Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

1992. NOVEMBER 5. • • ÜZLETELŐ 11 Az ügylet rendelésre nagy Lopás rendelésre Kelet-Közép-Európában nem is olyan régen még több mint tíz évet kellett várni egy Trabantra. Ma már a legkülöncebb autókívánság is telje­sül, igaz, nem mindig legális úton. Azonnal és igen kedvező áron kínál­nak ... lopott autókat. Ugyanakkor egyre több autó tűnik el Nyugaton - mindörökre. íme az osztrák belügyminisztérium gyorsmérlege: 1991-ben Ausztria te­rületéről 1.168 autót loptak el - az ellopott, de rövid időn belül megkerült gépkocsikat is figyelembe véve ez a szám mindjárt kétezer fölé ugrik. Va­gyis lényegesen több mint amennyit 1989-ben regisztráltak, amikor is egé­szében véve 546 lopást tartottak nyil­ván. A bűncseleklmények felderítési aránya 8 százalékkal csökkent, abszo­lút számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy négy autólopásból hármat nem sikerült felderíteni. A kár közel 700 millió. Melyik autótípusok a „legkapósab- bak”? A szakértők az újszerű Merce­dest, a Porschét, a BMW-t, az Audit, és a VW Golfot említik. Különösen kedveltek a dízelmotoros kocsik, de a tolvajok nem vetik meg az amerikai gyártmányokat és a terepjáró autókat sem. Egyre növekszik az igény a lu­xusautók iránt. A maffiózók alig tanú­sítanak érdeklődést a francia és a ja­pán autók iránt, s egyre érezhetőbbé válik a szervezettség: az ügylet rende­lésre megy. Az abszolút menő márka az alig 10 ezer kilométert futott 260 E Mercedes, amely nem régebbi fél évesnél. A jár­gány feltöréséhez elegendő két perc: a szállítás nem kerül 2.400 schillingnél többe. Ehhez jön még a csúszópénz a határnál, lengyel vámosok 1800 schil- linget keresnek a „bolton”. A 160 ezer schillinges „eladási árat’ ’ alapul véve, ugyancsak tekintélyes nyeresé­get hoz. A tolvajok igen gyakran még a for­galmi engedélyt is fel tudják mutatni, mert azt a meglopott tulajdonos a kesztyűtartóban hagyta. Ugyanakkor az autó-maffia igyekszik csökkenteni a kockázatot is. Alig néhány hete Drezdában 300 üres forgalmi igazolványt és az azt érvényesítő pecsétet is ellopták. Ez is mutatja, mennyíre 'szükség lenne már az Európa-szerie egységes, hamisítás­biztos, modem szabványforgalmi en­gedélyre... Háztartásgazdaság Ne legyünk nagyvonalú vásárlók! Életünkben az élelmiszervásárlásnak meghatározó szerepe van, hiszen a ház­tartások többségében bizonyos cikkeket naponta szereznek be a háziasszonyok, vagyis nap mint nap megfordulnak a boltokba, piacokon. Családi kiadásaink legnagyobb hányadát ma is - s ha az infláció jelentősen nem csökken, aránya még tovább növekedhet - az élelmiszer teszi ki. Ezért a gondos beszerzés na­gyon is indokolt. ségünkben a rossz vásárlási körülmé­nyek nagyobb szerepet játszhatnak, mint tájékozatlanságunk, vagy általá­nos áruismereti korlátáink. Nem kétsé­ges, ma az az általános hit, hogy a bol­tokban az árak naponta emelkednek, s megtanulni sem érdemes azokat, mert holnap már úgysem igazak. Ez azonban csak önigazolás. Nagyvonalúságunkat jelzi az is, hogy a visszajáró pénzt csak minden harma­házakban szerzi be, a tárolható cikkek­ből készletet tart otthon és csak a romló, drá& a, és ritkában vásárolt élelmi­szereket szerzi be akkor, amikor szük­sége van rájuk. Ezzel pénzt és időt is megtakaríthatnak. Vannak tehát eszközeink, amelyek­kel