Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
8 1992. DECEMBER 16. I Gazdasági tájoló Szolidárisak a Szolnok Papírral A Szolnok Papír Rt. bezárásával Thomas Prinzhorn a magyar kormányt akarja térdre kényszeríteni - írja legfrissebb számában a Profil című osztrák hetilap. A cikk beszámol Prinzhom magyarországi beruházásáról, és arról, milyen hátrányos helyzetbe hozta a magyar kormány vámrendelkezéseivel a magyar papíripart, amelynek a szolnoki gyárvásárlás révén Prinzhom is része. Az osztrák vállalkozó több ízben felrótta már, hogy a nyersanyagbehozatalra kiszabott magas vámmal a külföldi késztermék importjának kedvező feltételei állnak szemben, ami a hazai termelést megfojtja. Emellett Prinzhom nem óhajtja visszafizetni azt a 220 millió schilling hitelt sem, amit a gyár még akkoriban vett fel, amikor az állam volt a tulajdonos. A szolnoki gyár bezárásával Prinzhom a piaci viszonyokra kívánja a magyar kormányt rádöbbenteni. Szolidárisak Priznhomnal a nemzetközi vállalatok magyar szövetségében (Hungarian Association of International Companies - H.A.I.C.) tömörült nagynevű, magyarországi érdekeltségekkel rendelkező cégek, amelyek osztják az osztrák vállalkozó véleményét arról, hogy a magyar ipar versenyképessége szempontjából igen rosszak a körülmények. Októberi árstatisztika TAJEKOZODASI PONT AZ AGRÁRVÁLLALKOZÁSHOZ Stratégiai tanulmány a megye mezőgazdaságáról Az ipari termelői árak októberben 1,9 százalékkal növekedtek. Szeptemberben a havi áremelkedés 1,1 százalék volt. Az októberi havi áremelkedés az idei legmagasabbnak számít. Az ipari termelői árak egy év alatt 15,1 százalékkal haladták meg a múlt év októberi szintet. A belföldi árak 11,7, az export árak forintban számítva 16,4 százalékkal növekedtek egy év alatt - tájékoztatta az MTI-t a Központi Statisztikai Hivatal. Az elmúlt 12 hónap során a termelői árak leggyorsabban - 17,6 százalékkal - a feldolgozóiparban növekedtek. A legkisebb mértékű - 6,1 százalékos - áremelkedés az alapanyagtermelő ágazatokban volt tapasztalható. Az export árak tíz hónap alatt 18,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül az energetika termékeit 1,3 százalékkal olcsóbban, az alapanyagokat 8,3 százalékkal drágábban adták el. A külkereskedelmi forgalom árszintje a forintrá átszámított adatok alapján a behozatalban 10,3 százalékkal, akivitelben 8,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma a napokban fogadta el az angol WS Atkins cég által a térség mezőgazdasági stra- tégiájára kidolgozott tanulmánytervet. A kuratórium októberben megválasztott elnökétől, Gyulai Lajostól arról érdeklődtünk, hogy az alapítvány és a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda miként kívánja a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások szolgálatába állítani a külföldi szakértők elemzését, javaslatait.- Az alapítvány, létrejöttekor a megye adottságait figyelembe véve határozta meg azokat a gazdasági kitörési pontokat, amelyre fejlesztő munkája során figyelmét koncentrálni kívánja. Elsőként az idegenforgalmi projektet készíttettük el, és éppen legutóbbi ülésünkön fogadtuk el az ezt gyakorlatban megvalósító üzleti tervet. A második kitörési lehetőséget térségünknek a mezőgazdaság kínálja, stratégiai fejlesztési tervének elkészítésére, ezért írtunk ki az idén első negyedévben egy nemzetközi pályázatot. Hat cég közül választottuk az Atkinst, amelyiknek munkatársait tizenhat magyar szakértő segítette információkkal, konzultációval.- Hogyan ítélték meg a tanulmány szerzői mezőgazdaságunkat?- Termőhelyi adottságaink, termelési potenciálunk alapján versenyképesek lehetünk a nemzetközi piacokon - ha az erőforrásokat hatékonyabban tudjuk kihasználni és olyan partnereket találunk, akik know-how és technológia átadásával segítik piaci kapcsolataink kiépítését. Bár a mostani angol együttműködésnek a tanulmánykészítés és nem a partnerkeresés volt a célja, a projektet megismerő angol cégek közül több jelezte, hogy komolyan foglalkozik jászkunsági mezőgazdasági üzletek gondolatával.- Hozott a külföldi szakértők megközelítése valami újat magyar kollégáiknak?- A dolgok megítélése, azt hiszem, még a különbségeknél is érdekesebb. Az angolok például megerősítették azt a véleményünket, hogy a tejipar szétaprózása nem reális alternatíva, néhány nagykapacitású, jó minőségű terméket és széles választékot produkálni képes tejüzem szerintük is életképesebb. Hasonlóan vélekednek a húsiparról is. Ezeket a véleményeket úgy gondolom, nem szabad figyelmen kívül hagyni most, amikor nálunk igen sokan érvelnek az élelmiszeripar decentralizációja mellett... Újdonságokat is figyelmünkbe ajánlanak persze: a nemzetközi piac ismeretében például több új zöldségféle termesztését is javasolják, kiváló természeti adottságaink kihasználására nagyon előnyösnek tartanák a vetőmagtermelés „felfuttatását”. Nem egyszerű azonban a termelési struktúra megváltoztatása, igen munka- és költségigényes kultúrákról van szó, és erre áldozni - ha éppen lenne is miből - csak akkor érdemes, ha az új terméket a (külföldi) piacon jó áron sikerül eladni.- Többször említette, a külföldi szakértők megerősítették a magyar vélemények helyességét. Mi értelme volt akkor angol céget megbízni a tanulmánykészítéssel?- Nem a termeléshez kötődő szakmai ismeretekben vártunk újat, ezzel - úgy érzem - mi is rendelkezünk. A Közös Piac elvárásaihoz, előírásaihoz, szabványaihoz, az ottani igényekhez mérve akartuk „minősíttetni” agrárgazdaságunkat - és e területen adta is a legtöbbet a tanulmány. Ezen túl: a munkát a Phare program keretében az EK finanszírozza, a brüsszeli feltételek szerint mi választunk szakértő céget, de csak a Közösség országaiban működők közül.- Hogyan kamatoztatja majd az alapítvány a stratégiai tervben rögzítetteket?- A projektben számos olyan, egy-egy területet érintő résztervet vázoltak fel, amelyre részletes, bankoknak és vállalkozásoknak alkalmas üzleti terv alapozható. Az ilyen területek közül említeném meg a gyógynövénytermesztést és -feldolgozást, a zöldségszárítmá- nyok továbbfeldolgozását, a pálinkaérlelést és -kereskedelemet. A jövő év feladata lesz, hogy elkészíttessük azokat a részletes üzleti terveket, amelyekhez már a megye vállalkozói is „kapcsolódni tudnak”, amelyek segítségével konkrét üzleteket kínálhatunk nekik. V.Sz.J. Lassan eléri mélypontját a válság Az 1992-es év zárásakor azzal számolunk, hogy nagyságrendjében és összefüggéseiben megismétlődnek az 1991. év eredményei. Azonos tartalommal a veszteség a mezőgazdaságban 30 md Ft, az élelmiszeriparban 10 md Ft-os nagyságrendben prognosztizálható és folytatódik a termelő alapok leépülése, ami reálértékben meghaladja a veszteség mértékét -álapítja meg nemrég készült elemzésében a Magyar Agrárkamara elnöksége. A mezőgazdasági termelés 1991-hez mérten mintegy 65-70 md Ft-tal csökken, aminek több mint 2/3-át teszi ki a növénytermelés visszaesése. Bérkörvonalak - szabályozás nélkül A vetésterület 300 ezer ha-os csökkenése és a kukoricát különösen sújtó aszály mellett a ráfordítások elmaradására vezethető vissza a növénytermelés visszaesése. A gabonatermelés az 1991. évi 15,6 millió tonnáról 10 millió tonnára esett vissza. Ez mintegy 1,5 millió tonnával kevesebb, mint azeddigihazaifelhasználás.Hiánynyal azonban ennek ellenére nem kell számolni, mert a meglévő készletekkel áthidalható a termeléscsökkenés. A hazai takarmányfelhasználási igény visszaesése is az egyensúly irányába hat, mert az a korábbi évek 9 millió tonnájáról mintegy 7-7,5 millió tonnára csökken. Az állattenyésztés termelése 1991.-hez mérten mintegy 25-30 md Ft-tal - 25 %-kal - tovább csökken. Ez egyenes következménye az 1991-ben bekövetkezett és ez évben is folytatódó tenyész- állomány leépülésének. Különösen szembetűnő a sertéságazat v i sz- szaesése, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a legnagyobb termelői hányadot adó kisgazdaságok közül 260 ezer család hagyott fel a sertéstartással és 1991-ben e szektorban kivágtak 140 ezer kocát (jellemző a csökkenésre, hogy az mértékében több, mint az egész szövetkezeti szektor kocaállománya). A sertésfelvásárlás már csak fele az 1990. évinek, a tehéntejé pedig 3/4 része. A tehénkivágások felgyorsultak. Eddig közel másfélszer több tehenet vágtak ki, mint 1991 első kilenc hónapjában. Év végéig és 1993 első felében ez a tendencia tovább erősödhet, mert a tehénkivágások a szövetkezetekre koncentrálódnak és jelentősen összefüggnek az ott folyó csődeljárásokkal, felszámolásokkal. Az élelmiszeripari termelés elsősorban a hús, baromfi és cukoriparban csökken, ami szoros ösz- szefüggésben van ezen ágazatok alapanyag-előállítási tendenciáival. A visszaesés azonban ezekben a kritikusabb ágazatokban sem olyan jelentős, mint a mezőgazda- sági szférában. Ez egyrészt a hatások késleltetett megjelenésével, másrészt a húsiparban a tenyész- anyagok árualapként történő megjelenésével függ össze. Az agrárágazat exportja várhatóan elmarad az 1991. évitől annak ellenére, hogy a múlt évi gabonaszállítások jelentős része áthúzódott 1992 elejére. Jó! mutatja az előirányzatok meghiúsulását az a tény, hogy az agrárrendtartási export támogatási forrásokból 2,5 milliárd Ft kényszerkihelyezés történik annak érdekében, hogy ez az összeg ne vesszen el a piacszabályozás számára. Az 1993-as év áttörést hozhat az ágazat jövedelempozíciójának javulásában. Amennyiben importtal az árak nem kerülnek letörésre, úgy az valószínűsíthető, hogy a termékek árai már nem mennek az átlagköltségek alá, ami az elmúlt két évhez mérten a jövedelem realizálásban fordulatot hozhat. A növénytermelési termékeknél kicsi az esélye egy 1993. évi jó termésnek, mert az őszi műtrágyázások már harmadik éve elmaradnak. Legalább két évtizede ismeretlen az ilyen talajerő-visszapótlási hiány, és így hatásának nagysága is nehezen becsülhető. Az állati termékek közül a tartósan magas sertésár drasztikusan növelheti a termelői kedvet. Tekintettel arra, hogy ebben az ágazatban nem túl jelentősek a hatékonysági előnyeink, nem lenne célszerű, ha az 1991. évi állománycsökkenési ütem növekedésben valósulna meg. Az új árszinten ez a rendtartási forrásokból nehezen lenne finanszírozható. A tehénállomány erőteljes csökkenése a tej termelői árait is várhatóan „helyre” állítja. Ebben az ágazatban ezután jelentős állományfelfutás biológiai okokból sem valószínű. Az ágazatban a privatizációval szemben jelentős „újraállamosítá- si” folyamatok indultak be, ami a vertikum jövedelemhiányára vezethető vissza. 1991. évi tényszá- mok és az 1992. évi folyamatokból következő becslések alapján 2 év alatt a vertikum rövid lejáratú kötelezettségei mintegy 90-100 milliárd Ft-tal nőnek. Ebből a mező- gazdaságra 55-60 md Ft esik. A tartozások és növekedésük meghatározó része az állami tulajdoni bankok és az agrártermelésbe beszállító állami cégekre esik, de 2 év alatt az adótartozások megduplázódása is várható és összege megközelítheti a 10 md Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy a készletek mintegy 40 md Ft-os reáláron mért leépülése mellett a magánvagyon további 55-60 md Ft értékben állami cégek forrásaiból működik, a csődegyezségek és felszámolások pedig ezt közvetlenül is állami tulajdonná változtathatják. A ma már döntően magántulajdonú mezőgazdasági működő tőke újraállamosítása következhet be. A vázolt gazdasági tendenciák tehát arra utalnak, hogy az agrárválság lassan eléri mélypontját, és a ma belátható hatások érvényesülése mellett 1993-ban a jövedelemhelyzet javulása is bekövetkezhet. Ennek időpontja és üteme jelentősen függ a megalkotásra kerülő rendtartási törvény garanciáitól és az azt működtetők szándékaitól. Jövőre megszűnik a bérszabályozás, az Érdekegyeztető Tanács viszont ajánlásokat tesz a bérmegállapodásokhoz, a maximális, illetve átlagos kereset növelésének mértékekre. Az ÉT bér- és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén a kormányzat 18 százalékos átlagos bruttó keresetnövelést javasolta a vállalkozási szférának, maximumként pedig 23 százalékot. Mindennek a feltételei a vállalatoknál 9 százalék létszámcsökkenés mellett 9-10 százalék bruttó keresettömeg-növekedéssel megteremthetők. A számítások szerint jövőre a nettó átlagkereset 17-19 százalékkal, a fogyasztói ár 14-17 százalékkal emelkedik. Az egy keresőre jutó reálbér 1 -2 százalékkal növekedhet. A munkavállalók viszont 1-1 százalékkal - magasabb értéket tartottak indokoltnak, tehát 19 százalékos átlag és 24 százalékos maximális keresetnövelést javasoltak. Emellett a 14 százaA magyarországi haszongépjárműpark korszerűsítését tartja elsődleges céljának a Magyar Haszongépjármű Importőrök és Forgalmazók Egyesülete. Az egyesületet azok a nagy európai gépjárműgyártók képviselői alapították, amelyek jelen vannak Magyarországon, így többek között a Mercedes, a Scania, a Volvo a DAF, az ISUZU. Magyarországon a haszongépjárműpark háromnegyed része elavult, a járművek korszerűtlenek, nem felelnek meg sem a környezetvédelmi, sem abitonlékos minimumszint rögzítését is szükségesnek tartották. A munkaadók elfogadták a kormányjavaslatát az átlagos 18 százalékos és a maximális 23 százalalékos béremelésre. A minimumnál viszont csak 8 százalékot tartottak indokoltnak. A munkavállalók jelezték: a december 18-ára tervezett ÉT plenáris ülésre még nem valószínű, hogy befejezik az egyeztetést ebben a témában ez teljes szak- szervezeti körben hosszabb időt vesz igénybe. , Az ülésen foglalkoztak az ágazati tarifarendszerrel is. A munkavállalók egy ilyen tarifa- táblázatot javasoltak a középszintű bértárgyalásokhoz. E táblázat tételeitől a tárgyalófelek eltérhetnének, de ha nem kötnek bérmegállapodást, ez válna kötelezővé. A munkaadók ezzel nem értettek egyet. Csak ajánlott formában támogatják egy ilyen táblázat kiadását középszintű megbeszélésekhez. (MTI) sági előírásoknak. Az egyesület arra törekszik, hogy ezeket az elavult gépjárműveket az elkövetkező években korszerű, új termékekre cseréljék le. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy a forgalmazókon kívül a felhasználók is érdekeltek legyenek a korszerű, de drágább járművek beszerzésében. A haszongépjármű forgalmazók egyesülete ezért együtt kíván működni a kormányzati szervekkel, vámszervekkel, a pénzügyi szférával egy kedvező finanszírozási rendszer kialakításában. Haszongépjárműforgalmazók egyesülete Hétről hétre H uszonnyolcmillió külföldi Az idén januártól október végéig 28.358.000 külföldi kereste fel hazánkat, s 10.748.000 magyar állampolgár utazott külföldre a statisztikai hivatal legfrissebb kimutatása szerint. A hazai szállodák kihasználtsága országosan a tíz hónap átlagában 47,8 százalék volt, ezen belül Budapesten 55,9, a Balaton-parton pedig 48,3 százalék. Új huta Ajkán Új hutával bővült az Ajka Kristály Kft. A csingeri városrészben alakította ki az amerikai érdekeltségű ccég az új gyárrészt. A korszerű csarnokban naponta 4-5 ezer darab üveg kehely vagy dísztárgy készül. A beruházás 140 millió forintba került. A volt Ajkai Üveggyárat két évvel ezelőtt vásárolta meg a FOTEX és az amerikai Blackbome cég. Románia nemsokára megszünteti a benzintankadót? Románia a jövő év január 1 - tői megszünteti a területén áthaladó közúti járművekre kivetett „benzintankadót” - jelentette a bolgár hírügynökség, a két ország közlekedési miniszterének tárgyalásairól hírt adva. A szófiai hírügynökség beszámolójából nem derült ki világosan, hogy a néhány héttel ezelőtt bevezetett intézkedés megszüntetése minden külföldi járműre, vagy csak a bolgár járművekre vonatkozik-e. Közös Piac - keleti oktatás, kutatás Igen nagy az érintet új demokráciákban az érdeklődés az EK tervezete iránt, amely 1992-től kezdődően 55 millió ÉCU (mintegy 70 millió dollár) költséggel felkarolja a tudományos kutatás reformáját ezekben az országokban. A közép-európai felsőfokú oktatás és a kutatási rendszerek átalakítására alakult bizottság Bécsben arról számolt be, hogy eddig 2.531 ösztöndíjat ítéltek oda közép-európai kutatóknak. Falumenedzser-képző tanfolyam Tatán Falumenedzser-képző tanfolyamot indított a Magyar Vállalkozói Kamara- tatai régióközpontja, a Tatai Népfőiskola Alapítvány és a Munkaügyi Minisztérium Országos Képzési Tanácsa támogatásával Tatán. A tízhónapos és havi egyhetes bentlakással kiegészülő tanfolyamon tizenöt, többségükben munka nélkül maradt diplomás vesz részt. A falumenedzserek legfőbb feladata az lesz, hogy élénkítsék a települések gazdasági életét. Megtorpan az olaj áresése? Az október óta elszenvedett 15 százalékos visszaesést követően az olaj árának a megtorpanás jeleit mutatja. A fejlemény mögött az oroszországi politikai helyzet éleződése, az amerikai tél hidegre fordulása és Irán termeléscsökkentési híresztelései érhetők tetten. Az ár emellett elérte az állítólagos OPEC-túlter- melés és a gyengélkedő világ- gazdaság által indokolt szintet. A Gazdasági tájolót szerkesztetti: V. Szász József
