Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

1992. NOVEMBER 6. & i Hazai krónika 3 Puskaropogás Kanadában 5. Búcsú a Tűtoronytól Lapoz-z unk vissza Torontóba! Megpróbá-1 om csokorba szedni azokat az élménye­ket, amelyek egy életen ál elkísérnek majd. Hál először is a Tűtorony: az emberi kéz által épített legmagasabb objektum a glóbuszon ez a torontói 180 emelel magas felhő- karcoló. Most a szó legszorosabb értelmében tessék elfo­gadni a defi­níciót, ugyanis látom, amint a tűhegyes karmával összekaris­tolja az ég boltozatát. Jól fejlett klausztrofóbiám és tériszonyom itt aztán kiteljesedhetett! Érez­hetően kilengett az 1815 és fél láb magás építmény, ám az ide­genvezető megnyugtatott, hogy ha a világ legnagyobb repülőgé­pe ütközne is neki, az acél-beton kolosszus úgy vágná ketté röpti- ben, mint a hatósági húsbolt ve­zetőjének bontókése a dögle­gyet. Mint mondjak, nem nyug­tatott meg... Egyébiránt Toronto belváro­sa a felhőkarcolóival csak akkor nyűgözi le az embert, ha felfelé tekint. Amennyiben bóklászva a kirakatokon legelteti a szemét az idegen - ha magyar, akár a pesti Váci utcában is képzelheti ma­gát. Ha viszont felpillant - hát igen, ott már fenn Toronto. Az Ontário-tó kirándulóhe­lyén egy tábla kapta meg a sze­mem, ami a villám fényével vi­lágította meg a kanadaiak felfo­gását. A táblát egy jól ápolt park közepén találtam, s rajta ez állt: „Kérjük szíveskedjék a fűre lép­ni!”. Mert hogy azért van. Már­mint a fű. Innen aztán könnye­dén levezethető az a képlet, ami­ért a száz és száz emeletes iroda­házak valamennyi szobájában égni kell éjszakánként a villany­nak. Nehogy a vonuló madarak nekiütközzenek... Ha már az ál­latoknál tartunk, idézzünk el kis­sé a tanulság végett a kanadai ludaknál is. Ezek a 6-8 kilós szárnyasok így október-novem­ber táján húznak Alaszkából a telelőhelyükre,a Mexikói öböl­be. Láttam egy olyan csapatot, amelyik 16 kilométer hosszan és egy kilométer szélességben szel­te az ég óceánját. Aztán a madár­felhő keringeni kezdett, leszállt egy farmer frissen aratott búza­táblájára, és a mohó ludak reg­gelre 500 holdról falták fel a le­vágott terményt. Ezenközben megzavarni sem volt szabad őket, ámbár nem is nagyon lehe­tett volna a több tízezernyi álla­tot. A biztosító persze kifizette az utolsó centig a kárt, mondván, miként a repülőgépnek is tankol­nia kell, hogy a céljához jusson, ugyanúgy a lúdnak is szüksége van táplálékra a több ezer kilo­méter megtételéhez. Márpedig ha lezuhan, jövőre nem hoz hasznot a tartománynak a vadá­szok révén. Egyszóval itt a ter­mészetvédelmet sem csak a szentimentalizmus vezérli. Az utolsó napok egyikén meghívást kaptam a Kanadai Lövészszövetség díszvacsorájá­ra. Ha még nem tudtam volna, hát az ott elhangzott számok rá­döbbentettek, hogy a tengeren­Akik maradtak: Misi és Gabika túlon a fegyver forgatása a leg­természetesebb foglalatosságok egyike. Soha nem fogom megér- tenirtniért nem innen kerülnek ki az olimpiák sportlövő számai­nak győztesei. Hiszen Floridá­ban például minden tavasszal megréndezlk a Silver Dollár ver­senyt,, ahol 7500-an lépnek lőál­lásba egy-egy alkalommal a ske- et-,és, a trapplövő számokban. Közülük pedig úgy hatvanan tel­jesítenek hibátlan, kétszázas szé­riát. Ennyivel nyerték a legutób­bi olimpiát. Alighanem az a titka, hogy a kedvtelésből fegyvert forgatók nem adják fel az egzisztenciáju­kat a versenysportért. Mindene­setre George Leary a Beretta gyár szponzorált versenyzője a kanadai olimpiai keret tagja, s mint ilyen jó szívvel emlegette fel Göbölyöséket, Igalyékat, jl magyar versenyzőtársait. Őt egyébként egy járási versenyen féltucat vadász is megelőzte, ám a fiú egy cseppet sem látszott elkeseredettnek. Hát persze, ki ne maradjon az indián sofőr... Az utolsó napok egyikén gyalogtúrát tettem To­rontó Rózsadombján, a Victoria Parkban. Eltévedtem, és vesz­temre egy fáradt pillanatban ta­xiba ültem. A hatalmas Limusin volánjánál egy indián sofőr ült, aki várakozás közben a Bibliát olvasgatta. Amikor beszálltam, megkérdezte az úti célt és elin­dultunk. Miközben a kocsi szemvillanás alatt gyorsult fel 140-re, a sofőr a sávokat válto­gatva előzgetett úgy, hogy csak időnként pillantott fel a szent könyvből. Index, sávváltás, Ószövetség... Tíz dollárnál ki­szálltam, s mikor fizettem, akkor jöttem rá, hogy a vallásos pilóta pont az ellenkező irányba vitt. Úgy látszik, a Biblia nem a to­rontói várostérképnél volt ki­nyitva. Aztán már nem volt más hát­ra, mint a búcsúzás. A repülőté­ren egy hivatalnok szórakozot­tan kézbe vette az útlevelemet, és anélkül, hogy belepillantott volna, már vissza is adta. Az ér­kezés bonyodalmai után nem tudtam elhinni, hogy a kilépés ennyire könnyed lesz. Meg is kérdeztem:- Nincs szükség semmi más­ra?- De igen. Egy kis mosolyra - mondta, és mutatta is, hogy „csi- iiz...” Egye fene, bár nem bántam volna, ha az érkezéskor is tudok vigadni. Palágyi Béla Vége Ipari koncepció November 30-áig nyújtja be a korníápyzatnak a? Ipari és Keres- ke,delmi Minisztérium a most elké­szült közép és hosszú távra szóló iparpolitikai Itoncepcip tervezetét - mondta az MTI tudósítójának Bo­tos Balázs, az IKM,helyettes állam­titkára. A koncepció szerint a kívá­natos iparpolitikai célokat elsősor­ban nem az egyes ágazati, hanem az ipar egésze szempontjából köze- líti meg, s rendeli hozzá az eszköz- rendszert is. A koncepció prioritásai között az iparstruktúra átalakításának folytatása, a termékek versenyké­pességének, a minőségének javítá­sa áll. Kiemelt jelentőséget tulajdo­nítanak a tulajdonváltásnak: az el­következendő 3 évben az ipari ka­pacitások felét kívánják magán­kézbe adni. Jelenleg ez az arány 15 százalék. A dokumentum szerint tovább kell folytatni a külgazdasági piac­váltást. Ezen a téren Magyarország az út felénél tart, hiszen ma már a legnagyobb kereskedelmi partner a Közös Piac, holott két és fél éve még ez a régió a KGST és a belföld mögött a harmadik helyet foglalta el. A koncepció ugyanakkor rögzí­ti: a magyar ipar számára változat­lanul fontos a keleti és a belföldi piac léte, bővülése. Kerékpárutak Kerékpárút-építésre a koráb­bi évekhez képest idén lényege­sen több pénzt fordított a közle­kedési tárca - mondta el az MTI kérdésére Regős Szilveszter, a Közlekedési, Hírközlési és Ví­zügyi Minisztérium közlekedési osztályáról. Az idei 470 millió forintos beruházásnak köszönhetően el­készült a Fertő-tó melletti kerék­párút 8 kilométeres szakasza. A hiányzó 17 kilométert a tervek szerint 1993-94-ben építik meg. A Balaton környékén is létesül­tek új kerékpárutak Almádi és Fűzfő, Keszthely és Gyenesdiás, továbbá Tihany környékén. Jövőre várhatóan 800-900 millió forintot fordítanak majd a hálózat bővítésére. Az útalapból előreláthatóan 450-500 millió forint jut a fejlesztésre, a többit a helyi önkormányzatoknak és más szervezeteknek kell biztosí­taniuk majd. Az összeg 200 kilo­méternyi szakasz megépítésére lesz elegendő. Megjelent a Lakáskultúra különszáma! XXV«. é*<úlyam 1992 november KULŐHSZAM 127 FI ura Formabontás két szinten Színre szint Mintaház a 70. utcában Nyeremény: 25x5000 forint Rendkívüli ötletek, régiségek és újdonságok, színek, formák és tárgyak, képek, fények és tükrök, festett, faragott és polgári bútor, kívül - belül extra házak. Mindez 100 oldalon az EXTRA LAKÁS- KULTÚRÁBAN!!! *12079/111* Látlelet Mire jó az éhségsztrájk? Ha az embert egyidejűleg többféle csapás is éri, nem fel­tétlenül roskad össze; kivált, ha a csapások különféle irány­ból érkeznek. Éppenséggel - noha ez a ritkább eset - még ellenállóbbá is válhat. Mert nagyobbrészt az elkeseredés, a kilátástalanság hordozza magában azokat az ésszerűt­len lépéseket, melyek vissza­vonhatatlan hatásúak. Akár az emberi önfelszámolás értel­mében is. De míg a kisemmi­zettek, a szerencsétlenek kényszerülnek erre, társada­lmi részvét kíséri őket. Szem­ben azokkal, akik eszmei meggyőződésük demonstrá­lása érdekében választják a látványos önpusztítás vala­melyik formáját. Mint leg­utóbb az az országgyűlési képviselő, aki komikumba fulladó éhségsztrájkjával a te­levízió elnökének leváltását követelte. Rokonszenvi tünte­tést remélt (s nemcsak eszme­társai körében), de még saj­nálkozó együttérzést sem ért el. Mellesleg érthetően, hi­szen akinek az élete nem a kérlelhetetlen egyformaság­gal felsorakozó hétköznapok­ból áll, s aki a néhány napi éhezést bevallatlan fogyókú­rának tartja, legfeljebb üres szánalmat ébreszt másokban. Mert nem lehet úgy tenni, mintha az átlátszó politikai célok radikális követése bár- kirts feljogosítana önfeláldo­zó rá.' S különösen nem akkor, ha az önként vállalt mártírom- ságnak amúgy is hiányoznak a kiváltó feltételei. A jelző nélküli demonstrációban ugyanis a jogérvényesítésnek megvannak a maga elfogadott normái és szabályai. Más kér- dés persze, ha a jog- és akara­térvényesítésből nagy létszá­mú társadalmi csoportok ma­radnak ki. így például a létmi­nimum alatt élőké, akik közül néhányan újabb^ éhség- sztrájkba kezdtek. Ám hiába tiltakoznak, annyira néma és változatlan minden, hogy akár viszolyogtatónak is tűn­het demonstrációjuk, ha nem az elkeseredés sajtolná ki be­lőlük. S ha legalább valami­lyen eredményt hozna akció­juk. Csakhogy erre rövid tá­von alig van remény. A feltar­tóztathatatlan elszegényedés kíméletlen élességgel világít rá az egyéni tettek kudarcára, s arra is, hogy a kétségbeesés többnyire passzivitást szül. Belenyugvást a megváltoztat­hatatlannak tetsző szociális viszonyokba, miközben egyre nagyobb teret nyer az erőszak, mely ugyanakkor nem kíméli azokat sem, akiknek egyetlen bűnük, hogy más a világnéze­tük, a vallásuk vagy a bőrük színe. Folyvást felfeslő politi­kai és emberi környezetben élünk, a töredezettség és a megtöretés pedig napi tapasz­talatunk. Ebből mégsem kö­vetkezik, hogy kizárólagos le­hetőségként csupán az ön­pusztító tiltakozás állna ren­delkezésre. A hiábavalóság tudatát a megaláztatás és a fél­elem elleni társadalmi küzde­lem segít felszámolni. S ez önmagában sem kevés. Kerékgyártó T. István Laktanyából komplex tanoda? Ma még kissé szokatlan, ám ko­rántsem megvalósíthatatlan a szol­noki Bokodi Lászlóné elhatározá­sa: magániskolát nyit a Városma­jor úti volt szovjet laktanya egyik épületében. A városi önkormány­zattal megvan az egyezség: az épü­let felújításának költségeit majd „lelakják”. Tekintélyes terület is tartozna az új iskolához egy pilla­natnyilag használaton kívüli uszo­dával együtt. Miért írjuk mindezt feltételes módban? Azért, mert ha „A jövő nemzedékéért” nevű és 454- 13724-7007 számlaszámmal ren­delkező alapítvány nem tudja fe­dezni a felújítási költségeket, ak­kor könnyen kútba eshet a terv. Pedig kár lenne érte, hiszen ez az úgynevezett komplex tanoda kü­lön színfolt lenne Szolnok közok­tatásában. Az állami iskolai feladatok ellá­tása mellett ez a tanoda sokban kü­lönbözne a többi iskolától. A ma­ximum tizenöt tanulóból álló osz­tályokban jobban mód nyílna az egyéni képességek kibontakozta­tására. A családias légkör elősegí­tené az iskola megszerettetését. A kötelező tantárgyak elsajátítása nem mereven betartott tanórákon, hanem sokkal szabadabban történ­ne. Amellett népi játékokra, népze­nére, néptáncra, informatikára, ze­nei képzésre, úszásoktatásra, egyéb sportolási lehetőségekre, színházi és egyéb kulturális ren­dezvényekre is figyelemmel lenne a tantesület, beiktatva azokat az iskola programjába. Mivel‘a tanulók egész nap az iskolában lennének, az étkezést és az összes könyvet, füzetet, íróesz­közt térítésmentesen ott kapnák meg. Mindezek figyelembevételé­vel érthető az első hallásra soknak tűnő havi hatezer forintos tandíj. Az a szülő, aki mégis a komplex tanodába akarja átíratni a gyer­mekét, az a vízügyi székház (Ság- vári krt. 4.) XIV. emeletén (ahol az ideiglenes elhelyezéshez tanter­mek állnak rendelkezésre) juthat bővebb információhoz.- sb ­kedvezmény, plusz: A CSÉB-M-MEL AMERIKÁBA! 11 aranyéremnek örülhettünk Barcelonában, 11 szerencsés ügyfelünk 11 napos utazásra indulhat Atlantába, a 96-os olimpia városába, ha az olimpiától karácso­nyig tartó akciónk során régi CSÉB-jét CSEB-M-re váltja, és CSÉB-M-je az átkötés után legalább egy évig érvényes marad. A sorsolás időpontját később közöljük. JUTALOM A BIZTONSÁGHOZ! A NEMZETKÖZI CSALÁDTAG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents