Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
1992. DECEMBER 10. 11 Az Új Néplap Túrkevén Az életmentő Ami kétséges: a fejlesztés A kétgyermekes Nagy Sándor megmentett egy harmadik gyereket a haláltól, amiért a múlt hét péntekén életmentő kitüntetést kapott, az oklevelet maga a miniszterelnök írta alá.- A foglalkozásom mezőőr - adta elő a történteket a túrkevei téesz dolgozója -, ezért rendszeresen a határban tevékenykedem. 1992. július 16-án délután a kukoricacímerezőket ellenőriztem, és ekkor találkoztam nem messze a fúrás helyétől a gyermek édesanyjával. Beszélgettünk és eközben szaladt oda a kisfiú húga, és rémülten mondta, hogy elsüllyedt a testvére a kukoricás mellett levő olajos iszapban, amelyet a kútfúrók termeltek ki és gyűjtöttek össze. Ez a terület bekerítve nem volt. Az iszap már megszáradt és felülről úgy nézett ki, mintha míg a másik lábammal kénytelen voltam én is belelépni az iszapba, mert másként nem értem volnatfeh Ilymódon tudtam úgy benyúlni, hogy az ujjam hegyét a gyermek elérte és abban meg tudott kapaszkodni. A mentést nehezítette, hogy többszöri felhívásom ellenére is mozgott, gondolom félelmében, s minden egyes mozdulatnál szemmel láthatóan süllyedt lefelé. Az is idegesített, hogy az anyukája félelmében visítozott mögöttem. Ő bár ott volt, segítséget nyújtani nem tudott. Körülbelül öt percig tartott, míg ilyen körülmények között a kisfiút ki tudtam húzni az iszapból. Úgy gondolom, amennyiben öt percet kések, a kisfiút már nem lehetett volna megmenteni, hiszen a mentés időtartama alatt a szikes terület lenne, vagyis egy álló ember nem láthatta, milyen veszélyeket rejt az a terület. Szaladtam a gyermek édesanyjával a helyszínre, és ekkor láttam, hogy az iszapos rész szélétől befelé mintegy másfél méterre volt a gyermek, már körülbelül combtőig az iszapban. Azonnal felismertem a súlyos veszély- helyzetet és rákiáltottam a gyermekre, hogy ne mozogj! Fél lábbal a száraz területen álltam, combjától a derekáig süllyedt. Egyedül abból az olajos, tapa- dós iszapból kimászni képtelenség lett volna. Mindehhez a szakértők hozzátették: Nagy Sándor saját életét is veszélyeztette a mentés során... A „plecsnin” és az oklevélen kívül huszonötezer forintot kapott - papíron. Kézhez húszat. Hát már az életmentésért járó, különben szimbolikus jutalmat is muszáj megadóztatni? Ujjé, a ligetben?- Közeledve az év végéhez, mi foglalkoztatja mostanság a polgármesteri hivatalt?- Legnagyobb problémánk a költségvetés készítése. Mióta az irányszámokat a képviselőtestület elfogadta, a koncepciót, amit kötelezően be kellett nyújtani a költségvetési törvény szerint a testületnek, azóta tulajdonképpen ennek a kimunkálása folyik. De nagy bizonytalanság van egyelőre, mert a parlament még nem hagyta jóvá véglegesen a költségvetést. így, bár biztosat még nem tudunk, azért körvonalaznunk szükséges. Úgy érzem, hogy ha a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény nem zavarna be egy kicsit, akkor az előző évekhez hasonlóan továbbra is jól tudnának működni az intézményeink. A mi költségvetésünkben az intézmények működtetéséhez szükséges pénzeket az állam eddig nagyon szépen megadta. Az elmúlt két évben fejleszteni is szépen tudtunk, például óriási dolognak tartom, hogy iskolánként 500 ezer forintot tudtunk adni külön a módszertani anyagok fejlesztésére, minden intézménynek 1 millió forint felújítási költséget adtunk - ilyen soha ez előtt nem volt. Talán az elkövetkező esztendőben a fejlesztésre fordítható pénz egy kicsit kevesebb lesz, de ez a működést egyáltalán nem veszélyezteti. Ami nekünk nagyon fontos: céltámogatást nyertünk a parlamenttől a szennyvíztisztító bővítésére, valamint a gerinchálózat építésére, ami már meg is kezdődött. A múlt héten vették át a munkateret, 7 millió forintot fizettünk ki eddig a tervekre, 3 millió forintot pedig munkával kell teljesítenünk, december 31- ig, mert másképp az állami költségvetésből nem lehet lehívni a pénzeket. Ezek a munkálatok azért nagy qp fontosak, mert Túrkeve az országnak a legveszélyeztetettebb területe a belvizek szempontjából. Olyan tervet készítettünk, hogy gyakorlatilag minden lakóházat fel tudjunk majd fűzni erre a gerincrendszerre, öt-nyolc éven belül. Tehát, egy hosszabb folyamat indult meg. A következő esztendő másik célkitűzése: közmunkásokkal szeretnénk a csatomavíz-elve- zető rendszert egy év alatt rendbehozni, ez szintén része a belvízveszély elhárításának. Fájó gondunk, hogy rendkívül magas költségű az útépítés, az útkarbantartás, s nem tudunk sajnos olyan összeget fordítani rá, mint amennyi igény lenne. ülés, ahol megválasztottuk a kuratóriumot. Az elnöke Kolaro- vics Antal gyógyszerész lett, az alelnök a vállalkozó Hollósi Imre, engem választottak meg titkárnak (ugye, ennek kell dolgozni); a kuratóriumi tagok között van orvos, állatorvos, ügyvéd, iskolaigazgató, könyvelő... Az alapítvány célja a nemzeti és helyi hagyományokra épülő ifjúsági szervezetek támogatása, színvonalas kiadványok létrehozása, „Keviföld Ifjú Polgára” cím adományozása a jól tanuló és jól sportoló diákoknak, önképző és műkedvelő körök támogatása, napjaink történelmének dokumentatív feldolgozása, néprajz-helytörténeti írások megjelentetése, városszépítő akciók szervezése, művészeti és diáksport rendezvények szervezése, stb. Szeretnénk létrehozni egy városi kortárs közgyűjteményt, ezt az alapítvány fontos céljának tekinti. Elsősorban reklámtevékenységgel támogatnánk a város idegenforgalmát. Alakulgat a kórusunk (a jegyző és a lelkész úr is tagja) és a zeneiskola, ezeket szintén támogatnánk.- Hány tagja, mennyi pénze van az alapítványnak?- Az alakuló ülésen 57 alapító tag vett részt, az induló tőke 71 ezer 600 forint. De volt egy mikulás-napi rendezvényünk a strandfürdőben, melyen bárki részt vehetett, aki szimpatizál az alapítvánnyal. Személyenként ezer forintos vacsorajegyet vásárolhattak, ebben benne volt á vacsora és a „Mikulás-járás”, ami maradt (400-500 forint fejenként), az hozzáadódott a törzstőkéhez, bővítette az alapítvány vagyonát. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Molnár H. Lajos ni. Elképzelésük szerint a piacot átalakítanák egy fedett vásárcsarnokká. A liget egy részéből játszóteret létesítenének, másik részén egy kun emlékhelyet, ami egy kunhalmon elhelyezett, kunokkal kapcsolatos szobrokat, sátorszerű ajándékboltokat és hasonlókat foglalna magába. A felnőttek szórakoztatására rendbehoznák azt a bizonyos épületet. Mindez egyelőre a tervezés szintjén van, de most lenne lehetőség arra, hogy a Honfoglalás Betéti Társaság felvállaljon bizonyos költségeket már a tervek készítésénél is. Tervek szerint már a jövő nyáron nagyszerű lesz a ligetben.- Hallottam, a minap megalakult a Keviföld Alapítvány. Mi is ez tulajdonképpen?- Az ifjúság támogatására létrehozott városi alapítvány. November 30-án volt az alakuló Néhány hónapja számoltunk be arról a hajdan volt túrkevei ligetről, amely a piac helyén és környékén állt, és amelynek emlékét egy sajnálatosan „lerobbant” épület őrzi, ami régebb volt már mozi, vendéglő és sok más, csak rom nem. Most tudtuk meg, nem csak nekünk tűnt fel az áldatlan állapot hanem - mivel régi gondja ez a város lakóinak - az önkormányzatnak is. A helyi vezetők megpróbálnak az Országos Kertészeti Szövetséggel kapcsolatot létesíteni a probléma megoldása végett. Van még hátra jó másfél éve ennek az önkormányzatnak, ez alatt szeretnék a ligetet nagyjából rendbehoz Amikor irodájába lépek, Bácskai Bertalan közművelődési főelőadó éppen iratokat böngész, ezt magyarázza:- Karcag és néhány közeli város testületi határozatot hozott, hogy a még meglévő kun halmokat, amelyek temetkezési helyek voltak, védjék meg. A határozat- hozatal után az illetékes minisztériumnak kell védetté nyilvánítania ezeket, hogy most, a privatizálással az árverések során ne roncsolják szét, ezeket hagyják ki. A környéken egy kun halmot ásnak szolnoki régészek, és ott is bronzkori dolgokat találtak. A december 17-i, Kisújszállással közösen tartandó testületi ülésen szeretnénk elfogadtatni ezt a határozatot. Alapítvány az ifjúságért Németh István polgármester nyilatkozik Röviden Egy Túrkeve méretű városban minden kis vállalkozás fontos, tartják a helybéliek, és a vállalkozásokat eddig elég gyatrán támogatták. Nemrég egy pénz- £ ügyi, számviteli, adóügyi, társa- * dalombiztosítási szaktanásadó £ vállalkozás indult, elsősorban a kisvállalkozások kiszolgálása érdekében. * f A telefonrendszer bővítésének ! munkálatai jól haladnak, úgy néz ki, hogy a MATAV tudja tartani a szerződésben vállaltakat, vagyis: december 31-ig bekötik a fejlesztési vonalakat. Viszont sok a gondja ezzel a lakosságnak: árkokat ástak, tönkretették a járdákat, levágták a faágakat. Aki nem kap telefont, annak ez nem éri meg. * Az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén tárgyaltak a bérlakások elidegenítéséről, ami régóta foglalkoztatta a közvéleményt. Eredetileg úgy gondolták, „pozitívan” határozzák meg, hogy melyik lakást kinek adják el. Végül is győzött a „negatív” megközelítési mód, azaz, hogy mit, kinek nem adnak el, mivel hogy az előbbi módszer indulatokat korbácsolhatott volna fel. * Megállapították a pedagógusi munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak illetménypótlékát, ez Túrkevén 10-15 százalék között mozog. Ezzel kapcsolatban ,,csak” egyetlen gond van - mint mondta dr. Ágotái Tibor jegyző, hogy nincs hozzá pénz. Ezt,,belülről” kell kigazdálkodni és ez kemény feladat. * Döntöttek a Finta-testvérek képzőművészeti anyagának ön- kormányzati tulajdonba vételéről. Ez is egy régi ügy, a „leghíresebb Finta” a New Yorkban 1929. november 3-án keltezett végrendeletében a városnak adta a hagyatékát. Idézet a végrendelkezésből: „Én, Finta Sándor, mint legidősebb testvér az öt között, kijelentem, hogy az összes munkánkat (...), melyeket életünkön keresztül nagy küzdések és nélkülözések között, arccal mindig Isten kegyes színe felé fordulva, az O legmagasabb kegyével és segítségével készítettünk (...), ezennel örökletként szülővárosunknak, Túrkevének adományozzuk azzal az egyetlen kikötéssel, hogy a mi munkáink gyűjteménye mindenkor egy csoportban és osztatlanul, mint Finta- gyűjtemény kezeltessék.” Az anyagot a múzeumban őrzik. Csak az a kevéske maradt hátra, hol tudnak méltó helyet biztosítani az értékes hagyatéknak, mivel a múzeum nem önkormányzati tulajdon, azt a megye „kipréselte’ ’ magának, mint múzeumfenntartó. * Szombaton, december 12-én délelőtt 10 órakor Palkovics Imre országgyűlési képviselő, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, dr. Hercog Lászó a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára és mások részvételével nyilvános fórumot tartanak időszerű kérdésekről a városháza dísztermében. * Nagy területű földek árverezése lesz Túrkevén január 11-14- e között, mind a négy napon 9 órától a moziban. Érdeklődésre nyilván számíthatnak az állampolgárok részéről, de jelentős ez a téesz szempontjából is, a mező- gazdasági termékek jövő esztendei árairól nem is beszélve.
