Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

4 A szerkesztőség postájából 1992. NOVEMBER 9 Fogadják el, segítsék az új díjbeszedőt! A szolnoki, Ady Endre út 1. számú ház számos tagja nevében huszonötén írták alá azt a levelet, melyben olvasóink a nyilvános­ság előtt is kérik díjbeszedőjük visszaállítását. Mint írják, az IKV részéről kb. 5 éve Garamvölgyiné szedte körzetükben a lakbért és a járu­lékos költségeket. Most új, isme­retlen hölgy lépett a helyébe, lát­ja el ezt a feladatot. Garamvöl­gyiné Kertész Éva és a lakók között baráti, bensőséges kap­csolatot alakult ki az évek so­rán, mindig napra, pontosan tudták, mikor érkezik... Elke­rülésével máris változott a hely­zet, a díjbeszedés időpontja is­meretlen előttük, nincs kiírva. Tulajdonképpen nem is értik, miért vitték el a körzetből, miért kellett felcserélni számukra ide­gen, új dolgozóval? Végezetül az eredeti állapot visszaállítását kérik. Olvasóink észrevételére, kér­désére Stefanik László, a Szol­noki Ingatlankezelő Vállalt Igazgatója válaszol: A bérlők kérését sajnos nem tudjuk teljesíteni - a következők miatt. Díjbeszedő csoportunk tartósan beteg dolgozója helyett, e feladatokra egy munkavállalót vettünk fel. Belépésével - a díj­beszedők kérését maximálisan méltányolva - a város belterüle­tét újból felosztottuk. Ennél fő szempontként az egyenletes le­terheltségre, valamint az egy díj­beszedőhöz tartozó terület szét­aprózottságának csökkentésére törekedtünk. Az átszervezés következmé­nyeként az Ady E. út 1. számú épület - az egész Zagyva-parti lakóteleppel együtt - az újonnan felvett munkatárs területe lett, míg a régi díjbeszedő, aki ta­pasztaltabb, rutinosabb, egy ne­hezebb körzet díjbeszedési fel­adatait látja el. Az új díjbeszedő munkájával elégedettek vagyunk, pontos, szorgalmas, igyekvő kollégának ismertük meg. Róla még annyit, hogy első munkahelyes, pálya­kezdő fiatal, aki már majdnem egy éve munkanélküli volt. Ez­úton is kérjük a lakókat, segít­sék őt munkájában, az esetle­ges tapasztalatlanságait néz­zék el. Kérésüknek megfelelő­en, felhívtuk a figyelmét, hogy a díjbeszedés napjairól ponto­san tájékoztassa a lakókat. Jó hír a szandaszölősieknek Talán nemsokára reggel kapják az újságot A napilap reggel aktuális címmel adtuk közre (IX. 24.) B.-né F. J. szandaszőlősi olvasónk levelét, melyre válaszolt a Debre­ceni Postaigazgatóság igazgatója, Kovács József. Többek között az alábbiakról tájékoztat: Szolnok-Szandaszőlős területén a kézbesítési feladatokat egyesített kézbesítők látják el, ami azt jelenti, hogy a hírlapokat az egyéb postai küldeményekkel együtt kézbesítik. Ebből kifo­lyólag az újságokat nem a reggeli órákban, hanem nagyrészt délelőtt, illetve délután viszik. E hagyományos kézbesítési for­mák - előnye mellett, hogy egyszer kell bejárni az útvonalat - nagy hátránya, hogy a lapok reggeli kézbesítése nem teljesíthető. (A postai kézbesítésnek e városrészen kialakult formája a tele­pülésszerkezettel, valamint gazdasági és szolgálatszervezési okokkal indokolható.) Mint írja, az olvasói levélben felvetett ellentmondásokat a Postaigazgatóság is érzékeli, a kezdvező változtatás érdekében alapos vizsgálatot folytatnak. Terveik között szerepel a jelenlegi kézbesítési rendszer megváltozta­tása; az előfizetők jogos igényének a lapok kora reggeli kézbesítésével szeretnének mielőbb eleget tenni. ÜNNEP UTÁN, ÜNNEPEK ELŐTT... A FIDESZ szolnoki frakció- vezetője „Nem maradhat szó nélkül!” című, e lapbéli felszó­lításának - ünnepjárt választó­ként engedelmeskedem, polgár­perspektívából felszól/al/va a választotti vitában. Ünneprontó pártvitájükhöz párttalanul (par­don, pártatlanul) nemigen szól­hatnék, így csak magánvélemé­nyemet bíznám ezúton közítélet­re - az ünnepi akalmakhoz illőbb helyi ünnepélyek majdani meg­rendezésében bízva. A mundér­becsületet védő vita ugyanis vi­tatható: saját portált, s nem por­tát seper, a saját üzlet kirakatát, s nem a lakóhely egész területét kívánja tisztábbá tenni. A szolnoki, Szent István téri ’56-os emlékműnél tartott ünne­pélyeknek avatása óta ünneplő kedvű felvonulója, majd kedve- szegett elvonulója vagyok. Okát a rendezők is sejthetik - az ifi városatya is jelzi -, idén is, az ünnepélyt megelőzően, kon­szenzuskereső, pártegyeztető beszélgetés tartatott, tehát a pol­gári szót ismét nélkülözve. (Bár a helyi kereszténydemokraták egynapos előnyű közleménye pártvéleményük figyelembe nem vételéről is szól.) Ilyen, nem egyeztetett egyez­tető előkészületek szülhetnek aztán pártkompromisszumot nélkülöző, közpolgárt is mérge­lő szónokokat: legelőbb az ide végképp nem illő volt munkásőr szóvivőt, azután a város első szá­mú - tisztjére pártfrakciója fel­kent - főemberét, majd a pártpo­litikus hadastyánt, ki történelmi téveszméink érdemkeresztjeit is birtokolja. Nem kellene pedig ennyit egyeztetve egyezkedni, ha nemzeti ünnepeink helyi szónokának végre egy szépszí- vü és szavú, helybéli, tisztaéle- tü, pártsemleges, egyszerű lo­kálpatrióta polgárt választa- nának.Hátha még nem kellene az ünnepségeket követő nagy­miséken sem részt vennünk - sokféle felekezetű polgártársa­immal, azt külön is köszönném. Hiszen nyakas kálomistaként lé- lekóhajban szívesebben ünne­pelnék egy felekezeti és pártfüg­gést nélkülöző ökumenikus val­lási szertartáson - ünnepzáró polgáregyetértésünk szimbólu­maként a városháza dísztermé­ben, vagy akár ott az emlékmű­nél, Isten szabadtéri templomá­ban. Persze az ilyen emelkedet- tebb ünnepléshez azért az is szükségeltetne, hogy városunk mai, majdani segítségre (és per­sze józanságra) szoruló, ünne­pelni vágyó polgárát/ait/ a ren­dezők - amikor kegyeletet sért - főszerepéből finoman statisztá­vá visszaminősítenék. így talán még többen ünne­pelnének együtt a város függet­len, önkéntesen ott lévő polgárai is - a szokásos elvképviseletű társakkal és a felkonferált, köz­pénzen koszorúzókkal. így aztán - tán, majdani közös ünneplése­ink után - elmaradhatnának a ma még menetrendszerint szokásos, még vértelen, de egyre durvuló pártcsatározások - emlékmű­vünk kopjafájára rótt óhajfelira­ta szellemében: 1956. Ne folyjon testvérvér hazánkban. (Bensőn Vilmos) Az elhúzódó csatornázás miatt A „... még mielőtt sorra bün­tetnének!” című, október 29-i olvasói levélre Molnár Gyula, a Szolnoki Kommunális Vállalat igazgatója az alábbiakban vála­szol: A „Pletykafaluban” elhúzó­dó csatornázási munkák miatt az intézményes hulladékszállítás sajnos jelenleg nem zavartalan. A kivitelezési munka több mint egy éve tart - akadályozva válla­latunk szolgáltatási tevékenysé­gét. Az útfelbontások miatt a rendszeresített gyűjtőgépjármű­vekkel nem lehet közlekedni, a háztartási hulladék elhelyezésé­re konténerek szolgálnak. Az átmeneti helyzetről tájé­koztattuk az utcák lakóit, meg­értő segítségüket kértük ab­ban, hogy a hulladékot a kon­ténerekbe hordják. Intézked­tünk, hogy átmenetileg a hulla­dékgyűjtő edényeket heti há­rom alkalommal ürítsék. „HAJTA - 50” - teljesítménytúra A Jászberény környéki ter­mészetvédelmi terület útjait jú­niusban népesítették be először gyalogos természetjárók, hogy 50 km-t gyalogoljanak 12 óra alatt. Az ország különböző ré­szeiből érkezett túrázók dicsérő- leg szóltak a Jászság ezen vidé­kének tájképi szépségeiről, ek­kor vetődött fel a gondolat, hogy kerékpárral is érdemes végigjár­ni a túra útvonalát. A tervből va­lóság lett. Október 24-én reggel hatvan­négy biciklis kapta kézhez a tér­képet, hogy annak segítségével, 5 óra alatt kerekezzen végig a jobbára homokos, de itt-ott sáros részekkel is nehezített úton. Két ellenőrzőponton légpuskalövé­szet, illetve kresz-totó kiállítása szerepelt a feladatok között. A szintidőn belül célba érkezők megkapták a túra jelvényét és emléklapját, a két feladat legjobb teljesítői pedig külön jutalomban is részesültek. A rendezők - a Jászsági Diák­sport Bizottság és a Gyermekek Háza - a sikeren felbuzdulva, el­határozták, hogy 1993-tól orszá­gossá teszik ezt a teljesítménytú­rát. Legközelebb jövő szeptem­berben találkozhatnak a rajtnál az érdeklődő kerékpárosok, míg a gyalogosok májusban gyö­nyörködhetnek a Hajta különle­ges virágaiban. Faragó László Jászberény Jótékony célú külföldi adomány A közelmúltban ünnepélyes, ajándékozással összekötött talál­kozóra várta vendégeit a TOP 12 önsegélyező kör Szolnok me­gyei képviselete. Az eseményen Kari Heinz Götz, a TOP 12 né­metországi alapítója ezer márká­ról szóló csekket nyújtott át a Homoki Általános Iskola, Speci­ális Szakiskola és Diákotthon foglalkoztató iskolai tagozata ál­tal létrehozott, „Gondoskodás Alapítvány” megbízott pedagó­gusának. Az alapítvány célja: helyi szociális foglalkoztató létesítése a homoki intézetben felnevelt, közepesen sérült értelmi fogya­tékosok számára. Az alapítvány kuratóriuma ezúton is köszönetét fejezi ki Götz úrnak, akiben a kitűzött cé­lok megvalósításához lelkes tá­mogatóra talált. A homokiak ala­pítványához egyébként bárki csatlakozhat, törekvésüket tet­szés szerinti adományokkal se­gítheti. (Bankszámlájukat az OTP tiszaföldvári fiókja gon­dozza, számlaszámúk: 834- 000138.) A kuratórium vezetősége Kivágtak két nyárfát A szolnoki Madách utca lakói közül többen felháborodással hívták fel a figyelmünket arra, hogy a bánatos Krisztus szobor mellett (a Kohói A. úti bejáratnál) kivágtak két gyönyörű, nagy nyárfát. Mint megtudtuk, kérésre, és a polgármesteri hivatal engedélyével a városi tűzoltóság tette. Ennek két oka volt: A nőivarú nyárfa pelyhére az egyik utcabeli ember - a szó szoros értelmében - évek óta allergiás; egy nagyobb viharban az elöregedett, korhadt fák könnyen az épületre dőlhettek volna. A lakók megnyugtatására azonban azt is közölhetjük, hogy tavasszal csörgőfát ültetnek a helyére. (Fotó: T. Z.) Hozzászólás cikkünkhöz Ami a fényekhez tartozik Az október 19-i számunkban közölt, „Ugyan mitől zavaros? - A kábeltévé képe” c. cikkhez Borsos Árpád, a TELE-COOP Kft. (Szolnok) ügyvezető igaz­gatója többek között az alábbia­kat fűzte: A valós tények: Társaságunk / “ ‘Ébressz ■ ajáníva Ez a hajó már elment „Egyetlen témával - úgy ér­zem - keveset foglalkozik lap­juk: a téeszek vagyonnevesíté­sével, a kiválásokkal” - írja többek között egyik abádszaló- ki olvasónk. Nos, nem hiszem, hogy ke­veset foglalkoznánk azokkal az igazán nagy horderejű változá­sokkal, amelyek ma a mező- gazdasági szövetkezeti szek­torban zajlanak. A szövetkezeti és az átmeneti törvény megje­lenését követően például külön 16 oldalas mellékletben foglal­koztunk a kérdéskörrel. De az­óta is számtalanszor hírt ad­tunk a téeszekben történő át­alakulási folyamatokról, szól­tunk a gondokról, a visszaélé­sekről, a jó példákat szintén be- mutattuk. Természetesen időnk és energiánk is véges, így valamennyi gazdaságot, a közös úton maradókat, illetve a kiválókat nem tudtuk és nem tudjuk megszólaltatni. No, de térjünk rá a konkrét esetre. Az abádszalóki téesz ki­válni szándékozó tagjai úgy ér­zik, átverték őket. Idézünk a levélből: „Azt hiszem, nem mondok túl nagy butaságot, de a falusi emberek 80-90 száza­léka nincs tisztában azzal, mi­lyen jogai és lehetőségei van­nak, ha ki akar válni a téeszből. Az a 10 százalék meg bolond lenne felvilágosítani. Nálunk már megvolt a vagyonnevesítő közgyűlés, és a vezetők azt mondják, ezzel lezárult min­den, nem lehet tovább kiválni, vagyont kivinni. A tévében vi­szont úgy tájékoztattak, hogy december 31 -ig lehet kiválni és a vagyont kivinni.” Az 1992 évi II. törvény 29. paragrafusa szerint, a vagyon­nevesítésről hozott közgyülé­a szövetkezetben szervezeti változást (ideértve a kiválást is) kezdeményezni. A jogsza­bály ilyen értelmezését meg­erősítette a parlament elvi ál­lásfoglalása is. 1992. decem­ber 31-e a kiválás lebonyolí­tásának végső határideje. Is­mereteink szerint az abádsza- löki téeszben október 15-én a vagyonmegosztó közgyűlést is megtartották, így nincs lehető­ség újabb vagy további kiválási igény benyújtására. Tehát ez a hajó már elment. Olvasónk megemlíti, hogy szülei egymillió forint értékű vagyonjegye után csak egy MTZ traktorra és két anyako­cára futotta. (Igényeltek még egy vetőgépet, egy szippantót és egy darálót.) Az egymilliós vagyonjegyből 113 ezer forint értéket tudtak kihozni, 887 ezer elveszett. Reméljük, nem veszett el ekkora vagyon. Tudniillik - az 1992. évi, II. törvény 39. parag­rafusának első bekezdése alap­ján - szervezeti változás (kivá­lás) kezdeményezése esetén a szövetkezet vagyonát vagyon­értékeléssel kellett felmérni. Az üzletrészek tényleges érté­két és az eszközök konkrét ér­tékét a vagyonértékelés adta meg - a téesz kötelezettségei­nek függvényében,)!) így nem tudjuk megítélni, hogy a hivat­kozott üzletrész értékének ténylegesen megfelelt-e a ki­vitt vagyon értéke. Ezt a kér­dést a szövetkezet átalakulási dokumentumai alapján lehet eldönteni, melyekbe bármely szövetkezeti tag betekinthet. másfél évvel ezelőtt alakult - döntően nagyközösségi kábelte­levíziós rendszerek kiépítésére. A lakosság körében a szervező munkát a helyi önkormányzat se­gítségével vagy egyedül végez­zük. Az előkészítő munkák kere­tében ún. lakossági fórumokat tartunk, ahol a lényegi kérdése­ket a résztvevők döntik el, töb­bek között azt, hogy a kiépített rendszer - az önkormányzat, az erre a célra létrehozott társaság, vagy a TELE-COOP Kft. tulaj­donába kerüljön. Az utóbbi két megoldásra volt eddig példa. Ez azt jelenti, hogy nem a volt mun­katársainktól származik a „helyi társaság” alapításának, mint kö­vetendő megoldásnak a gondola­ta. Megjegyzem, hogy a Szol- nok-pletykafalui beruházás esetében a lakossági fórum döntött úgy, hogy a rendszer a kft. tulajdona legyen. A CATV rendszer tulajdonjo­ga, és annak üzemeltetésére vo­natkozó - a cikk szerint szolgál­tatási - szerződés két különböző kérdés. A rendszerhez történő csatlakozás, és az üzemeltetés egy szerződéskötéssel történik, mely tartalmazza mindkét fél jo­gait és kötelezettségeit, így az üzemeltetési díj összegét és eme­lésének feltételeit is. Ezen túlme­nően csak a felek megállapodá­sa, s nem a kft. egyoldalú elhatá­rozása alapján kerülhet sor a szerződés, így az üzemeltetési díj módosítására. Ez alapvető jo­gi kérdés, s ettől eltérő gyakorla­tot a cikk írója sem tudott emlí­teni. A CATV rendszer kiépítésére befizetett összegeket szerződé ses kötelezettség-vállalásunk alapján kezeljük - külön szám Ián. Arra nem volt példa - s a cikk szerzője sem tudott ilyet felhozn -, hogy a bármilyen okból felme rülő visszafizetési kötelezettsé günknek fedezetlenség miatt ne tudtunk volna eleget tenni. Minden befizetés szerződé alapján történik, meghatározót célra, tehát kizárt, hogy a befize tő nem kap érte semmit. Egy cég helyzetét nem minő sítheti, hogy van-e peres ügy' vagy sem. Miután a cikkben, é a helyreigazítandó kérdések kö rében erről is szó van, szükséges nek tartom megemlíteni, hogy TELE-COOP Kft.-nek egy pe rés, és egy peren kívüli ügye var amelyből az utóbbit a cégünk in dította. Egyik ügy sem füg össze a cikkben felmerült kérdé sekkel. Szerkesztői üzenet Barna Antal, Jászárokszál- lás: Kérésére utánanéztünk, sze­repel-e az előfizetők listáján. Igen, s köszönjük. Egyben ez­úton is szeretnénk megnyugtatni olvasóinkat: Egyetlen előfizetőnk se ma­radhat ki a nyere­ménysorsolásból, mivel a po: tától - név, lakcím szerint - elé zetesen egyeztetett, ponti nyilvántartást kaptunk. Ez g; rancia arra, hogy minden előf zetőnk neve bekerüljön „nagy kalapba”. A többi mi szerencse dolga. Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné ‘cl

Next

/
Thumbnails
Contents