Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
*? 1992. NOVEMBER 30. Sportextra 7 Sakkcsapatok Európa-bajnoksága Debrecenben Portisch remizett Kaszparovval Gens una sumus - egy család vagyunk - ez a Nemzetközi Sakkszövetség jelmondata. He- vessy József Debrecen polgár- mestere e szavakkal nyitotta meg éppen tíz nappal ezelőtt a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében a tizedik férfi és az első női sakkcsapat Európa- bajnokságot. A Hajdú táncegyüttes bemutatta Erkel Ferenc (talán kevesen tudják, hogy a XIX. század zseniális muzsikusa kora egyik legjobb sakkozója volt) Palotását, majd Campomanes a FIDE elnöke zárta a szónoklatok sorát, aki történelmi jelentőségűnek nevezte az EB-t, mivel azon első ízben nők is szerepeltek. Negyvenkét férfi és harminc- nyolc női csapat foglalt helyet naponta (tegnap délutánnal bezárólag) pontban 15. órától az Aranybika Szálló (Hajós Alfréd olimpiai bajnokunk tervezte) tera magyar szövetséggel támadt újabb nézeteltérése miatt. „Nagyágyúkban ’ ’ így sem volt hiány. A legnagyobb vitathatatlanul a szófukar világbajnok Garri Kaszparov volt. Folytatva a sort, ki kell emelni a svájci színekben asztalhoz ülő Korcsnojt, a jugoszláv Ljubojevi- cset, az ukrán Ivan- csukot, a liliputi Lékó Pétert (múlt hétfői számunkban nyilatkozott az Új Néplapnak), a két angolt, Shortot és Speel- mannt, de említhetnénk a nő létére a férfiaknál induló svéd Pia Cremlinget. Szombaton az utolsó előtti Portisch derűsen várja a világbajnokot ötvenes évek vége óta éljátékosunkként számon tartott Portisch- tól kitelik minden. Akár egy meglepetés is. Mindenesetre feláll, zsebre dugott kézzel körbe sétál a színpadon. Később Kaszparov ugrik föl és beleles Short partijába, mintha segítséget vár= na. Nem, az nem méltó Visszaül, lép, könyvel. Minden lépésükről tudnak az értíeÚőaŐK, a számukra kifüggesztett nagyméretű táblán azonnal elemezhetik az öszecsapás mozzanatait. Közülük valaki (bizonyára szakértő) úgy véli, Portisch legalább döntetlenre jó. Igaza lett, a sokat tépelődő Kaszparov kezet ráz ellenfelével, nagy levegőt vesz és megkönnyebbülten lafújja magát. Portisch nem igazán boldog, nyerni szeretett volna. Hogy miért nem sikerült, azt az elemző szobában valószínű később megtudta. Az EB végeredményét holnapi számunkban közöljük. Verőczi Zsuzsa Pia Cremlinggel mérkőzik meiben, hogy a sorsolás szerinti párosításoknak megfelelően, úgynevezett svájci rendszerben gyűjtögessék a pontokat. A győztes nem két, illetve a döntetlenül mérkőzők nem egy pontot kaptak, hanem a mattarány számított. Hatórás játékidő alatt a férficsapatok négy, a nőiek kéttagúak voltak egy-egy tartalék nevezése nem volt tiltva. A magyar férfi A-válogatottal Portisch, Csernyin, Adorján és Csőm alkott- ta, a hölgyek Mádl, Verőczi, ■(Ivánka) összetételben szerepeltek. Polgár Judit és Zsófi csupán egy kis versenyen kívüli sneilezésre ugrottak le a cicis városba. Indulásukat menedzser-édesapjuk kontrázta meg napon a Kaszparov-Portisch sztárjátszma volt a sláger, a kíváncsiskodók jobbára a két kiválóság asztala körül figyelték minden mozdulatukat. Pontban háromkor megszólal a gong a Bartók teremben, ami azt jelenti, elkezdődött a küzdelem valamennyi színhelyen. Kivéve egyet. A színpadon helyet foglaló első táblások első asztalánál Portisch egy darabig egyedül mered a pepita táblára, mert a király, a világbajnok, a sakkfeno- mén, az örmény származású orosz csak 15.06-kor jelenik meg az ajtóban. Ha lehet, még nagyobb csend árad szét a termen, Garri pedig sötét nad- a szokásos barna zakójában és kék ingében (ezúttal nyakkendő nélkül), végig fekete cipőjének orrát szugerálva végigrobog a „földszinti” asztalok mögött, aztán határozott lépésekkel dobbant a falépcsőkön és nyújtja jobbját. A kezdeti „tologatások” után mintha Portisch lenne a nyugodtabb, Kaszparov több esetben füleire tapasztja tenyereit, koncentrál. Mintha bizonytalan lenne? Nem Viktor Korcsnoj a svájci színek képviseleillik hozzá, persze az lében N.L Fotók: Horváth Katalin ragban, Birkózás egy sportágért Beszélgetés dr.Skultéty Sándor címzetes államtitkárral A második legsikeresebb sportágunk - Farkas Péter és Repka Attila jóvoltából is - a birkózás. Pénteken délután tisztújító ülést tartott a Magyar Birkózó Szövetség elnöksége, ahol a sportág jelesei mellett dr.Skultéty Sándor köztársasági megbízottat választották dr.Hegedűs Csaba elnök egyik helyettesévé. Az elnökségi ülést követő sajtótájékoztató végeztével beszéglettem a címzetes államtitkárral.- Ónt nem a hivatala, hanem a birkózó múltja miatt választották erre a tisztségre. Hallhatnánk valamit a szőnyegen eltöltött éveiről?- Abonyban 1955-ben alakult a birkózószakosztály. Az alapítója az édesapám volt. Szegeden, mint tanítóképzős diák, Matura Mihály és dr. Papp László keze alatt nevelkedett. Én, mint 10 éves gyerek szinte kötelezően jártam az edzésre - és ez közel 20 évig tartott. Előbb versenyzőként, majd edzőként tevé- tenvkedtem az abonyi birkózó, (sportban. Apám súlyos közlekedési balesetet szenve‘ cletC és nem tudta vállalni a gyakorlati munkát, akkor én. mint tékozló fiú folytattam az edzői ténykedést. Azért mondom, hogy tékozló fiú voltam, mivel engem a sport mellett lekötött a tanulás, később a munkám, amit nem Abonyban végeztem, így amikor éreztem, kevés az az idő, amit az edzői hivatásra tudok szánni, odébbálltam.- Vegyük számba a versenyzőként elért eredményeit.- Több országos versenyt nyertem, sőt országos ifjúsági bajnok is voltam. Győztem le későbbi olimpiai bajnokot, Európa bajnokot és világbajnoki érmest. Ifjúsági koromban megvertem a szegedi Kovács Sándort, aki később Európa bajnok lett. Méghozzá nem is tussal kerekedtem felül, hanem 6:1-es pontozással. Stockmeistert, Rostockból 2:1-es pontozással győztem le Dabason egy nagy versenyen. Ekkor pedig én már kimondottan amatőr voltam, mert a tanulás mellett birkózgat- tam. Sajnos, az a korosztály „lyukas” volt, amelyikkel én komolyabban tudtam volna odahaza edzeni. Nevelőedzőként a legnagyobb sikerem Petrezselyem Antal, aki olimpiai hatodik helyezett volt, ma pedig a Fradinak az edzője. A tanítványaim közel 20 magyar bajnokságot nyertek. Sándor Tibor négy országos bajnoki címet hozott, de csak azért ennyit, mert több bajnokságon nem indult.- Szenteljünk külön fejezetet Varga Jánosnak, aki a legtöbbre vitte az abonyi birkózók közül.- Varga János lehetne Skultéty János is, mert apám nevelte, és nálunk valóságos családtagnak számít. Apám keze alatt lett négyszeres magyar ifjúsági bajnok, mint abonyi birkózó lett Jo- kohamában, a vébén ezüstérmes, és utána került a Budapesti Honvédhoz. Ekkor lett világ-, olimpiai- és Európa-bajnok. Fényes diadalút volt az övé. Kár, hogy napjainkra a befejezés nem sikerült; elég mostohán bánt vele a sors, és címeihez méltatlanul él. Nem az ő hibájából. O volt az a sportoló, aki ragaszkodásból, az edző iránti tiszteletből generációknak adhatna leckét. Minden nyilatkozatát így kezdte: „Apám, Skultéty Sándor...” Azt litvánom jajinden rnaavar edzőn«® hogy Trtyan tanítványa legyen, mint ő.- Egy sportfunkció nyilván sportos életvitelt is követelne. Mikor van ideje erre az államtitkárnak? __- Én minden reggel 5 órakor kelek, mert amit 1990-ben vállaltam a hivatalba lépésemkor, maradéktalanul teljesítem. Abonyban lakom, és onnan úgy érek fel Budapestre, vagy éppen Salgótarjánba, hogy nem utolsóként lépek be az irodába. Általában én vagyok az, aki viszont utoljára csukom a kaput. Ebbe az időintervallumba kell nekem bele szorítani némi teniszt, vagy vadászat címén végzett természetjárást. Én amolyan bakancsos ember vagyok; előfordul, hogy az erdőben veszem észre, hogy a puskát nem vittem magammal. Nem vagyok ennyi mozgással bevédve az infarktus ellen, az biztos. A 32 nap szabadságomból még megvan 22, így egy teljes napos sportoláshoz kiveszek belőle egyet-egyet. Birkózni már biztosan nem fogok, ha felmennék a szőnyegre, kezem, lábam kitörném anélkül, hogy bárki is hozzám nyúlna. Egy 47 éves embernek ettől a sportágtól el kell búcsúzni. Szerencsére vannak szelídebb sportágak, melyekre megpróbálok egyre több időt szakítani.- Az Ön fia örökölte a birkózás szeretetét?- Egyetlen évig tudtam a szőnyegen megtartani, most a szolnoki Olajbányászban kosárlabdázik, és erre nagyon büszke. Nagyra nőtt, hasonló ellenfelet nem talált, így a sikerélmény híján a palánk alatt kötött ki.- Ha olvassák hírét ennek a most kapott méltóságnak a sportvezetők, nyilván nagyobb számban és nagyobb bizalommal fogják Önt keresni. Tud-e majd nekik segíteni?- En ma az elnökségin megmondtam, melyik nap melyik órája lesz az, amikor a sportvezetői munkámat végzem. Másrészt nem hiszem, hogy a sportvezetőket meglepi az én sport iránti elkötelezettségem. Hiszen a szűkebben vett birkózósportban azért én ismert ember voltam. Egyébként amikor az Olajbányász országos bajnokságot nyert, én kerestem meg őket, hogy Boros Lajos önkormányzati elnök úrral közös fogadást kívánunk adni. Egyszóval megpróbálok elémenni a problémáknak. Aztán menedzselem erőmhöz mérten a Jászberény jégkorongcsapatát - egyszóval nem ér váratlanul senkit az én megválasztásom.- Ón résztvevője volt a Lehel- ij'adi jégkorongcsatának, mely jklbeszakadt$Mint néző wtyetér- Wtt ezzel?- Semmiképp - és ezt nem elfogult szurkolóként, hanem politikusként és sportvezetőként is mondom. Kimegy ebben a feszült társadalmi helyzetben pár ezer meggyötört ember a mérkőzésre, van egy hely, a lelátó, ahol kikiabálhatja magát, és akkor a játékvezető intoleranciája miatt félbeszakad ez a kemény, férfias játék. A döntés engem elszomorított.- A kérdés talán közhely, de megkerülhetetlen: mit adott Önnek az évtizedek során a sport?- Ha végighallgatok egy panaszáradatot, amelynek az első mondatánál tudom, hogy megoldhatatlan, ezt is a sportnak köszönhetem. Amit Coubertin az Oda a sporthoz című költeményében megírt, annak szinte minden szava shakespearei idézet. Mert ilyen a sport! Jellemet formál, erkölcsöt ad, a mások megbecsülésére nevel. Az általános iskolás sport ennek ellenére a mélyponton van, a közép- iskolás sportról nem beszélhetünk, az egyetemi sport pedig nulla. Ebből kell egy magyar társadalmat felépíteni. Azért az az ember, aki a birkózószőnyegen egy vereség után tud gratulálni, az az életben is jobban viseli a „gyűrődést”. A sport jellemformáló funkciójának semmivel nem pótolható helye van a társadalomban. A barcelonai olimpia mégis szomorú olimpia volt számunkra. A magyar sportolók egyik legszebb ötkarikás eredménye volt - és mégsem tudtunk igazán örülni. Hol volt az 1952-es arany vonat, amikor a versenyzőket fogadta az egész ország. Papp Laci ezreknek magyarázta később, hogy ütötte ki a kétméteres néger Webbet. Én azért próbálok dolgozni, hogy a sport a nagy közös örömünk forrása legyen!- Talán baj van a fiatalok elé állított ideálokkal is.- Valóban: én szeretem a zenét, a legmodernebb együtteseket is szívesen hallgatom, de egy Damyi Tamást, Egerszegi Krisztinát nagyobb hittel állítanék a fiatalok elé, mint egy agyontetovált rockmuzsikust. Ott van Magic Johnson, aki AEDS-beteg. Más a helyében már régen feladta volna az életet is. És ő nem a halálra készül, hanem a sportra. Hát ezek a mindennapok csodái. És félő, hogy elmegyünk ezek mellett a nagyszerű emberi példák mellett.- A parlament éppen most szavazta le a sport vállalkozói mecenatúráját, pedig az adóból leírt sporttámogatás talán segíthetett volna.- Ezt én is sajnálom. Szerintem az eljárási szabályokat kellene úgy rendezni, hogy ne adjon lehetőséget a svindlire. Ha a magyar birkózósportra összeszednénk 30 millió vállalkozói forintot, nem fordulnánk az országos sportvezetéshez. Ki spórolna tehát rajta? A költségvetés. Az ön- kormányzat sportra szánt pénzei is mehetnének a segélyezés alapjába - egyszóval a parlamenti döntés érthetetlen a számomra is. Aki nemmel szavazott, az nem látja a magyar sport jövőjét, és azt a fontos társadalmi küldetését, amit be kell váltania!- Köszönöm a beszélgetést, és viszontlátásra a sportpályán. & ^ Palág^l Béla