Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
1992. DECEMBER 16. Hazai krónika 3 Az önkormányzatok döntenek a taxiengedélyekről Tovább emelik a kötelező biztosítás díját A jövő év márciusától csak az önkormányzattól kapott engedély, megkülönböztető rendszámtábla és adattárolós óra birtokában közlekedhetnek a taxisok. Nos, mint a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségéneksajtótájékoztatóján bejelentették: a kormányrendelet végrehajtásához törvénymódosítás szükséges, hiszen az önkormányzatoknak jelenleg nincs jogosítványuk a taxiengedélyek számának korlátozására. Pedig az egyik cél éppen az, hogy a települések képviselőtestülete dönthessen az engedélyekről. Megbízható országos adat nincs, de csak a fővárosban több mint tízezren taxiznak engedéllyel, és azt még megbecsülni sem tudják, hogy hányán dolgoznak feketén. A kínálat sokkal nagyobb, mint a kereslet.- A szakma egyetért a rendcsinálással - szögezte le Peredi Péter, a szövetség főtitkára. - Vissza kell állítani a taxizás becsületét, hiszen napjainkban sokan nem az utas szolgálataként, hanem inkább a munkanélküliség okozta kényszervállalkozásként fuvaroznak. Nemcsak a taxisokat érintő információ, hogy elkészült a kötelező felelősségbiztosítás díjának jövő évi emeléséről szóló javaslat. A magyar Biztosítók Szövetsége eredetileg több mint 19 százalékos növekedést szeretett volna elérni, de az érdekképviseleti szervezetek csak 14 százalékot hajlandóak elfogadni. A most kidolgozott javaslat szerint 1993-ban 850 köbcentiméterig 14, 1150 köbcentiméterig 9,9, 1500 köbcentiméterig 12,6, 2000 köbcentiig 13,7, míg az ennél naagyobb lökettérfogatú kocsik esetében 9,9 százalékos emelés várható. Ha a PM is ráüti az előterjesztésre a pecsétjét.-szó_________(Ferenczy Europress) R endkívüli közgyűlés a Medimpexnél Rendkívüli közgyűlést tartott tegnap a Medimpex Részvénytársaság abból az alkalomból, hogy a Pharmatrade Kereskedőház Kft felkínálta eladásra a társaságban levő 14 százalékos részesedését. Az 1,3 milliárd forintos alaptőkével rendelkező és 1991. december 31-e óta társasági formában működő Medimpex részvényeinek 86 százaléka a magyar gyógyszergyárak tulajdonában van. A rendkívüli közgyűlésen arról döntöttek, hogy az eladásra kínált 14 százalékot maga a társaság vásárolja ki. Az említett részvények a kivásárlás következtében nem szavazó részvénnyé válnak. A rendkívüli közgyűlésen új igazgatósági tagokat is választottak. (MTI) Novembertől novemberig A fogyasztói árak alakulása Egy év alatt 22,7 százalékos növekedés Ábel a rengetegben - filmen Magyar-román koprodukcióban film készül Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényéből. Várhatóan jövő év augusztusában láthatjuk majd a moziban, azt követően pedig - karácsonykor - a kétrészes televíziós változatát is megtekinthetjük - hangzott el tegnap, a Budapest Filmstúdió Vállalat sajtó- tájékoztatóján. Mihályfy Sándor, a film rendezője elmondta, hogy Kányádi Sándor forgatókönyvével több, mint 10 évvel ezelőtt találkozott, de csak az utóbbi években nyílt lehetőség arra, hogy a regény eredeti helyszínén, a Hargitán forgathassanak. Lukács Árpád, a Budapest Filmstúdió gazdasági igazgatója az MTI kérdésére szólt arról, hogy az igen költséges film elkészítéséhez támogatást nyújt a Magyar Mozgókép Alapítvány is, és még több szponzor járul hozzá a film költségeihez. A Pro-Films Bukarest, a Budapest Filmstúdió valamint a Clamatel Filmstúdió együttműködéseként készülő produkcióról a bukaresti Ion Ion, a film rendező-asszisztense kiemelte: a magyar és a román alkotók, színészek között igen jó az együttműködés. A főszerepet Ilyés Levente, 14 éves szászrégeni fiú alakítja, akire magyarszakos tanárnője hívta fel a stáb figyelmét. (MTI) A fogyasztói árak novemberben 1,6 százalékkal emelkedtek októberhez képest. Egy év alatt az árszínvonal összesen 22,7 százalékkal növekedett - tájékoztatta az MTI-t a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly ugyanebben az időszakban 1,4 százalékos havi és 32,8 százalékos 12 havi árnövekedést regisztráltak a statisztikusok. Novemberben az élelmiszerárak átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek. Leginkább a húskészítmények és a zsiradékok drágultak, de a tőkehúsok árának emelkedését is meghaladta az átlagos 1,6 százalék. Tavaly novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 21 százalékkal nőtt, a sertéshúsé átlagosan 49 százalékkal, a hentesáruké 44 százalékkal, a halkonzerveké 45 százalékkal, a tejé 27 százalékkal, a tejtermékeké 29 százalékkal, a zsiradékoké 79 százalékkal, a kenyéré 35 százalékkal. Az átlagosnál kevésbé növekedett a baromfihúsok ára, a sajtoké, a rizsé, a cukoré és a száraztésztáké. A tavaly novemberihez képest lényegesen kisebb - 13 százalék - volt az árak emelkedése a tartós fogyasztási cikkek körében, de ugyanez vonatkozik a ruházkodási termékekre is. A háztartási energia ára 21,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 21,2 százalékkal, az élvezeti cikkeké 23,8 százalékkal, az üzemanyagoké pedig 24,1 százalékkal emelkedett. A KSH szerint - az év 11 hónapjának adatai alapján - az ez évi átlagos árindex mértéke 23 százalék körül alakul. A hivatal létminimum-számításai azt mutatják, hogy az átlagos, két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi család létminimuma novemberben 38,500 forintot tett ki, szemben az előző havi 37.800 forinttal. Tavaly novemberben ugyanez a családtípus 30.600 forintból tudott megélni. A fogyasztói árszínvonal alakulása 1992. november Zöld sarok Nejlonzsákban tárolt vakbelek? Az állampolgárok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak környezetük iránt. Ismereteik az utóbbi két évben megnövekedtek, ennek köszönhető az alább közölt telefonhívás, melynek kapcsán elindultunk a „titokzatos kék hordók’ ’ nyomában.- A Panel úton gyanús, sötét füst száll a levegőbe, „Veszélyes hulladék” feliratú kék hordók, nyúlós, vörös létől csorgó nejlonzsákok várják, hogy bekerüljenek a kazán mindent elnyelő „tisztító tüzébe”. A tisztítótűz füstje ugyanakkor szennyezi a környezetet, ráadásul nem értjük, hogy kerül a nejlonzsákokba csomagolt emberi szervmaradvány erre a telepre? A Hetényi Kórház szerv- és műtétimarad- vány-égetője ugyan elromlott, de azt is tudjuk, a szervmaradványokat ők a temetőben hántolják el - nagyjából így foglalható össze a szerkesztőségünkbe érkezett telefonüzenet. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség két munkatársával kocsiba szálltunk, kimentünk a Panel úton jelzett helyre. Az ÁÉV volt Poligon üzemének helyén a tiszavárko- nyi Kör-ki (Környezetkímélő) és Gépgyártó Kft. két munkatársa csizmaszárig vörös iszapban, gyanús külsejű nejlonzsákokból, mocskos kék hordókból lapátolt valamit egy darálóba. A füst meg úgy szállt az ég felé, ahogy azt telefonálónk jelezte. A tiszavárkonyi üzletember kibérelte a területet a galvánisza- pok kísérleti jellegű technológiával történő kezeléséhez. [A gal- vániszap fémfelületek kezelésekor keletkezett fémtartalmú üledék. Színét a benne található fémek aránya határozza meg.] A Panel úti kísérleti telep a galvániszapnak sem feldolgozására, sem hasznosítására, pusztán kezelésére vállalkozott. A kék hordókban, nejlonzsákokban nem vakbél, nem amputált végtagok vannak, hanem vastartalmú galvániszap, melynek vörös színét az iszap magas vastartalma okozza. Titokzatos kék hordók a Panel utón kait valahogy “elrejtsék”. A Panel úton például több, mint 3600, festékiszappal teli hordóban veszélyes hulladék áll, a Kühme Mezőgazdasági Gépgyár Mosonmagyaróvári telepéről küldték Szolnokra a Kör-ki Kft. kísérleti telepére. Hátha sikerül vízteleníteni, s így a porított állapotában egyharmadára csökkent veszélyes hulladéknak minősített festékiszapot (vagy gal- vániszapot) könnyebb tárolni. De hogyan? Évtizedekig állnak a szabályosan lebetonozott területen fóliával letakart hordók. Közben fúj a szél, esik az eső, rozsdásodnak a hordók, itt- ott kilyukadnak, a hulladék észrevétlenül szétfolyik, beszivárog a talajba, s többek között ennek is mi isszuk meg a levét. A Kör-ki Kft. porított galván- és festékiszapja újabb kísérletre vár: mai gazdasági viszonyaink között elválaszthatók-e és újra hasznosíthatók-e az oxidporban található fémrészecskék? Ez technológia és a tudomány kérdése. Szolnok város lakóit az izgatja, miért pont Szolnokra hozzák a mosonmagyaróvári veszélyes hulladékot? Szolnokról Egerbe szállítanak egyes üzemek veszélyes hulladékot tárolási céllal. Ékkor az egriek kérdezik, miért pont ott? Bezzeg Nyugat-Európa! Ott megoldották a veszélyes hulladékok tárolásának kérdését. Nagy részüket elhozták Magyar- országra, így azután ott már nincs ilyen gond. Mint ahogy Budapestnek a vidék, úgy Nyu- gat-Európának a Kelet a hulladéktároló gyarmata. Egyelőre úgy látszik, mintha a kezelés egyetlen lehetősége az állandó utaztatás vagy egy-két kísérleti telep lenne. Á környezetvédő klubok mit szólnak ehhez, mit tudnak mondani a környezetükért aggódó polgároknak? Kátai Szilvia A Kör-ki Kft. 1991-ben kért a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségtől hulladékátvételi és kezelési engedélyt, amelyet pontosan rögzített, a 4/1986. (VI.2.) OKTH módosított rendelkezés 1. számú mellékletében meghatározott szennyezhetőségi határértékek szerint kapott meg. A hely, ahol a kísérlet folyik „Védett II.” terület kategóriába esik. Enyhébbek, illetve kevésbé szigorúak a levegőtisztaság-védelmi szabályok, lévén a környék egybefüggő ipari terület, ráadásul aránylag lakatlan rész. A kéményből szálló „füst” nem füst, hanem gőz. A december 3-án mért adatok szerint levegőszennyezési értékei jóval a megengedett alatt vannak. Például: az arzén, szelén, nikkel megengedett határértéke 1 mgr/m3, az itt kibocsájtott ennek mintegy huszadrésze: 0,045 mgr/m3, az ólomszint megengedett határértéke: 1 mgr/m3, a Kör-ki által kibocsájtott 0,456 mgr/m3, a megengedhető felénél is kevesebb. Mindez az ügy így szóra sem érdemes tehát: nem történt semmi. Valamit azért előre sejtet a kép: az 1993. január 1-től kötelező hulladéktárolási rendelet értelmében az egy évnél hosszabb ideje tárolt veszélyes hulladék elhelyezéséről gondoskodni kell. Elképzelhetetlenül nagy kapkodás, rohangálás indult meg országszerte, hogy a különböző vállalatok veszélyes hulládé- Szolnokon több mint 3600 hordó galvániszap várja, hogy porrá legyen RÉGI ÁLMUK TELJESÜLHET Több lesz a telefon Abonyban Amennyiben megfelelő számú igénylő jelentkezik, 18 hónapon belül megvalósulhat a telefonépítés Abonyban. Aki telefont igényel, annak 40 ezer forintot kell befizetnie a helyi OTP-fi- óknál vezetett, Társadalmi Összefogással Megvalósuló Közműfejlesztés elnevezésű elkülönített számlára. Az összeg két tételből áll: az egyik 20 ezer forint egyszeri hozzájárulás és szerelési költség, a másik egy kölcsön, melyet a telefonigénylő hitelez meg az önkormányzatnak. Ezt a rendszer elkészültét követő hét éven belül kapja vissza az önkormányzattól. A kölcsön visszafizetésének ütemezését úgy tervezik, hogy az első két évben az önkormányzat csak a kamatot fizeti az igénylőnek, melynek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat + 2 százalék. A 3. évtől kezdve öt egyenlő részletben fizetik vissza a 20 ezer forintot, így a telefon bekerülési költsége 20 ezer forint lesz, melyből leszámítandó még a 15 százalék közműhozzájárulás háromezer forintos költségben. Két részletben is befizethető az összeg, felét december 31-ig, a másik 20 ezret március 31-ig kell teljesítenie az igénylőnek. Aki a rendszer elkészülte után kéri a telefon beszerelését, a szerelési költségen és az egyszeri hozzájáruláson felül húszezerfo- rintot köteles fizetni az önkormányzatnak, ebben az esetben azonban ezt az összeget nem térítik vissza. Az önkormányzat ebben az évben 15 millió forinttal támogatja a telefonhálózat kiépítését. Mivel az igénylők által befizetendő összeg nem fedezi az építés költségeit, a hiányzó forrás pótlására hitelt vesz fel. b.zs. Magyar-EK Energiaközpont A korszerűbb energiafelhasználásért Magyar-EK Energiaközpont néven irodát hozott létre a magyar kormány és az EK a Phare- program keretében. A központ célja, hogy erősítse az EK és Magyarország együttműködését az energiaügyekben. Bertók Tibor, a központ igazgatója az MTI-nek kedden elmondta: a fejlett országokban az energiahatékonyság - az egységnyi GDP előállítására fordított energia - 2-3-szor jobb, mint hazánkban. Ennek oka egyrészt a magyar ipar korszerűtlensége, másrészt az, hogy a nyomott energiaárak következtében nem alakult ki az energiatakarékos szemlélet. Az iroda feladata az lesz, hogy publikációs tevékenységével, felvilágosító munkával segítse szakmai körökben elterjeszteni az EK-országokban már alkalmazott technológiákat, módszereket. Az iroda ennek érdekében projekteket is szervez, amelyek költségeit az EK állja. Én e jelenleg 400 ezer ECU - mintegy 40 millió forint - áll rendelkezésre. Az iroda non-profit szervezet, alapítványi formában működik. A háromtagú kuratórium elnöke Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. (MTI) A javak főcsoportjai 1991 Változás december 1 12 100 — hónap alatt százalék Élelmiszerek 125,6 plusz 2,7 plusz 27,0 Szeszesitalok, dohányáruk 122,8 plusz 0,5 plusz 23,8 Ruházkodási cikkek 115,9 plusz 1,9 plusz 19,2 Tartós fogyasztási cikkek 110,7 plusz 1,6 plusz 13,3 Háztartási energia 116,8 plusz 1,7 plusz 21,6 Egyéb cikkek, üzemanyag 121,3 plusz 1,3 plusz 24,1 Szolgáltatások 118,1 plusz 0,6 plusz 21,2 Összesen 120,3 plusz 1,6 plusz 22,7
