Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
8 Gazdasági tájoló 1992. DECEMBER 2. Mind több járadék ,,jár le” Privatizáció az élelmiszer- gazdaságban Több ágazat - konzerv-, a hütő-, a hús-, a tej-, valamint a gabonaipar privatizációs stratégiai tervét adták át az Állami Vagyonügynökségnek - jelentette be Raskó György FM államtitkár hétfőn. A szaktárca vezető képviselője ezúttal az állami élelmiszergazdaságban folyamatban lévő átalkulás és privatizációs helyzetét elemezte. Mint elmondta, az édesipar területén már 100 százalékos a pri- vatizáció. A növényolajipar egyetlen vállalatát ugyancsak privatizálták, ám ez a külföldi tulajdonba adás szakmai körökben sok vitát váltott ki. Ezért a minisztérium a jövőben gondosabban megvizsgálja ennek az ügynek tanulságaként a különböző privatizációs programokat. A söripar öt vállalatából öt alakult át, ám csak hármat privatizáltak. A dohányipar hét vállalatából hat cég alakult át, és négyet privatizáltak. A hütőipar kilenc vállalatából hétnél került már sor az átalakulásra, és kettő pedig magántulajdonba. A boripar hét állami vállalata közül ötben történt meg az átalakulás, ám csupán egyet privatizáltak. A cukoripar 12 vállalatából kilenc alakult áty ég hét került privatizálásra. Ez utóbbiaknál a külföldi tőkerész aránya mintegy 30 százalékos. A szeszipar nyolc vállalatából öt alakult át és három a privatizált. A 14 konzervipari vállalatból a felében zajlott le az átalakulás, míg négy került privatizálásra. Az államtitkár szerint ebben az iparágban már hagyományos privatiziációra nem is nagyon lehet számítani. Több vállalat ellen csődeljárás folyik, és a felszámolás után kerülnek értékesítésre. A baromfiipar 10 vállalatából ugyancsak a felében történt meg az átalakulás míg kettőt privatizáltak. Ebben az iparágban Raskó György szerint elengedhetetlen a privatizációhoz egy átgondolt, reorganizációs program, mivel kapacitás-leépítéssel kell számolni. Az állam kezében lévő 23 húsipari vállalat közül 10 alakult át, ám csupán kettőt privatizáltak. A cégeknek a fele már megfelel az EK előírásainak, és 40 százalékuk az USA piacára is szállíthat. Ezért ezek a vállalatok nem olcsóak. A tejipar 17 vállalata közül csupán egy alakult át és egyet privatizáltak. A gabonaipar 21 vállalatából mindössze kettő alakult át és privatizációra még nem került sor. Ez utóbbi három iparágban Raskó György szerint szükséges a jelentősebb magyar tulajdoni hányad megőrzése. Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség igazgatója az állami gazdaságok privatizációjával kapcsolatban elmondta: az Állami Vagyonügynökség célja a hatékony birtok- és üzemstruktúra kialakítása volt. Ezért 800- 1500 hektáras birtoknagyság kialakítását tartotta a legmegfelelőbbnek. Az állami gazdaságok prvatizációjának első fordulójában mintegy 33 milliárd forint értékű vagyont kínáltak a vevőknek. Ennek a vagyonnak a 25 százalékát értékesítették félév alatt. (MTI) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában 1992 novemberében 35.615 munkanélküli szerepelt, egy százalékkal több, mint egy hónappal korábban. Országosan már az októberi adatok is jelentős ütemcsökkenést jeleztek. A munkanélküliségi ráta a megyében 16,3 százalékra emelkedett, így 4,7 százalékkal magasabb, mint az országos mutató. Tovább csökkent a regisztrált munkanélküli pályakezdő fiatalok száma. Tömeges jelentkezésük a nyári hónapokban már lezajlott, azóta közel négyszázzal csökkent a létszámuk, jelenleg 2825 fő. A kedvező változás az ősz folyamán indított átképző tanfolyamoknak, a pályakezdők számára is alkalmas közhasznú munkalehetőségek bővülésének, részben pedig az időközbeni elhelyezkedéseknek köszönhető. Novemberben 29,8 ezren szereztek jogosultságot munkanélküli ellátásra, egy évvel korábban az ellátásra szorulók száma 17 ezer volt. A járadék összege egy hónapra a megyében átlagosan 8584 forint. A járadék időtartamát egyre többen kimerítik, ezt követően a szociális körülményeiktől függően-kaphatják a 4000 forintos havi támogatást, amelyet ebben a hónapban 2080- an vettek fel. Az ellátási rendszerből egy hónap alatt 1634-en kerültek ki, közülük 639-en elhelyezkedtek, 32 főt pedig kizártak. Az ellátásban töltött átlagos idő tovább emelkedett, jelenleg 265 nap, 7559 munkavállaló már több mint egy éve kapja a járadékot. Novemberben az üres álláshelyek száma 1697 volt, 401-gyei kevesebb, mint októberben. A betöltetlen álláshelyek közel 50 százaléka már alapfokú iskolai végzettséggel vagy anélkül is betölthető volt.'Csak 90 álláshely kötődött felsőfokú iskolai végzettséghez. A „legnagyobb” a munkaerőkereslet Szolnokon és környékén (702 álláshely), illetve Kunhegyes körzetben (248). Az év tizenegyedik hónapjában 2073-an részesültek a megyében valamelyik aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz révén támogatásban (266-tal többen, mint októberben). Kiszelyné Molnár Kornélia Munkaerőpiac 1992. november Körzet Álláshelyek Álláskeresők Regisztrált munkanélküliek a/ Aktív eszközzel támogatottak b/ Járadékosok, segélyesek Regisztráltakból pályakezdők Munka- nélk. ráta száma fő vált. +,-c / száma fő vált. +,-c/ száma fő vált. +,-c / száma fő vált. +, -c/ száma fő vált. +,-c/ száma fő vált. +, -c/ % 1. Szolnok 702-155 8531 +150 8163 +48 309 +119 7174-5 800-52 12,3 2. Jászberény 193-113 4625 +24 4466-3 155 +30 3927 +35 323-6 13,5 3. Karcag 49-58 5356 +87 3948 +65 340 +3 2250-16 300-7 26,9 4. Kisújszállás 151 +13 1448 +441265 +34 179 +8 1074 +22 135-5 13,2 5. Mezőtúr 129 +7 3509 +176 3286 +156 164 +20 2935 +165 207-3 20,9 6. Tiszafüred 15-25 2843 +67 2557 +4tLi 237 .i ■ +9 2198-39 189 +5 26,1 7. Törökszentm. 101-46 3823 +169 3650 + 16*7 B '166 +6 3182 +33 27919,2 8. Kunszentm. 51 + 11 2325 +128 2070 +80 225 +35 1710-10 179 +4 16,7 9. Jászapáti 21-13 1564, + 15 1505 +5 50 +7 1304 +5 87-1 15,1 10. Kunhegyes 248-31 2916 +143 2807 +132 105 + 15 2414 +102 151-4 27,8 11. Martfű 37 +9 2044 +128 1898 +119 143 +14 1650 +82 175-9 11,0 Összesen: 1697-401 38984 + 1131 35615 +848 2073 +266 29818 +373 2825-78 16,3 a/ aktív eszközzel támogatottak nélkül b/ átképzésben résztvevők, közhasznú és egyéb támogatott foglalkoztatás c/ változás az előző hónaphoz képest HÚSZEZER ÚJ ÜZLET Az élelmiszerkereskedelemben a szervezeti rendszer korszerűsítésének és a versenyhelyzet javításának számos olyan akadálya volt, amely a belkereskedelem más területein kevésbé jelentkezett - állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium most elkészült elemzése az élelmiszerkereskedelmi ágazatról. A gazdálkodás feltételei ezen a területen lényegesen kedvezőtlenebbek mint másutt, s a vállalkozóknak is kevesebb lehetőséget tudnak biztosítani, elsősorban a korábban túlhangsúlyozott ellátási felelősség miatt, s amiatt, hogy az önállóságot, a központi irányítás korlátozta. így már a spontán privatizáció keretében is kevesebb új típusú gazdasági társaság alakult, mint a belkereskedelem más szakmáiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem strukturális és szervezeti átalakulása késedelmet szenved. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a múlt év második felében felgyorsult az élelmiszerkereskedelem privatizációja, noha a külföldi befektetők érdeklődése eleinte még mindig kisebb volt, mint a belkereskedelemegészében. 1991 végére azonban az élelmiszer-nagykereskedelemben így is több mint 100 külföldi vegyes tulajdonú gazdálkodó szervezet kezdte meg működését, túlnyomó többségükben a külföldi tulajdonhányad megközelítette a kétharmadot. A nagyobb cégeknél ez az arány általában az alapítói vagyon egynegyedét képviselte. Megállapították azt is, hogy bár az élelmiszerkereskedelmi vállalatok hálózatának mintegy kétharmadát privatizálták ugyan, de a megmaradó nagyobb egységek a forgalomnak még mindig 55-60 százalékát adják, s itt csapódik le a nyereség mintegy háromnegyede is. Becslések szerint a magánkiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek száma jelenleg meghaladja 90 ezret, az üzlethálózat az elmúlt évben mintegy 21 ezerrel bővült. Az IKM megállapítása szerint az úgynevezett tiszta profilok mindinkább megszűnőben vannak, az élelmiszerkereskedelem bővíti tevékenységi körét. A nagykereskedelem például a diszkonttevékenységben látta a nyitási lehetőségeket, s e gyors és egyszerű értékesítési körülmények olyan bevételt nyújtanak a szakmának, amelyek a hagyományos nagykereskedelem révén nem voltak biztosíthatók. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a kezdeti nehézségek után az elmúlt év második felétől felgyorsult a gazdasági társaságok számának növekedése, ezzel egyidejűleg forgalmi részarányuk folyamatosan bővült, miközben a vállalatok piaci súlya és szerepe csökkent. Áz adatok tanúsága szerint idén az első félévben az élelmiszer-kiskereskedelemben a boltok aránya nem érte el a 15 százalékot, ám a forgalomnak több mint egyharmadát bonyolították. (MTI) Az ipar termelési volumenindexe (1985. havi átlag = 100,0) Kevesebb energia fogyott Az esztendő első 3 negyedévében 12,4 százalékkal alacsonyabb volt a hazai energiafelhasználás, mint tavaly hasonló időszakban - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egy, az Ipari és Kereskedelmi Mi- nisztériumbankészültelemzés. Az energiafelhasználás visszaesésének elsősorban a gazdasági teljesítmény mérséklődése, valamint a kisebb fűtési igény volt az oka. Az év első kilenc hónapjában felhasznált, mintegy 760 petajoule hőértékű energiának 51,6 százaléka volt hazai termelésű, ez 3,0 százalékponttal volt magasabb, mint az előző évi hasonló időszakában. A magyarok kisebb cégekre vevők Csúszik az új stratégia megtárgyalása A tervek szerint a kormány ezen a héten tárgyalta volna az új privatizációs stratégiát, az MTI információi szerint azonban a kabinet zsúfolt programja miatt erre most nem kerülhet sor. Az új privatizációs stratégia néhány fontos eleméről Csuhaj V. Imre, Szabó Tamás privatizációs miniszter kabinetfőnöke tartott tájékoztatót a privatizációs lízing kapcsán. Az új koncepció, mint hangsúlyozta valamennyi fontos területen jelentős változást eredményez majd. A cél a tulajdonosváltás felgyorsítása és ennek érdekben a kínálat és a kereslet, vagyis a privatizációs piac átstrukturálása. Az új stratégia lényege, hogy bővíti a belföldön élők tulajdonszerzésének esélyeit. Ez azonban nem zárja ki a külföldi befektetőket, az idegen tőkebevonás továbbra is rendkívül fontos. Nincs szó tehát arról, hogy a külföldi befektetők nem kívánatosak a magyar privatizációban, arról viszont igen, hogy a belföldi tulajdonszerzés esélyeit a kormányzat a tudatos kínálati politikával erősíteni akarja. A realitásokból kiindulva látható, hogy a magyar befektetők csak lényegesen kisebb értékű vagyontárgyak megszerzésében érdekeltek, mint a jelenlegi kínálat. Ezért az új stratégia egyik fő eleme a decentralizáció. Nem egy-egy teljes vertikum felbontásáról van szó, hanem arról, hogy az adott társaságot a közgazdaságilag ésszerű mértékig szét kell szedni ahhoz, hogy később jól értékesíthetővé váljon. E keresletteremtés része a lízingkonstrukció bevezetése, amely csak egyik lehetősége a kedvezményes tulajdonszerzésnek. A lízing mellett, amely elsősorban a kevésbé kelendő vállalatok magántulajdonba adását célozza, számos keresletbővítő technika bevezetése várható, amennyiben a kormány elfogadja az új privatizációs stratégiát. Az MRP, a részletfizetés, a menedzseri kivásárlás mellett hiteljegy, illetőleg hitellevél konstrukciók jelennek meg a tulajdonváltás gyorsítására. A szakmai részletek kimunkálása még nem fejeződött be, ezért egyelőre korai lenne a konstrukciók részleteinek ismertetése - mondotta Csuhaj V. Imre, aki kifejtette azt is: az új privatizációs stratégia fontos jellemzője az információátadás javítása, az információáramlás gyorsítása is. (MTI) Hétről hétre Sertéstenyésztés hitelekből Nyugati tőkéscsoportok érdeklődnek, hogyan segíthetnék a magyar sertéstenyésztést hitelekkel. A Bácshús Rt. például tárgyalásokat folytat egy közelebbről meg nem nevezett tőkés- csoporttal arról, hogy esetleg hitelt biztosítanának a magyar sertéstenyésztés fellendítésére a húsüzem körzetében. A konstrukcióban a cég vágóhídi készlete szolgálna a hitel fedezetéül, a termelők pedig csupán részben kapnának készpénzt - mintegy 25 százalékot - a többit természetben juttatnák a gazdáknak, például takarmány, fehérje és állatgyógyszer formájában. Agrármarketing szervezet alakul Agrármarketing szervezet létrehozását határozta el a Földművelésügyi Minisztérium. A tervet a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma is támogatja. Az új szervezet létrehozását az teszi indokolttá, hogy a magyar agrártermékeket piacképesekké kell tenni külföldön. Ám ez csak úgy valósulhat meg, ha a piacra jutás esélyeit államilag is támogatják. Erre a tervek szerint a jövő évben több mint félmilliárd forint áll majd rendelkezésre. Az „Expo ’96”-ig megépülhet a kiskun- lacházi repülőtér Kiskunlacháza önkormányzata támogatja az ottani volt szovjet katonai repülőtér „Ferihegy hárommá” fejlesztésének terveit. A nemzetközi repülőtér megépítése nemcsak a Ferihegyi légikikötő zsúfoltságán enyhíthetne, hanem a környék súlyosbodó gazdasági helyzetét is enyhítené. Az 550 hektáros katonai repülőtér az illetékes tárcák tanulmánya szerint nemzetközi légikikötővé alakítható. A munkálatok várhatóan jövő évben kezdődnek, s az 1996-os világ- kiállításra érkezők egy részét már ez a repülőtér fogadhatja. Kelet-nyugati egységes energiarendszer Európa egységes villamosenergia rendszerének létrehozatala, a keleti és nyugati rendszer egységesítése a célja az Euroelectric nevű, a Közös Piachoz közel álló nemzetközi szervezetnek. Az első lépést - a keletnémet energiahálózatnak a nyugatnémetbe történő beolvasztását - 1993 közepén teszik meg. A következő lépés Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia egységes energiarendszerének kiépítése lenne 1998-ig. Végső fokon pedig az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő egységes villamosenergiahálózatot szeretnének létrehozni. E rendszerben - a hatékonyság növelésének köszönhetően - a fogyasztóknak kevesebbe kerülne az energia. Lassul a privatizáció Kelet-Európábán A kelet-európai államokban erősen lelassult a privatizációs folyamat üteme - véli a bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW). Ennek oka a külföldi érdeklődés csökkenése mellett a szakértők szerint az óriásvállalatok csekély vagy negatív jövedelmezősége. Magyarországon az állami tulajdonnak még csupán 8,3 százaléka került magánkézbe. Az oldalt összeállította: V. Szász József
