Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

1992. DECEMBER 12. Azt beszélik Rákócziújfaluban ... 5 Múltját keresi, hogy jövőjét építeni tudja ez a község. A gyökerek 1075-re vezetnek vissza. Évszázadokon át ezen a helyen, a martfűi-vezsenyi nagy Tisza-kanyar fölött létezett két település: Alsó- és Felső-Varsány. Királyok, fejedelmek keltek itt át a réven. A középkorban mezővárosi rangot is kapott. Aztán a török időkben elnéptelenedett. Később, e század elején telepedtek meg ismét itt a környéken az emberek. 1925-ben épült az első iskolai tanterem, szolgálati lakással. 1950-51-től önálló községgé vált Rákócziújfalu. V_____________________ ______________________J B ővítik az orvosi rendelőt Az egyik falubeli ember viccesen jegyezte meg - bár sok igazság van benne -, hogy mióta a háziorvosok látják el a gépjármű vezetéshez az al­kalmassági vizsgálatot is,, olyan kicsi az orvosi szoba, hogy személesség ellenőr­zésére ki kell lépni a páciens­Itt is mint az országban, a megyében egyre növekszik a munkanélküliek száma. Jelen esetben a faluban a lakosság 10 százalékát érinti ez a probléma. Az 1200 munkaképes dolgozó szinte mindegyike falun kívül kereste vagy keresi a kenyérre valót. A környező nagyüzemek megszűntek, vagy kevesebb be­járó munkaerőt foglalkoztatnak, így például sokan kerültek utcá­ra a martfűi Tisza Cipőgyárból, a szolnoki Állami Építőipari Vállalattól. Sok a segédmunkás. Helyben kevés embert tudnak foglkoztatni. A gond másik ré­sze abból fakad, hogy ezeknek az embereknek a munkanélküli segélyük 10 ezer forint alatt van. így igen sok pénzt kell fordítani különböző segélyezésekre. Ebben az évben rendkívüli nek a folyosóra, a megfelelő tá­volság miatt. Az 1973-74-ben épült rendelőre igencsak ráfér a bővítés, felújítás. A lakosságnak szüksége van megfelelő kultu­rált, műszerekkel fölszerelt or­vosi szobára. Erre az önkor­mányzat két millió forintot ter­vezett. segélyezésre 300 ezret adtak ki, nyolvanheten részesültek rend­kívüli nevelési segélyben, ahol 270 ezer forintot osztottak el. Ezt főleg a nagycsaládosok kap­ták. Aztán 900 ezer forint el­megy a rendszeres nevelési se­gélyekre, amelyet jelenleg 33 család kap. Ezt főleg iskolások ellátásá­ra, tankönyvekre, étkezési hoz­zájárulásként kapják a rászoru­lók. Az önkormányzat tanévkez­déskor, különböző térítési díja­kat is átvállalt. Szóval nem könnyű a helyzetük. Kinek, mennyit - igazságosan szétosz­tani azt a pénzt, amellyel rendel­keznek. Egy-egy testületi ülésen éles viták is kibontakoznak. Ho­gyan döntenek, hiszen nem mindegy, mert ilyen kis faluban mindenről tudnak az emberek... Szennyvízhálózati terv Sürgősen megoldásra vár a szennyvíz elvezetése. Talán a megoldásra váró feladatok kö­zött az első helyre kell rangsorol­ni - mondja Kiss János polgár- mester. Nem is olyan régen házfelújí­tási munkák alkalmával derült ki, hogy katasztrofális a helyzet. A szakemberek vizsgálata szerint úgynevezett szennyvízlencse van az első talajvíz felett, 50-70 centiméter vastagságban. Ez egyre jobban telítődik, hiszen középkötött talajról van szó, amely sokára engedi át a vizet. Húsz éve csak szaporodik, hiszen a nagy telkek elaprózódtak, így 15-20 méterenként mintegy 20 köbméteres derítők vannak. Ezek beláthatatlan károkat okoz­hatnak a környezetben. Ebben ezért mindenképpen lépni kell addig, míg nem késő. Felvetődött, hogy a község önálló szennyvíztisztító-telepet üzemeltessen. Ez viszont hatal­mas anyagi terhet róna a község­re, illetve nem is lenne rá pénze belátható időn belül. Gondolkodunk egy olyan ter­ven, amelyet a közeljövőben 1994-95-96-ban meg tudnánk valósítani. Most lehetőség van különböző pályázatok útján pénzhez jutni. A fejlesztésből és állami támogatással 70 ezer fo­rint kellene épületenként, ame­lyet az önkormányzat finanszí­rozna. Persze ez még a lakosság döntésétől is függ. Egy biztos: sokáig nem lehet várni. A kiviteli tervpályázat 2 millió 200 ezer fo­rintba kerülne, s ha ezt sikerül megoldani, akkor a Víz és Csa­tornaművek végezné a bonyolí­tási munkálatokat. Szandaszőlősön lenne egy szennyvíztisztító berendezés, amelynek vezetékét Rákóczifal- vával közösen építve oldanák meg. így költsége is alacsonyabb lenne. Három évre elosztva, évenként 4,5 millió forintot kel­lene kifizetni az önkormányzat­nak. Az oldalt írta és a fotókat készítette Tarpai Zoltán Növekszik a munkanélküliség Gáz már lesz. Jelenleg elkezdték a gázvezeték építését. Rákóczifalvával közösen beépítették a gerincvezetéket. Az egész építkezés önerős. A 600 lakásból eddig 440-en léptek be. Az önkormányzat 3,5 millió forinttal szállt be. Ugyanis először csak a közintézményekbe tervezték a gázbekötést. A tervek szerint jövő év október 30-ig befejezik a munkálatokat. A gázbekötés a kétezer lakosból jelenleg 1400-at érint. Hermann Ottó szellemében Lapunk hasábjain már több­ször hírt adtunk a Hermann Ottó Általános Iskola munkájáról, el­ért eredményeiről. Arról a felfo­gásról, nevelési célról, amely or­szágosan ismertté tette nevét az évek folyamán. Szinte egyedül­álló természeti és népművészeti környezetével, az ott végzendő pedagógiai munkával méltán di­csekedhetnek. Persze a sikert nem adják ingyen: többéves, év­tizedes, kitartó munkával terem­tették meg. Mint Marik Mihály igazgató mondja - Szerencsére alapvető gondjaink nincsenek, amelyek évekkel ezelőtt hátráltatták a munkát. Nagyjából minden fel­tételt megteremtettünk magunk­nak. A körülményekhez képest ideálisnak mondható helyze­tünk. Még 1982-ben váltott taní­tásban oktattunk. Az elmúlt évti­zedekben hét tantermet építet­tünk és bevezettük a központi fű­tést, állami pénzből. Pénzünk minden évben kevés volt, éppen csak a fenntartásra futotta. Az oktató munka színvonalát segítő, szaktantermi rendszer kiépítésé­hez legalább 15 millió forint kel­lene.- Elégedettek-e mostanában a mindennapi gondok között?- Tulajdonképpen igen. Úgy érzem elégedettek vagyunk, mert padagógiai hitvallással dol­gozunk. Amikor kellett, építet­tünk, szülőkkel, tanulókkal együtt, a környező vállalatok se­gítségével. így hoztuk létre a tor­natermet, a harminc-negyven gyereket egyszerre kiszolgáló já­tékrendszert, a vadasparkot. Szervezünk fafaragó táborokat. Most legutóbb a tatabányai mű­vészeken kívül Csíkszeredái ta­nárok és diákok is voltak nálunk.- Tudomásom van róla, hogy pedagógia - nevelés terén is or­szágos programokat dolgoztak ki...- Az alsó tagozatban négy éve bevezettük az országosan elis­mert, gyenge képességű tanuló­kat foglalkoztató, felzárkóztató programot, illetve a felsőben az erre épülő tehetséggondozást, igen jó eredményeket elérve. Ed­dig 720 pedagógus látogatta meg iskolánkat. Szellemi munkánkat kamatoztatva, megírtunk 32 pe­dagógiai pályamunkát, amelyből 23 díjat nyertünk, 1,7 millió fo­rint kíséretében. Eddigi munkánk, névadónk öröksége kötelez bennünket arra, hogy bízva a jövőben, rend­szerető, a munkát becsülő, haza­fias érzelmű tanulókat nevel­jünk. Bolt a 442-es mellett Halló... Egyre drágább ma már az utazgatás, így a lakosok inkább helyben vásárolnak, ha lehet. Például még a ’80-as évek elején megszűnt a vegyes-iparcikk bolt, ezért Szolnokra vagy Mart­fűre jártak ilyen árukért eddig. Most Beke Jánosék vas-műsza­ki, háztartási vegyiáru üzletet nyitottak. Itt, egy helyen szinte mindent be lehet szerezni a színes televí­zióktól a gázkészülékekig, vagy a vízszerelési és villamossági cikkektől a legapróbb csavaro­kig. Sajnos a telefonhálózatuk is katasztrofális. Ennek egyik oka, hogy még mindig nem született meg távközlési törvény. így szin­te megkötötték az önkormányzat kezét, hiszen hiába csatlakozná­nak különböző alakuló telefon- társaságokhoz, mert a gerincve­zetékek a MATÁV tulajdonában vannak. A tervek szerint 8 millió forintba kerülnének a munkála­tok. Ebből a lakosok 20 ezret vál­lalnak, az önkormányzat pedig 90 ezerre egészítené ki. Erre még nem teremtődött elő az anyagi fedezet, így várni kell a crossbar­okra. Annyit viszont ígért és segít a MATÁV, hogy két crossbar fül­két elhelyez a községben. Az egyiket a szolgáltatóház elé, a másikat a 442-es főút mellé. Re­mélhetőleg az év végén, vagy 1993 elején már használhatják a falubeliek. Addig viszont meg kell elé­gedniük a régi telefonokkal, illet­ve az egyetlen, ütött-kopott se­gélykérővel. Néptánc csoport a művelődési házban Tavaly szeptemberben alakult egy néptánccso­port, Vas Béla martfűi tanár vezetésével. Elmon­dása szerint ő 1984-ben került kapcsolatba a tánc­cal, mégpedig Kézdivásárhelyen, egy legénybú­csúban. s akkor szerette meg igazán. Hazajött és beiratkozott Martfűn, az akkor még jól működő tánccsoportba, amelynek egyik mestere Papp Imre volt. Aztán telt-múlt az idő, valahogy szétesett a társaság, nem volt utánpótlás, megszűnt a csoport. Újfaluban viszont éppen kerestek egy tánccsoport vezetőt az alakuló néptáncosoknak. így kerül ide. Jelenleg 38 tagjuk van. Általános iskolásoktól egé­szen a katonaviselt fiatalemberekig. Jövőre ké­szülitek a bronzfokozat minősítés megszerzésére. Ápolják a helyi hagyományokat, újfalui tánccal. dél-alföldi táncmotívumokkal fűszerezve. Decem­ber végére három napos meghívást is kaptak már Erdélybe, Kalotadamosra. Az önkormányzat támogatja őket, mert nem mindegy, hogy a községnek a táncukkal milyen hírét viszik. így megteremtették - többek között - a rendszeres próbákhoz a feltételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents