Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám
%is‘K^käcso^d,'-9{ä cso^dr Karácsonyi népszokások Konyhavallató Mondd meg mit eszel, megmondom ki vagy! Bizonyos szokások alapján a néprajzi kutatók messzemenő következtetéseket vonnak le egy- egy népcsoport származásáról, etnikai kötődéseiről. Rékai Miklóssal, a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársával, az étkezési szokások egyik ifjú kutatójával a karácsonyi „asztalt” próbáltuk körüljárni.- Ősi motívum a Lucabúza, a karácsonyi széna-szalma alkalmazása... Ezek mit jelentenek?- A karácsonyi asztal keresztjére kerül a széna, vagy a szalma kévecsomag, amit azután az ünnepek elmúltával feletetnek az állatokkal. Ez a betlehemi jászolra is, a halottas szokásokra is utal, hiszen az ősi időkben a túlvilágra készülőknek szénából vagy szalmából vetettek puha halotti ágyat, hogy kényelmesebbé tegyék számukra a túlvilági létet. De ez az asztalra tett kis kéve a család hazajáró kedves leikéinek is fekvőhelye lehet. A Lucabúza szokás kifejezetten ősi vegetációs hiedelmekre épül és a dél-olasz területekről származik. A Dunántúlon a Luca napján elültetett, szentelt vízzel meglocsolt és szenteste letépett búza hosszából, színéből, sűrűségéből a jövő évi termésre következtetnek.- Luca széke, Lucabúza... Mindez Szent Luciához kötődik?- Szent Lucia kultusza egyértelműen a középkorban virágzott. A fény eljövetele - ad veniant - az adventi ünnepekben öltött testet. Ekkor Krisztus eljövetelét köszöntötte a hívő ember. Ezért kiemelkedő része a karácsonyi ünnepeknek ez az időszak.- Mikortól ismerjük történelmileg is hitelesen elődeink karácsonyi ,, menüjét”?- A XVIII-XIX. századtól, de inkább ez az utóbbi, amire már biztosan tudunk hagyatkozni. A korábbi időkből inkább csak írásos emlékeink maradtak fenn a betlehemes játékokról, a paradicsomi énekekről. A karácsonyi asztal az egyetlen, ami kicsit a múltba is visszavezet. Miről is van szó? A karácsonyi asztalt a szenteste alkalmából különlegesen illik feldíszíteni. A legfontosabb: ünnepi abroszt terítenek rá. Itt álljunk meg egy pillanatra, ugyanis az abrosz elterjedése ezzel az ünneppel áll kapcsolatban. A középkori magyar konyhában nem ismerték az abroszt, de karácsonykor bizonyítottan ott volt. Egy sajátos teríték is társult hozzá: egyik sarkára gabonamagok kerültek a termékenység szimbólumaként, másik sarkára fokhagymát tettek, ami a család egészségét volt hivatott őrizni. A harmadikon alma állt, amelyet az egység jelképeként annyi szeletre vágtak, ahány tagja volt a családnak, s a hiedelem szerint akik ettek belőle, jövőre is újra találkoztak a karácsonyi asztal körül. A főétel szinte mindenütt a mákosguba volt, amit összeaprított sült tésztából készítettek, forró mézes vízzel meglocsoltak. Az Ipoly mentén szerelmi jóslásra is használták: az eladósorba került leány az apja villájáról az első falatot lekapta, körbeszaladta a házat, visszajött, maga mögé dobta és visszafordulva a láng fölött meg kellett látni jövendőbelije arcát. Másutt az eladó lányok kitették a küszöbre a maguk készítette gubát és akiét legelőbb megette a macska, az ment elsőként férjhez. Volt ahol a kapuba szaladtak ki vele, és az arrajáró férfiak keresztnevéből, vagy az odahallatszó kutyaugatás irányából következtettek a jövendőbelire. De hasonlóan fontos szerepe volt - van- az almának is, amelynek meghámozott héja elárulta a választott nevének kezdőbetűjét.- Mióta szokás halat enni?- Ennek európai gyökerei vannak. A karácsony böjti ünnep, a szárnyas és a hal fogyasztását nem tiltják. így terjedt el ez a szokás. A paraszti hagyományban nem szerepelt a hal, a városokban jött divatba.- Miből állt a hagyományos magyar menü?- A főétel - mint említettem - a mákosguba volt, előtte rendszerint babból, lencséből készült levest fogyasztottak, éjfél után pedig terítékre került az advent idején levágott disznóból készült hurka, kolbász.- A beigli?- Dél-német, osztrák eredetű, hajlított kalácsot jelentett eredetileg. Szilézián keresztül terjesztette el nálunk a városi cukrászipar, kiszorítva a hagyományos magyar kalácsot az asztalról.- Es a töltöttkáposzta?- Ez is viszonylag új étel, korábban nem volt divat az ünnepi asztalra tenni. Gyökerei a két világháború közé nyúlnak vissza. Hadd tegyem hozzá: tőlünk távoli területek táplálkozási szokásai egyre szélesebb körben eresztenek nálunk is gyökeret, elveszítik eredeti hátterület, az egyetemes ételkultúra részeivé lesznek.- Karácsonyi étkezési szokásainkat tekintve e szerint már Európában vagyunk?- Pontosan így van. Somfai Péter (Ferenczy Europress) A Magyar Hitel Bank értesíti Tisztelt Ügyfeleit, hogy 1992. november 26-án megtartotta Letéti jegy és Spórkocsi sorsolását. A Letéti jegy főnyereménye egy MARUTI személygépkocsi amelynek nyertese a 7054701 sorszámú • 50 000 Ft címletű Letéti jegy tulajdonosa. A főnyereményt a nyertes jelentkezésétől számított 30 nap elteltével veheti át. A Letéti jegy sorsolásának további nyertesei az alábbi sorszámvégződésű Letéti jegyek tulajdonosai: 0252 A nyertesek Hídfő pénztárjegyét vehetnek át. A Spórkocsi Nyereményletét sorsolásának nyereménye egy MARUTI személygépkocsi amelynek nyertese a 180 - 0001055 sorszámú nyereményletét birtokosa. A nyertes 1993. január 11. és január 15. között veheti át a személygépkocsit. A nyereményekkel kapcsolatban érdeklődni lehet november 30-tól, a Magyar Hitel Bank RT. fiókjaiban, a váltás színhelyén. A nyertesek december 1-től 90 napon át érvényesíthetik jogukat a-nyeremény átvételére. MAGYAR HITEL BANK RT az érték forrása