elkerülhetjük, de legalábbis csök­kenthetjük a drágaság, a romló minőség és a rossz kiszolgálás miatti bosszúsá­gokat. A társadalmi-gazdasági változá­Összehasonlítva a fejlett piacgazda­ságok fogyasztóival, azt kell monda­nunk, hogy mi „nagyvonalúbb” élelmi­szervevők vagyunk. De nézzünk né­hány adatot. A Közös Piac lakosainak 66 százaléka megnézi az árat, 42 száza­léka a mennyiséget és 66 százaléka a számla végösszegét is, míg a magyar fogyasztóknak csak 51 százaléka nézi meg az árat, 36 százaléka a mennyiséget és alig 49 százaléka a számla végössze­gét. Ezek a különbségek azt sugallják, hogy a fejlett piacgazdaságok fogyasz­tói saját érdekeiket úgy is védik, hogy jobban odafigyelnek, mit vásárolnak, az mennyibe kerül és a kiszolgálás tisztes­séges volt-e? Mi az önvédelemnek ezt az eszközét vagy még nem fedeztük fel, vagy a beletörődés motiválja közömbös magatartásunkat. Azt sem lehet persze kizárni, hogy látszólagos nemtörődöm­dik vevő (34 százalék) számolja meg, az áru összetételét 11 százalék, a romló termékeknél a lejárati időt pedig alig 35 százalék nézi meg. Nagyvonalúságunk magyarázata? Nem érdemes számolgat­ni, nézni az értelmezhetetlen számokat a termékeken, ráadásul úgyis becsapnak a mérésnél, vagy a pénztárnál. Átlago­san a vevők 67 százaléka érzi úgy, hogy a boltokban becsapják és ezen belül 43 százaléknál fordult már elő, hogy élel­miszervásárláskor megkárosították. Ha ez igaz - és miért ne lenne az? -, akkor még inkább oda kellene figyel­nünk arra, hogy mit adnak el nekünk, hogyan mérnek és mennyit adnak vissza. Jó okunk van arra következtetni, hogy a nyugat-európai fogyasztó már régen megtanulta, hogyan kell gondo­san élelmiszert vásárolni, mert nagyon drága. A becsapás és a drágaság ellen azzal is megpróbál védekezni, hogy a nem romló élelmiszereket diszkont áru­sok hétköznapjainkat alapvetően érin­tik. Rossz kedvűek vagyunk, amit to­vább ront az is, hogy nincs örömünk a vásárlásban, mert változatlanul kiszol­gáltatottnak érezzük magunkat. Közben az már eszünkbe sem jut, hogy nincs-e nekünk is szerepünk rossz kedvünk­ben? Talán, ha kicsinyesebbek lennénk, ha pénzünkért megkövetelnénk azt, ami jár, ha tervezettebben vásárolnánk, ha elkerülnénk a bennünket megkárosító kereskedőket, ha nem sajnálnánk az időt az áru és a számlák ellenőrzésére - akkor egyre többen lennének azok, akik nehezen ugyan, de visszaszereznék a fogyasztó rangját Magyarországon is. Nagyvonalúságunkkal magunkat csapjuk be, de teret adunk a konjuktura- lovagoknak, az infláció vámszedőinek és szegényebbnek érezzük magunkat a valóságosnál. Ha nem segítünk magun­kon, az Isten sem segít rajtunk. H.I. Kriminális A csapravert Adria Simon István főgépész ott töl­tötte be szivattyúállomás-vezetői posztját - Csurgó és Berzence közt - ahol a Krk szigetekről in­duló és Szászhalombattáig nyúló vezeték magyar földre ér. A köz­kedvelt és mindenkin segíteni akaró Pista bá’ (alig volt 40 éves) előszeretettel kölcsönzött min­denkinek a rábízott gépparkból vontatót, árokásót, talaj- egyengetőt és csak jp idő után derült ki, hogy mindezt nem ép­pen önzetlenül teszi. Egy közér­dekű bejelentés nyomán indult vizsgálat félmillióra taksálta az általa okozott kárt, vagyis ennyi bevételtől ütötte el munkaadóját. Az ügyes ezermester még külföl­di kocsik gyors megreparálását és a környékbeliek nagyjavításait is felvállalta. De még ezek a fusizások és fe­kete gépkölcsönzések is eltörpül­tek azon mesterkedése mögött, hogy hozzájusson a Csurgón át- csurgó - olykor átzubogó - olaj­hoz. Mivel pontos előrejelzései voltak, kivárta azt a napot, amikor nagymennyiségű gázolaj, úgyne­vezett fedd-stock érkezett a veze­ték átmosásához, tisztításához. Nosza az agyafúrt csövet fúrt. Megcsapolta a csőrendszert és a maszek tankállomását képező hordókba nem kevesebb mint tíz­szer kétszáz liter gázolajat eresz­tett át. Ezt betölthette munkagépei üzemanyagtartályába. Hadd le­gyenek „olcsó fogyasztásúak’ ’ az általa kölcsönözhető baggerek. Hónapokon át folyt a vizsgálat „Olaj Simi” ügyében. Ötven ta­nút hallgattak ki, amíg a vádirat bekerült a nagyatádi bíróságra. E szerint „vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás” bűncse­lekményével vádolják. Az ügyről - képletesen szólva - elmondható: homokszem keveredett a jól ola­jozott gépezetbe... L. B. HIRDETMÉNY- A TÓSZEGI PETŐFI TSZ TAGJAI RÉSZÉRE! A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Szolnoki Fiókja felhív­ja a tószegi Petőfi Tsz tagjait és tagjaiból alakult gazdálkodó szervezeteket, hogy a bank és a tsz között létrejött megálla­podás értelmében A ' a! 1992. november 20-án reggel 9.00 óra és délelőtt 11.00 óra között a tószegi Petőfi Tsz központi majorjában a bank tulajdonába végrehajtás útján került használt mezőgazdasági gépekből és egyéb eszközökből kizárólag az ő részükre vásárlási lehetőséget biztosít. Ez alkalommal, akik már előzetesen bejelentették, hogy tagi elővásárlási jogukkal élni kívánnak valamely gép tekinteté­ben, vagy itt jelentik be vásárlási szándékukat (elővásárlási jogosultságuk igazolása mellett), készpénzfizetés ellenében megvásárolhatják a volt tsz-gépeket. Ezúton felhívjuk az elővásárlási joggal rendelkezők figyel­mét, hogy ezt a zárt értékesítést követően a meghirdetett gé­peket, eszközöket árverés útján, illetve' egyéb szabad értéke­sítéssel adjuk el, amelynek során elővásárlási jogot már nem tudunk biztosítani. További felvilágosítás: a Magyar. Külkereskedelmi Bank Rt. Szolnoki Fiókjánál személyesen (Szolnok, Baross u. 10-12.), vagy telefonon az (56) 374-677-es számon. MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT. SZOLNOKI FIÓK »11924/1H* BUDAPEST BEFEKTETÉSI JEGY ' __________BIZTONSÁGOS,_______________ P énzét kizárólag a legbiztonságosabb értékpapírokban, állampapírokban és állami, ill. Budapest Bank garanciás ________________kötvényekben helyezzük el._______________ K IMAGASLÓ JÖVEDELMEZŐSÉGŰ, Elhelyezett megtakarításából származó összes jövedelmet és nyereséget megkapja. Hozzájuthat az értékpapírpiacon elérhető magas hozamokhoz. Szakértőkkel menedzseltetheti megtakarítását. Ha kívánja, még adózás előtt újra befektetheti éves hozamjövedelmét. ADÓT CSÖKKENTŐ, A befektetési jegyek vételárát (de maximum az adóalap 30 %-át) levonhatja az 1992-es adóköteles jövedelméből. BÁRMIKOR MOBILIZÁLHATÓ BEFEKTETÉS. ' A Budapest Befektetési Jegy felhasználható hitelfedezetként. Szabadon átruházható értékpapír, amely magánforgalomban, vagy a tőzsdén bármikor értékesíthető. BUDAPEST BANK RÍ. Szolnok, Jubileum tér 5. *11892/1H« A Hirdessen az Uj Néplapban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents