguk is fejleszthetik képességeiket. Sok játékos elemet használunk. A múlt évben kezdték alkalmazni a Tolnai-módszert. Immár elsősök és másodikosok is így tanulják a magyar nyelvet. Megjelentek az ízléses tankönyvek, kiadás előtt áll a harmadik és negyedik osztályos tankönyv. Nagyné Bori Mária, a módszer szakértője elmondta, hogy vannak olyan tanulók, akik korábban nem tanultak meg olvasni, évet kellett ismételniük, ám ezzel a módszerrel sikeresek voltak. Az oktatás egy úgynevezett programfalra épül. A termek falát színes, játékos képek borítják, melyekre csak rá kell pillantani, hogy megtalálják a fogódzókat. A Kunságban két, Szolnokon egy iskolában, és itt Jászboldog- házán van megyei központja a heurisztikus programozású oktatásnak. Ezeken az intézményeken túl már máshol is dolgoznak vele. Nem csak az új módszer alkalmazásában emelkednek ki. Tavaly, országos tanulmányi versenyen egyik diákjuk második lett biológiából, egy másik oroszból a 4. helyet szerezte meg. A technika és a rajz tantárgyak helyett környezetkultúrát tanítanak. A nyáron képzőművészeti tábort szerveztek a strandon, ahová az ország minden részéről érkeztek. Említésre méltó, hogy 3-4 ezer forintos díj helyett mindössze 1200 forintba került a tábor egy gyermeknek. Az ott született alkotásokat novemberben és decemberben Jászberényben, a Déryné Művelődési Központban állították ki. Az önkormányzat is kitett magáért: erre az alkalomra egy képeslapot készítettek.- Az önkormányzat, Boldogházi Gyerekekért nevű alapítványt hozott létre - jegyzi meg az igazgatónő. - Ennek köszönhetően sok újdonságot, szakköröket tudunk indítani. Meghirdettük a kis kémikusok baráti körét, ahová a környező településekről is várjuk a gyerekeket. Két éve indították újságjukat, a Sulibulit. Farsang idején, az évzáróra, a szünetre és így Mikulás környékén jelenik meg. Tanulás a programfal mellett Több és jobb víz Elkészült Jászboldogházán az új ivóvízkút. Négyszáznegyvenkét méter mélyről jön a víz. A fejlesztéshez céltámogatást kapott az önkormányzat. A településen korábban 3 kút működött, de az egyik beomlott. A beruházás az ivóvízkészlet bővítését és javítását szolgálja. Elmondták. hogy gondok voltak a minőséggel, különösen a nyári időszakban. Elégedettek a kivitelező, a debreceni VIKUV munkájával. A földmunkákat, a betonozást az önkormányzat építő-karbantartó brigádja végezte el. A csőhálózatot még a múlt évben bővítették, több mint ezer folyóméterrel hosszabbították meg, hogy a kijelölt új telkeken is legyen víz. Az előzetes számítások szerint fele annyiba kerül majd családonként a fűtés, miután bevezetik a gázt, mint a jelenlegi tüzelési móddal. Jól bizonyítja a lakosság érdeklődését, hogy a pénzt nem részletekben, hanem egy összegben fizették be. November 6-án kezdődtek a munkálatok, a Jánoshida és Jász- boldogháza közötti gázvezeték- rendszerben már megtörtént a nyomáspróba is. A község határáig tartó szakasz készült most el. A belterületre csak később vezetik. A tervek szerint 1994- ben, legfeljebb ’95 elején megtörténik a végleges átadás. A gázfelhasználási engedélyt már megkapták. A következő lépésben a Füzesabonyig tartó szakaszt építik ki, onnan érkezik majd a gáz Jászboldogháza 780 lakásába és a közületekhez. Az új kút kornyéke a száz köbméteres tározóval Profiltisztítás az Áfésznél A Jászsági Áfész tizenkét, Jászberénnyel együtt tizenhárom településen van jelen. Az idén nyolc vendéglátóhelyet adtak el; ennél is több konyhát, büfét vettek vissza az önkormányzatok, a korábbi üzemeltetők. A tendencia jól szemlélteti elképzeléseiket. Hosszú távon a vendéglátással nem kívánnak foglalkozni - tájékoztatott Tiborcz Zoltán vállalkozási osztályvezető. Ezt az irányelvet a küldöttgyűlés is jóváhagyta. Tudatos profiltisztításról van szó. Ennek megfelelően nem csak a vendéglátást nem akarják szakmailag kézben tartami. Hasonlóan járnak el tüzép-te- lepeikkel, gázcseretelepeikkel. Ebből következik, hogy e feladatok szerepének csökkenésével arányos központi apparátusra van szükség, illetve ezek helyett a fő profil, az élelmiszer-, az iparcikk-kereskedelemre helyezik a hangsúlyt. Korábban több mint nyolcvan vendéglője volt a Jászsági Áfésznek. A tekintélyes szám ellenére ez nem tükröződött az ágazat súlyában, a forgalom nagyságában. A profiltisztítási folyamat már évekkel ezelőtt elkezdődött, ám az utóbbi időben - többek között a gazdasági kényszer hatására - felgyorsult. Az egyik hasznosítási forma az üzemeltetésbe adás; a másik az ingatlan eladása. Olyan vendéglőket értékesítettek, melyek nem fejleszthetők, fekvésük miatt kihasználatlanok. A küldött- gyűlésen leszögezték: az ingatlanok ellenértékét fejlesztésekre kell visszaforgatni. Az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem fejlesztése nem jelenti azt, hogy minden éttermüktől meg akarnának szabadulni. Van olyan épületük, amely új, vagy a későbbiekben átalakítható. Az áfész extenzív fejlődése véget ért. A forgalom növelését újabb községi boltok megnyitásával nem biztos, hogy el lehet érni. Két évvel ezelőtt befejeződött az a program, melynek lényege az volt, hogy a településeken olyan ABC üzleteket működtessenek, melyekben tőkehúst, zöldséget, élelmiszert kínálnak. Most a tizenhárom település mindegyikén van egy viszonylag jó, 8-10 évesnél nem idősebb bolt. Jászberényben négy üzletük működik, itt jelentős részesedéshez jutottak az élelmiszerekből. A szövetkezetben a vagyonnevesítés megtörtént, ez a vagyon 70 százalékát érinti. - Mindenki tudja, hogy mennyi üzletrésze van - mondja Tiborcz Zoltán. - A legutóbbi közgyűlések hozzászólásaiból is kitűnt, hogy a tagságnak megnőtt a felelősségérzete; a részvételi arány a korábbi 60 százalék helyett 80 százalék volt. Nem maradt a kaptafánál Jászárokszállási rímfaragó Levelet akartam írni, vers lett belőle - emlékszik vissza- A fogságban írni akartam egy levelet, és vers lett belőle - emlékszik vissza a majd’ fél évszázaddal ezelőtti időkre a jászárokszállási Szántó László. Negyvenötben Pozsony mellett született az első páros rímes alkotás. Kedvence Petőfi és Arany.- Olyanforma verseket írnék, mint ők - fűzi hozzá. - A családról, a szeretetről. Másfélszáz költeményt vetett papírra, fejből szavalja szinte mindegyiket. A nyugdíjas vetélkedő Jászapátiban rendezett első fordulóján továbbjutott, atörök- szentmiklósi döntőn nívó-díjat kapott. Eredeti szakmája cipész, később lett vasbetonszerelő. - A Déli pályaudvaron legalább 30 vagon vasat szereltem be - jegyzi meg. Melyik költemény a kedvence? Ez is, az is. Az asztalt hamarosan ellepik a papírok. A vastag iratgyűjtőben is versek lapulnak. A Metró Építők című újság mindig számíthatott írásaira. Az Árokszállásiak Baráti Körének kiadványában is találkozni a nevével. Nem kezdődhet úgy népfőiskolái, vagy kertbarát rendezvény, hogy ne hangozzék el egy Szántó vers, mint például a Szülőhelyem című. Felette a Mátra kéklik Elhúzódva, messze szépen, Mikor a nap reávillan, Délibáb a messzeségben. Földje sík, még domb sincs rajta Aranyt érő búzát terem, Itt születtem! Szeretlek is Arokszállás szülőhelyem! Szántó László a Tolna megyei Újiregre, több mint fél évszázaddal ezelőtt elköltözött 80 család meglátogatását eleveníti fel. Szinte magától értetődő, hogy a három évvel ezelőtti találkozás emlékét versbe foglalta. A kapcsolat nem szakadt meg azóta sem. Az iregiek templomot szeretnének építeni. A baráti kör segít a munkában.- Mikor ír?- Többnyire este, amikor nyugodt minden. Eszembe jut egy sor, majd körülírom, mint ahogy a kőműves a ház alapjára épít. De napközben is jár az agyam. Amikor a Határ úti metróállomáson dolgoztam, annyira belefeledkeztem az egyik gondolatba, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy furcsán néznek rám. Akkoriban ingázott, csak hétvégenként tartózkodott otthon. 1976-ban az egyik nagy munkásszálló elnöke volt. Nem lehet véletlen, hogy az ő szállójuk lett az első a kultúrális megmérettetésen. Szó szerint idézi a katonaemlékeket, társainak szavait.- A régi dolgokra emlékszem, de ha beteszem az ajtót, akkor vissza kell mennem megnézni, úgy van-e. Szántó László Környezetbarátok Született jászárokszállásiak között olykor olyan érzése támad az embernek, mintha itt keresztezné egymást a nulla hosszúsági és szélességi kör, hogy valamihez mérni lehessen a távolságokat. A lokálpatrióták sem hiszik azt, hogy itt lenne a világ közepe, azért úgy tetszik, itt van egy olyan láthatatlan kilométerkő, amihez viszonyítha- tóak a méterek. Egy 1993-as naptárt ad át Nagy Ignác önkormányzati képviselő, melyen az Árokszállásiak Baráti Köre kíván boldog új évet. A csoport 1985-ben alakult, olyanok is tagjai, akik távol laknak szülőhelyüktől. Egri, gyöngyösi, pesti tagozat szerveződött. A fővárosiak hozták ingyen a II. világháború áldozatainak emlékművéhez a terméskövet. Hét évvel ezelőtt jött létre egy bizottság, amely 1970-től 1985- ig megírta Jászárokszállás történetét. Miután a tanulmány elkészült, az alkotók megalapították a baráti kört. Nagy Ignác - ahogy ismerősei hívják - Náci bácsi sok munkát vállal, szinte minden napra jut egy értekezlet, egy összejövetel. Nyugdíjas kőműves, több polgári csoport megszületésénél bábáskodott. Tizennyolc éve a Kertbarátok Körének elnöke. Most szombaton lesz az évzáró gyűlés, melyre Jászberényből, Jászjákóhalmáról, Jászkisérről és Újszászról érkeznek majd vendégek. Rendezvényeikre mindig meghívják egymást. A legközelebbi összejövetelükön határozzák meg jövő évi programjukat. Jó nevű előadók fordulnak meg náluk, aligha kell például bemutatni a televízióból jól ismert Bálint gazdát. Minden évben megtartják a borversenyt, a termékbemutatókat. Havonta szerveznek gyűlést. Nehéz lenne megmondani, mi is a fontosabb: a közösséghez tartozás, vagy a biológiai, termé- szetési ismeretek gyarapítása. A múlt évben Burgenlandiba látogattak. Az idén Sárospatakra mentek kirándulni. Ezeken az utakon kovácsolódik össze a több mint hatvan tagot számláló kör. Olyan tájakra jutnak el így együtt, ahová külön-külön talán nem is mennének el. Nagy figyelmet szentelnek a biogazdálkodásnak. Kiskerttulajdonosok, csak természetbarát növényvédőszereket használnak. A Kertbarátok Körének tagjai alapították meg a jászárokszállási népfőiskolát. Foglalkozásaik témája az egészséges élet, az egészséges környezet, a természetgyógyászat. Múlt év októberében tartották első összejövetelüket. Amikor áprilisban véget ért a kurzus, Grazba utaztak el. Két autóbusz megtelt árokszállásiakkal. Irigylésreméltó programot állítottak össze az idén. A nyáron több százan vettek részt az egri teológusok előadásán; sok érdeklődő hallgatta végig a re- demptióról és a város történetéről szóló tájékoztatót. Most készül a jövő évi terv. A kertbarátok kezdeményezése újabb követőkre talált. Tavaly hetvenketten fizették be a népfőiskola 300 forintos évi tagdíját, ám most már nyolcvanketten vannak. Nemrég rendbehozták a település határában lévő kereszteket - újságolja Nagy Ignác. Ahogy ezt megtették, másnap már friss virág volt rajtuk.- Mi ennek a munkának a gyümölcse?- Az, hogy összejön 50-60 ember, akik szívesen töltik együtt idejüket - mondja a népfőiskola vezetője. Az is fontos, hogy új* ismereteket szerezzünk, mert mit ér az a tudás, amit nem adunk át a többieknek. Az oldalt összeállította: Szurmay Zoltán Ezt a barackfát az unoka is feléri - mondja Nagy Ignác